←   0. Bevezetés                                         2. Kiöntés   →




1. Hogyan öntsünk tejet dobozból fröcskölés NÉLKÜL ?



    Ami folyik, az mellé is ömlik, legtöbbször akkor, amikor nem kellene. Különösen azóta, mióta a zacskóban és dobozban vehetjük kedvenc italunkat. Felbontjuk, a nyílást természetesen alulra fordítjuk (hiszen a hordók csapja is legalul van), mert ugye a folyadék minden edényből legalul folyik ki, a nyomás is így a legnagyobb, vagyis így folyna ki a leghamarabb. De hová? Ember legyen a talpán, aki nem úgy jár, mint a baloldali videó felvétel tanúsága szerint én is jártam legutóbb.
    Próbáljuk meg fordítva is, mint a jobboldali rajzon látható, nyílással felfelé?
Tanács: Először próbáld ki magad a két módszert, és csak utána nézd meg a két videót! (Sajnos a videók lassan töltődnek!)



        Nyílás alul van

        Nyílás felül van

    Miért sikerült a második módszerrel, és miért nem sikerült az első módszerrel? Hiszen a nyomás az edény legalján a legnagyobb, a folyadék ott miért nem tud rendesen kijönni?
    Az ok a következő. A kiömlő folyadék helyére, a doboz belsejébe levegőnek kell jutnia, különben a külső légnyomás nem engedné kijönni a folyadékot a dobozból. Ráadásul a bejövő levegőnek akadálytalanul kell bejutnia, ellenkező esetben az időnként be-bejövő levegő miatt a folyadék is csak szakaszosan tud a dobozból kijönni, vagyis bugyog, fröcsköl. (Ezt egy rövid ideig ellensúlyozni tudjuk, ha a dobozt kezünkkel óvatosan összenyomjuk, de mivel ez csak kismértékben lehetséges, előbb-utóbb megint bugyogni, fröcskölni fog a lé.)
    Tehát a doboz nyílását nem zárhatja el a folyadék teljesen. Ez azt jelenti, hogy a folyadék szintje a nyílás tetejénél nem lehet magasabban!
    A 2. módszer azért jó tehát, mert a magasan levő nyílást könnyedén tudjuk a folyadék felett tartani, amint az alábbi, jobb oldali vázlat is mutatja.
    Az 1. módszernél azonban sehogyan sem tudjuk a dobozt megfelelően tartani, amint a bal oldali rajzon láthatjuk alább. Az 1. módszer ezért rossz mindig, minden ügyeskedésünk ellenére.




Nyílás alul van



Nyílás felül van


    Vegyük észre, hogy fenti fejtegetésünkben lényeges volt, hogy az edény (doboz) szűk szájú! Széles szájú edénynél, pohárnál vagy vödörnél ilyen problémánk egyáltalában nincs!

    Hasonló problémát láthatunk a következő fejezetben , amit eredetileg Öveges József TV-műsoraiból tanultam, jó 40 évvel ezelőtt.








←   0. Bevezetés                                         2. Kiöntés   →




Szalkai István
Pannon Egyetem
Matematika Tanszék
Veszprém
szalkai@almos.uni-pannon.hu
2014.12.03.