AZ
ÉRETTSÉGIRŐL TANÁROKNAK
2005
INFORMATIKA
Készítette: Szalayné Tahy Zsuzsa
(A „További közép- és emelt
szintű mintafeladatok” című fejezet Reményi Zoltán és Siegler Gábor válogatása)
Lektorálta: Fazekas Ildikó
Zsakó
László
Szerkesztő: dr. Tompa Klára
A követelményrendszert, a háttéranyagokat és
a feladatokat összeállító munkabizottság:
Fazekas Ildikó
Király Sándor
Kiss Zsolt
Kőrösné dr. Mikis Márta
Ledneczkyné Várhelyi Ágnes
Reményi Zoltán
Rozgonyi-Borus Ferenc
Siegler Gábor
Szalayné Tahy Zsuzsa
Szlávi Péter
Végh András
Zsakó László
Tartalomjegyzék
ELŐSZÓ 5
Az informatika érettségi bevezetésének rövid története 5
Az informatika érettségi szintjei és helye a többi vizsga
között 6
Az érettségi vizsga és a helyi tanterv 7
RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY ÉS A VIZSGA LEÍRÁSA 9
I. Részletes érettségi vizsgakövetelmény 9
A) Kompetenciák 9
B) Vizsgakövetelmények 13
II. A vizsga leírása 32
AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA SZERKEZETE 37
Középszintű vizsga 38
Gyakorlati vizsga 38
Szóbeli vizsga 40
Emelt szintű vizsga 41
Gyakorlati vizsga 41
Szóbeli vizsga 43
AZ ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE 44
Az általános kompetenciák ellenőrzésének lehetőségei 44
Tartalmi kompetenciák, témák, a vizsgaszint követelményei 44
GYAKORLATI MINTAFELADATSOROK – ÉRTELMEZÉS, ÉRTÉKELÉSI
SZEMPONTOK 60
Minták a középszintű feladatsorra 60
1. középszintű feladatsor („B” feladatsor) 61
Pontozási útmutató – „B” feladatsor 68
Javítási útmutató és megoldás – értelmezésekkel,
kiegészítésekkel a „B” feladatsorhoz 70
2. középszintű feladatsor („C” feladatsor) 82
Pontozási útmutató – „C” feladatsor 88
Javítási útmutató és megoldás – értelmezésekkel,
kiegészítésekkel a „C” feladatsorhoz 90
Minták az emelt szintű feladatsorra 102
Pontozási útmutató – „A” és „A-mod” feladatsorok 107
Javítási útmutató és megoldás – értelmezéssel,
kiegészítésekkel „A” és „A-mod” feladatsorhoz 112
MINTA A SZÓBELI TÉTELEKRE ÉS ÉRTÉKELÉSÜKRE 134
FELKÉSZÍTÉS A VIZSGÁRA 137
A gyakorlati vizsga 137
A szóbeli vizsga 138
A GYAKORLATI VIZSGA KIPRÓBÁLÁSÁNAK TAPASZTALATAI 139
Eredmények a középszintű vizsgán 140
Az emelt szintű vizsga eredményei 141
A VIZSGA SZERVEZÉSI, LEBONYOLÍTÁSI KÉRDÉSEI 144
Gyakorlati vizsga 145
Vizsgafeltételek 145
Minta-szoftver környezet 145
A szoftverek kiválasztásának szempontjai 145
Minimumfeltétel a hardverre 146
A hardver optimális kiépítettsége 147
Személyi feltételek 148
A vizsga helye 148
A vizsga menete 149
A vizsga dokumentálása 149
A szóbeli vizsga szervezési, lebonyolítási kérdései 150
TOVÁBBI KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTŰ MINTAFELADATOK 152
Ebben a
kötetben a következő dokumentumokat mutatjuk be, illetve elemezzük: a már
megjelent Részletes érettségi vizsgakövetelményeket[1], mintafeladatsorokat és
mintafeladatokat. A követelmények kidolgozása során folyamatosan figyelembe
vettük az érettségi minden tantárgyára vonatkozó központi szabályozást, a
társadalmi és gazdasági elvárásokat, a szakmai szervezetek javaslatait. E
többszörösen összetett feltételrendszerben kerestünk optimális megoldást. E
dokumentum készítése alatt számos kérdés nyitott, több probléma megoldatlan,
melyeket az első vizsga lebonyolításáig részben minisztériumi, részben
fenntartói, iskolai szinten kell és lehet megoldani.
Célunk
az, hogy kiadványunk hozzájáruljon a vizsgára történő felkészítés eredményességéhez,
a vizsga megszervezéséhez.
Az informatika
érettségi bevezetésének rövid története
Közel húsz éve, hogy a számítógépek és ezáltal a
számítástechnikai majd informatikai ismeretek megjelentek a középiskolákban, és
elindítottak egy olyan folyamatot, amely – jelentős tantervi változásokkal
kísérve – egy új érettségi tantárgy megjelenéséig vezetett. A 80-as évek
második felében a gimnáziumokban a számítástechnika fakultatív oktatása teremtette
meg e témakörben az érettségire is felkészítő tanulmányok folytatását. A Művelődési
Minisztérium a 44.175/89.XIII. számú intézkedésével az Országos Pedagógiai
Intézettel tantervet készíttetett a „Mikroszámítógépes
operátori és alkalmazói fakultáció” számára, amely 1989-ben lépett
érvénybe, felváltva a korábbi, „nagyszámítógépes operátori” fakultatív tantervet.
Ugyanebben az évben jelent meg (legutoljára!) központi útmutató vizsgaleírással, tételsorral és mintafeladatokkal a gimnáziumi számítástechnika vagyis
a fakultatív „Számítógép-kezelői ismeretek” elnevezésű tantárgy érettségi
záróvizsgájához is. Ezzel párhuzamosan lehetővé vált a technika tantárgy
keretében is a számítástechnika oktatása, így sok iskolában a technika tantárgy
óraszámának felében vagy teljes egészében számítástechnikát oktattak, majd a
tanult ismeretek alapján tettek érettségi vizsgát a tanulók.
A közgazdasági szakközépiskolák egy lépéssel a gimnáziumok
előtt jártak. A 80-as években indultak olyan osztályok, amelyekben a tanulók
Ügyviteli folyamatszervező képesítést szerezhettek. Ezekben az
osztályokban már tanultak programozást és rendszertechnikát, s
érettségi-képesítő vizsgát tettek (központi tételsor alapján) Számítógépek
rendszertechnikája tantárgyból. Később ezt a szakmát felváltotta a
Számítástechnikai programozó és képesített könyvelő szakma. Az ezekben az
osztályokban tanulók már külön tantárgyként tanulták a programozást, s
érettségiztek is ebből a tantárgyból. Az érettségi írásbeli része, ez is
központi tételsor alapján, egy programozási és egy adatbázis-kezelési feladatból
állt. A szóbeli vizsga tételeit az iskolák maguk állították össze. Utoljára
ilyen vizsgát 2001-ben lehetett tenni.
2000-re a középiskolák mindegyikében megtaláljuk a
számítógépeket, mindenhol tanítanak számítástechnikát vagy informatikát, és
egyre több iskolában érettségiztetnek is számítástechnikával kapcsolatos
ismeretekből. Az érettségi bizonyítványba technika, számítástechnika vagy
informatika kerül annak megfelelően, hogy milyen program – helyileg
akkreditált, technika tantárgy alapján vagy központi program – alapján
történik a képzés. A vizsga tartalma minden esetben a helyi követelményektől
függ. Így a technika tantárgyban oktatott programozási, alkalmazói, hardver
ismeretek aránya, a tanított ismeretek mélysége az egyes vizsgahelyeken
jelentősen eltér. Hasonlót mondhatunk a vizsga formájáról is. A vizsga egyes helyeken
csak 10 perces szóbeli feleletet jelent, máshol 15 perces, vagy esetleg 45
perces gyakorlati feladat is kiegészíti a szóbeli feleletet. Van, ahol külön
gyakorlati vizsgát szerveznek, mely akár több órás is lehet, máshol teszt
jellegű írásbeli része is volt a vizsgának.
A Nemzeti Alaptantervben bevezetett informatika tantárgy a számítástechnika
fakultációk és egyéb módon tanított számítástechnikai ismeretek tanításának
lehetőségét kiszélesítette, és az informatikai ismeretek tanulását minden
általános és középiskolás diák számára nemcsak lehetővé, hanem kötelezővé is
tette. Ennek következtében napjainkra érettségi előtt áll az a nemzedék, aki
már hivatalosan, központi követelmények alapján tanulhatta az informatikát.
Az érettségi vizsga egyetemes elfogadhatóságát tenné lehetetlenné, ha az
informatika vizsga eddigi formái nem válnának egységessé, ha nem lenne
központilag meghatározott tartalmi és formai kerete. Így az informatika
érettségiről elmondhatjuk, hogy szabályozása akkor is szükségessé vált, ha a
kétszintű érettségi vizsga nem került volna bevezetésre.
Az informatika
érettségi szintjei és helye a többi vizsga között
Az
informatika tantárgy sok szempontból speciális. E specialitások egyike, hogy az
egyetlen olyan tárgy, amelyből szakmai érettségi is szervezhető. Szakképzési
intézményekben lehet az (szakmai) Informatika alapjai tantárgyból érettségi
vizsgát tenni, közép és emelt szinten egyaránt. Ez a vizsga írásbeli,
gyakorlati és szóbeli részből áll. A nem informatikai szakképző
intézményekben, gimnáziumokban (közismereti) Informatika tantárgyból lehet vizsgázni,
de az informatikai szakközépiskolákban is választható a közismereti informatika
érettségi tárgyként. A vizsga formájának és tartalmának kidolgozása közben
ezért folyamatosan figyeltünk arra, hogy a szakmai informatika követelményei
hogyan viszonyulnak a közismereti informatikához.
Évek
óta igény, hogy a gazdasági életben elfogadott ECDL (European Computer Driving
Licence = Európai Számítógéphasználói Jogosítvány) vizsga helyettesítse az
informatika érettségit. Erre az eddigi – szabályozatlan – rendszerben nem
volt lehetőség.
A
társadalomnak azonban érdeke, hogy minél több tagja legyen képes az ECDL követelményeinek
is megfelelni, ezért az érettségi vizsga tartalmi meghatározásánál jelentős
szempont volt az aktuális ECDL követelmények beépítése. (Az ECDL követelmények
rendszeresen változnak.)
A
kétszintű érettségi létrejöttét többek között a felsőfokú oktatási
intézményekbe történő felvételi megszűntetése és az érettségivel való
helyettesítése indokolta. Ezzel elkerülhető, hogy egy diák egy hónapon belül,
ugyanabból a tárgyból többször is megmérettessék. Ugyanakkor az egységes
vizsgarendszer bevezetésével az informatika érettségi a korábbinál több
felsőoktatási intézményben is beszámítható.
Mint
már említettük, az informatikai képzés lehet szakmai képzés is. Ennek célja a
felsőfokú oktatási intézményben történő továbbtanulás mellett egyes Országos
Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő képesítések megszerzésére történő
felkészítés is. Így az informatika vizsgák (közismereti, szakmai) és az OKJ informatikai
szakmacsoport középfokú és felsőfokú képesítő vizsgái között is érdemes
megfigyelni a tartalmi megfelelést. Az átjárhatóság biztosítása szerepel a
tervek között.
Összefoglalva
az eddigieket, adott a közép- és emelt szintű közismereti érettségi, a közép-
és emelt szintű szakmai érettségi, az ECDL vizsga, a felsőoktatási intézménybe
való bejutás előírásai és mintegy hat OKJ szerinti középfokú, illetve
felsőfokú képesítő vizsga. Ezen vizsgákat szervező cégek, intézmények
megállapodásán múlik, hogy melyik vizsga hova, hogyan számítható be. Jelenleg a
következő elképzelésekről beszélhetünk:
Ezen
elképzelések mellett világos, hogy az ECDL vizsga viszont nem váltja ki az
érettségit.
Az
informatikát a többi érettségi tantárgyhoz hasonlítva elmondhatjuk, hogy annak
ellenére, hogy gyakorlati vizsga van a megszokott írásbeli helyett, elméleti
tudást és gondolkodási készséget is mér.
Az
informatika érettségi a leginkább eszközigényes, megszervezése bármely más vizsgánál
sokkal nehezebb. Ugyanakkor várhatóan sok intézményben vagy munkahelyen a
vizsga megléte jelentőséggel bír. Ezért hosszútávon az egyik leggyakoribb
választott vizsga lehet sok tanuló számára:
Az érettségi
vizsga és a helyi tanterv
Ahhoz, hogy egy tantárgy érettségi tantárgy legyen,
legalább 138 órában kell tanítani (ez a középszint minimális óraszáma), emelt
szinten pedig legalább 276 órára van szükség, (illetve ha az alapóraszám több
mint 138 óra, akkor is plusz 138 órában kell tanítani az emelt szintre történő
felkészítés során a tantárgyat).
A 138
óra a 11–12. osztályban heti két órának felel meg, azonban a kerettanterv 9. és
10. évfolyamon írja elő az informatika oktatását, heti 1-1 órában, ami összesen
74 órát jelent. Ennek megfelelően a középszintű érettségi vizsga követelményei
is bővebbek a NAT és a kerettantervi követelményeknél. A diáknak a középszintű
érettségi vizsgára jelentkezéshez a fent megadott óraszámban célszerű tanulnia
az informatikát, ehhez a helyi pedagógiai programban biztosítani kell a
megfelelő óraszámot, vagy a tanulónak különbözeti osztályozó vizsgát kell
tennie a többletórának megfelelő tananyagból.
A
középszintű érettségi vizsga követelményrendszere feltételezi, hogy a diákok az
általános iskolában teljesítették a NAT követelményeit, a kerettantervben
meghatározott minimális óraszámban tanultak informatikát, és a középiskolában
egy évben egy hétre számítva négy órában tanulnak informatikát. Az emelt szintű
érettségi vizsgára történő felkészüléshez a középszintű felkészítés
óraszámának duplája szükséges.
Az
informatika választható érettségi tárgy. A rendes (nem elő-, pótló- szintemelő
stb.) érettségi vizsga során egy kötelezően választható tárgyból kell
vizsgázni, de a vizsgázó szabadon választhat további vizsgatárgyakat is. A
vizsgázónak jelentkezéskor meg kell adnia, hogy a választott tantárgyak közül
melyik kerüljön az érettségi bizonyítványba.
Amennyiben
a megadott óraszámot korábban teljesítik a diákok (pl. ahol 9. és 10. évfolyamon
heti két órában tanulják a tantárgyat), akkor 2005-ben és utána előrehozott
érettségi vizsga is tehető. Ezzel lehetővé válik a diák érettségi terhelésének
elosztása, így a 12. évfolyam végén kevesebb tantárgyból kell vizsgáznia.
Ugyanakkor a sikeres korábbi vizsga esetén akár ECDL bizonyítványt is szerezhet
már a 12. évfolyam előtt. Sikeres érettségi vizsga esetén is lehet egy adott
tárgyból újabb érettségi vizsgát tenni – javítás vagy szintemelés céljából – s
ez például egy későbbi felvételi vagy egy munkahely betöltésekor válhat
hasznossá. E vizsgák eredménye azonban már nem kerül be az érettségi
bizonyítványba, a teljesítményt külön tanúsítványként igazolják. Ebből viszont
az következik, hogy megfontolatlanul nem érdemes elővizsgát tenni, mert a
bizonyítványba az elővizsga eredménye kerül, és a felvételi pontszámba az
érettségi bizonyítvány eredményét számítják be. Ugyanis az érettségi vizsga
szabályzatáról szóló kormányrendelet[2] értelmezése alapján
kiegészítő érettségi vizsgát tehet az, aki egy már befejezett érettségi vizsgát
újabb tantárgyakkal egészít ki továbbtanulás, szakmai képzés stb. céljából.
A letett vizsgákról tanúsítványt állítanak ki, ez azonban a tanuló korábban
kiállított érettségi bizonyítványának nem része, a bizonyítványt nem
változtatja meg. Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása
után tehető, ha a tanuló a korábbi, sikeres érettségi vizsgát az adott
tárgyból azonos szinten meg akarja ismételni, mert az eredetileg elért
érdemjegyen – pl. a továbbtanulási esélyeinek javítása céljából – javítani
szeretne.
Mindkét
vizsgaszint alkalmas az érettségi után ECDL vizsga és egyéb informatikai
képesítés megszerzésére, vagy a képesítés megszerzésre fordítandó idő
lerövidítésére.
AZ
INFORMATIKA TANTÁRGY RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYE ÉS A VIZSGA LEÍRÁSA[3]
I. Részletes
érettségi vizsgakövetelmény
E dokumentum a kétszintű,
egységes informatika érettségi vizsga részletes követelményeit és a vizsga
leírását tartalmazza.
Az informatika vizsga – a többi
tantárgyhoz hasonlóan – központi kidolgozású részletes vizsgakövetelményekre
épül.
E vizsga bármely középiskolában
tanuló diák számára szabadon választható vizsga, s az oktatási törvénynek és az
érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően kétszintű lehet: közép- és emelt
szintű.
A középszintű vizsga a
középiskolai tanulmányokat lezáró jellegű.
Az emeltszintű vizsga
mindemellett a felvételi vizsgát is kiváltja azokban a felsőoktatási
intézményekben, amelyekben a számítástechnika, a programozás vagy az
informatika az előírt, illetve választható felvételi tantárgy.
Mindkét vizsga központilag
előállított, gyakorlati és szóbeli részekből áll a vizsgaleírásban szereplő
jellemzők szerint.
A részletes követelményrendszer
felépítése az Érettségi vizsgaszabályzatban foglalt általános követelmények
szerkezetét követi.
A középszintű érettségi anyagának
meghatározásához elsődleges szempont, hogy a követelmények olyan ismereteket
és képességeket tartalmazzanak, amelyek segítik az eligazodást és a munkába
állást az információs társadalomban.
Az emelt szintű érettségi anyagát
ezen kívül meghatározzák az egyetemek és főiskolák informatikai szakjain várt
tudás- és képesség-igények.
Az emelt szint a középszint
követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szinten kéri számon,
továbbá kiegészül a felvételihez szükséges tudásanyaggal is.
A) KOMPETENCIÁK
Általános
kompetenciák
A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi
általános kompetenciák meglétét bizonyítsa
korszerű
alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra
lehetőségeit kihasználni tudó tanulók képzése)
algoritmikus
gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep,
amely az iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú);
önálló
munkavégzés (a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal
reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel
való különleges foglalkozásra, ...);
együttműködőkészség,
csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a
csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást);
alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár
szöveges dokumentumot vagy adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz,
a készítés folyamatának, s a „termékségnek” minden egyes következményével
együtt);
az
informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése (az
informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s
ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a
változásokat, s azok mozgatóit);
Tartalomorientált kompetenciák
Információs társadalom
Informatikai alapok – hardver
Informatikai
alapok – szoftver
Szövegszerkesztés
Táblázatkezelés
Adatbázis-kezelés
Információs hálózati szolgáltatások
Prezentáció (bemutató) és grafika
Könyvtárhasználat
Algoritmizálás, adatmodellezés
A programozás eszközei
B)
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
1. Információs társadalom
|
VIZSGASZINTEK |
|
Középszint |
Emelt szint |
|
1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a
gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források |
Ismerje a kommunikáció
modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket)
bemutatni értelmezni. Ismerje a használatos
(tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, …). Ismerjen számítógépes
katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett
keresésre az Interneten, keresőszerverek segítségével. |
|
1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3.
Informatika és etika 1.2.4.
Jogi ismeretek |
Ismerje az informatika
fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb
információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai
eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a
távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a
szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az
adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát.
Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti). |
|
2.
Informatikai alapismeretek – hardver
|
VIZSGASZINTEK |
|
Középszint |
Emelt szint |
|
2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1.
Analóg és digitális jelek 2.1.2.
Az adat és az adatmennyiség 2.1.3.
Bináris számábrázolás 2.1.4.
Bináris karakterábrázolás 2.1.5.
Bináris kép- és színkódolás 2.1.6.
Bináris hangkódolás |
Ismerje az analóg és a
digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel
jó közelítéssel digitalizálható. |
|
2.2. A számítógép felépítése 2.2.1.
A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi
feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház,
tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti
eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és
üzembe helyezése 2.2.5.
Hálózatok |
Ismerje a Neumann-elvet és azt,
hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek
és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Ismerje a helyi és távhálózatok
felépítését és fontosabb jellemzőit. |
Ismerje a logikai
alapműveleteket és tudja alkalmazni feladatok megoldása során. |
3.
Informatikai alapismeretek – szoftver
|
VIZSGASZINTEK |
|
Középszint |
Emelt szint |
|
3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az
operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása,
mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás,
másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás,
archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai:
víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és
kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem |
Ismerje az operációs rendszerek
fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer
megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az
operációs rendszer felhasználói felületét. Ismerje a könyvtárrendszer
felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az
állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az
archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és
kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a
leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit,
módszereit. Tudja ellátni a
lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és
kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói
jogosultságokat. |
|
4.
Szövegszerkesztés
|
VIZSGASZINTEK |
|
Középszint |
Emelt szint |
|
4.1. A szövegszerkesztő használata 4.1.1.
A program indítása 4.1.2.
A munkakörnyezet beállítása 4.1.3.
A szövegszerkesztő menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása |
Tudja az általa tanult
szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő
kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni,
javítani, törölni. Tudjon többféle
formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb
típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni. |
|
4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1.
Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2.
Karakterformázás 4.2.3.
Bekezdésformázás 4.2.4.
Felsorolás, számozás 4.2.5.
Tabulátorok használata 4.2.6.
Oldalformázás |
Ismerje a szövegszerkesztés
alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek
betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást
és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást,
sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat
használni. Legyen tisztában az
oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …) |
|
4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1.
Keresés és csere 4.3.2.
Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás |
Ismerje a szövegszerkesztő
keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót,
bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni.
Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő
nyelvi segédeszközeit. |
|
4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2.
Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok
beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk |
Tudjon szöveges dokumentumokban
táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni).
Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot
készíteni. Legyen képes szimbólumokat és
egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan
elhelyezni. |
|
5.
Táblázatkezelés
TÉMÁK |
VIZSGASZINTEK |
|
Középszint |
Emelt szint |
|
5.1.A táblázatkezelő használata 5.1.1. A program indítása 5.1.2. A munkakörnyezet beállítása 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése,
nyomtatása |
Tudja az általa
tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét.
Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési
üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni,
menteni és nyomtatni. |
|
5.2.A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív
cella, tartomány, munkalap |
Ismerje a cella, az
oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát.
Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni. |
|
5.3.Adatok a táblázatokban 5.3.1. Adattípusok 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás,
mozgatás 5.3.3. A cellahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése:
konstans, hivatkozás, függvény |
Ismerje a szöveg, a szám és
dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és
függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám,
feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó
adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni
munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni
munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat:
relatív, abszolút és vegyes címzést. |
|
5.4.Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok
kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és
tartomány-formázások 5.4.3. Cellák és tartományok másolása |
Tudja alkalmazni
a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán,
illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az
oszlopszélességet és a sormagaságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és
mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. |
|
5.5.Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése 5.5.2. Formázási lehetőségek 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása,
diagramok szerkesztése |
Tudjon egyszerű táblázatot
létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő
rendszerek között. Tudja alkalmazni az
oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és
grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó
adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust
választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot
beilleszteni. |
|
5.6.Problémamegoldás táblázatkezelővel 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló
problémák |
Tudjon
statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól
áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges
feladat alapján. |
|
6.
Adatbáziskezelés
TÉMÁK |
VizsgaszintEK |
|
Középszint |
Emelt szint |
|
6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező,
kulcs |
Tudjon különbséget tenni
adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló
adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla
és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. |
Ismerje a relációs adatmodell
jellemzőit. |
6.2. Az adatbázis-kezelő
program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok
módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása,
karbantartása |
Ismerje az adatbázis-kezelőben
használatos fontosabb mező típusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum,
logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist
megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes
mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a
módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű
adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen
kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. |
Tudjon adott szöveges
feladathoz célszerű adattáblákat és azok közötti kapcsolatokat megtervezni |
6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények
használata 6.3.2. Keresés, válogatás,
szűrés, rendezés 6.3.3.
Összesítés |
Tudjon a létező adatbázisban
adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet
végezni. Tudja kiválasztani, hogy a
kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges. |
Ismerje és
tudja felhasználni valamely lekérdező nyelv alapvető utasításait. |
6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1.
Űrlapok használata 6.4.2.
Jelentések használata |
Tudjon az adattáblákból
számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával
jelentést kialakítani és nyomtatni. |
Tudjon adott szövegnek
megfelelő űrlapot és jelentést megtervezni és elkészíteni. |
7.
Információs hálózati szolgáltatások
TÉMÁK |
VizsgaszintEK |
|
Középszint |
Emelt szint |
|
7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési
rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. Keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata |
Ismerje
az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb
használati szabályait. Ismerjen
egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni,
továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél
jellemzőit. Tudjon a
levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli
segédprogramot. Ismerje
az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat
letölteni. Tudjon
egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon
kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett
keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. |
|
7.2. Weblap készítés 7.2.1.
Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2.
Weblap készítése Web-szerkesztővel 7.2.3.
Formázási lehetőségek |
Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor,
háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák,
táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus
webszerkesztővel. Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni. |
Tudjon egyszerű Weblapot készíteni a HTML leíró nyelv
segítségével, egyszerű szövegszerkesztővel. Ismerje a HTML alapelemeit. |
8.
Prezentáció és grafika
TÉMÁK |
VizsgaszintEK |
|
Középszint |
Emelt szint |
|
8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése |
Tudja az általa tanult
bemutató-készítő programot indítani. Ismerje a program kezelő
felületét. Tudjon bemutatót megnyitni,
menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni. |
|
8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5.
Képek beillesztése, formázása |
Tudja az általa tanult grafikai
programot indítani. Ismerje a program kezelő
felületét. Tudjon grafikát, illetve
képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni,
javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó
programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja
szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni. |
|
9. Könyvtárhasználat
TÉMÁK |
VizsgaszintEK |
|
Középszint |
Emelt szint |
|
9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos
rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári
állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások |
Ismerje a könyvtár fogalmát,
típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a
dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a
gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat. |
|
9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók
(kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) |
Tudja használni a
kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a
gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat. |
|
9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1.
Katalógusok 9.3.2.
Adatbázisok 9.3.3.
Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) |
Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon
adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az
Interneten, ismert kereső-programokat használni. |
|
10.
Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten)
TÉMÁK |
VizsgaszintEK |
|
Középszint |
Emelt szint |
|
10.1. Elemi és összetett
adatok, állomány-szervezés, relációs adatstruktúrák 10.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek,
karakterek 10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 10.1.3.
Állományok |
|
Ismerje az adattípusok
osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és összetett
típusok között. Tudja a felsorolt összetett
típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz
tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegműveletek;
továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével,
halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek) |
10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés,
megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések |
|
Ismerje
a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja
a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan
megfogalmazni. Tudja
pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni
az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt
(azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia
a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely
algoritmus-leíró nyelven. |
10.3. Rekurzió 10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában |
|
Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerű rekurziós feladaton
tudjon bemutatni a rekurzív algoritmusokat. |
10.4. A programkészítés, mint termék-előállítási
folyamat 10.4.1. A programkészítés lépései: feladat-meghatározás,
tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat,
dokumentálás |
|
Világosan
lássa a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Tisztában
legyen a tesztelés szerepével, és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan
tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak. |
10.5. Számítógép
a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban 10.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos
szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű
feladatok megoldása |
|
Tudjon programot készíteni a felsorolt tantárgyak köréből
megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldó módszerről részletes
leírást kap. |
11.
A programozás eszközei (csak emelt szinten)
|
VIZSGASZINTEK |
|
Középszint |
Emelt szint |
|
11.1. Algoritmusleíró eszközök 11.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz
segítségével 11.1.2.
Az algoritmus-leíró eszközök fajtái |
|
Ismerje a struktogramot vagy a
folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot
tervezni. |
11.2. Programozási nyelv 11.2.1. Egy programozási nyelv
részbeni (specialitások nélküli) ismerete |
|
Ismerjen egy programozási
nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat,
alapvető programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust),
eljárásokat, állományból adatbeviteli és -kiviteli műveleteket |
11.3. Programfejlesztői környezet 11.3.1. Kódolási, szerkesztési
eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben 11.3.2. Programkipróbálási
eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben |
|
Tudjon egy közepes nehézségű,
de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven.
Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt
írni. Legyen képes a program
különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot
tesztelni. |
II. A vizsga leírása
Az informatika gyakorlatorientált
tárgy, ezért mind az oktatásban, mind a vizsgáztatásban meghatározó szerepe van
a számítógépen végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak. A gyakorlati
vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani.
Az emelt szintű érettségi
helyettesítheti a felvételit az olyan egyetemeken és főiskolákon, ahol a Programozás, vagy a Számítástechnika vagy az Informatika
felvételi tantárgy.
A követelményekben megfogalmazott
1–3., 7.1 és 9. sorszámú témaköröket a szóbeli, a 3–8. sorszámúakat a
gyakorlati érettségi vizsgán kell számon kérni mindkét szinten. Emelt szinten a
gyakorlati vizsgán kell számon kérni a 10–11. sorszámú témaköröket.
Mindkét szinten külön vannak
választva a szóbeli és a gyakorlati vizsgán szereplő témakörök. Fel kell
azonban hívni a figyelmet arra, hogy a gyakorlati vizsgán közvetve szükség van
arra a tudásra (informatikai alapismeretek, hardver, szoftver, hálózati
ismeretek), amit közvetlenül a szóbeli vizsga mér. (Nélkülük a gyakorlati
feladatok megoldása alapvető nehézségekbe ütközik.)
A középszintű vizsga témakörei
megfelelnek a korszerű informatikai írástudás témaköreinek.
Az emelt szintű vizsga új
témakörei egyértelműen az informatikus szakokhoz szükséges kompetenciák
mérésére alkalmas területekről származnak.
A szóbeli vizsga mindkét szinten
adott számú tételből áll, melyek rögzítettek, s a fenti 4 témakörből
származnak.
A gyakorlati vizsgán a felsorolt
témakörökből kapnak számítógépen megoldandó feladatokat a vizsgázók. Minden
területről kell adni feladatot, de az egyes területekről – a vizsga céljával
összhangban – különböző mennyiségű és nehézségű feladat szerepelhet a vizsgán.
Így az egyes feladatokra különböző időt kell szánni, a vizsgaidő 10-40%-át.
Középszintű
vizsga
A vizsga formája: gyakorlati és szóbeli.
A középszintű informatika érettségi
vizsga 180 perces gyakorlati, és legalább 30 perc felkészülési idővel
legfeljebb 10 perces szóbeli vizsga.
A gyakorlati vizsgát
számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét
a vizsga lebonyolítása előtt 2 évvel
rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga
lebonyolítása előtt 1 évvel kell megadni.
A gyakorlati vizsgán 120, a
szóbeli vizsgán 30 pontot lehet szerezni.
Gyakorlati
vizsga
A feladatsor összetétele
A feladatsor tematikailag lefedi
a követelményrendszer nagy témaköreit, és arányaiban a következőkre törekszik:
Témakör |
Idő |
Pontszám |
Szövegszerkesztés |
60
perc |
40
pont |
Táblázatkezelés |
50
perc |
30
pont |
Adatbázis-kezelés |
30
perc |
20
pont |
Web-lap
készítés |
20
perc |
15
pont |
Prezentáció és grafika |
20
perc |
15
pont |
A feladatsor 50%-a egyértelmű
utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a
feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint
az eszköz kezelésében való jártasságot méri.
A feladatsor szerkezete
A feladatsor lefedi a
követelményrendszer 3–8. témakörét.
Az adott témakörhöz rendelt idő
kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy 4-5
kisebb feladattal.
Az egyes témakörök feladatai,
részfeladatai pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell
egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal.
Értékelés
A gyakorlati feladatsor értékelésére részletes javítási
útmutató szolgál. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes
megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható
részpontszámokat, annak lehetséges bontását.
Szóbeli vizsga
A feladatsor összetétele
A szóbeli feladatok
az 1–3., 7.1, 9. számú témakörökből jelölhetők ki, így a középszintű vizsga
kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani:
·
Információs társadalom
·
Informatikai alapismeretek – hardver
·
Informatikai alapismeretek – szoftver
·
Kommunikáció az Interneten (gyakorlati kivitelezéssel)
·
Könyvtárhasználat
A feladatsor
értékelési szempontjai
·
Logikai felépítés, vázlat (8 pont)
Jó időbeosztás. Hogyan tudja hangsúlyozni a mondandóját,
elvész-e a részletekben, vagy látja a téma súlyponti részeit? (Haladhat az
általánosabb felől a konkrét felé, vagy fordítva.) Kiemeli-e a lényeges
dolgokat?
·
Kifejezőkészség, szaknyelv használata (8 pont)
Mennyire pontos a fogalmazása, az esetleges felületességek
csak az időbeli korlátok miatt vannak-e, vagy a megértés hiányáról
tanúskodnak? Mennyire érti az anyagot, milyen súlyúak a betanult, besulykolt,
de meg nem értett tananyagok?
·
Tartalmasság (8 pont)
Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges? A tárgyi
tévedéseket, rossz magyarázatokat, mint hiányosságokat kell figyelembe venni.
·
Kommunikatív készség (6 pont)
Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni? Ha elakad, hogyan
reagál a segítségre, megérti-e amit kérdez a bizottság, mennyire rugalmasan
gondolkodik? (Mivel ez a pont az együttműködési készséget méri, ha a felelet
során meg sem kellett szólalni, akkor is kell kérdést feltenni.)
Emelt szintű
vizsga
A vizsga formája: gyakorlati és szóbeli.
Az emelt szintű informatika
érettségi vizsga 240 perces gyakorlati, és legalább 30 perc felkészülési idővel
legfeljebb 15 perces szóbeli vizsga.
A gyakorlati vizsgát
számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét
a vizsga lebonyolítása előtt 2 évvel
rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga
lebonyolítása előtt 1 évvel kell megadni.
A gyakorlati vizsgán 120, a
szóbeli vizsgán 30 pontot lehet szerezni.
Gyakorlati
vizsga
A feladatsor
összetétele
A feladatsor tematikailag
lefedi a követelményrendszer nagy témaköreit. Az emelt szintű vizsga kérdéseit
a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani:
A feladatsor
gyakorlati része tartalmi arányaiban törekszik a következőkre:
Témakörök |
Idő |
Pontszám |
Szövegszerkesztés,
prezentáció, grafika, Web-lap készítés |
60
perc |
30
pont |
Táblázatkezelés |
30
perc |
15
pont |
Adatbázis-kezelés |
60
perc |
30
pont |
Algoritmizálás,
adatmodellezés |
90
perc |
45
pont |
A feladatsor 50%-a egyértelmű
utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a
feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint
az eszköz kezelésében való jártasságot méri.
A feladatsor szerkezete
A feladatsor lefedi a
követelményrendszer 3–8., valamint 10–11. témakörét.
Az adott témakörhöz rendelt idő
kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy 4-6
kisebb feladattal.
Az egyes témakörök feladatai,
részfeladatai pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell
egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal.
Értékelés
A gyakorlati
feladatsor értékelésére részletes javítási útmutató szolgál. A javítási
útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges
változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak
lehetséges bontását.
Szóbeli vizsga
A feladatsor
összetétele
A szóbeli feladatok az 1–3., 7.1, 9. számú témakörökből jelölhetők
ki, így a középszintű vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből
kell összeállítani:
·
Információs társadalom
·
Informatikai alapismeretek – hardver
·
Informatikai alapismeretek – szoftver
·
Kommunikáció az Interneten (gyakorlati kivitelezéssel)
·
Könyvtárhasználat
A feladatsor értékelési
szempontjai
·
Logikai felépítés, vázlat (8 pont)
Jó időbeosztás.
Hogyan tudja hangsúlyozni a mondandóját, elvész-e a részletekben, vagy látja a
téma súlyponti részeit? (Haladhat az általánosabb felől a konkrét felé, vagy
fordítva.) Kiemeli-e a lényeges dolgokat?
·
Kifejezőkészség, szaknyelv használata (8 pont)
Mennyire pontos a
fogalmazása, az esetleges felületességek csak az időbeli korlátok miatt vannak-e,
vagy a megértés hiányáról tanúskodnak? Mennyire érti az anyagot, milyen súlyúak
a betanult, besulykolt, de meg nem értett tananyagok?
·
Tartalmasság (8 pont)
Mindent
tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges? A tárgyi tévedéseket, rossz magyarázatokat,
mint hiányosságokat kell figyelembe venni.
·
Kommunikatív készség (6 pont)
Lehet-e a
vizsgázót a témában vezetni? Ha elakad, hogyan reagál a segítségre, megérti-e
amit kérdez a bizottság, mennyire rugalmasan gondolkodik? (Mivel ez a pont az
együttműködési készséget méri, ha a felelet során meg sem kellett szólalni,
akkor is kell kérdést feltenni.)
Kiegészítés
az Informatika érettségi vizsga leírásához (a Részletes követelményeket
tartalmazó rendelet várható kiegészítése)
A kiegészítések „A vizsga
leírása” fejezetet bővítik.
A vizsgázó az OKÉV által a vizsgát megelőző
évben jóváhagyott (az iskola által kihirdetett) szoftverek használatával
vizsgázhat.
Az iskolában vizsgára jelentkező tanulók
általában a saját iskolájukban vizsgáznak, amennyiben ehhez a szükséges
feltételek rendelkezésre állnak (pl.: gépek, szoftverek megfelelő száma). Egyéb
esetekben a jelentkezési lapon megadott szoftverek használatát figyelembe véve
az OKÉV javasolja a vizsgahelyet.
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak
a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a számára –
rendszergazda által – kijelölt helyet kell elfoglalnia.
A gyakorlati vizsga megkezdése előtt a
rendszergazda tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai
vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint azt,
hogy befejezett munkáját hova és milyen formában mentse el.
A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár
kiosztja a Vizsgaközpont által kiadott, nyomtatott feladatsort és lepecsételt
piszkozatlapot. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidőben kezdheti
használni a számítógépet.
A vizsgázó a számára kijelölt számítógépen
kívül használhat tollat, vonalzót, és jegyzeteket készíthet a feladatsor
lapjaira, illetve a lepecsételt pótlapokra.
Értékelésre a vizsgázónak csak azok a
produktumai kerülnek, amelyek a számára kijelölt könyvtárban megtalálhatók.
A vizsgázók vizsgamunkáit a rendszergazda az
előírásoknak megfelelően archiválja és a javító szaktanárnak másolatot ad
belőle.
A javítást a javító szaktanár a javítási
útmutató szerint az értékelő lapokon minden tanulóra elvégzi.
A dolgozat értékelésének megtekintésekor a
vizsgázó a saját munkáját értékelő lapot, valamint az archivált produktumot
együtt tekintheti meg.
A szóbeli vizsgán, amennyiben a vizsgázó a 7.
téma: Kommunikáció az Interneten résztémához kapcsolódó kérdést húz, a
helyszínen biztosított, internet kapcsolattal rendelkező számítógépet használja
a szóbeli tételben megfogalmazott feladat megvalósításához.
Az érettségi vizsga szerkezete
A
következő részekben – hozzáfűzött magyarázatok kíséretében – az Informatika
érettségi tantárgy részletes követelményeiből a vizsga leírása fejezetet
tekintjük át. A kisbetűvel szedett idézetek e fejezetben a Részletes érettségi
vizsgakövetelmény-ből valók.
„Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért mind az
oktatásban, mind a vizsgáztatásban meghatározó szerepe van a számítógépen
végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak. A gyakorlati vizsgafeladatokat
számítógéppel kell megoldani.
Az emelt szintű érettségi
helyettesítheti a felvételit az olyan egyetemeken és főiskolákon, ahol a Programozás, vagy a Számítástechnika vagy az Informatika
a felvételi tantárgy.”
Jelenleg
a felsőoktatási intézmények döntése értelmében a középszintű érettségi eredményei
alapján is felvételt lehet nyerni a felsőoktatási intézménybe, az emelt szint
pedig többletpontot jelent. A kétszintű érettségi bevezetésével a
Programozás, Számítástechnika tantárgy megnevezések megszűnnek, helyébe lép az
Informatika. „Az alapképzési szakok szakcsoportok szerinti beosztása és a
hozzájuk tartozó 2005-ben érvényes érettségi vizsgatárgyak” dokumentumot
áttekintve kiderül, hogy a korábbinál több helyen lehet informatika
vizsgatárggyal a felsőoktatási intézményekbe bekerülni.
„A követelményekben megfogalmazott 1–3., 7.1 és 9. sorszámú
témaköröket a szóbeli, a 3–8. sorszámúakat a gyakorlati érettségi vizsgán kell
számon kérni mindkét szinten. Emelt szinten a gyakorlati vizsgán kell számon
kérni a 10–11. sorszámú témaköröket.
Mindkét
szinten külön vannak választva a szóbeli és a gyakorlati vizsgán szereplő témakörök.
Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a gyakorlati vizsgán közvetve
szükség van arra a tudásra (informatikai alapismeretek, hardver, szoftver,
hálózati ismeretek), amit közvetlenül a szóbeli vizsga mér. (Nélkülük a
gyakorlati feladatok megoldása alapvető nehézségekbe ütközik.)”
Hozzátesszük,
hogy ez fordítva is igaz, a szóbeli vizsgán kiderül, ha valaki csak könyvből
tanulja meg az ismereteket.
„A középszintű vizsga témakörei
megfelelnek a korszerű informatikai írástudás témaköreinek.
Az
emelt szintű vizsga új témakörei egyértelműen az informatikus szakokhoz
szükséges kompetenciák mérésére alkalmas területekről származnak.”
Nemcsak
az informatikus szakokra lehet informatikából felvételizni, de a kimondottan
informatikai szakirányok esetén a középszintű érettségivel történő bejutás
valóban nem biztosít bizonyos kompetenciákat. Ennek következtében a bekerülők,
ha előtte nem készültek az emelt szinten megadott témákból, szinte
megoldhatatlan feladat elé kerülnek az első éven.
„A
szóbeli vizsga mindkét szinten adott számú tételből áll, melyek rögzítettek, s
a fenti 4 témakörből származnak.”
A
szóbeli vizsga kérdései a teljes elméleti anyagrészt felölelik. Az említett 4
témakör az informatikai alapismeretek, hardver és szoftver elméleti
ismereteit, valamint a könyvtárhasználati ismereteket jelenti. Az első
három témakörbe beépülnek a hálózattal kapcsolatos ismeretek is. E témakörök
kiegészültek a 7.1-es: Kommunikáció az Interneten résztémával. Ennek oka az,
hogy a vizsga fejlesztése során bebizonyosodott, hogy nem lehet megfelelő
vizsgakörülményeket biztosítani az internet használatát igénylő feladatok
esetén. Ezért a szóbeli vizsga során kell a gyakorlatban az internet
használatának ismeretét (pl.: FTP, keresés, levelezés) bizonyítani.
„A gyakorlati vizsgán a felsorolt témakörökből kapnak
számítógépen megoldandó feladatokat a vizsgázók. Minden területről kell adni
feladatot, de az egyes területekről – a vizsga céljával összhangban –
különböző mennyiségű és nehézségű feladat szerepelhet a vizsgán. Így az egyes
feladatokra különböző időt kell szánni, a vizsgaidő 10–40%-át.”
A továbbiakban bemutatjuk a vizsgamodell jellemzőit,
megvalósulását.
„A vizsga formája: gyakorlati és szóbeli.
A
középszintű informatika érettségi vizsga 180 perces gyakorlati, és legalább 30
perc felkészülési idővel legfeljebb 10 perces szóbeli vizsga.”
A
vizsgaidők viszonylag egységesek a különböző érettségi tantárgyak tekintetében,
ehhez igazodik az informatika tantárgy vizsgája is. A gyakorlati vizsga
időtartama olyan hosszú, hogy érdemes a diákoknak versenyek, próbaérettségik
szervezésével előzetesen lehetőséget biztosítani ilyen hosszan tartó munka
kipróbálására. Miután a vizsga nem jelent tartósan folyamatos számítógépes
munkát, nem kell kiírt szüneteket tartani, de a diákoknak meg kell tanulniuk,
hogyan tudnak pihenni a 180 perc alatt úgy, hogy közben dolgoznak.
„A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell
lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét a vizsga lebonyolítása előtt 2 évvel rögzíteni kell. A
szoftververziót a vizsga lebonyolítása
előtt 1 évvel kell megadni.”
A
feladatsor összetétele
„A
feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer nagy témaköreit, és
arányaiban a következőkre törekszik:”
Témakör |
Idő |
Pontszám |
Szövegszerkesztés |
60 perc |
40 pont |
Táblázatkezelés |
50 perc |
30 pont |
Adatbázis-kezelés |
30 perc |
20 pont |
Weblapkészítés |
20 perc |
15 pont |
Prezentáció
és grafika |
20 perc |
15 pont |
A
vizsga során nem értékeljük, hogy mennyi idő alatt készül el a vizsgázó egy-egy
feladattal, azonban a feladatsor összeállítása során fontos szempont, hogy a
megszerezhető pontszám nagyjából arányos a feladat megoldására szánt idővel. Ha
valamilyen műveletet sokszor kell végrehajtani, akkor arra az időarányokat
figyelembe véve kell több pontot adni, ugyanakkor, ha a megoldást lehet
gyorsítani – például táblázatkezelésben abszolút hivatkozás használatával
másolni –, akkor a technológia használatát értékeljük, és az arra szánt időt
vesszük figyelembe. Bár a megoldás másként is lehetséges, a hosszabb
végrehajtási idő esetleg egy másik feladatban időhiányt okozhat, és így a nem
megfelelő megoldás közvetve befolyásolja a végső eredményt. A feladatok
megoldására szánt idő természetesen nem a végrehajtás idejét jelenti,
figyelembe kell venni az értelmezésre, gondolkodásra szánt időt is. A
végrehajtási időknél figyelembe kell venni esetlegesen gyengébb gépek
reakcióidejét is.
„A
feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének
megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó
eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri.”
E
feltétel értelmezése és teljesítése egyaránt nehéz. Valószínűleg lehetne azon
vitatkozni, hogy egy szöveg minta utáni formázása mennyire tartalmaz
egyértelmű utalásokat. Például, ha nem adjuk meg a betűméreteket, de szemmel
láthatóan két méretet használunk, és a sorok tördeléséből kiderül a helyes
méret: egyértelmű-e, vagy sem. A különböző szegélyek minta utáni alkalmazása
egyértelműnek tűnik, ha nem vagyunk túl érzékenyek a szegély vonalvastagságára.
Ha viszont egy dokumentumról minden rész minden beállítását pontosan leírjuk,
akkor biztos egyértelműen megadtuk a feladatot, csak nagyon nehéz lesz átlátni,
túl hosszú lesz a feladatleírás. A feladatok összeállításánál e kitételnek úgy
igyekszünk megfelelni, hogy a feladatok megoldási menetét részletezzük,
szükség esetén mintát is mellékelünk a feladatokhoz. Az értékelés során a
leírt szempontok és a mintáról egyértelműen kiderülő beállítások megvalósítását
számítjuk be. (Például: ha egy bekezdés előtt van térköz, melynek mértéke nincs
előírva a tanuló számára, akkor pontozható, ha a tanuló által előállított
változat nagyjából arányos a mintán látottakkal.)
A
feladatsor szerkezete
„A
feladatsor lefedi a követelményrendszer 3–8. témakörét.”
(Kivéve természetesen a 7.1 Kommunikáció az Interneten
altémát, amelyről már szóltunk.)
„Az
adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot
tartalmazó feladattal, vagy 4-5 kisebb feladattal.”
Az egy
nagy (több részfeladatot tartalmazó) feladat mellett szól, hogy a feladat megoldását
jelentősen segíti, ha megértjük a feladat szövegkörnyezetét. Négy feladat
esetén a szövegkörnyezet megértése, a feladat megoldásának elkezdése
összességében több időt vesz igénybe. A több, kisebb feladat mellett szól
mégis, hogy így jobban biztosítható, hogy a feladatok önállóak, vagyis egy-egy
részfeladat sikertelen megoldása nem befolyásolja a további feladatok
elvégezhetőségét. A feladatok kitűzésekor a kérdések sorrendjében további szempont
az is, hogy a nehezebb feladatok lehetőleg a könnyűek után következzenek, és
megoldásuk ne befolyásolja a többi megoldhatóságát.
„Az
egyes témakörök feladatai, részfeladatai pontozása feladatfüggő,
összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt
összpontszámmal.”
Ez a kitétel látszólag csak annyit mond, hogy a témakörre
adható pontszám kötött, azonban egy kicsit jobban belegondolva megengedi, hogy
egy konkrét részfeladat az egyik feladatban más pontértékű legyen, mint egy
másikban. Előfordulhat például, hogy egy szöveg helyesírásának kijavítása 1,
másutt 2 pontot ér. Ezt az eszközt használjuk arra, hogy a feladatok nehézségi
fokának eltéréseit kompenzáljuk. Tartalmazhat egy feladatsor fele olyan
feladatokat, amelyekben a tanulóknak egyértelmű utasításokat kell csak
végrehajtani, de ilyenkor az ezekre kapható pontszám lehet, hogy csak az
összpontszám 25%-át teszi ki. Az ilyen aránytalanságok elkerülése érdekében a
mintafeladatsorok összeállításakor az egyes részfeladatok pontszámait egymáshoz
viszonyítva is vizsgáltuk. Így munkánk során egyre tisztábbá vált az egyes
tipikus részfeladatok általánosan elfogadható pontértéke.
Értékelés
„A gyakorlati feladatsor értékelésére részletes javítási
útmutató szolgál. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait,
annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható
részpontszámokat, annak lehetséges bontását.”
A fenti
meghatározásból adódó feladatokat teljes egészében nem egyszerű megvalósítani.
A feladatok megoldásait úgy tudja tartalmazni az útmutató, hogy a megoldásokat
is mellékeljük. Bármilyen megoldás részletes írásos kifejtése ugyanis
teljesen értelmezhetetlen – főleg, ha az egyes változatokat is belevesszük. A
javítási útmutató készítésekor többször felmerülő kérdés, hogy a javító
tanártól mekkora szakmai kompetenciát várunk el. Ugyanakkor tudjuk, hogy egy
hagyományokkal nem rendelkező vizsgatárgyról van szó, tehát a javítási szokások
még nem egységesek. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az informatika
tantárgy kialakulását nagy változások kísérték, így példákra és magyarázatokra
is szükség van. E kézikönyvben kidolgoztuk néhány feladatsor javítási
útmutatójának magyarázatát, reméljük, ez hozzásegíti a kollégákat, hogy a
pontozás szemléletét megértsék, és egyes esetekben helyesen döntsenek, ha
diákjuk a javítási útmutatóban szereplőtől eltérő megoldást ad. Amennyiben a
lehetséges megoldásokat minden feladatsor mellett leírnánk, az egyes feladatsorok
pontozási útmutatója áttekinthetetlenül hosszúra nyúlna. Képzeljük el, hogy egy
Ha() függvény alkalmazása esetén a javítási útmutatóban szerepelne az If()
függvénnyel, az Fkeres() a Vkeres(), a HSearch() és Vsearch() függvényekkel
történő megoldás is. Ekkor még csak egy program magyar és angol nyelvű
verzióinak legegyszerűbb eseteit tekintettük át, más program esetén ugyanezeket
a függvényeket másként is hívhatják, de az is lehet, hogy a vizsgázó saját
eljárást ír. Egy pont megadhatóságának eldöntéséhez három szó helyett 3 soros
leírás is tartozhat, és még nem adtunk útmutatást a félig jó megoldásokra.
A
javítási útmutató elkészítése során arra törekedtünk, hogy a feladat minden pontozható
része egyértelmű legyen, s ha e rész megoldása nem teljes, akkor nem ér pontot.
Vagyis a pontszám általában tovább nem bontható. Az ettől eltérő esetekben a
pontozható részteljesítés mértékét igyekszünk megadni (például: előfordulhat,
hogy a helyesírás kijavítására 1 pont csak akkor adható, ha nincs a szövegben
helyesírási hiba; más esetben 1 pont adható, ha az 5 helyesírási hibából
legalább 3-at kijavított. Vagyis itt a részteljesítés is megfelel, mert képes
helyesírást javítani.
Szóbeli
vizsga
A feladatsor összetétele
„A szóbeli feladatok az 1–3., 7.1, 9. számú
témakörökből jelölhetők ki, így a középszintű vizsga kérdéseit a szóbeli
vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani:
|
A
feladatsor értékelési szempontjai
·
Logikai
felépítés, vázlat (8 pont)
Jó időbeosztás. Hogyan tudja súlyozni a mondandóját,
elvész-e a részletekben, vagy látja a téma lényeges elemeit? (Haladhat az
általánosabb felől a konkrét felé, vagy fordítva.)
·
Kifejezőkészség,
szaknyelv használata (8 pont)
Mennyire pontos a fogalmazás, a szakkifejezések használata,
az elkövetet hibák felületességből, az időbeli korlátokból, vagy a megértés
hiányából adódnak?
·
Tartalmasság
(8 pont)
A tanuló mennyire érti az anyagot, felelete tartalmazza-e a
témakör minden lényeges elemét? A tárgyi tévedéseket, a rossz magyarázatokat
mint hiányosságokat kell figyelembe venni.
·
Kommunikatív
készség (6 pont)
Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni? Ha elakad, hogyan
reagál a segítségre, megérti-e a kérdést? Mennyire gondolkodik rugalmasan?
(Mivel ezekkel a pontokkal az együttműködési készséget értékeljük, ha a
felelet során a vizsgáztatónak nem kellett megszólalnia, akkor is célszerű
legalább egy kérdést feltenni.)
Ezek az
értékelési szempontok bármely más tantárgyi vizsgán is általánosan jellemzők.
Az ötfokú skálán minden jegynek van szöveges tartalma (elégtelen, elégséges,
közepes, jó, jeles); a tíz fokú skála értelmezésében pedig a hétköznapokban is
használt százalékokban való gondolkodás segít. A 8, illetve 6 pont esetén a
pontszám arányos meghatározása nem könnyű feladat. Figyelni kell arra, hogy ne
fordított sorrendben értékeljünk: azaz ne az összesített pontot állapítsuk meg
először – amit utólag osztanánk szét részpontokra –, hanem ténylegesen az egyes
szempontok szerint minősítve adjuk össze a pontokat.
A
szóbeli és a gyakorlati vizsga pontszámarányait és a jegyek megállapítási
rendszerét figyelembe véve azt is láthatjuk, hogy a gyakorlati vizsgán elért
pontszám döntően határozza meg a vizsgázó érettségi jegyét.
E
részben csak azokról a kérdésekről szólunk, melyek a középszintű vizsga
leírásában nem, vagy másként szerepeltek.
„A vizsga formája:
gyakorlati és szóbeli.
Az emelt szintű informatika
érettségi vizsga 240 perces gyakorlati, és legalább 30 perc felkészülési
idővel legfeljebb 15 perces szóbeli vizsga.”
A
feladatsor összetétele
„A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer
nagy témaköreit. Az emelt szintű vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi
témakörökből kell összeállítani:
A feladatsor gyakorlati
része tartalmi arányaiban törekszik a következőkre:”
Témakörök |
Idő |
Pontszám |
Szövegszerkesztés,
prezentáció, grafika, Weblapkészítés |
60 perc |
30 pont |
Táblázatkezelés |
30 perc |
15 pont |
Adatbázis-kezelés |
60 perc |
30 pont |
Algoritmizálás,
adatmodellezés |
90 perc |
45 pont |
Az
közép- és az emelt szint feladattípusainak, a rendelkezésre álló időnek és pontszámnak
az összehasonlítása sokat mond a hangsúlyokról, segít átlátni a két vizsga
közötti különbséget. (Lásd az összehasonlító táblázatot!)
Témakörök |
Idő |
Pontszám |
||
középszint |
emelt szint |
középszint |
emelt szint |
|
Szövegszerkesztés Prezentáció, grafika Weblapkészítés |
60
perc 20
perc 20
perc |
60
perc |
40
pont 15
pont 15
pont |
30
pont |
Táblázatkezelés |
40
perc |
30
perc |
30
pont |
15
pont |
Adatbázis-kezelés |
30
perc |
60
perc |
20
pont |
30
pont |
Algoritmizálás, adatmodellezés |
– |
90
perc |
– |
45
pont |
A
legfontosabb, hogy a 60 perccel megnövelt vizsgaidőhöz képest 90 perc jut arra
a témakörre – algoritmizálás, adatmodellezés –, mely nem szerepel középszinten,
és 30 perccel nő az adatbázis-kezelésre fordítható idő, melyben jelentős
többletismeret szükséges az emelt szinten vizsgázóknak. Így a középszintűnek is
megfelelő feladatok megoldására emelt szinten 120 perc, azaz a vizsgaidő fele
jut. A pontszámok ezzel arányosan módosulnak. Mivel mindkét szinten 120 pont a
maximum és a pontszámok az idővel arányosak, a pontszámokra is igaz, hogy a maximálisan
elérhető pontszám fele fed le középszintű ismereteket. (Ez a felező elv
összhangban van a képzésre megállapított minimális óraszámokkal is.)
A
táblázatból látszik, hogy a szövegszerkesztést, a weblapkészítést, valamint a
prezentáció és grafikát az emelt szint együtt kezeli. Ebből következően a
vizsgán elképzelhető több kisebb feladat, ugyanakkor, mivel az emelt szintű
vizsgához jobban illik a számában kevesebb, de többféle eszköz használatát
igénylő komplex feladat, ilyenekre is fel kell készülni.
A
feladatsor szerkezete
„A
feladatsor lefedi a követelményrendszer 3–8., valamint 10–11. témakörét.”
A 10.
témakör – algoritmizálás és adatmodellezés - közvetve jelenik meg a feladatsorban, mivel a 11.
témakör – programozás eszközei – felhasználása nélkül a gyakorlati vizsgán
nehéz ellenőrizni. (A későbbiekben részletezett egyik mintafeladatsor erre tesz
kísérletet.)
Értékelés
„A gyakorlati feladatsor értékelésére részletes javítási
útmutató szolgál. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes
megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható
részpontszámokat, annak lehetséges bontását.”
A 10.
és 11. témakör értékelése meglehetősen nehéz. A programozási feladatokat az országos
szintű versenyeken fekete doboz módszerrel, tesztadatok felhasználásával
értékelik. Így azonban a program hibás működése esetén nem derül ki, hogy az
algoritmus hibás vagy a kódolás. (Egy majdnem tökéletes programban egy hibásan
beütött karakter lehetetlenné teheti a futtatást.) Azonban a kód pontozása is
gondot jelenthet, hiszen a megadottól eltérő gondolatmenet elemzése és
pontozása – főleg, ha csak részben jó – elég nehéz, mivel a pontszám bontása (a
sokféle lehetséges megoldás miatt) egyáltalán nem egyértelmű. (Lehet utasításonként,
szavanként, elemi algoritmusonként esetleg soronként pontozni, de egyik sem
egzakt, ráadásul a programsorok felcserélése további gondokat jelent.) Végül is
a pontozás alapvetően a futtatás eredményén alapul, azonban, ha a hiba oka a
futtatás során nem határozható meg, akkor a kód értékelésére is sor kerül.
Az
emelt szintű szóbeli vizsga a középszintű szóbeli vizsgához képest hosszabb. A
másfélszeres idő alatt bővebb témakifejtésre van lehetőség. A szóbeli vizsgát
központi bizottság előtt teszik a vizsgázók.
Az
érettségi követelmények értelmezése
A
következőkben a részletes követelményeket tekintjük át. Az egyes követelmények
teljesítésének ellenőrzésére alkalmas feladatokat, illetve feladattípusokat
mutatunk be.
Az általános
kompetenciák ellenőrzésének lehetőségei
„A tanulóktól elvárjuk, hogy
az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsa”
·
Korszerű
alkalmazói készség
A vizsga témakörei, időtartama és szerkezete biztosítja,
hogy a vizsgázó az „alkalmazói készségét” több feladaton, feladattípuson
keresztül be tudja mutatni.
·
Algoritmikus
gondolkodás
Az algoritmikus gondolkodás képességét középszinten a
táblázatkezelési, adatbázis-kezelési feladatok megoldásával bizonyítja a
vizsgázó, emelt szinten e készség nagyobb hangsúlyt kap, mivel az
algoritmizálás és adatmodellezés témakör feladatai tipikusan ezt mérik.
·
Önálló
munkavégzés
A vizsgafeladatsor egy része (kb. 50%) konkrét utasítások
végrehajtását igénylő feladatot tartalmaz, míg a fennmaradó részben a
megoldási módok egyénibbek, a vizsgázóknak maguknak kell önállóan
megtalálniuk.
·
Együttműködő
készség, csoportmunka
Az együttműködő készség és a csoportmunka ugyan kívánatos
és fejleszthető kompetencia, de a gyakorlati vizsga során nem mérhető.
·
Alkotó munka
Főleg a „prezentációkészítés, grafika és weblapkészítés” ad
lehetőséget arra, hogy a feladat megoldása során a vizsgázó – a feladat adta
kereteken belül – önálló alkotókészségét bemutassa.
·
Az informatika
és a társadalom kölcsönhatásának felismerése
A vizsga feladatai életszerűek, a feladat megértése a
megoldás alapja. A feladat kitűzésének módja és típusa miatt annak megoldása
nem betanulható, így a benne megfogalmazott információk, kérdések megértése a
fenti kompetenciák meglétét igazolhatja.
Tartalmi kompetenciák, témák, a vizsgaszint követelményei
Információs társadalom (szóbeli témakör)
Kompetencia |
Témakör |
·
A tanuló legyen
tájékozott a jelek és kódok világában; ·
értse és tudja
használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket,
képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba; ·
képes legyen a
korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását
gyarapítani; ·
ismerje az
informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait; ·
ismerje a túlzott
informatikai eszközhasználat veszélyeit; ·
ismerje
az informatika etikai és jogi vonatkozásait! |
1.1. A kommunikáció 1.1.1. A
kommunikáció általános modellje 1.1.2.
Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3.
Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4.
Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az
informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A
modern információs társadalom jellemzői 1.2.3.
Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek |
Középszinten: Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati
példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni, értelmezni. Ismerje a
használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, …). Ismerjen
számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre
az interneten, keresőszerverek segítségével. Ismerje az informatika
fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb
információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a
túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító
hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok
a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy
az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői
jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés
szerint (freeware, shareware, üzleti).
Az Informatika alapjai – hardver (szóbeli
témakör)
Kompetencia |
Témakör |
·
A tanuló ismerje a
jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű
informatikában; ·
ismerje és használja
a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; ·
ismerje a helyi és a
távhálózatok alapvető szolgáltatásait; ·
legyen tisztában a
számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! |
2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1.
Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az
adat és az adatmennyiség 2.1.3.
Bináris számábrázolás 2.1.4.
Bináris karakterábrázolás 2.1.5.
Bináris kép- és színkódolás 2.1.6.
Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A
Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A
(személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység,
memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A
perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti
eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A
(személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok |
Középszinten: Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát,
különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel
digitalizálható. Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és
működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és
perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Ismerje a helyi és
távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit.
Emelt szinten: Ismerje a logikai alapműveleteket és tudja alkalmazni
feladatok megoldása során.
Az Informatika alapjai – szoftver (szóbeli
témakör)
Kompetencia |
Témakör |
·
A tanuló ismerje a
tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; ·
tudja kezelni a
könyvtárszerkezetet; ·
ismerje az
állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit; ·
ismerje a
számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait! |
3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az
operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer
felhasználói felülete 3.1.2.
Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése,
átnevezése 3.1.3.
Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4.
Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás,
átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az
adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A
szoftver- és a hardverkarbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és
–irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 3.1.7. A hálózatok működésének
alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem |
Középszinten: Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és
legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét
igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói
felületét. Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne.
Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és
tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az
archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és
kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési
módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a
lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele.
Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati
szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.
A
szóbeli témakörök, altémák nem egyforma súlyúak, de kellően rámutatnak a megkívánt
tartalomra. Így alkalmasak arra, hogy az egyes témákhoz tartozó tartalmakat a
vizsgázók önállóan dolgozzák ki a vizsgára készülés során. A vizsgán egy
kérdést kap a vizsgázó, mely egy, esetleg több összefüggő altémát fed le.
Például a 2.1.3–2.1.6 altémák együttesen képviselnek körülbelül egy
feleletnyi tartalmat, míg a 2.2.3-as altéma egyedül is nagyon bőséges tartalmat
jelent. A vizsga szóbeli kérdéseire központi minták készülnek.
Szövegszerkesztés (gyakorlati témakör)
Kompetencia |
Témakör |
·
A tanuló tudja
kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; ·
tudja használni a
szövegszerkesztő program lehetőségeit; ·
tudjon önállóan
készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; ·
részletes
feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; ·
ismerje
a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát
és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; ·
tudja dokumentumait
esztétikus formára hozni; ·
tudja kezelni a
szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima
szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; ·
tudjon szöveges
dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített
objektumokat) beilleszteni! |
4.1. A szövegszerkesztő használata 4.1.1. A
program indítása 4.1.2. A
munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A
szövegszerkesztő menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1.
Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2.
Karakterformázás 4.2.3.
Bekezdésformázás 4.2.4.
Felsorolás, számozás 4.2.5.
Tabulátorok használata 4.2.6.
Oldalformázás 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1.
Keresés és csere 4.3.2.
Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3.
Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1.
Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2.
Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák,
szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk |
Középszinten: Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani.
Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni,
javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni
és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél…)
önállóan készíteni. Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter,
szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betűtípusát,
méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt
állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen
felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat
használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás,
margók, …) Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Tudjon
kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni,
mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja
a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Tudjon szöveges dokumentumokban
táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni).
Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot
készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a
szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.
Az
érettségi vizsgán a tematika és a rendelkezésre álló idő alapján nem várható
hosszabb dokumentum szerkesztése, javítása. Ezzel együtt a stílusok használata
sem követelmény, mivel rövid dokumentumok esetén nincs értelme a stílusok
erőltetésének. A részletes tematika szerint nem kell hasábokat használni. Ha
mégis ilyen feladat van, ott a hasábok helyett táblázat készítését kérjük, de
természetesen a hasáb használata is elfogadható. A programok különböző
képességei miatt azonban hasábon belül nem lehet táblázat, mert nem minden
program képes táblázatban újabb táblázatot megjeleníteni.
A
vizsgázónak nem kell a vizsgán módosítania a program beállításait, aktív, vezérlőelemeket
használnia, a táblázat celláiban számításokat végezni.
Az
„egyéb objektumok” gyakorlatilag mellékelt képeket, rajzolt elemeket,
egyenletet, diagramot jelent. Az oktatás során gyakran használjuk a programhoz
mellékelt képgyűjteményt (ClipArt), azonban központi feladatsor esetén ezt
általában mellékelt képfájl helyettesíti, mivel a program által biztosított
képek eltérők. Amennyiben mégis a képgyűjtemény képére hivatkozik a feladat,
a vizsgázónak olyan képet kell választani, mely témájában legközelebb áll a
feladatban szereplőhöz. Egyes programok beépített rajzoló eszközzel
rendelkeznek, amennyiben ilyen nincs, bármilyen külső programmal elkészíthető a
beillesztendő ábra. Ugyanez igaz az egyenletszerkesztőre, ha a gépen nem
található meg, akár részekből is összeilleszthető, vagy külső programmal
megrajzolható. Diagram beillesztéséhez a beépített segédprogram helyett
táblázatkezelő is használható.
Az
oktatás során célszerű bizonyos dokumentumtípusokat gyakorolni. Ilyenek: a meghívó,
plakát, hivatalos levél, szórólap, kérdőív, feladatsor, műsorterv.
Szövegszerkesztés
feladatnál minden esetben alapkövetelmény a tökéletes helyesírás, és a
szövegszerkesztő szerkesztőfunkcióinak célszerű kihasználása. Ezért nem
elfogadható a duplázott bekezdésvég jel, szóköz, tabulátor; nem értékelhető a
különböző tabulálásokkal, behúzásokkal történő középre igazítás.
A
vizsgán várható, a diákok által nehezen alkalmazott elemek: gondolatjel,
nagykötőjel használata, kiskapitális betűtípus, nagybetű betűtípus; sorvég jel
és bekezdés jel helyes használata; bekezdés térközei, sorköze; nagymértékű
behúzás és középre igazítás megkülönböztetése (például vers
formázásakor); sorkizárt bekezdés minta alapján; felsorolás vagy számozás és
bekezdés formázás együttes alkalmazása; egymásmellé rendezett egységek esetén
szegély nélküli táblázat alkalmazása, képek objektumok megfelelő elhelyezése,
kördokumentum készítése.
A
vizsgafeladathoz általában tartozik minta és leírás is. A megoldáshoz mindkettő
szükséges. Általában a leírásban nincs benne minden részlet, a mintán sem
biztos, hogy minden jól látszik. Esetenként kiegészítő feladat is tartozhat
hozzá (például egy részt le kell másolni).
Nyomtatás
a vizsgán – legalábbis az első években – nem várható, mivel nehezen biztosíthatók
a megfelelő körülmények, azonban a nyomtatási kép használata követelmény.
A
vizsgafeladatban várhatóan nem kerül pontozásra a megfelelő mentés, mivel ez
alapfeladat. A vizsgafeladat várhatóan tartalmazza a vizsgázó adatainak a
dokumentumban történő feltüntetését. Tipikus helye ennek az élőfej vagy élőláb.
Táblázatkezelés (gyakorlati témakör)
Kompetencia |
Témakör |
·
A tanuló tudja
kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; ·
tudja használni a
táblázatkezelő program lehetőségeit; ·
legyen képes
adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; ·
legyen képes
egyszerű kimutatásokat készíteni; ·
tudjon adatokat
célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; ·
tudja kimutatásait
diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! |
5.1. A táblázatkezelő használata 5.1.1. A
program indítása 5.1.2. A
munkakörnyezet beállítása 5.1.3. A
táblázatkezelő menürendszere 5.1.4. A
táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 5.2. A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop,
sor, aktív cella, tartomány, munkalap 5.3. Adatok a táblázatokban 5.3.1.
Adattípusok 5.3.2.
Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 5.3.3. A
cellahivatkozások használata 5.3.4.
Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény 5.4. Táblázatformázás 5.4.1.
Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2.
Karakter-, cella- és tartomány-formázások 5.4.3.
Cellák és tartományok másolása 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1.
Egyszerű táblázat készítése 5.5.2.
Formázási lehetőségek 5.5.3.
Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 5.6.1.
Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben
előforduló problémák |
Középszinten: Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani.
Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat
törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle
formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. Ismerje a cella, az
oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát.
Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni. Ismerje a szöveg,
a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni
(összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés
stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni.
Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon
keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést.
Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja
alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit.
Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a
szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni.
Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő
és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz
kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és
grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó
adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust
választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot
beilleszteni. Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel.
Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot
tervezni szöveges feladat alapján.
Az
érettségi vizsgán nem várható célérték-keresés, analízis, kereszttáblás
kimutatás készítése (Pivot Table), középiskolai anyagon túlmutató függvények
(például pénzügyi függvények) használatát igénylő feladat. A rendezési,
szűrési feladatok elvégzését jobban dokumentálná, ha ezekről makró feljegyzés
készülne, de ez sem tananyag. Természeten saját készítésű makrót sem kell
írni, nem kell egyéb beépíthető eszközt használni, és vezérlő eszközök (gombok,
görgetősávok) használatáról szóló feladat sem lesz.
Beillesztendő
objektum elsősorban kép vagy rajzelem lehet, esetleg szövegdobozba írt
kiegészítés, egyenlet.
A
feladathoz a forrás várhatóan a használt program alapértelmezett formátumában
lesz megadva, de elképzelhető a pontosvesszővel elválasztott szövegfájl vagy
szövegszerkesztőben készített táblázat is. (Akár több formátum is
lehetséges, melyből a vizsgázónak kell kiválasztania a számára használhatót.)
Miután
adatbázis-kezelés feladat külön szerepel a vizsgán, a feladatokban a nem adatbázis
jellegű kérdések hangsúlyosabbak. Ennek ellenére az adatok rendezése, egyszerű
szűrési feladat (egy szempont alapján), illetve adatbázisfüggvénnyel
megválaszolható kérdések lehetnek. A szűrési feladat megoldható rendezés után
a megfelelő adatok átmásolásával is. Tipikus kérdések: ki volt a legjobb, kik
jutottak tovább, mennyi a lányok átlaga, hány fiú van, hol van a függvény
minimuma.
A képletek, számítások számonkérésénél több szintű
feladatmegadás lehetséges.
A legtöbb kreativitást a probléma leírása alapján
elvégzendő feladat igényli (például: az átlagsebesség, az összköltség, a hibás
termékek százalékos arányának vagy egyes személyek osztályzatainak
meghatározása). E feladatoknál a vizsgázónak önállóan kell kitalálnia, milyen
képletet vagy függvényt használjon. A vizsgán előfordulhat olyan feladat is,
mely több egyszerű számítást igényel (például: az egyedi értékek legjobbtól
való eltérésének, az eltérés arányának meghatározásához kell: a legjobb, a
különbség és az arány kiszámítása). Ez a feladat megfelelően mérheti a
középszintű vizsgázók problémamegoldó készségét.
Összetettebb műveletek vagy számítások esetén a feladat
tartalmazza a számítás módját (például: Pitagorasz-tétel megfelelő alakja).
Ilyenkor a vizsgázó feladata, hogy a szerkesztett képlet alapján, a megfelelő
formában írja be az összefüggést. A feladat elsősorban a képletszerkesztés és
a hivatkozás használatának ismeretét méri. A nem matematikai jellegű függvényeknél
a képlet nem annyira ismert, ilyenkor az argumentumok magyarázata ad további segítséget
a vizsgázónak. Ennek során általában a feladat szövegére hivatkozunk és nem
cellákra, ami megkívánja a feladat értelmezését.
A függvény körülírásának mértéke a függvény bonyolultságától
függ. (Például: „A megoldáshoz használjon szövegkezelő függvényt, mely a
szöveg elejét, bal oldali karaktereit adja meg, ebben hivatkozzon a jelentkező
nevére, és 5 karakter hosszúságot állítson be!”) A vizsgázó feladata a leírás
alapján megkeresni a megfelelő függvényt, és alkalmazni a feladatban. Ilyenkor
nem feltételezzük a függvény ismeretét, a feladat azt méri, mennyire jártas a
vizsgázó az eszköz kezelésében. Ilyen típusú feladat csak nagyon megfontolt
esetben, a vizsgán használt programok ismerete esetén adható (ez elvileg
lehetséges, de a vizsga szervezésének függvénye). Amennyiben nem
tesztelhető az összes, vizsgán használható programverzió, ilyen feladattípus
nem lesz.
Képlet
szerkesztése során a négy alapművelet, és a matematikából tanult függvények bármelyike
előfordulhat. (Például: összegzés, abszolútérték, kerekítés, törtrész, gyök,
hatvány, logaritmus, trigonometrikus – és ezek inverzei, fok-,
radiánátszámításhoz tartozó függvények.) Amennyiben a program ismeri, a
szorzatösszeg függvény is használható – skaláris szorzás –, de ez képlettel is
helyettesíthető. A statisztikai függvények közül az átlag, minimum, maximum,
különböző számláló (darab…) függvények, az új matematika tananyag elterjedése
után a medián, módusz, szórás függvények használata várható. Az adatok elemzéséhez
a feltételes értéket adó HA() függvény, a kereső függvények, illetve a
statisztikai függvényeknek megfelelő adatbázisfüggvények szerepelhetnek a
feladatokban. Dátumfüggvények közül a rendszeridő szerinti dátum, a dátum
részekre bontása és számokból dátum összeszerkesztése lehetséges, a használat
körülírásával. Egyéb logikai függvény, szövegfüggvény kizárólag a függvény
alapos körülírásával és használatának leírásával szerepelhet, csak emelt
szinten, de ott is csak egyszerű alkalmazásokban fordulhat elő. Az első években
ilyen típusú feladat nem várható.
A
vizsgán követelmény, hogy a képletekben hivatkozásokat használjon a vizsgázó.
Még a konstansként megadott értékeket is célszerű egy cellába beleírni, és a
képletben erre a cellára hivatkozni (pl. kamatláb értéke, gravitációs állandó).
A képletek másolásánál az abszolút és vegyes hivatkozást is megfelelően kell
használni. A hivatkozások használatánál csak annyira kell következetesnek
lenni, amennyire az a másolás miatt szükséges. Például lehetséges, hogy egy
képletben az oszlop rögzítése elegendő, mert a sorkoordináta a másolás iránya
miatt nem változik. Ekkor a sorkoordináta rögzítése nem hiba. A megfelelő
hivatkozások használata viszonylag kevés pontot ér, a feladat megoldásához
szükséges idő azonban jelentősen megnő, ha a vizsgázó nem tudja rutinosan
alkalmazni.
A
táblázatkezelő másik súlyponti kérdése a diagramkészítés. Itt is általános,
hogy az eszközhasználaton túl a probléma megoldási képességet is mérjük, ezért
a feladat szövegéből kell leszűrni, milyen diagramtípus célszerű. Az
alaptípusokon belül a vizsgázó kedvére választhat, ha az adott típus az
adatokat szemléletesen mutatja. Általában egyformán jó a kör és torta diagram,
vagy a sáv, oszlop, 3D oszlop, henger diagram választása. Megfontolandó, hogy
mikor választunk grafikon vagy PontXY típust, esetleg a halmozott oszlop
diagramtípus valamelyik változatát. Egyedi, különleges diagramok választását
általában nem javasoljuk. A diagram forrásadatainak kiválasztása is a vizsgázó
feladata. Az adatok kiválasztásakor fontos, hogy az ábrázolt adatsor
értelmezhető legyen, ezért a tengelyeknek legyen megfelelő felirata, skálázása.
Ez esetenként több – nem összefüggő – tartomány megadását, illetve a forrásadatok
részletes beállítását igényelheti. A diagramok formázásakor nem kell extra
hatásokat beállítani. Ezek általában programfüggő lehetőségek, így a feladat
szövege vagy a minta alapján esetlegesen színezésre szóló megkötés lehet, de
háttérkép, minta nem valószínű. A diagramnak a formázás részletezése nélkül
is olyannak kell lennie, hogy azon minden adat látható, olvasható legyen.
Ezért a tengelyek megjelenítése, betűk méretezése, igazítása, diagramcím, jelmagyarázat
elhelyezése vagy törlése, rácsok, megjelenített értékek beállítása minden
diagram készítésének részét képezi.
A
táblázat formázása alapvetően minta után történik, melyet néhány kiegészítő
utasítás pontosít. A mintán nem látható minden adat, csak amennyi a formátum
meghatározásához szükséges. (Például az egymás alatt kiszámított árakból csak
egy látszik, ezen látszik az egészre kerekített pénznem formátum – 2 Ft –. A
formátum az oszlop összes hasonlóan keletkezett adatára érvényes.) A
formázások közé tartozik a számformátum beállítása is. Gyakori formátumok a
dátum, a pénznem, a százalék és az adott számú tizedesjegyet tartalmazó számformátum.
Azonban a feladat megkívánhat egyéni formátumokat is, így nem Ft alapú pénznemet,
mennyiségek mértékegységeinek kijelzését (kg, km, m/s). Mértékegységeknél
hatványkitevő megjelenítése nem szükséges, szöveg formázása esetén is kicsi a
valószínűsége az ilyen jellegű feladatnak. Minta utáni formázás gyakori hibája
a cellák közötti igazítás helyett a minta alapján közelítően jó helyen lévő
cellába történő szövegírás – tipikusan címek beírásakor fordul elő –, mely
nem értékelhető. A feladat általában tartalmaz élőfej vagy élőláb beállítást,
melybe leggyakrabban a vizsgázó adatai kerülnek. Erre az esetleges nyomtatás
utáni azonosítás miatt van szükség. Célszerű a felkészítés során gyakorolni,
bár lehet, hogy pont nem jár érte. A formázás során tipikus szempont, hogy a
munka elférjen egy oldalra, melyet nyomtatási képen kell ellenőrizni. Az
értékelés során egycellás átcsúszás adódhat abból, hogy más nyomtató van
telepítve, ezért ebben az esetben célszerű az eredeti vizsgakörnyezetben is ellenőrizni
a feladatot. A formázáskor azonban legalább ilyen fontos szempont az adatok olvashatósága,
ezért a formázás során ügyelni kell arra, hogy minden adat kiférjen a cellákban.
Ennek megvalósítására a feladat szövege, a minta általában nem tartalmaz
utalást (kivéve a mintán látható betűméret, esetleg függőleges igazítás), a
vizsgázó kreativitását igényli a feladat.
A
feladat típusát tekintve az iskolai élettel, a mindennapokkal kapcsolatos adminisztrációs,
egyszerű gazdasági tervezési feladatok, tantárgyakkal kapcsolatosan
összefüggéseket, függvényeket vizsgáló feladatok, rekurzív számítást,
különböző sorozatok értékeinek kiszámítását igénylő feladat valószínű. A
feladatokban jellemzően kevés adatot kell beírni, és a forrásfájl is kevés (100
alatti, jellemzően 10–20 körüli) adatsort tartalmaz.
Adatbázis-kezelés (gyakorlati témakör)
Kompetencia |
Témakör |
·
A tanuló tudja
kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; ·
legyen képes
adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; ·
az adatmodell
alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; ·
tudjon egyszerű
adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni; ·
tudjon adattáblák
között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; ·
nagy adatbázisokból
is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; ·
a nyert adatokat
tudja esztétikus, használható formába elrendezni! |
6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az
adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.2.1.
Adattípusok 6.2.2.
Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3.
Adatbázisok létrehozása, karbantartása 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1.
Lekérdezések, függvények használata 6.3.2.
Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3.
Összesítés 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1.
Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata |
Középszinten: Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A
rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen
tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani.
Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típusokat (szöveg,
különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik
a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az
adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket
kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított
adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Legyen
képes az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni,
az új táblát feltölteni. Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek
megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja
kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges. Tudjon az
adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával
jelentést kialakítani és nyomtatni.
Emelt szinten: Ismerje a relációs adatmodell jellemzőit. Tudjon adott
szöveges feladathoz célszerű adattáblákat és azok közötti kapcsolatokat
megtervezni. Ismerje és tudja felhasználni valamely lekérdező nyelv alapvető
utasításait. Tudjon adott szövegnek megfelelő űrlapot és jelentést
megtervezni és elkészíteni.
Az
alkalmazói témakörök közül ez került be legutoljára a tantervekbe. A szakma jelentős
képviselői szerint a témakör a szakképzés része, az átlagos felhasználónak,
alkalmazónak nem szükséges a téma ismerete. Másrészről azonban mindennapjaink
hátterében ezt az alkalmazást használjuk leggyakrabban. Az információs
társadalomban nem lehet eligazodni adatbázisok használata nélkül. E két nézet
kompromisszumaként az adatbázis-kezelés az érettségi vizsgán gyakorlati,
felhasználói szinten szerepel. Az adatbázis-kezelés elméleti alapjait csak
elnagyoltan kell ismerni. A gyakorlat szemszögéből nézve érdekes, hogy az
adatokat ne csak tároljuk és lekérdezzük, hanem megfelelő formában meg is
tudjuk jeleníteni. Ez a feladat az adatbázis-kezelés dokumentumkészítéssel
határos területe, és ezért több adatbázis-kezelő programba nincs beépítve. Több
olyan program létezik, melyhez az űrlapot és jelentést másik eszközzel (például
weboldalként vagy egyedi alkalmazásként kell) megírni. Az érettségi vizsgán
ilyen típusú programozás nem követelmény és nincs is rá idő. Ezért az
adatbázis-kezelés feladatok feltételezik olyan adatbázis-kezelő használatát,
melyben az űrlapokat és jelentéseket néhány paraméter megadása után a program
generálja, a vizsgázónak ezen kell néhány módosítást elvégeznie.
Az
informatika iránt érdeklődőtől elvárhatjuk, hogy ismerje az SQL nyelvet,
azonban az érettségi vizsgán ez sem kötelező, megfelelő QBE (Query By Example)
lekérdező felület segítségével is megoldhatók a feladatok. Ez az első években
az emelt szintű vizsgákra is érvényes. Távlatilag cél, hogy az emelt szintű
vizsgázók képesek legyenek allekérdezést tartalmazó feladatok megoldására is,
és képesek legyenek a lekérdezéseket SQL nyelven is megfogalmazni. A használt
program az iskola által választható, és az iskola várhatóan emelt szintű
felkészítésre a lehetőségekhez mérten ugyanazokat a szoftvereket biztosítja,
mint a középszintű vizsgához. Előfordulhat azonban, hogy az emelt szinten
vizsgázók hozzáférnek a QBE lekérdezési nyelvet tartalmazó adatbázis-kezelőhöz.
A vizsgázó tetszés szerint választhatja meg a megoldáshoz szükséges eszközt,
így lehetetlen ellenőrizni a gyakorlat során az SQL nyelv aktív ismeretét.
(Azaz, ha a vizsgázó ismeri az SQL nyelvet, a szoftver által generált SQL
lekérdezést megfelelően tudja értelmezni vagy módosítani, azt épp úgy el kell
fogadnunk, mint ha a teljes lekérdezést SQL nyelvben ő maga írja meg.)
Az
adatbázis-kezelés akkor válik igazi feladattá, ha megkülönböztethető az
adatbázis és az adattábla, azaz, ha több adattáblát tartalmaz az adatbázis, és
ezek kapcsolatának rendszerét is meg kell határozni. Egy adattáblás adatbázis
feladatot kisebb módosításokkal táblázatkezelőben is meg lehet oldani. Az
első években – a feladattípus újdonsága miatt – középszinten csak egytáblás
adatbázis szerepel, de néhány éven belül ez ki fog bővülni. Idő korlátok miatt
azonban későbbiekben sem várható három táblánál több.
Emelt
szinten az első években általában egy-, kettő- vagy háromtáblás adatbázist tartalmaznak
a feladatok, későbbiekben lehetséges a relációs modell alapján akár többtáblás
adatbázis megtervezése, részbeli kivitele is – adattáblák definiálása,
kapcsolatok megadása.
A
feladatok többnyire táblázatkezelőben is megoldhatók, azonban ezek a megoldások
a táblázatkezelésnél nem szereplő ismereteket igényelnek. Ezek között az
űrlapelemek, vezérlők, makrók, kimutatáskészítő eszköz a legjellemzőbb. Bár a
megoldás így is értékelhető, nem javasoljuk, hogy a diákokat erre készítsék
fel.
Az
adatbázis-kezelés feladatai öt nagyobb feladatcsoportot jelentenek:
táblaműveletek, lekérdezések, kapcsolatok definiálása, űrlapkészítés, jelentéskészítés.
Ezek közül a megadott vizsgaidőben csak ritkán szerepel mindegyik egyforma
súllyal. A tábla műveletek mellett néhány egyszerű lekérdezés és űrlapkészítés
várható, míg kész adattábla esetén több lekérdezés és jelentéskészítés a
valószínűbb. Későbbiekben, többtáblás feladat esetén ez a típusszétválás
csökkenni fog, de jellemző lesz, hogy nem kell egy vizsgán űrlapot és jelentést
is készíteni.
A táblaműveletek feladat legtöbbször egy probléma
megoldásáról szól, a feladatleírás alapján kell a vizsgázónak meghatároznia a
táblában szereplő mezőket, azok típusát és meghatározni a kulcsmezőt. A
megoldást segítheti a mezők felsorolása vagy egy mintaadatsor. Mindkét
esetben feladat lehet további adatok tárolása miatt újabb mezők felvétele,
melyek neve, típusa csak közvetve van meghatározva. (Például: Adja meg
gépjárműjének rendszámát is, és hogy mikor járt nálunk utoljára.) Ezekkel a
feladatokkal mérhetjük, hogy mennyire tudatos az adat tipizálása. A vizsgán
létrehozott adattáblába általában 3–5 adatsort kell felvenni. Ezek tartalmát
nem értékeljük, de elvárható, hogy ha nem is valós, de értelmes, reális
adatokat írjanak be a vizsgázók. Itt elsősorban fiktív személyek, helyek,
termékek, árak, mennyiségek jönnek számításba. (Például: videoleltár, ételek
energia tartama, vásárlók adatai.)
Adatbázis
tervezésekor nem feladat a normalizálás, és a megoldandó feladat ebből a
szempontból szakmailag nem lesz kifogástalan. A feladat leírása nem lehet olyan
hosszú, hogy az adatbázis várható felhasználási területét elég pontosan
körülírja, a vizsgázó nem kérdezhet rá bizonyos feltételekre. Így a
feladatleírás legalább azt tartalmazza, hogy hány adattáblát kell létrehozni
(többnyire azt is, milyen néven). A végrehajtás ideje, körülményei miatt ezek a
feladatok általában nem lesznek normalizáltak. Másszóval: nem követeljük meg,
hogy a vizsgázó háromnegyed óra alatt egy tökéletes rendszert hozzon létre.
A
lekérdezések nagy része választó lekérdezés, de egy-egy frissítő, hozzáfűző,
táblakészítő, törlő lekérdezés – főleg a kész táblát tartalmazó feladatokban
– megjelenik. A lekérdezések általában nehézségi sorrendben követik
egymást, ettől akkor térünk el, ha a megoldás logikája ezt nem teszi lehetővé.
Így a rendezést, egy feltételes szűrést követik a több feltételt tartalmazó
lekérdezések, keresések, csoportosítások, az összesítéseket (összeg, minimum,
maximum, átlag, darab, első, utolsó) tartalmazó lekérdezések, a képletet,
kifejezés beírását igénylő műveletek. Mezők közötti műveletek közül
középszinten csak a legegyszerűbbek (összeadás, arány, szorzat) várhatók,
tipikusan frissítő lekérdezésekben. Emelt szinten ezek a számítások inkább megköveteltek,
és a későbbiekben az adatbázis-kezelőben megtalálható, táblázatkezelőben
megismert függvények használatára is számítani lehet (például dátumfüggvények).
Táblák
közötti kapcsolat létrehozása az első években csak emelt szinten feladat. Általában
egy N:M-es kapcsolat kialakítását kívánja meg a feladat egy 1:N-es és egy
1:M-es kapcsolat beállításával.
Űrlapok
és jelentések készítésének első lépése mindig a program által generált forma
előállítása, melyben a létrehozás során vagy utólag kell módosításokat végezni.
Űrlap esetén tipikus feladatok: a beviteli mezők átrendezése, feliratok
módosítása; megjelenés módosítása (betű, igazítás); az űrlap kiegészítése
feliratokkal (űrlap fejben és lábban is) – például a vizsgázó adataival; emelt
szinten a kapcsolt táblák esetén, a beviteli mezők típusának módosítása –;
listából választás. Nem várható segédűrlap készítése. A jelentés készítés
tipikus feladatai: rendezés; csoportosítás; részösszegszámítás; a jelentés
kiegészítése feliratokkal (jelentés fejben és –lábban is) – például a vizsgázó
adataival –; adatok, feliratok átrendezése; rajzelemekkel kiegészítés;
betűformázás; háttérszín beállítása. A jelentés lehet listaszerű és oszlopos
(egy rekord oldalanként) is. Nem várható diagramkészítési feladat.
Az
adatbázis-kezelés feladathoz a forrásadatok betöltésénél számítani kell arra,
hogy a forrást importálni kell. Néhány adattípus importálását érdemes
gyakoroltatni, főleg a csv (pontosvesszővel – vagy más karakterrel – határolt
adatsorozatokat tartalmazó szövegfájl), a használt táblázatkezelő formátuma
várható. (Akár több formátum is lehetséges, melyből a vizsgázónak kell
kiválasztania a számára használhatót.)
Információs hálózati szolgáltatások (szóbeli
és gyakorlati témakör)
Kompetencia |
Témakör |
·
Tudjon Interneten
információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal; ·
tudjon elektronikus
levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni; ·
tudjon hálózaton
keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; ·
tudjon szöveges
dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; ·
tudjon célszerű
hiperszöveges dokumentumokat készíteni! |
7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1.
Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2.
Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4.
Keresőrendszerek 7.1.5.
Távoli adatbázisok használata 7.2. Weblapkészítés 7.2.1.
Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2.
Weblap készítése Web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek |
Középszinten: Ismerje
az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb
használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet
küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az
elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást
készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli
segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon internetről
állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok
navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon
egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line
adatbázisokat használni. Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor,
háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák,
táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus
webszerkesztővel. Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni.
Emelt szinten: Tudjon egyszerű Weblapot készíteni a HTML leíró nyelv
segítségével, egyszerű szövegszerkesztővel. Ismerje a HTML alapelemeit.
A Kommunikáció az Interneten témakör szóbeli. A
gyakorlati vizsgából való kiemelésének technikai oka van: nem lehet
biztosítani a vizsga tisztaságát és a feladat értelmes megvalósíthatóságát
egyszerre. Voltak kísérletek arra, hogy a feladatot másik, erre a célra
kijelölt gépen végezzék el a vizsgázók, de ez felére csökkentené a vizsgázók
számát, és még ekkor is állandó felügyelet kellene minden gép mellé, hogy a
feladaton kívül ne keressen más információt a vizsgázó. Időkorlátozás esetén
viszont korlátozzuk a vizsgázó lehetőségeit. Szóbeli vizsgaként egy vagy két
tétel formájába kerül a tételek közé ez a témakör. Amennyiben a vizsgázó
ezek közül húz, a vizsgáján el is kell magyaráznia, mit miért csinál, miközben
bemutatja a kitűzött feladatot. A vizsgahelyiségben biztosítani kell a
számítógépet és az Internet elérését.
A weblapkészítés gyakorlati témakör. Miután akárcsak a
szövegszerkesztés, ez is dokumentumkészítés, a weblapkészítés feladatban a
hangsúly azokon a lehetőségeken van, melyek a szövegszerkesztéstől eltérőek.
Így az oldalak közötti kapcsolat, képek beillesztése, háttérszín, háttérkép,
alapértelmezett betűszínek, cím (title) megadása várható. Formázására a stílusok
használata jellemző – címsorok –, bár egyedi megoldások is elfogadhatók.
Várható a betűformázást, bekezdés igazítást, címsorokat, felsorolást,
számozást és táblázat beillesztését kérő feladat. Elfogadható a többszörös
„nemtörhető szóköz” a tabulátor helyett, bár van jobb megoldás is. Az oldalak
közti kapcsolatra jellemző, hogy vagy külső vagy ha belső, akkor azonos vagy
közeli könyvtárban (például alkönyvtárban) kell lennie a kapcsolt oldalnak –
ugyanez a képekre is igaz. A helyi hivatkozások megadásánál csak a relatív
hivatkozás fogadható el.
Középszinten
a weblap készülhet bármilyen alkalmas eszközzel (akár szövegszerkesztőben
is). Emelt szinten a követelmények között szerepel a HTML nyelv ismerete,
azonban az eszköz kiválasztására itt is lehetősége van a vizsgázónak. Az első
években elfogadható a weblapkészítő programokkal készített weboldal is, azonban
a feladatok jellege olyan, hogy egyszerű szövegszerkesztővel is megoldható
legyen (ismétlődő formázások). A későbbiekben elég nehéz lesz ellenőrizni, hogy
milyen eszközzel készült a weblap, azonban a kódok „tisztasága”, a
szerkesztők fölösleges kódjai elárulják, hogy tudja-e a vizsgázó, mit tartalmaz
a forrásfájl.
Bár a
weblapok ma már a html nyelvnél sokkal többet tartalmaznak, a vizsgán nem kell
tudni – és nem is értékelhetők – a különböző scriptes és aktív elemes
megoldások. A cél még emelt szinten sem az, hogy weblap-fejlesztési
képességeket mérjünk.
Prezentáció (bemutató) és grafika (gyakorlati
témakör)
Kompetencia |
Témakör |
·
A tanuló tudja
kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; ·
tudja használni a
rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit; ·
tudjon egyszerű
ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; ·
tudjon képekkel
műveleteket végezni, minőségüket javítani; ·
grafikus ábráit,
képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; ·
képekből,
szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni! |
8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A
program indítása 8.1.2. A
munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A
program menürendszere 8.1.4.
Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika,
fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása 8.2. Grafika 8.2.1. A
program indítása 8.2.2. A
munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A
program menürendszere 8.2.4. Elemi
alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése,
formázása |
Középszint: Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani.
Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és
lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni. Tudja az általa
tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon
grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon
elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó
programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit
tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.
A
vizsgán az idő rövidsége miatt gyakorlatilag a két témakör egyike szerepel
csak, vagy legalábbis jelentősen hangsúlyosabb az egyik témakör. Amennyiben
prezentációkészítés a feladat, a grafika témakörből legfeljebb egy kép vágása,
elforgatása fér bele. Ha grafikai feladatról van szó, akkor a prezentáció
éppen csak helyet ad az elkészült munkának. Elképzelhető viszont, hogy a
grafikai feladat eredményét fel kell használni a weblapkészítésnél, esetleg a
szövegszerkesztés feladatban. (Emelt szintű vizsgán ez természetes, hiszen az
altémakörök is összeolvadnak.)
A prezentáció készítés során néhány (1–8) olyan diakocka
elkészítése a feladat, melyeken viszonylag kevés szöveg található. A szöveget
(amely konkrétan megfogalmazott, vagy tartalmában körülírt) általában a
vizsgázónak kell beírnia. A második esetben a vizsgázó alkotó készségét
mutatja, hogy a prezentációján a megadott tartalom megtalálható-e, a diakockák
sorrendje mennyire logikus. A bemutató készítésénél súlyozottan értékeljük az
animációs és a grafikai lehetőségek használatát. Mivel a programok elég eltérő
képességekkel rendelkeznek, a kívánt hatás alapján adjuk meg a feladatot,
melynek általában több megoldási módja is lehet. (Például: „Használjon legalább
kétféle animációt, áttűnést; a háttérszín több színt tartalmazzon, de ne
legyen kép; a betűszínt úgy válassza meg, hogy olvasható legyen!”) Ilyenkor minden
megoldás, ami eredményében a feltételnek megfelel, elfogadható. Amennyiben a
prezentáció csak 1–2 diából áll, ott várhatóan a dián több animációs feladat
van, valószínűbb, hogy a szöveg és a beillesztett kép helyett a rajzolt ábra és
annak animációval történő megjelenítése a feladat. (Például: A „pont-pont
vesszőcske” mondókára készült ábra, a számítógép felépítése.)
Grafikai
feladatban nem lehet mérvadó a vizsgázó kézügyessége, rajzkészsége. A feladatok
ezért általában geometriai elemekből épülnek fel, és a különböző eszközök használatában
való jártasságot mérik. Grafikai feladat lehet egy ábra elkészítése, stilizált
rajz-festmény készítése, kész képek alakítása. Jellemző rajzolási műveletek:
vonalvastagság, kitöltöttség beállítása, szabályos alakzatok (négyzet, kör),
speciális háromszögek, négyszögek rajzolása, illeszkedések, szimmetrikus
elemek megrajzolása, merőleges, párhuzamos rajzolás, a rajz egyes részeinek
másolása, mozgatása, átméretezése, 90°-os, 180°-os elforgatott, tengelyesen
tükrös részletek elkészítése. Képszerkesztés műveletei: vágás, színszűrők
használata, kontraszt módosítása, konvertálás.
A képek
beillesztése különböző dokumentumokba, azon belüli igazítása, méretezése az
adott feladaton belül kerül értékelésre.
Könyvtárhasználat (szóbeli témakör)
Kompetencia |
Témakör |
·
A tanuló legyen képes
az információs társadalom kihívásainak fogadására; ·
rendelkezzen a
könyvtárra alapozott önművelés képességével; ·
a forrásokat komplex
és alkotó módon tudja használni; ·
ismerje a
forrásfelhasználás etikai/formai szabályait! |
9.1. Könyvtárak 9.1.1. A
könyvtár fogalma, típusai 9.1.2.
Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia
övezet 9.1.3. A
helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A
könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1.
Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem
nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD,
mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1.
Katalógusok 9.3.2.
Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs
források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) |
Középszint: Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és
elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az
eszközöket.
Ismerje
és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat. Tudja használni a
kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a
gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat. Tudjon keresni a betűrendes leíró
katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon
információt keresni az Interneten, ismert kereső-programokat használni.
A
témakör ismeretanyaga lényegében gyakorlati tevékenységeket ölel fel: „tudja
használni”, „tudjon keresni”… A legjobb az lenne, ha a vizsga könyvtárban
történne, és egy konkrét feladatot kellene a vizsgázónak megoldania. Ez
azonban sem a gyakorlati vizsga idejében, sem a szóbeli vizsgán nem
biztosítható. Annak nincs értelme, hogy a vizsgázó 10–50 könyvből válasszon,
gyűjtsön adatokat. A vizsga során azonban lehetséges egyes könyvtári fogalmakat
egy-egy könyv felhasználásával bemutatni. (Az adott dokumentum milyen típusú,
milyen könyvészeti adatok, milyen könyvtári jelzetek találhatók meg benne.)
Algoritmizálás, adatmodellezés (gyakorlati
témakör)
Kompetencia |
Témakör |
·
A tanuló legyen
képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni; ·
tudjon pontos
feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani; ·
tudjon használni
legalább 2 algoritmust leíró eszközt; ·
tudjon a megoldandó
feladathoz algoritmust készíteni; ·
legyen képes
algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének
ellenőrzésére! |
10.1. Elemi és összetett adatok, állomány-szervezés,
relációs adatstruktúrák 10.1.1.
Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek 10.1.2.
Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 10.1.3.
Állományok 10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 10.2.1.
Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás,
kiválogatás, elemi rendezések 10.3. Rekurzió 10.3.1.
Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában 10.4. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat 10.4.1. A
programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás,
tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás 10.5. Számítógép a matematikában, a természet- és
társadalomtudományi tantárgyakban 10.5.1. Matematikai feladatok,
egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai
tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása |
Csak emelt
szinten: Ismerje az adattípusok
osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és
összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni.
Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai,
karakter-, illetve szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása
indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek;
szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek) Ismerje a strukturált
programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges
változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni.
Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz
felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt
eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket
kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat
valamely algoritmus-leíró nyelven. Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerű
rekurziós feladaton tudjon bemutatni a rekurzív algoritmusokat. Világosan
lássa a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Tisztában legyen a tesztelés
szerepével, és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat
meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak. Tudjon programot
készíteni a felsorolt tantárgyak köréből megfogalmazott probléma megoldására,
ha a megoldó módszerről részletes leírást kap.
A programozás eszközei (gyakorlati témakör)
Kompetencia |
Témakör |
·
A tanuló legyen
képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani; ·
legyen képes használni
egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; ·
legyen képes
tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne! |
11.1. Algoritmusleíró eszközök 11.1.1.
Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével 11.1.2. Az
algoritmus-leíró eszközök fajtái 11.2. Programozási nyelv 11.2.1. Egy
programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete 11.3. Programfejlesztői környezet 11.3.1.
Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői
környezetben 11.3.2. Programkipróbálási
eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben |
Csak emelt
szinten: Ismerje a struktogramot vagy a
folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel
programot tervezni. Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót,
változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket
(azaz szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli
és –kiviteli műveleteket Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot
strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval
kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a
program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni.
Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni.
Az
algoritmizálás és adatmodellezés témakör csak közvetve kérhető számon a
vizsgán. Ennek egyik módszere a programozási eszközök felhasználása, azaz
programíráson keresztül történik az ellenőrzés, mely a vizsgán gyakori módszer
lesz. A vizsga témakörei között nem szerepel a programozás eszközei témakör,
mert egybemosódik az algoritmizálás és az adatmodellezés témakörrel. Ennek
ellenére lehetséges – a vizsgán is – ezen ismeretek számonkérése a
dokumentumkészítés keretén belül is, például algoritmus leírása; folyamatábra,
algoritmus alapján feladat leírása; algoritmusban hibakeresés, javítás.
A
programozási feladatok többsége az elemi programozási tételekre épül. Nem kell
ismerni és kitalálni sem speciális algoritmusokat. A rendezési algoritmusok
közül elég egynek az ismerete, az értékelésnél nem szempont a hatékonyság,
futási idő, memóriakezelés (kivéve az adatok típusának megválasztása). A
feladatok között szerepelhet rekurzív algoritmussal megoldható feladat is.
Miután a feladattípus a többitől jelentősen eltérő, ezért ebben az esetben egy
egyszerűbb feladat is szerepel a vizsgán. A rekurzióra épülő feladat
természetesen más módszerrel is megoldható, melynek egyes részei vagy egésze
szintén értékelhető. Itt külön érdekes, hogy például a visszalépéses
kereséssel vagy más módon történő megoldás hogyan értékelhető, mivel jóval
több munka van benne, vagy egy másik programozási nyelv választása mennyire
reális.
Mindegyik
elemi adattípus előfordulhat a vizsgán, az összetett típusok közül a halmaz,
fájl, tömb és rekord típusok használata lehet szükséges, valamint az ezekből
készíthető többszörösen összetett adattípusok. Nem kell használni a dinamikus
adattípusokat, mutatót. A változók definiálásánál hibának számít a karakter
helyett szöveg, feleslegesen nagy memóriafoglalású szöveg adattípus. Elvárjuk
a valós és egész típus következetes használatát, azonban itt nem követelmény a
lehetséges legkisebb altípus kiválasztása.
GYAKORLATI
Mintafeladatsorok – értelmezés,
értékelési szempontok
A
követelmények jobb megismeréséhez járulnak hozzá a következőkben bemutatott mintafeladatsorok.
A feladatsorokhoz mellékeltük a szükséges mintákat és a pontozási útmutató is.
Külön „nyers” könyvtárban találhatók
a munkához használandó forrásfájlok. A kidolgozott feladatokat pedig a „kész” könyvtár tartalmazza. Az
alábbiakban ezeket a feladatsorokat fogjuk áttekinteni, elemezni.
Egy-egy
feladatsor több feladatból áll. Témánként általában egy, legfeljebb két feladat
szerepel. Előfordul azonban olyan is, hogy két témakörhöz egy feladat tartozik,
vagy egy témakör több feladatban jelenik meg. A feladatok között általában van
kapcsolat, azonban a feladatok nem mindig épülnek egymásra. A feladatsor
megoldását – és kitalálását is – megkönnyíti, ha az egyes feladatok
kísérőszövege ugyanarról a jelenségről szól. A feladatok összeállítását
megelőzően számos feladatot készítettünk. Azokra is jellemző volt, hogy inkább
nevet adtunk egy feladatnak, mint számot. Bár a mintafeladatsorokat betűjellel
azonosítottuk, valójában ezeknek is volt neve, mely a feladatok tartalmára
utalt: Az emelt szintű „A” feladatsor Ferdehajítás, a középszintű „B”
feladatsor Angol, a „C” feladatsor Lecke néven is szerepelhetne. Természetesen
ez a tartalmi kapcsolat csak addig szempont, amíg a feladat az érettségi
követelményeinek megfeleltethető. Mindenképpen igyekeztünk valós helyzeteken
alapuló feladatokat adni, ezért a feladatok megoldásához nélkülözhetetlen a
feladat környezetének megértése. Figyeltünk arra is, hogy ez a valós környezet
a vizsgázó számára érthető, megélhető legyen.
A
pontozási útmutató a javításhoz ad segítséget. A mintafeladatsorok útmutatói viszonylag
szűkszavúak, ugyanakkor lehetőséget adnak arra, hogy a feladatsor kipróbálása
esetén (gépen vagy kinyomtatva) vizsgázónkként kitöltsük, illetve a vizsgázó
maga is használhatja. A formátuma alkalmassá teszi arra, hogy
táblázatkezelőbe átmásoljuk, és ott összesített kimutatást is készítsünk.
A
pontozási útmutatóban nincsenek számozva a feladatokon belüli kérdések. Ez első
ránézésre kicsit megnehezíti a javítást, azonban a feladatok egy része nem a
kérdések szerint pontozódik. A megoldás menetét segítő kérdéssorozat eltérhet
az értékelés logikájától. Például a weblapkészítés feladatban a lapok
kapcsolatának leírása több feladat része lehet, ugyanakkor értékelésnél csak
azt értékeljük, hogy van-e, mind jó-e (képes elvégezni a műveletet, megfelelő
gyakorlottsága van benne).
A
továbbiakban az egyes feladatsorokat, a feladatsorhoz tartozó mintákat,
megoldásokat és a pontozási útmutatót részletesen ismertetjük. A mintáknak és
megoldásoknak a nyomtatási- vagy képernyő-képét e kézikönyvben bemutatjuk.
Minták a
középszintű feladatsorra
A
későbbiekben bemutatásra kerülő, az OM honlapon ’A’ és ’A-mod’ jellel jelzett
emelt szintű feladatsorok bemutatása és elemzése előtt két középszintű
feladatsor elemzésére kerül itt sor. (A „mod” = módosított jelölést az
indokolja, hogy a két feladatsor nem teljesen különbözik egymástól, vannak
benne közös feladatok.)
Az OM
honlapon megjelentetett középszintű feladatsorokat „B” és „C” jellel láttuk el.
1. középszintű
feladatsor („B” feladatsor) (lásd Kozepszint.zip)
1.
feladat: Utazási Iroda
1.
Készítse el a minta
alapján az f1 szövegfájlt!
2.
A szöveg 5 bekezdést
tartalmazhat (minden mondat 1 bekezdés), és mesterséges sortörés csak a 3.
mondatban lehet! Az alkalmazott betűméretek 12 és 24 pont közöttiek. Betűtípusok:
Arial, Bookman Old Style, ezeket, vagy a hozzájuk leginkább hasonlító
betűtípust használjon!
3.
A képeket a
forráskönyvtárban is megtalálja. Legyenek minél világosabbak, szürke árnyalatúak!
4.
Amennyiben a gépén nem
találhatók a mintában megadott szegély stílusok, használja a mintához
leginkább hasonlót!
5.
Az élőlábban saját
adatait tüntesse fel 8 pontos méretben, a minta szerinti igazítással.
2.
feladat: Nyelvtanfolyam
1.
A nytanf.txt fájl pontosvesszővel elválasztott adatokat tartalmaz
különböző iskolák nyelvtanfolyamainak költségeiről. Nyissa meg a fájlt
táblázatkezelőben, és mentse saját könyvtárába f2 néven a programnak megfelelő formátumban!
Minta a forrásfájlról
A
tanfolyami árak és az étkezés egy hétre szólnak, de többhetes tanfolyamra is
lehet jelentkezni. Az utazás és programköltség csak egyszeri, mivel a
programok különböző bérletekkel látogathatók. A családnál történő elhelyezés
egyben félpanziót, míg a kollégiumi teljes ellátást is jelent.
2.
Az árak dollárban
vannak megadva, a forintra átszámításhoz egy cellában tüntessen fel 300-as
szorzót, melyet a képletekben használ, de napi árfolyam alapján tetszőlegesen
aktualizálható!
3.
Számítsa ki, mennyibe
kerül az egyes iskolákban az egyhetes tanfolyam utazással, étkezés nélkül (F
oszlopban), illetve a négyhetes tanfolyam utazással és étkezéssel (G
oszlopban)!
4. Adja meg, hogy a négyhetes tanfolyam
melyik iskolában a legolcsóbb, és ez mennyibe kerül!
5.
Szűrje ki a családnál
történő elhelyezéseket! A kapott adatsorokból az iskolák nevét és az egyhetes
részvételi árakat másolja az adatok alatti területre!
6.
Készítsen szemléletes
diagramot a kimásolt adatokból, melyen az ábrázolt értékeknél van feltüntetve
az iskolák neve és jól összehasonlíthatók az egyes értékek!
7.
Formázza munkáját a
mellékelt minta alapján, figyeljen arra, hogy egy oldalra kiférjenek az adatok
és eredmények, a pénzösszegeknél állítsa be a Ft (utána), illetve a $ (előtte)
megjelenítést!
8.
A munkalap élőlábába
bal oldalra írja be nevét, osztályát és iskoláját, jobb oldalra a vizsga
dátumát!
3.
feladat: Nyelvvizsga
A
mellékelt nyvizsga.txt fájl pontosvesszőkkel elválasztva tartalmazza egy
adott időszak nyelvvizsgaeredményeit. A fájl első sora a mezőneveket
tartalmazza.
Minta a forrásfájlról (részlet)
1.
Olvassa be az adatokat
adatbázis-kezelőbe, és mentse a programnak megfelelő formátumban f3
néven!
2.
Beolvasáskor állítsa
be a megfelelő adatformátumokat is, és állítsa be a sorszámmezőt kulcsnak! A
pontszámok, százalékok értéke maximum 120, és egészek. A sorszám a lehető
legnagyobb egész típusú adat, a többi szöveg típusú.
3.
Készítsen lekérdezést bizonyitvany néven, mely megmutatja,
hogy hány „A”, „B” illetve „C” típusú nyelvvizsga
született!
4.
Készítsen lekérdezést eredmeny néven, melyben az a_ertek és b_ertek lehetséges értékei alapján csoportosítva számlálja meg a
vizsgázókat! (Például 2 olyan vizsgázó van, akinél „A” kíválóan
megfelelt, „B” nem felelt meg.)
5.
Készítsen lekérdezést szazalek néven, melyben megjeleníti,
hogy a sikertelen vizsgázók, illetve az „A”, „B”, „C”
bizonyítványt szerzett vizsgázók átlagosan hány százalékos teljesítményt
nyújtottak az „A”, illetve „B” típusú vizsgán!
6.
Készítsen c_lista néven listát azokról, akik
sikeres „C” típusú vizsgát tettek! A listát sorszám szerint rendezze
növekvő sorrendbe, és jelenítse meg benne az a_total, a_%, b_total, b_% értékeket is, a bizonyítvány minősítése pedig ne látszódjon!
7.
Készítsen jelentést c_lista néven, melyben a c_lista lekérdezés alapján értesítőt
készít a mellékelt minta szerint! (Egy oldalon 4 adatsor jelenjen meg, írja át
a címkéket értelemszerűen, minden érték mellé írjon mértékegységet, az
adatok mellé írja oda a megfelelő szöveget, a vizsgázó sorszáma mellé az
aktuális dátumot! Figyeljen a betű méretére, típusára és az igazításokra! Az
adatsorok között legyen elválasztó vonal, melynek mindkét oldalán kb. 1
centiméter hely legyen! Az oldal fejlécébe írja saját nevét, iskolája nevét!)
4.
feladat: Angol óra
Készítsen
bemutatót angol nyelvtanulás segítésére!
1.
A címoldalon
szerepeljen a tananyag: „Animals” és
a készítő neve! A második dián jelenítse meg a kapott képeken található
állatokat, és adja meg magyar, illetve angol megnevezésüket
(cica = kitten; róka = fox; malac = pig; majom = monkey;
szamár = donkey, nyúl = rabbit)!
2.
Az állatok képe és
megnevezése egyszerre jelenjen meg, de mindegyik más módon!
3.
A következő dián
csoportosítsa az állatokat táplálkozásuk (húst evő = meat-eater, növényeket
evő = plant-eater) szerint! Jelenítsen meg két ellipszist
(halmazábrához), a megfelelő angol nyelvű feliratokkal együtt, helyezze el
ezután egyenként az állatokat a megfelelő ellipszisek belsejében, illetve a
mindenevőket a két ellipszis metszetében!
4.
Minden egyes állat
megjelenése után automatikusan jelenjen meg egy felirat, mely csak a következő
kattintásig látszik! „Kitten is carnivous”,
illetve ennek megfelelően a többi állatra is (húsevő = carnivous;
növényevő = herbivous; mindenevő = omnivous)!
5.
A háttér legyen
színes, de ne sablonos, illeszkedjen a képek, a szöveg színéhez!
6.
Munkáját mentse f4
néven!
5.
feladat: Országok
1.
Készítsen f5
néven könyvtárat, és ebbe weboldalt, melyben felsorolja azokat az országokat,
melyek hivatalos nyelve az angol!
2.
Az oldal háttere
legyen kék, a betű színe fehér, a link színe sárga, a már meglátogatott oldalak
linkje piros!
3.
A cím (title) az Ön
neve legyen, az oldal címe „Angolul
beszélő országok”!
4.
Készítsen a felsorolt
országok közül az egyikről rövid bemutató oldalt!
5.
A mellékelt fájlok
közül válasszon ki és illesszen be képet is!
6.
A képet alakítsa úgy,
hogy a weboldalon már ne kelljen méretezni!
7.
Hozzon létre a két
oldal között megfelelő feliratokkal kapcsolatot!
Minta az 1. feladathoz
Minta a 2. feladathoz
Minta a 3. feladathoz
Minta a 4. feladathoz
Pontozási
útmutató – „B” feladatsor
1. Utazási Iroda |
|
Ajanlat.doc
szöveg, helyesírás (hibánként 1 pont levonás, max. 4 pont) |
4 pont |
5 bekezdés
(mondatonként – minden hiány vagy többlet 1 pont levonás) |
4 pont |
Sortörés (3) |
2 pont |
Betűméretek 12 és
24 pont közöttiek (pontok: min: 12-es, max: 24-es és köztes) |
3 pont |
Betűtípusok:
Arial (talp nélküli, kerek), Bookman Old Style (talpas) |
3 pont |
Félkövér, dőlt
(pontok: van félkövér, van dőlt, mindenhol helyes) |
3 pont |
Bekezdések
igazítása |
2 pont |
Második
bekezdés mindkét margója behúzott |
1 pont |
Szegély (pont:
léte, stílusa, a szöveg – és nem a bekezdés – körül |
3 pont |
Mintázat a
szöveg hátterében (pont: van, hasonló) |
2 pont |
Kép beillesztés
(képenként 1 pont) |
3 pont |
Képek
igazítása: „nincs” (képenként 1 pont) |
3 pont |
Szürke árnyalat
(tónus) |
2 pont |
Oldal szegély
(pont: extra – ha lehet kép típus–, alul nincs) |
2 pont |
Élőláb |
1 pont |
8 pontos betű
(1 pont), jobbos tabulátor (1 pont) |
2 pont |
|
40 pont |
2. Nyelvtanfolyam |
|
Adatok
konvertálása |
1 pont |
Forintra
átszámításhoz 300-as szorzó egy cellában |
1 pont |
Egyhetes
tanfolyam utazással, étkezés nélkül (pont: képlet, abszolút és relatív
hivatkozás, másolás) |
3 pont |
Négyhetes
tanfolyam utazással étkezéssel (pont: képlet, abszolút és relatív hivatkozás,
másolás) |
3 pont |
A legolcsóbb
mennyibe kerül |
2 pont |
Melyik a
legolcsóbb |
3 pont |
Szűrés a
családnál elhelyezésekre |
1 pont |
Név és árak
másolása |
1 pont |
Diagram a
kimásolt adatokból |
1 pont |
Oszlop típusú
(hasábos) diagram |
1 pont |
Diagram
értéktengelyei értelmes adatok (1 p), olvasható feliratok a tengelynél (1 p) |
2 pont |
Első sor
(beszúrása, beírás) |
1 pont |
Tábla fejléc
(betű, igazítás) részleges megoldás: 1 pont |
2 pont |
Dőlt, félkövér,
aláhúzott (válaszokban) részleges megoldás: 1 pont |
2 pont |
Szegélyek |
1 pont |
Mintázat |
1 pont |
Forint (1
pont), dollár (1 pont) formátum |
2 pont |
Elrendezés, 1
oldal |
1 pont |
Élőláb |
1 pont |
|
30 pont |
3. Nyelvvizsga |
|
Adatok
konvertálása, mezőnevekkel |
1 pont |
Adattípusok
beállítása (hosszú egész – 1 db, egész – 4 db, szöveges – 3 db) |
2 pont |
Bizonyitvany
lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás, számlálás) |
3 pont |
Eredmeny
lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás, számlálás) |
3 pont |
Szazalek
lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás, átlag) |
3 pont |
C_lista
lekérdezés (pont: mezők, szűrés, rendezés) |
3 pont |
C_lista
jelentés léte |
1 pont |
4 vizsgázó
oldalanként, közte elválasztó vonal, térrel |
1 pont |
Címkék megfelelő
módosítása, igazítása |
1 pont |
Címkék
beszúrása (Vizsga eredmény, dátum, mértékegységek, név) |
1 pont |
Beszúrt címkék
igazítása, formázása |
1 pont |
|
20 pont |
4. Angol óra |
|
Címoldalon:
„Animals” és név |
1 pont |
Második dia:
állatok beillesztése, megnevezésekkel |
2 pont |
Kép és felirat
csoportosítva |
2 pont |
Hat elem,
különböző animációval jelenik meg |
1 pont |
Két ellipszis
feliratokkal, csoportosítás |
2 pont |
Állatok
megjelenítése |
2 pont |
Angol nyelvű
mondatok automatikus megjelenése váltakozva az állatokkal |
2 pont |
Kattintásra
felirat eltűnik |
1 pont |
Többi
kattintással |
1 pont |
Háttér színes |
1 pont |
|
15 pont |
5. Országok |
|
Könyvtár és
szükséges képfájlok |
1 pont |
<Body>
megadott paraméterei (pont: háttér, betű, link) |
3 pont |
<Title>
helyes |
1 pont |
Felirat Címsor
1 vagy kiemelt |
1 pont |
Országok
felsorolása (lista, vagy egymás alatt) |
2 pont |
Egy ország
lapja |
1 pont |
Formázott
szöveg az ország oldalán |
2 pont |
Kép beillesztés Eredeti
átméretezése |
1 pont 1 pont |
Link egyik
irányba Visszafelé |
1 pont 1 pont |
|
15 pont |
Összesen: 120 pont |
Javítási
útmutató és megoldás – értelmezésekkel, kiegészítésekkel a „B” feladatsorhoz
A
keretezett szövegek a pontozási útmutató elemei, amelyeket részletesen
értelmezünk.
1. feladat: Utazási Iroda
f1.doc szöveg, helyesírás
(hibánként 1 pont levonás, max. 4 pont) |
4 pont |
A
szöveget a vizsgázónak kell begépelnie. Ennek megfelelően nem túl hosszú, hiszen
a gépelési sebesség nem befolyásolhatja – lényegesen – az eredményt.
(Alapszintű eszközkezelési ismeret elvárható, de sem a 10 ujjas, sem a vak
gépírás nem.) Helyesírási hibának számít minden elütés, valamint a mondatvégi
és mondatközi írásjelek, zárójelek nem megfelelő használata, szóköz
elhelyezési hiba. Például: „ajándékba !”. A szöveg tartalmazhatna kötőjelet,
gondolatjelet is, ezek megfelelő használata is követelmény, legalább
annyira, hogy a gondolatjel (–) ne legyen kiskötőjel (-), de a minta alapján
meg kell tudni különböztetni a kis- és nagy kötőjelet is. Például: „lehet-e
8–10-ig megbeszélés”.
5 bekezdés (mondatonként – minden
hiány vagy többlet 1 pont levonás) |
4 pont |
Általában a felesleges bekezdés jelek okoznak problémát,
melyet formázás helyett alkalmaznak a vizsgázók. Akkor is pontlevonás jár, ha
a kép távolságtartásához volt szükséges az üres bekezdések használatára (kép
nem megfelelő formázása). A bekezdés hiánya azt jelenti, hogy a vizsgázó
sortöréssel helyettesíti a bekezdést, azaz nincs tisztában e két eszköz közti
különbséggel.
Sortörés (3) |
2 pont |
Az
utolsó bekezdésben nem lehet sortörés – ha van 1 pont levonás – a 3. mondatban
három sortörés elegendő, mert az egyik sorvég állítható a bekezdés határaival,
de itt a négy sorvégjel is elfogadható.
Betűméretek 12 és 24 pont
közöttiek (pontok: min: 12-es, max: 24-es és köztes) |
3 pont |
A minta
ötféle betűméretet tartalmaz: 12, 16, 18, 20, 24. A 12-es betűméretért akkor
adható meg a pont, ha a negyedik mondat, és csak az, 12 pontos. A 24-es betűméretért
hasonlóan csak a megfelelő szavak betűméretének beállítása jelent pontot.
Köztes méretek esetén legalább két eltérő méretet fel kell még ismernie – pl.
az első és második mondat nem egyforma méretű. Itt felmerülhet a kérdés, hogy
engedélyezzük vonalzó használatát is az érettségin, mivel izgatott állapotban a
vizsgázó képes az egyformát is különbözőnek nézni, bizonytalan abban, amit lát.
Betűtípusok: Arial (talp nélküli,
kerek), Bookman Old Style (talpas) |
3 pont |
A
Bookman Old Style helyett a Times New Roman elfogadható, de az Arial helyett
nem. A betűtípusoknál problémát okoz, hogy a gépen megtalálható fontok nagyon
eltérőek lehetnek, ezért a betűtípus választása esetén a font főbb jellegzetességeit
kell figyelembe venni: talpas, szögletes vagy kerek, keskeny vagy széles,
kézírást utánzó, archaikus. A mintában négyszer fordul elő mindkét típus. Két
tévesztés jelent 1 pont levonást. Amennyiben az egyik betűtípust nem hasonló
típusúval helyettesíti, de ezt következetesen alkalmazza, 1 pontot kell
levonni. Negatív pontot itt sem és máshol sem adunk. (Két rossz betűtípus
kettőnél több következetlen alkalmazása 0 pontot ér.)
Félkövér, dőlt (pontok: van
félkövér, van dőlt, mindenhol helyes) |
3 pont |
A feladatnak ez a
legkönnyebb része.
Bekezdések igazítása |
2 pont |
A négy
középre igazított bekezdés 1 pontot ér, az egyetlen balra igazított bekezdés
behúzott margókkal szintén. Balra igazított helyett lehet sorkizárt is, mert a
mintából nem derül ki pontosan, hogy
melyikről van szó.
A második bekezdés mindkét
margója behúzott |
1 pont |
A
feladat szövege szerint itt nem lehet sortörés, újbekezdés. A kétsoros megjelenést
bekezdés formázásával lehet megoldani. (A pont azért jár, mert egy eddigitől
eltérő helyzetet kell megoldani.) Másik megoldás, hogy letiltjuk az
elválasztást, szintén elfogadható.
Szegély (pont: léte, stílusa, a
szöveg – és nem a bekezdés – körül) |
3 pont |
Mintázat a szöveg hátterében
(pont: van, hasonló) |
2 pont |
A
szegély és mintázat a szavak körül vannak, a szegély stílusát is be kell állítani.
Mintázatnak elfogadható bármilyen közepesen sötét háttérszín, hiszen ez fekete-fehér
nyomtatásban nem látszik.
Kép beillesztés (képenként 1
pont) |
3 pont |
Képek igazítása: „nincs”
(képenként 1 pont) |
3 pont |
Szürke árnyalat (tónus) |
2 pont |
A képek a „nyers” könyvtárban megtalálhatók, de ClipArtból
beszúrt változata is elfogadható. A szöveg nem tartalmazza a forrásfájlok
helyét és pontos megnevezését. Ennek az az oka, hogy a diák csak a „nyers”
könyvtár tartalmát kapja meg, annak elérési útja vizsgahelyenként más lehet. A
„nyers” könyvtárban található a „kepek” könyvtár, ebben az összes, vizsgán használt
kép. A vizsgázónak egy kicsit keresnie is kell – tudnia kell tájékozódnia a
könyvtárstruktúrában.
A képek igazítása szöveg mögötti,
körülfutás nélküli. A képek rossz igazítása nagyon szétdobhatja a szöveget,
azonban a csúnya kinézetért csak itt vonunk le pontot.
A szürke
árnyalat beállítása kicsit nehezebb feladat, nem szabad összekeverni a
világosítással. (Itt nem azért szürke, mert így nyomtattuk.) Egy pont levonás
jár, ha csak részben jó a megoldás (nem mindegyik képre vonatkozik, nagyon
világos, esetleg nagyon sötét).
Oldalszegély (pont: extra – ha
lehet kép típus–, alul nincs) |
2 pont |
Oldalszegély
beállítása – sima keret – önmagában nem ér pontot, csak ha a típusát is
módosította a vizsgázó, még ha nem is azt választja pontosan, mint ami a mintán
látszik. A mintán jól látható, hogy alul nincs szegély, ezt is be kell
állítani.
Élőláb |
1 pont |
8 pontos betű (1 pont), jobbos
tabulátor (1 pont) |
2 pont |
A vizsgán várhatóan fel kell tüntetni a vizsgázó adatait a
dokumentumban. Bár mentés és archiválás elsősorban CD-re történik, egy
esetleges nyomtatásnál tudnunk kell, kinek a munkáját nézzük. Amennyiben az
élőlábban szerepelnek az adatok, ez egy pontot ér. Miután ez is formázott
szöveg, a tabulálás és a betűformázás két pont. Elképzelhető, hogy az ilyen,
és ehhez hasonló feladat nem lesz pontozva a feladatban, mivel matematikából
sem értékeljük, hogy fel tudta írni a vizsgázó a nevét. Ennek ellenére – vagy
éppen ezért – begyakorlása fontos.
2. feladat:
Nyelvtanfolyam
Adatok konvertálása |
1 pont |
Az
adatokat szövegfájlban kapja meg a vizsgázó, mert ez a formátum minden program
számára olvasható. Az adathatároló jel a pontosvessző. A részletes tematika
nem tartalmazza a konvertálást, azonban a programok többségében ez a fájl
megnyitásakor szinte automatikusan megtörténik. Ha a vizsgákon használt szoftverekről
a vizsgaközpontnak pontos képe van, akkor lehetséges a forrásadatoknak a
megadása minden lehetséges formátumban. Ekkor az a kérdés, kiválaszthatja-e
valaki előre, a vizsgázónak melyik fájlokra van szüksége, vagy a vizsgázónak
kell a számára megfelelő formátumot kiválasztania.
Forintra átszámításhoz 300-as
szorzó egy cellában |
1 pont |
Igyekeztünk
nem pontos, de nagyjából reális értéket adni, ezzel is érzékeltetve, hogy ez
a paraméter naponta változik.
Egyhetes
tanfolyam utazással, étkezés nélkül (pont: képlet, abszolút és relatív hivatkozás,
másolás) |
3 pont |
A
mintából tudhatjuk, hogy az árakat forintban kell megadni. Ezért a képlet körülbelül
így szól: =(C3+E3)*B22. Abszolút hivatkozás kell az átszámítási cellára,
legalább a sor száma elé: $B$22. Amennyiben a képlet minden sorban megtalálható,
a másolásért járó 1 pont megadható. (Amennyiben a vizsgázó nem alkalmazott
abszolút hivatkozást, akkor vagy nagyon sokszor írta be a képletet, vagy sokat
javította. – Az időveszteség a megadott pontnál sokkal jelentősebb, viszont
képletszerkesztési rutint igényel.)
Négyhetes
tanfolyam utazással étkezéssel (pont: képlet, abszolút és relatív hivatkozás,
másolás) |
3 pont |
A
feladat komoly értelmezést igényel. Nem egyszerűen az előző négyszerese, hiszen
ott nem szerepelt az étkezés, az utazásra viszont nem kell négyszeres költséget
elszámolni. A képlet egy lehetséges formája: =((C3+D3)*4)+E3)*B22 vagy
=(SZUM(C3:D3)*4+E3)*B22. Mindenképpen összetettebb képletszerkesztés a feladat.
A megoldás úgy is elfogadható, ha a vizsgázó egy külön cellában részszámítást
végez. Még jobb a megoldás, ha a hetek számát is külön cellában tünteti fel, és
erre hivatkozik. Ezt itt azért nem várjuk el, mert két konkrét eset volt a
kérdés és nem „többhetes” formában adtuk meg a feladatot. A hivatkozás rögzítése
és a másolás az előző ponthoz hasonló.
A legolcsóbb mennyibe kerül |
2 pont |
A
kérdéshez képest a megoldást fordítottan kell végezni, hiszen először meg kell
találni, hogy milyen értéket keresünk. Egy lehetséges megoldás:
=MIN(G3:G20) A pont nem bontható.
Melyik a legolcsóbb |
3 pont |
A legolcsóbb kiválasztásához kereső vagy adatbázisfüggvény
használata szükséges. Adatbázisfüggvény esetén a kritériumot kell először
megadni – megfelelően elrendezni a minimális értéket és a mező megnevezését
– (1 pont), majd az AB:MEZŐ függvénnyel lehet megadni, hogy melyik ez az
iskola. Például: =AB.MEZŐ(A2:G20;A2;B25:B26). A megfelelő függvény kiválasztása
egy pont, a hivatkozások helyes megadása egy pont. Másik megoldási mód a kereső
függvények használata: =INDEX(A3:A20;HOL.VAN(B26;G3:G20)). Ennél a megoldásnál
egy pontot ér a HOL.VAN függvény használata, egy pont az INDEX függvény
használata és egy pont a megfelelő hivatkozások megadása. Harmadik módszer az
FKERES függvénnyel történő megoldás. Ehhez a helyek oszlopát – célszerűen hivatkozással
– át kell másolni a számított oszlop mögé (=A3). Beírással történő másolás is
elfogadható. Az oszlopot el lehet – a formázáskor kell is – rejteni. A használt
függvény például a következőképpen nézhet ki:
=FKERES(B26;G3:H20;HAMIS). A függvény
használata és a megfelelő hivatkozások („HAMIS” érték is kell) adják a két
pontot.
Szűrés a családnál elhelyezésekre |
1 pont |
Név és árak másolása |
1 pont |
A szűrés
irányított szűréssel, autooszűréssel és rendezéssel is megoldható. A szűrésre
megadható a pont, ha ennek bármilyen nyoma (kritérium, beállított szűrő,
átrendezett adatok) a megoldásban megtalálható. A második pont a megfelelő
adatok kigyűjtésére adható.
Diagram a kimásolt adatokból |
1 pont |
Létezik
valamilyen diagram.
Oszlop típusú (hasábos) diagram |
1 pont |
A
diagram oszlop, sáv, 3D oszlop, henger típusú grafikon és nem kör, torta,
perec, PontXY, sugár, vagy kúp típusú.
Diagram értéktengelyei értelmes adatok (1 p), olvasható
feliratok a tengelynél (1 p) |
2 pont |
Kiderül,
hogy a tengelyeken mit ábrázol – diagramcímből, tengelyfeliratból,
jelmagyarázatból –, de nem kell mindennek szerepelnie a diagramon (például cím
és jelmagyarázat közül elég az egyik). Az iskolák megnevezése – mindegyik –
látszik.
Első sor (beszúrása, beírás) |
1 pont |
A
formázáshoz, címhez szükséges. Ettől természetesen a képletekben a hivatkozások
is változnak. A megoldásban a végleges hivatkozások alapján adjuk meg a képleteket,
mert így lehet jobban ellenőrizni.
Tábla fejléc (betű, igazítás)
részleges megoldás: 1 pont |
2 pont |
A
felirat nagyobb betűméretben, félkövér és dőlt stílusban jelenik meg. A sor magasságát
meg kell növelni, függőlegesen a sor közepén vagy tetején van a szöveg. A tartalmat
az A1-es cellába írva, a kijelölt cellák között középre (esetleg cellák egyesítésével)
kell vízszintesen igazítani. Bármelyik rész hiányzik, 1 pontot le kell vonni,
de ha valamennyi elkészült, a másik pont megadható.
Dőlt, félkövér, aláhúzott
(válaszokban) részleges megoldás: 1 pont |
2 pont |
Az
adatok első sora, első oszlopa, a kigyűjtött adatok oszlopmegnevezése és a
„legolcsóbb 4 hetes” felirat és ennek eredménye tartozik ide. Bármelyik rész
hiányzik, 1 pontot le kell vonni, de ha valamennyi elkészült, a másik pont
megadható. Legnehezebb a kétszeres szövegaláhúzás felismerése.
Cellaszegélyezés csak akkor fogadható el, ha oszlopbeszúrással biztosította,
hogy az aláhúzott részek elváljanak egymástól. Ekkor a táblázatok szegélyezése
is külön figyelmet érdemel. Ez a megoldás nem „szép”, hiszen egy esetleges
rendezés teljesen összekeverheti az adatokat, de a probléma kiküszöbölhető,
így a megoldás nem tekinthető hibásnak.
Szegélyek |
1 pont |
Csak
akkor adható meg a pont, ha a szimpla, dupla és vastagított szegély is be van
állítva mind két táblázatnál és az árfolyamnál is.
Mintázat |
1 pont |
Az
árfolyam megadásának celláit kell módosítani. Tetszőleges világos szín
használható.
Forint (1 pont), dollár (1 pont)
formátum |
2 pont |
A mintán
látszik, hogy melyik oszlopban milyen formátumot kell beállítani. A minta
természetesen nem tartalmaz minden adatot, csak annyit, hogy a formátum
értelmezhető legyen. A minta megjelenített eredményeinél igyekszünk jó
értékeket megadni. Ezzel a vizsgázó ellenőrizheti munkáját. Azonban adódhat
olyan feladat, ami az értékeket munka közben módosítja, ezért nem biztos, hogy
ellenőrzésre használható. A megjelenítés célja a formázás segítése.
Elrendezés, 1 oldal |
1 pont |
Nyomtatási
képen kell ellenőrizni, hogy a beállított méretek kiférnek-e. Elrendezés
esetén az is hiba, ha a számok, feliratok nem látszanak (csonka szöveg, #
sorozat). Ha csekély módosítással a hiba kijavítható, nézzük meg a vizsgázó
nyomtatóbeállításaival is a képet, hiszen lehet, hogy nála jónak tűnt, ami
a javításkor már „kilóg” vagy nem jelenik meg. Beállításkor a
mellékszámítások oszlopait, sorait el kell rejteni. Egy-egy mellékszámítás a
diagram alá is rejthető, vagy meg kell adni nyomtatási területet. Azaz, ha a
vizsgázó a megadottnál több cellában dolgozik, ez ne jelenjen meg az azonnali
nyomtatáskor.
Élőláb |
1 pont |
Az élőláb, élőfej
beállításokra ismét csak a dolgozat azonosítása miatt van szükség.
3. feladat: Nyelvvizsga
Adatok konvertálása, mezőnevekkel |
1 pont |
Az
adatokat szövegfájlban kapja meg a vizsgázó, mert ez a formátum minden program
számára olvasható. Az adathatároló jel a pontosvessző. A részletes tematika
nem tartalmazza a konvertálást, azonban a programok eredeti formátuma nagyon
speciális lehet, ezért ha a vizsgaközpontnak nincs a verzióra pontos adata a
használt szoftverekről, akkor ezt a legáltalánosabb formát tudjuk csak
használni.
Adattípusok beállítása (hosszú
egész – 1 db, egész – 4 db, szöveges – 3 db) |
2 pont |
Az
adatok importálásakor figyelni kell a megfelelő típusokra, be kell jelölni a
kulcsmezőt. Minden adattípus hiba, a kulcs hiánya egy pont levonást jelent.
Bizonyitvany
lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás, számlálás) |
3 pont |
A
megoldáshoz használható QBE felület, melyen a megoldás ellenőrzése is
egyszerű vagy SQL lekérdezés. Az értékeléskor nem kell figyelembe venni (mert
a feladat szövege nem tartalmazza), hogy a számlált mezőnek értelmes neve
van-e. A
megoldás például így nézhet ki:
Értékeléskor
pontozzuk, ha két mezőt használ a vizsgázó, ezek közül az egyik a „bizi” a
másik a „sszam” (ezeket jeleníti meg); használja a GROUP BY beállítást vagy
utasítást; és megszámlálja a csoportok elemeit (nem összegez). |
Eredmeny lekérdezés
(pont: mezők, csoportosítás, számlálás) |
3 pont |
A
megoldáshoz használható QBE felület vagy SQL lekérdezés. Az értékeléskor
nem kell figyelembe venni (mert a feladat szövege nem tartalmazza), hogy a
számlált mezőnek értelmes neve van-e. A
megoldás például így nézhet ki:
Értékeléskor
pontozzuk, ha a megfelelő három mezőt jeleníti meg a vizsgázó (ha bármelyik
mező hiányzik, akkor 1 pontot le kell vonni); két mezőre használja a GROUP BY
beállítást vagy utasítást; és megszámlálja a csoportok elemeit. A megoldás
nagyon hasonlít az előzőhöz, csak többszempontú csoportosítást kér számon.
Ezek a kérdések attól lehetnek nehezek, hogy értelmezni kell a problémát. Így
közel azonos megoldás is eltérő nehézségű kérdést takarhat. |
Szazalek lekérdezés
(pont: mezők, csoportosítás, átlag) |
3 pont |
A
megoldáshoz használható QBE felület vagy SQL lekérdezés. Az értékeléskor
nem kell figyelembe venni (mert a feladat szövege nem tartalmazza), hogy a
számított mezőnek értelmes neve van-e. A
megoldás például így nézhet ki:
Értékeléskor
pontozzuk, ha a megfelelő három mezőt jeleníti meg a vizsgázó (ha bármelyik
mező hiányzik, akkor 1 pontot le kell vonni); a „bizi” mezőre használja a
GROUP BY beállítást vagy utasítást; és két mezőben átlagot számol. |
C_lista lekérdezés
(pont: mezők, szűrés, rendezés) |
3 pont |
A
megoldáshoz használható QBE felület vagy SQL lekérdezés. Az értékeléskor
nem kell figyelembe venni (mert a feladat szövege nem tartalmazza), hogy a
számított mezőnek értelmes neve van-e. A
megoldás például így nézhet ki:
Értékeléskor
pontozzuk, ha a megfelelő öt mezőt jeleníti meg a vizsgázó (ha bármelyik mező
hiányzik, akkor 1 pontot le kell vonni); a „bizi” mezőt „C” értékre szűri, (a
feladat szövege nem mondja ki, hogy ne jelenjen meg a mező, ezért megjelenés
esetén nem kell levonni pontot). Beállítja a sorszám szerinti növekvő
rendezést – a beállítás akkor is szükséges, ha egyébként is rendezett(nek
látszik). |
C_lista jelentés
léte |
1 pont |
Ez a
feladat az előzőre épül. Mivel további pontok kaphatók a jelentés formázására,
így az egymásra épülésből adódó pontvesztés 5 pont lehet. A jelentés akkor is
értékelhető, ha a vizsgázó rossz lekérdezést készített (nem rendezett vagy nem
szűrt), esetleg a tábla megfelelő adatait használta. Nem értékelhető azonban,
ha az egyes rekordokból több vagy kevesebb mező adatát jeleníti meg. Az 1 pont
nagyon kevés abban az esetben, ha a vizsgázó kézzel állítja elő a teljes
formátumot, ezért mindenképpen generált jelentés javasolt (varázsló
használatával).
4 vizsgázó oldalanként, közte elválasztó
vonal, térrel |
1 pont |
Címkék megfelelő módosítása,
igazítása |
1 pont |
Címkék beszúrása (Vizsgaeredmény,
dátum, mértékegységek, név) |
1 pont |
Beszúrt címkék igazítása,
formázása |
1 pont |
A jelentés egyes részeinek méretét kell úgy beállítani,
hogy négy rekord jelenjen meg oldalanként. Ehhez először a jelentésfej,
oldalfej beállítása célszerű. A törzs tulajdonságaiban be kell állítani azt,
hogy az adatokat tartsa együtt, mert különben a jelentésfejből adódó eltérő
hely miatt különböző helyeken lesz az oldaltörés. A vonal behúzása csak az
egyik oldalon szükséges, mindegy, hogy alul vagy felül.
Módosítani
kell a címkék feliratát, a méreteknek megfelelően kell elhelyezni a lapon.
A
jelentésfejben (esetleg oldalfejben) kell feltüntetni a vizsgázó adatait, mely
az azonosítást szolgálja. A vizsga dátumát a törzsbe kell beírni, megfelelő
szövegkörnyezetbe. Minden eredmény után mértékegységet kell megjeleníteni
(pont, %).
A
címkéken belül középre és balra igazítás van, a mértékegység címkét pontosan
kell igazítani az értékek után.
A pont
akkor adható meg, ha a végrehajtás jó. Nem adható pont, ha bármi hiányzik vagy
egész máshol, másképp található meg. Például: az eredmény nem középre
igazított, a mértékegység fél sorral el van csúszva, nem fér ki a szöveg.
Megadható a pont kisebb pontatlanságok esetén, például hiányzik a „kelt”,
egy-két pontnyi elcsúszás van a szám és mértékegység között.
4. feladat:
Angol óra
Címoldalon: „Animals” és név |
1 pont |
Lényegében
a prezentáció létét értékeljük, de pontot csak akkor ér, ha a felirat
elrendezése címszerű.
Második dia: állatok
beillesztése, megnevezésekkel |
2 pont |
A minta
alapján kell a képeket beilleszteni. Akkor ér 1 pontot, ha minden kép bent van,
és elrendezése nagyjából a mintának megfelelő. A képek a forrásfájlok között
megtalálhatók. A megnevezéseket szövegdobozokban kell elhelyezni, és igazítani
a képekhez. A kötőjelek helyett = jel is szerepelhet.
Kép és felirat csoportosítva |
2 pont |
A
csoportosítás az animáció miatt kell. Ha a kép és animáció egyszerre jelenik
meg, akkor elfogadható a megoldás. Egyes programokban lehet egyszerre animálni
az elemeket, itt nem kell csoportosítani. Mikor bontható a 2 pont?
Hat elem, különböző animációval
jelenik meg |
1 pont |
Az
animációk lefolyása különböző. Ha két animáció egyforma, még megadható a pont
(figyelmetlenség), és elfogadható egy animációfajta többféle beállítása is
(pl.: nyújtás különböző irányokba).
Két ellipszis feliratokkal,
csoportosítás |
2 pont |
A harmadik dián kell az ellipsziseket – halmazábrákat – a
rajzoló eszközök segítségével felvenni. Ha más nincs, tetszőleges eszközzel
rajzolt ellipszis is megfelelő, célszerűen transzparens (átlátszó)
kitöltéssel, környezettel. A feliratokat a megfelelő halmazokhoz értelemszerűen
kell hozzáigazítani. A pont nem bontható.
Állatok megjelenítése |
2 pont |
Ugyanazokat a
képeket kell újra betenni. A pont nem bontható.
Angol nyelvű mondatok automatikus
megjelenése váltakozva az állatokkal |
2 pont |
A
feliratok elkészítése egy pont, automatikus megjelenése a megfelelő kép után a
második pont. Nem vonunk le pontot, ha maximum három hibát vét a tanuló
(például nem a megfelelő felirat jelenik meg egy állatnál, vagy elvéti a
gépelést), mert ezek figyelmetlenségből is eredhetnek.
Kattintásra felirat eltűnik |
1 pont |
A
feliratok animációjában be van állítva, hogy a következő állat megjelenésekor
(kattintásra) azok eltűnnek. A pont akkor adható meg, ha a hatás legalább
háromszor működik.
Többi kattintással |
1 pont |
A cím, az ellipszisek, a képek megjelenítése kattintásra
történik.
Háttér színes |
1 pont |
A háttér
lehet egyszínű vagy színátmenetes, esetleg mintázott. Nem lehet beállított
(előre elkészített) színátmenet vagy a sablonok közül választott.
5. feladat:
Országok
Könyvtár és szükséges képfájlok |
1 pont |
A
könyvtár létrehozása azért szükséges, hogy a feladathoz tartozó képek a html
fájlokkal egy helyen legyenek. Nem hiba, ha a vizsgázó az összes képfájlt
bemásolja, és csak később dönti el, melyiket használja.
<Body> megadott paraméterei
(pont: háttér, betű, link) |
3 pont |
Az index
oldal body beállítása menüből történik. Ellenőrzése elég vizuálisan (nem kell a
kódot átnézni). Azonban, ha valami miatt az oldal nem jeleníthető meg,
ellenőrizzük a kód alapján, és ha a beállítások jók, a pont megadható. A kék
háttér; a fehér betűszín és a sárga link ér 1–1 pontot.
<Title> helyes |
1 pont |
A címben
a vizsgázó nevét kell feltüntetni. [Lehetséges, hogy egyes feladatokban a név feltüntetése nem
jelent pontot, de az is, hogy a „szerző” mező (meta tag) kitöltése lesz
kötelező.]
Felirat „Címsor 1” vagy kiemelt |
1 pont |
Országok felsorolása (lista, vagy
egymás alatt) |
2 pont |
A pontok
megadhatók, ha bármilyen formázás utal arra, hogy az „Angolul beszélő országok”
felirat cím – 1 pont –, illetve az országok felsorolás jellegűek (számozott,
felsorolásjellel ellátott) – 1 pont. Nem kell pontot levonni, ha a felsorolás
nem teljes, bár a képek neve alapján az országok beazonosíthatók.
Egy ország lapja |
1 pont |
A pont
megadható, ha a második weboldal is létezik.
Formázott szöveg az ország oldalán |
2 pont |
Egy-két
értelmes mondat elegendő – 1 pont –, ismét fontos, hogy a cím és a leírás
eltérő stílusú legyen – 1 pont.
Képbeillesztés Eredeti átméretezése |
1 pont 1 pont |
A
képeket tetszőleges elrendezéssel be lehet illeszteni. (A mintában a képek
táblázatban vannak, de ez nem feladat.) A képeket szerkesztő programmal kell a
kívánt méretre alakítani. A zászló kivételével viszonylag nagyok a képek. A
forrásban ellenőrizzük, hogy a kép méretezett-e.
Link egyik irányba Visszafelé |
1 pont 1 pont |
Hivatkozás
beszúrása relatív módon, a pont csak akkor adható, ha a linkre kattintva
betöltődik a másik weboldal. |
||||
|
2. középszintű feladatsor („C” feladatsor) (lásd Kozepszint.zip)
1. feladat: HaeF
1.
Másolja az f1.txt fájlban található szöveget
fejlett szövegszerkesztőbe, javítsa ki a helyesírási hibákat, és formázza a
szöveget a minta alapján!
A
betűtípus végig Times New Roman, legnagyobb betűméret (Nyitva, cím) 18 pont,
legkisebb (felsorolás) 10 pont; legnagyobb térköz 12 pont, új bekezdés csak a
kép miatt kell, két helyen kell sortörés.
Az oldal
fektetett beállítása mellett a margók 2,5 cm-esek, hasábos megoldás esetén a
hasábok közti térköz 4 cm, táblázatos megoldás esetén az oszlopszélességek:
10,3; 2; 2; 10,3 cm-esek.
2.
A telefon szimbólum és
a kép helyettesíthető hasonló témájúval, a szövegszerkesztőhöz mellékelt
készletből válassza ki!
2. feladat: Felmérő
1.
Készítsen táblázatot f2
néven, mellyel az informatika felvételi eredményét lehet értékelni! A
felvételizők: Vincs Eszter, Bitje Imre, Cont Roland, Turbó Paszkál, Print Ernő,
Mod Emma, Del Etele. Az egyes feladatokra kapható pontok sorban: 10; 25; 25;
10; 10, illetve az elméletre 20 pont.
2.
Az elért pontszámokat
még nem tudjuk, ezért tetszés szerint töltse ki a táblázatot!
3.
Számítsa ki a
maximálisan elérhető pontszámot, és hogy a tanulók mennyit értek el!
4.
A felvételizők 60
ponttól felvételt nyernek. Írja a pontszámok mellé függvénnyel, hogy a
felvételiző „megfelel” vagy „elutasítva”!
5.
A tesztet
feladatonként is szeretnénk értékelni. Ehhez számítsa ki, átlagosan hány pontot
értek el a vizsgázók az egyes feladatokban! Az eredményt két tizedesjegy
pontossággal jelenítse meg!
6.
Adja meg – ugyancsak
két tizedesjegy pontossággal – az átlagértéket külön a felvettekre is!
7.
Számítsa ki mindkét
átlagtípusra, hogy az eredmény hány százaléka az elérhető pontszámnak! A
megjelenítés százalékformátumú legyen!
8.
Készítsen szemléletes
diagramot a százalékban megadott eredményekről, mely megmutatja az egyes
feladatok egymáshoz viszonyított sikerességét, valamint a felvettek és összes
felvételiző átlaga közti eltérést!
Formázza
a táblázatot!
9.
Az első sorban kiemelve,
az adatok között középen szerepeljen: „Informatika felvételi teszt”!
10.
A táblázat adatai
legyenek bekeretezve, az oszlopfeliratok kiemelve!
11.
Az adatok legyenek
névsorba rendezve!
12.
A diagram feliratai
értelmesek, olvashatóak legyenek, a tengelyek mentén jelenjenek meg!
13.
A százalék adatok
világossárga alapon, sötétebb sárga keretben bordó színnel szerepeljenek!
14. Az adatokat, a számításokat és a diagramot úgy helyezze el,
hogy mindezek nyomtatáskor egy oldalra elférjenek! (Az oldal lehet fekvő is.)
15. Írja be munkája fejlécébe balra a
dátumot, középre az iskola nevét, jobbra saját nevét és osztályát!
3. feladat: HáeFMo forgalma
A HáeFMo
Kft. adatbázisban szeretné rögzíteni forgalmát, melyből később kiderül, hogy
milyen tevékenységre van nagy igény, milyen tantárgyakból, melyik évfolyam
diákjai kérnek segítséget, ki mennyit dolgozik. A munkatársak: történelem –
magyar: Történ Elemér, matematika-informatika: Számta Nóra, biológia – kémia:
Alky Mia, fizika-földrajz: Bojl Mario, angol: Veszt Endre. A tevékenységeket az
első feladat szövege tartalmazza. A hozzájuk fordulók anonimitását
biztosítandó, csak egy jeligét kérnek tőlük, a tantárgy megnevezését, valamint
a korukat és azt, hogy melyik osztályba, milyen típusú iskolába (általános, 6
évfolyamos középiskola, szakközépiskola…) járnak. A feladat megnevezéséből
két dolognak kell kiderülnie: mi a téma és milyen típusú segítség kell. A
megrendelés dátumát is beírják, valamint azt, hogy sikerült-e segíteni a
segítségkérőnek. Minden egyes megrendelésnek egyedi sorszáma van. Az első kérés
2003. április 1-jén „mivanma” jeligéjű 15 éves, 6. osztályos általános
iskolástól jött, akinek történelemből kellett egy egyoldalas fogalmazást írnia,
amelyet Történ Elemér sikeresen megoldott.
1.
Készítse el a fentiek
alapján az adatbázist és mentse f3 néven! Az adattábla készítésénél
ügyeljen a megfelelő típusok kiválasztására, és állítson be kulcsot is!
2.
Töltse fel az
adatbázist 5 adatsorral, melyből az első a fent megadott!
3.
Készítsen lekérdezést
„megoszlas” néven, mely megmutatja,
hogy egy-egy tantárgyból, azon belül évfolyamonként hány kérés érkezett!
4.
Készítsen lekérdezést
„sikertelen” néven, mely munkatársak
szerint megadja a nem megoldott esetek számát!
5.
Készítsen egyszerű
beviteli űrlapot az adatok beviteléhez! Az űrlapon a mezőneveket helyettesítse
a várt adatokra utaló köznapi kifejezésekkel! (Például: „tant” helyett „tantárgy:”)
6.
Készítsen a
lekérdezésekhez egyszerű jelentést a lekérdezéssel azonos néven! A megoszlas jelentésben tantárgyak
szerint, abc rendben, csoportosítva szerepeljenek az adatok, míg a „sikertelen” jelentés a sikertelen munkák
száma alapján legyen csökkenő sorrendben!
7.
Mindkét jelentés
fejlécébe írja be saját adatait: nevét, iskolája nevét, a vizsga dátumát!
4. feladat: Képek
1.
Rajzoljon táncospárt
12×9 cm-es méretben! (Nem kell művészi ábra, csak felismerhető legyen. Lehet
geometriai alakzatok illesztésével is.)
2.
Rajzoljon virágfüzért
2×5 cm-es méretben! A háttérszín legyen transzparens!
3.
Mindkét képet mentse
gif formátumban f4s (táncos) és f4b (virág) néven könyvtárába!
5. feladat: Osztályom
Készítsen
weblapokat, melyen bemutatja osztálya idei életét!
1.
Ehhez használja fel az
előző feladatban készített képeket!
2.
Az index oldal
tartalmazza az osztály megnevezését, az eseményeket – felsorolásként és a
készítő adatait!
3.
Erről az oldalról
lehessen átugrani két másik lapra, ahol a szalagavató, illetve a ballagás rövid
leírása, valamint a középre igazított kép található!
4.
Innen a „vissza” feliraton lehessen az index
oldalra jutni!
5.
A weblapoknak legyen
különböző, de egyszínű háttere, az alkalmazott betűszínek ehhez igazodjanak!
6.
Minden weboldalnak
legyen címe (title), valamint cím felirata, megfelelő stílussal formázva!
Minta az 1. feladathoz (a forrásfájlban
fektetett A/4-es formában):
Minta a 2. feladathoz: (a táblázat
adatainak hiányában természetesen grafikon itt nem jelenik meg)
Minta a 3. feladathoz:
Minta a 4. feladathoz:
Pontozási
útmutató – „C” feladatsor
1. HaeF |
|
Helyesírás (1 hiba 1 pont, 2 v. több hiba 0
pont) |
2 pont |
Betűméret (pontok: 10 pontos, 18 pontos,
közte arányos) |
3 pont |
Bekezdés igazítás (részben: 1 pont) |
2 pont |
Dőlt, félkövér (részben: 1 pont) |
2 pont |
Felsorolás (pont: szimbólum, elrendezés) |
2 pont |
Bekezdés behúzása (pont: 1. sor, többi sor) |
2 pont |
Sortörés (darabja 1 pont) |
2 pont |
Térközök – üres bekezdés esetén nem adható
– (darabja 1 pont) |
4 pont |
Telefon szimbólum (pont: van, karakterként) |
2 pont |
Két hasáb (pont: kettő egyforma, elválasztó
vonal, helyes törés, közte 4 cm) vagy táblázat (pont: van, oszlopszélesség –
2 –, szegélyezés) |
4 pont |
Szöveg másolása |
3 pont |
Oldalbeállítás |
2 pont |
Képbeillesztés (képenként 1 pont) |
2 pont |
Kép méretezése, elhelyezése (képenként 1-1
pont) |
4 pont |
Kép áthúzása (vonalanként pont) |
4 pont |
|
40 pont |
2. Felmérő |
|
Adatok beírása (pont: tanulók neve,
feladatok és elérhető pontszámok sora, elért ponttal feltöltés) |
3 pont |
Maximálisan elérhető pontszám |
1 pont |
Tanulók pontszáma (pont: képlet, másolás) |
2 pont |
Vizsga minősítése (pont: „HA()” jó
használata, feltétel helyes, másolás) |
3 pont |
Feladatonként pontszám átlag (pont: képlet,
másol) |
2 pont |
Megfeleltek
átlaga pl.: =AB.ÁTLAG() (pont: kritérium, érték, minden feladatra
kiszámítva) |
3 pont |
Abszolút, relatív hivatkozás használata a
képletben |
1 pont |
Százalékok számítása (pont: arány, absz,
rel. hivatkozással másolva) |
2 pont |
Két tizedesjegyű, illetve százalék formátum
(1-1 pont) |
2 pont |
Diagram 3D oszlop v. hasonló |
1 pont |
Diagram feliraton feladatmegnevezés (több
blokkból álló kijelölés) |
1 pont |
Olvasható diagram feliratok |
1 pont |
Címsor elkészítése (pont: sorbeszúrás,
formázás, igazítás) |
3 pont |
Adatok bekeretezve, oszlopfeliratok
kiemelése |
1 pont |
Névsorba rendezés |
1 pont |
Százalékok világossárga alapon, sötétebb
keret, bordó szín |
1 pont |
Adatok elrendezése (oldalbeállítás, 1
oldal) |
1 pont |
Fejléc: dátum, iskola neve, név osztály |
1 pont |
|
30 pont |
3. HáeFMo
forgalma |
|
Adatbázis létrehozása a megadott néven |
1 pont |
Szövegtípusú mezők (5) (1 hiány 1 pont,
több hiány 0 pont) |
2 pont |
Szám (egész) típusú mezők (2) |
1 pont |
Dátum típusú mező (1) |
1 pont |
Logikai típusú mező (1) |
1 pont |
Feljegyzés típus (1) |
1 pont |
Számláló típus és kulcs |
1 pont |
Adatbevitel a szöveg alapján |
1 pont |
További adatok beírása |
1 pont |
„Megoszlas” lekérdezés (pont: mezők,
csoportosítás) |
2 pont |
„Sikertelen” lekérdezés (pont: mezők és
csoportosítás, feltétel) |
2 pont |
Űrlap elkészítése, értelmes feliratokkal
(eredeti mezőnevekkel 0 pont) |
1 pont |
„Megoszlas” jelentés elkészítése |
1 pont |
„Megoszlas” jelentés csoportosított |
1 pont |
„Sikeres” jelentés elkészítése |
1 pont |
„Sikeres” jelentésben a nevek csökkenő
sorrendben |
1 pont |
Jelentéseken szerepelnek a vizsgázó adatai |
1 pont |
|
20 pont |
4. Képek |
|
A táncos pár képének mérete megfelelő (± 2 mm) |
2 pont |
A táncos képen az emberi alakok
felismerhetők |
2 pont |
Felismerhető, hogy táncról van szó
(ruházat, mozdulat) |
2 pont |
Virágdísz mérete megfelelő |
2 pont |
Háttere transzparens |
2 pont |
Virágnak megfelelő színeket használ
(felismerhető az alakzat) |
2 pont |
Gif formátumban van elmentve (valószínűleg
konverzióval keletkezett) (egyik jó: 2 pont, másik is: +1 pont) |
3 pont |
|
15 pont |
5. Osztályom |
|
Index.htm az osztályról, megnevezés Az események, készítő adatai |
1 pont 1 pont |
Lista formátum |
1 pont |
Hivatkozás másik lapra |
2 pont |
Esemény leírás |
1 pont |
Kép beillesztés (képenként 1 pont) |
2 pont |
Kép igazítása |
1 pont |
Különböző, egyszínű háttér, megfelelő
betűszínnel (pont: jól látható, eltérő) |
2 pont |
Készítő adatai |
1 pont |
Title |
1 pont |
Formázott címek |
1 pont |
Vissza linkek (mindkettő működik) |
1 pont |
|
15 pont |
Összesen: 120 pont |
Javítási
útmutató és megoldás – értelmezéssel, kiegészítésekkel a „C” feladatsorhoz
1. feladat: HaeF
Helyesírás (1 hiba 1 pont, 2 v.
több hiba 0 pont) |
2 pont |
A kész
szöveg tartalmaz helyesírási hibákat, ezeket kell kijavítania a vizsgázónak –
és nem szabad újakat beírnia. A szövegben csak a „HáeFMo” szöveg van pirossal
aláhúzva.
Betűméret
(pont: 10 pontos, 18 pontos, közte arányos) |
3 pont |
12 és 14
pontos betűméret található még a szövegben. Ha a 14 pontos helyett 16 pontosat,
12 helyett 14 pontos betűméretet használ a vizsgázó, az is elfogadható, bár a
végén szemmel látható, hogy hosszabb a szöveg, mint a mintán. (A megfelelő arányok
érzékelése miatt a betűméretek beállítása előtt érdemes a hasábokat vagy
táblázatot létrehozni és az oldalt fekvő formátumura állítani.) A megadott betűméretek
beállítása méretenként 1-1 pontot ér. Ha a többi betűméret következetes
(nagyságviszonyokat tekintve), akkor ezekre összesen 1 pontot lehet adni.
Bekezdés
igazítás (részben: 1 pont) |
2 pont |
Középre
és balra igazítást tartalmaz a minta. Ssorkizárt igazítás nem jöhet szóba, mert
a sortörésnél szétdobja a szöveget.
Dőlt,
félkövér (részben: 1 pont) |
2 pont |
Egyszerű,
jól észrevehető formázásokat kell elvégezni. Ha egy helyen rossz, akkor egy
pontot le kell vonni, három hiba esetén nem ér pontot a megoldás. Egy hiba
például, ha mást formáz a vizsgázó, vagy nem állítja be a dőlt stílust csak a
félkövéret.
Felsorolás
(pont: szimbólum, elrendezés) |
2 pont |
Ennek a
feladatnak a megoldása okozhat gondot: a jobbra mutató kéz szimbólumát kell
megtalálni. A kéz szimbóluma helyett – nem Microsoft program esetén –
használható más. A bekezdés behúzását a környezethez képest kell beállítani,
egy-két betűnyi eltérés nem számít, de nem lehet teljesen baloldalt. A második
pont a felsorolás beállítására vonatkozik, nem fogadható el a szöveg elé
beszúrt karakter.
Bekezdés
behúzása (pont: 1. sor, többi sor) |
2 pont |
A
felsorolás testreszabásával vagy bekezdés formázásával beljebb kell húzni a
kezdő szimbólumot és a szöveget is.
Sortörés
(darabja 1 pont) |
2 pont |
Sortörés
a második bekezdésben és az utolsó felsorolással formázott sorban van. Mondat
közben nem szokott új bekezdés kezdődni, ezért kell ezekre a helyekre sortörés.
Miután a feladat szövege tartalmazza, hogy hol lehetséges bekezdésjelet írni,
és mennyi sortörés kell, a sortörések helyett alkalmazott bekezdésvég jel nem
fogadható el.
Térközök
– üres bekezdés esetén nem adható – (darabja 1 pont) |
4 pont |
Négy helyen van a bekezdések között nagyobb tér, melyet
térközök beállításával kell létrehozni. Ha bármelyik helyen bekezdésjel
szerepel, le kell vonni egy pontot!
A
telefon szimbóluma (pont: van, karakterként) |
2 pont |
A
telefon szimbóluma is helyettesíthető más karakterrel, ez is a Wingdings
karakterkészlet része. A telefon képként kerül a szövegbe, ezért előfordulhat,
hogy szövegen kívülre kerül. A helyes megjelenéshez ezen módosítani kell és a
szövegben karakterként kell elhelyezni.
Két
hasáb (pont: kettő egyforma, elválasztó vonal, helyes törés, közte 4 cm) vagy
táblázat (pont: van, oszlopszélesség – 2 –, szegélyezés) |
4 pont |
A két lehetséges megoldás a feladat szövegéből kiderül, így
csak a megvalósítást pontozzuk. A hasábos megoldásnál a két egyforma hasáb
kiválasztása és a hasábok közti vonal nem okoz gondot azoknak, akik tanulták
ezt a lehetőséget. A hasábok közti térköz megnövelése valamivel nehezebb,
mert figyelni kell arra, hogy a továbbiakban is egyenlő legyen a
hasábszélesség. A megjelenítésnél további problémát jelenthet, ha a
hasábbeállítás után állítjuk be az oldal tájolását. Általában gondot okoz a
hasábtörés megfelelő beállítása.
Táblázat
készítésnél a problémát az első lépés jelenti, üres táblázatot kell létrehozni
és abba áthelyezni a szöveget. A négy oszlopszélesség beállítása (2- – 2 egyforma)
két pontot ér. Várhatóan vagy teljesen megoldja a vizsgázó a feladatot, vagy
több hiba lesz a megoldásban, ezért ennek a pontnak a bontása csak kicsi, figyelmetlenségből
adódó hiba esetén értelmes. Például, ha a köztes oszlopok szélessége 2 cm
helyett csak 1,5 cm. A cellák szegélyezése speciális, először érdemes eltávolítani
az összes szegélyt, majd a középső cellák között ismét be kell állítani.
Szöveg
másolása |
3 pont |
A teljes
szöveget még egy példányba le kell másolni. A megoldás során lehetséges,
hogy a képek beillesztése után másolja át a vizsgázó a szöveget, ami okozhat
problémát (a kép nem kerül a helyére). Bár egyszerű műveletről van szó, a
teljes szöveg átmásolása általában meglepi a vizsgázót. A pontszám nem
bontható.
Oldalbeállítás |
2 pont |
Ezt a
beállítást érdemes legelőször elvégezni – attól függetlenül, hogy a pontozásnál
csak később került sorra. Pontozáskor figyeljünk arra, hogy a hibás tájolás
miatt csak itt vonjunk le pontot, ne a kinézet alapján értékeljünk.
Képbeillesztés
(képenként 1 pont) |
2 pont |
Ugyanazt
a képet kell kétszer beilleszteni (vagy a másolás előtt egyszer, de akkor a
másolása jelent pontot).
Kép
méretezése, elhelyezése (képenként 1-1 pont) |
4 pont |
A kép
beillesztéséhez leüthet egy üres bekezdést, és a képet karakterként is beillesztheti.
Nem elfogadható a kép mentén 4- – 5 üres sor – szövegen kívüli, szövegtől
független kép esetén lesz ilyen. A méretezés szemre történik, legfontosabb
szempont, hogy a szövegnek el kell férnie fél lapon.
Kép
áthúzása (vonalanként pont) |
4 pont |
A rajzoló eszköztár vonalrajzolóját célszerű használni (ha
van) vagy bármilyen eszközt, mellyel vonalat lehet rajzolni a szövegbe. A
vonalak pontos helye a beállított nyomtatótól függően kissé eltérhet. Akkor
lesz szép az áthúzás, ha az első vonalat tükrözve, majd másolva készíti el a
vizsgázó. A négy pont látványos pontatlanság esetén csökkentendő maximum 2
ponttal, illetve hiányzó vonalanként 1–-1 ponttal.
Ebben a feladatban nem szerepel a vizsgázó adatainak
megadása feladatként. Elképzelhető, hogy ennek ellenére a vizsgázónak valahova
be kell írnia az adatait, melyről a vizsga előtt kap részletes tájékoztatást.
Ebben a
feladatban nem szerepel a vizsgázó adatainak megadása feladatként.
Elképzelhető, hogy ennek ellenére a vizsgázónak valahova be kell írnia az
adatait, melyről a vizsga előtt kap részletes tájékoztatást.
2. feladat: Felmérő
Adatok
beírása (pont: tanulók neve, feladatok és elérhető pontszámok sora, elért
ponttal feltöltés) |
3 pont |
A
feladat megoldását segíti a minta is, így a pontszám elsősorban a helyes
adatbevitelért jár (nevek beírása, elérhető pontszámok). Várhatóan a minta
alapján a táblázat fejrészét (címet, megnevezéseket) is már az elején beírják a
vizsgázók. A felvételi teszten elért pontokat a vizsgázónak kell kitalálnia.
Nem értékelhető a megoldás, ha nem ír be pontszámot, vagy a beírt pontszám
meghaladja az elérhetőt, vagy negatív értékű.
Maximálisan
elérhető pontszám |
1 pont |
Az
elérhető pontszámok összege. A leírással ellentétben nem a legnagyobb érték,
hanem az összeg a kérdés. Például: =SZUM(B11:G11)
Tanulók
pontszáma (pont: képlet, másolás) |
2 pont |
Ugyancsak
összeget kell számolni, lehet az előző másolásával is.
Vizsga
minősítése (pont: „HA()” jó használata, feltétel helyes, másolás) |
3 pont |
A
minősítés két esetet különböztet meg, ezért jól használható a HA() függvény:
=HA(H3<60;"elutasítva";"megfelelt"). Megfelelő
segédtáblával keresőfüggvény is használható – például: Fkeres() vagy Index()
és Hol.van() függvények, de lehetnek további megoldások is. A egy pont
megadható, ha az alkalmazott függvény alkalmas a feladat megoldására; a
második pont megadható, ha az alkalmazott függvényben a hivatkozások
megfelelőek; a harmadik akkor, ha az összes sorra megoldotta a feladatot –
amennyiben abszolút hivatkozás használata szükséges, ez a pont csak akkor
adható meg, ha megfelelően használt ilyen hivatkozást.
Feladatonként
pontszám átlag (pont: képlet, másol) |
2 pont |
Egyszerű
átlagszámítás. A feladat megoldhatósága nem függ az előző, nehezebb
feladattól. A tapasztalat azt mutatja, hogy hajlamosak a diákok abbahagyni a
feladat megoldását, ha valahol megakadnak. Máskor is előfordulhat, hogy a
feladat logikája miatt a nehezebb kérdés megelőzi a könnyebbet, általában
azonban e kérdés megoldása független a későbbi kérdéstől.
Megfeleltek
átlaga pl.: =AB.ÁTLAG() (pont: kritérium, érték, minden feladatra kiszámítva) |
3 pont |
Statisztikai
kérdés, a követelmények határát súrolja. A megfelelő kritérium – „minősítés =
megfelelt” a megfelelő formában egy pontot ér; az AB.ÁTLAG() – vagy ezzel
azonos módon számoló függvény – használata megfelelő hivatkozással éri a
második pontot, a harmadik pont akkor adható, ha minden oszlopban az elvileg
helyes megoldás szerepel. (Itt többet kell teljesíteni 1–1 pont megszerzéséért,
mint a korábbi függvények esetében, így ez a feladat nem kap túl nagy súlyt. Ha
a vizsgázó nem tudja megoldani, akkor sem veszít túl sok pontot.
Abszolút,
relatív hivatkozás használata a képletben |
1 pont |
Ha a
másolást nem egymás utáni beírásokkal vagy a képlet módosításával végezte a
vizsgázó, és a rögzített hivatkozások az elképzelt megoldást jól másolják át a
többi cellába, akkor ez a pont megadható. Például, ha a vizsgázó az eredmények
alapján „kézzel” kiválasztott cellák átlagát számolja ki (az ÁTLAG() függvényt
használja), de ezt másolja a szomszédos cellákra, akkor ez a pont megadható,
mert a megoldásában nem szükséges a hivatkozásokat rögzíteni, a hibás
megoldásért már veszített három pontot.
Százalékok
számítása (pont: arány, abszolút, relatív hivatkozással másolva) |
2 pont |
Nem
adható meg az első pont, ha a százalék kiszámításánál az elért/összes*100
képlettel számol. Ez ugyanis mást jelent még akkor is, ha speciális formátumként
kiírja a % jelet. A százzal szorzás, osztás a százalékszámításos feladatokban
épp olyan hiba, mint bekezdésjelekkel távolságot tartani a sorok között:
megoldható, de van direkt erre kitalált eszköz. Amennyiben a vizsgázó a
felvettek százalékát nem tudta kiszámolni, a második pont csak akkor adható
meg, ha a rossz eredmény ellenére jó képletet írt be, és ezt másolni is tudja.
Két
tizedesjegyű, illetve százalék formátum (1–1 pont) |
2 pont |
A
formátum beállítását a kérdésekben egyenként kérjük, de együtt pontozzuk. A
minta alapján is látható a beállítás, így elképzelhető, hogy a vizsgázó sem a
képlet beírásakor módosítja a formátumot, hanem a végén. Az egy-egy pont akkor
adható meg, ha az adott formátumot minden kérdéses cellára alkalmazta a
vizsgázó.
Diagram
– 3D – oszlop v. hasonló |
1 pont |
Oszlop
típusú diagram fogadható el, mely egymás mellett mutatja a kétféle
százalékértéket. Hibás értékek esetén 0 értéket adnak a diagramok (görgetett
hiba), ha a diagramtípus választása jó – még akkor is, ha semmi nem látszik a
második adatsorból – a pont megadható.
Diagram
feliraton feladatmegnevezés (több blokkból álló kijelölés) |
1 pont |
Az egyes
feladatmegnevezések – „x tengely értékei” – az adatoktól távol találhatók
meg, így a diagram ábrázolási területének megadása alaposabb ismereteket
követel – összetett kijelölést vagy az adatsorok egyedi beállítását.
Olvasható
diagram feliratok |
1 pont |
A
diagramot úgy kell méretezni, formázni, hogy minden felirat olvasható legyen.
Címsor
elkészítése (pont: sorbeszúrás, formázás, igazítás) |
3 pont |
A minta
alapján várható, hogy a sorbeszúrásra nem lesz szükség, mert a vizsgázó
eredetileg hagyott a címnek helyet. A címet az A1-es cellába kell beírni, és
megfelelő igazítással beállítani a tartalom felett középen. (Részletesebb
leírás található a „B” feladatsornál.)
Adatok
bekeretezve, oszlopfeliratok kiemelése |
1 pont |
Minimális
formázási feladatot jelent a keretezés és kiemelés. Elvárjuk, hogy ilyen típusú
formázást rutinosan végezzen el a vizsgázó.
Névsorba
rendezés |
1 pont |
A rendezés végrehajtását csak makróval tudnánk ellenőrizni.
Épp úgy, mint a címsor beszúrásánál, itt is várható, hogy ha a minta alapján
végzi az adatok beírását a vizsgázó, akkor az eleve névsorba lesz rendezve. A
nem névsorba rendezett minta viszont megzavarhatja a vizsgázót, hiszen az
összes többi adat, amit a mintáról le tud szűrni, pont olyan kell legyen az ő
munkájában is. A feladat szövege valójában nem is követeli meg a rendezést,
tehát aki a feladatot végigolvasva egyből rendezetten írja be az adatokat,
az helyesen értelmezi a „problémát” (problémamegoldó képesség ).
A fentiek miatt nem adható 1 pontnál több erre a kérdésre.
Százalékok
világossárga alapon, sötétebb keret, bordó szín |
1 pont |
Kicsit
speciálisabb formázást kér számon: betűszín, háttérszín és keretszín
beállítását.
Adatok
elrendezése (oldalbeállítás, 1 oldal) |
1 pont |
A pont
akkor adható meg, ha az összes adat egy oldalon elfér, és minden kiindulási
adat és végeredmény látható. Az adatbázisfüggvény kritériuma lehet a diagram
alatt vagy a következő oldalon – ez
esetben be kell állítani a nyomtatási területet –, de az sem hiba, ha látható
helyen van. Ha csak egy oszlop vagy sor nem fér ki, ellenőrizzük a megoldást
azzal a nyomtató beállítással is, amit a vizsgázó használt.
Fejléc:
dátum, iskola neve, név, osztály |
1 pont |
Ez a
részfeladat a vizsga dokumentálása miatt szükséges. Ellenőrzése nyomtatási
képen történhet.
Egy
lehetséges megoldás:
3. feladat:
HáeFMo forgalma
Adatbázis létrehozása a megadott
néven |
1 pont |
Ha csak az adatbázis fájlja készült el – megfelelő néven, egy pont
akkor is adható.
Szövegtípusú
mezők (5) (1 hiány 1 pont, több hiány 0 pont) |
2 pont |
Szám
(egész) típusú mezők (2) |
1 pont |
Dátum
típusú mező (1) |
1 pont |
Logikai
típusú mező (1) |
1 pont |
Feljegyzés
típus (1) |
1 pont |
Számláló
típus és kulcs |
1 pont |
A feladat eredetileg egy probléma alapján adattáblát
készíteni, melyhez több forrásból kell információt gyűjteni. A feladatnak ez a
legnehezebb része, de a megoldást nagyban segíti a mellékelt űrlapminta. E
segítség miatt a kreativitás, az információfeldolgozás képességének mérési
lehetősége jelentősen csökken. (Várható, hogy az első évek után, mire a
témakör tanításából is több tapasztalatunk lesz, minta nélkül is meg kell
tudni oldani a vizsgázónak a problémát.) A tábla helyessége a további munka
eredményességét is befolyásolja. Az adatbázis nem normalizált, mely
szakmailag nem helyes, de normalizálás esetén alkalmatlan lenne – sok más
feladattal együtt – a rendelkezésre álló időben történő megoldásra.
Szöveges mezők: 1. jelige; 2. iskola típusa; 3. tantárgy; 4.
feladattípus; 5. megoldó neve. Számtípusú
mezők: a segítség kérő évfolyama és kora (gondoljunk az esti képzésekre,
ismétlőkre). Dátumtípusú mező a
rendelés felvétel dátuma. Logikai típusú
mező, hogy sikerült-e megoldani (annyira egyértelmű a feladat szövege, hogy
nem fogadható el más típus (korlátozott értékbevitellel). A téma megnevezésére
feljegyzés típusú mező kell, mert
lehet, hogy a probléma leírása néhány szónál hosszabb. (De elfogadható a
szöveges típus is.)
Számláló típusú mezőbe kerül a kérés sorszáma, mely kulcsa az adattáblának. (Elfogadható
nem számláló típus is, ha tulajdonságai miatt alkalmas kulcsnak.)
Adatbevitel
a szöveg alapján |
1 pont |
Az első adatsort
kell a megfelelő mezőkbe beírni.
További
adatok beírása |
1 pont |
Még négy
adatsor bevitele. Csak a bevitel tényét ellenőrizzük, az adatok valóságtartalmát
itt nem értékeljük. Érdemes a feladatból következő „valós” adatokkal dolgozni,
mert később ezek segítségével ellenőrizhetők a lekérdezések.
„Megoszlas” lekérdezés (pont: mezők,
csoportosítás) |
2 pont |
A
tantárgy, az évfolyam és a kulcsmező szükséges. Egy pont a két mező szerinti
csoportosításért jár. A másik pont a kulcsmezőben történő számlálásért jár. Ha
hiányzik egy mező, vagy rossz mezőkkel dolgozik a vizsgázó, a pont nem adható
meg. Ha van csoportosítás és számlálás, a második részre megadható a pont. Például
egy pontot ér, ha csak egy szempont szerint csoportosít a vizsgázó, és
ugyancsak egy pont, ha minden mező szerepel a lekérdezésben, de mindegyik
csoportosítás vagy a számlálás helyett más műveletet használ.
Lehetséges
megoldások:
|
„Sikertelen” lekérdezés (pont: mezők és
csoportosítás, feltétel) |
2 pont |
Itt az
első pontért két mezőt (tanár és kulcsmező), valamint a tanár szerinti
csoportosítást, kulcs szerinti számlálást kell elvégezni. A második pont
azért jár, ha a sikeresség logikai változójára helyesen ír feltételt. Ez
nagyon programfüggő, lehet „nem”, „no”, „0”, „False”, „Hamis”. A feladat
nehezebb, mint az előző, a logikai változó használata nehezebb az átlagosnál,
ezért kicsit kisebb súllyal szerepel. Lehetséges
megoldások:
|
Űrlap
elkészítése, értelmes feliratokkal (eredeti mezőnevekkel 0 pont) |
1 pont |
Az űrlap elkészítése nem megoldható a vizsga ideje alatt,
ha nem generálható. Az automatikusan – varázslóval – készült űrlapban viszont a
megnevezések nem mindig értelmesek. Egyes programok nem engedik az ékezetes
betűk használatát, így az űrlapon is ékezetmentesen jelenik meg a mező neve.
Másrészt lehet, hogy a mezők definiálásakor mód van arra, hogy a címkék
feliratát is megadjuk. Ez a mező definiálásakor jelent plusz tevékenységet, de
az űrlap jól jelenik meg. Ennek elmulasztása esetén a kész űrlapot kell
átszerkeszteni.
Hibás
adattábla esetén is elfogadható az űrlap, ha értelmesek a feliratok, és minden
mezőt megjelenít.
„Megoszlas” jelentés elkészítése |
1 pont |
A
jelentés ugyancsak generált. Itt is követelmény, hogy a jelentésen megjelenő
szövegek értelmesek legyenek. Sikertelen lekérdezés esetén is elfogadható a jelentés,
ha a feliratok értelmesek – valószínűleg az adatok nem lesznek értelmesek.
„Megoszlas” jelentés csoportosított |
1 pont |
A jelentés készítése közben lehet a csoportszinteket
megadni, de utólag is be lehet állítani. A mintán nem látszik a csoportosítás,
mert nincs egy tárgyból két különböző évfolyamú kérés. A feladat ellenőrzésekor
se csak a minta alapján értékeljünk, nézzük meg a jelentés beállításait is. A
tantárgyak szerinti növekvő rendezés általában automatikusan megvalósul, ezért
nem értékeljük külön.
Nem
adható meg ez a pont, ha a lekérdezés hibája miatt nem lehet értelmes
csoportszinteket beállítani.
„Sikeres” jelentés elkészítése |
1 pont |
„Sikeres” jelentésben a nevek csökkenő
sorrendben vannak |
1 pont |
A jelentés értékelése hasonló az előzőhöz.
Elvileg
minden táblához lehetne űrlapkészítést, lekérdezéshez jelentést kérni, azonban
a vizsga idejének korlátozottsága miatt ez nem lesz általános. Ebben a feladatban
ezt meg tudtuk valósítani. A feladat abból a szempontból is kuriózum, hogy a
kapcsolatok létrehozásán kívül minden feladattípus szerepel benne. Problémája
– az egyes részfeladatok egymásra épülése – ebből adódik.
A
jelentéseken szerepelnek a vizsgázó adatai |
1 pont |
A
feladat nyomtatás esetén a dokumentum azonosítására szolgál. (Célszerű rutinná
tenni a műveletet.)
4. feladat: Képek
A
táncos pár képének mérete megfelelő (± 2 mm tűréssel) |
2 pont |
E
feladat a Prezentáció és grafika témakörből a grafikai rész ismeretét méri. A
rajz megkezdése előtt célszerű beállítani a méretet. Pixelben megadott méret
esetén a felbontástól is függ a méret. A pontossági korlátra éppen az
átszámítás miatt van szükség, rosszabb felbontás esetén lehetünk
engedékenyebbek (3-4 mm is lehet). A beállítást a kép tulajdonságai alapján
ellenőrizzük. (Egy vizsgahelyen várhatóan azonos beállítások mellett dolgoznak
a vizsgázók, ilyenkor a helyes beállítás a megjelenés és a fájl mérete
alapján is ellenőrizhető, a pixelben megadott képméret is várhatóan egyforma
lesz.) A pontszám nem bontható, mert a két méret együtt adható meg.
Amennyiben csak az egyik méret jó, az lehet a véletlen jó beállítás miatt is.
A
táncos képen az emberi alakok felismerhetők |
2 pont |
A minta
is segít meghatározni, mit jelent a felismerhetőség: az alakoknak van feje,
teste és megfelelő helyen, megfelelő számban látszanak a végtagok.
Felismerhető,
hogy táncról van szó (ruházat, mozdulat) |
2 pont |
Nem
kötelező báli ruhás párt rajzolni, lehet pálcikarajz is, a tánc akár indiántánc
is lehet. Fontos, hogy a vizsgázó ne töltsön túl sok időt a rajz
elkészítésével. A pontszám itt sem bontható.
A
virágdísz mérete megfelelő |
2 pont |
Pontozása
az előzőhöz hasonló.
Háttere
transzparens |
2 pont |
Ehhez
lehetséges, hogy programot kell váltania (rajzolóból képszerkesztőbe), de már a
rajz elkészítésekor készülnie kell arra, hogy az egyik szín megszűnik. A pontszám
nem bontható.
A
virágnak megfelelő színeket használ (felismerhető az alakzat) |
2 pont |
Elég sok
szín elfogadható. Biztosan szerepelnie kell a zöld színnek. Itt is sokat segít
a minta, de lehet más stílusú is. A kép mérete sem teszi lehetővé a részletes
virágrajzokat. A pontszám nem bontható.
Gif
formátumban van elmentve (valószínűleg konverzióval keletkezett) (egyik jó: 2
pont, másik is: +1 pont) |
3 pont |
A
transzparens szín miatt a virágos képnek gif formátumúnak kell lennie. Az
esetleges programváltás, megfelelő mentés jelenti a két pontot. A második kép
konvertálása inkább csak figyelem kérdése (a művelet megismétlése), ezért csak
egy pontot ér.
5. feladat: Osztályom
Index.htm az osztályról; megnevezés Az
események, a készítő adatai |
1 pont 1 pont |
A két
pont a következőképpen oszlik meg: 1. létezik az index.htm, amiben megfelelő
tartalmú szöveg van. 2. A készítő iskolájának és osztályának megnevezése
címként szerepel. A feladat szerint a vizsgázó adatai a weboldalon jelennek
meg, két részletben. A tartalom elvileg egyéni, gyakorlatilag azonban az
egyéni elemek helyett sablonos szövegeket, képeket is lehet használni.
Lista
formátum |
1 pont |
Az
események felsorolásának lista formátumúnak kell lennie.
Hivatkozás
másik lapra |
2 pont |
Ehhez
természetesen érdemes előre elkészíteni a többi lapot. A hivatkozásra akkor is
lehet egy pontot adni, ha nem jó a cím (abszolút hivatkozást használ). Az egyik
hivatkozás hiánya egy pont levonást jelent.
Eseményleírás |
1 pont |
A
második és harmadik weboldalon egy-két mondatnak kell szerepelnie. Nem
értékeljük a stílust és a helyesírást, de azért elvárható a hibátlan, kulturált
szöveg.
Képbeillesztés
(képenként 1 pont) |
2 pont |
A két
képet az előző feladat során készítette el a vizsgázó. Nyilvánvaló a feladatok
egymásra épültsége. Nem várható azonban, hogy ha a vizsgázó nem tud elkészíteni
képeket – bármilyen minőségben, akkor képes lesz máshonnan képet szerezni.
(Fontos, hogy a vizsgára felkészítés időszakában a gyengébb minőség miatt ne
törjük le a tanuló esetleges próbálkozásait!)
Kép
igazítása |
1 pont |
A
feladat szövege alapján a képek középre igazítottak.
Különböző,
egyszínű háttér, megfelelő betűszínnel (pont: jól látható, eltérő) |
2 pont |
Azaz minden oldalnak speciálisan beállított tulajdonságai
vannak. Olvashatatlan oldalanként egy pontot kell levonni, ha két oldal
színbeállítása megegyezik, szintén egy pontot vonjunk le.
A
készítő adatai |
1 pont |
Szerepel
az index.htm-ben a vizsgázó neve, nem felsorolásként
Title |
1 pont |
Minden
oldalnak van értelmes címkéje.
Formázott
címek |
1 pont |
A két
esemény oldalon is van cím, ezek megfelelően vannak formázva (cím stílus,
esetleg középre igazítás).
Vissza
linkek (mindkettő működik) |
1 pont |
Az
események oldaláról vissza lehet jutni a kezdő oldalra. A pont csak akkor
adható meg, ha mindkét link létezik és jó.
Az
index és a ballagás oldal egy lehetséges megoldása:
|
Minták az emelt szintű feladatsorra
Emelt
szinten az OM honlapon lévő, már jelzett „A” és „A-mod” feladatsorok csak részben
különböznek egymástól. Az „A” feladatsorban az algoritmizálással kapcsolatos ismereteket
nemcsak programkészítésen keresztül kérjük számon. A feladatsor középszintű követelményeket
tartalmazó részében kevesebb az ismétlés, egy-egy művelet kevesebb pontot ér,
mint a középszinten. A pontozásra jellemző, hogy tovább nem bontható
részpontokból áll (az esetek többségében ez 1 pontot jelent), és többnyire csak
akkor adható meg, ha e résznek a megoldása tökéletes. Az algoritmizálási,
programozási ismeretek részfeladatai ezzel szemben több pontot érnek.
Az
„A és A-mod feladasorok” feladatai és mintái (lásd Emeltszint.zip)
1. feladat: „Feladatsor” (Fizika
tantárgyhoz)
1.
Készítse el a
mellékelt mintán látható feladatsort, és mentse f1a.doc néven!
2.
A szöveg 2. feladatának
ábráján a lejtő ténylegesen 30°-os legyen, pontosak legyenek az illeszkedések
és a merőlegesek is!
3.
Az ábra részeit
egyesítse egy objektummá!
4.
A képletet a gépén
rendelkezésre álló segédeszköz (pl. egyenletszerkesztővel, szükség esetén
grafikus program) segítségével készítse el!
5.
Állítsa be a bal, jobb
és alsó margókat 1,5 cm-esre, a felsőt 3 cm-esre!
6.
Másolja le a
feladatsort még két példányban! A számozás mindig 1-gyel kezdődjön, de az A betű helyett legyen „B”, illetve „C”!
7.
Állítson be az egyes feladatsorok
közé 3 cm-es helyet, melynek a felénél egy szaggatott vízszintes vonal
jelezze, hogy hol kell nyomtatás után a papírt elvágni!
8.
Élőfejbe írja bal
oldalra a vizsga dátumát, jobb oldalra vizsgaazonosítóját!
9.
Állítsa be az élőfej
alsó szegélyét dupla vékony vonalasra!
10.
Készítsen 1 diából
álló prezentációt, melyen szemlélteti a mintaszöveg A1 feladatában szereplő
hajítást! A dián szerepeljen az Ön vizsgaazonosítója, valamint a test mozgását
bemutató animáció, 9–11 állapot segítségével! (A mozgás pályáját a 3. feladat
szemlélteti.)
11.
Munkáját mentse f1b
néven, megfelelő formátumban!
Minta az 1. feladathoz:
2. feladat: Hajítás
Ferde
hajításnál a test magasságát a hajítás távolságának függvényében az alábbi
képlet írja le:
A képletben
h a magasságot, s a távolságot, v az
elhajítás kezdősebességét, a az elhajítás szögét, míg g a gravitációs gyorsulást (a Földön kb. 10 m/s2)
jelöli.
1.
Készítsen
értéktáblázatot 0–200 m távolságig 10 méterenként, melyben feltünteti
a test kezdőszinthez viszonyított magasságát! A kezdősebesség, az elhajítás
szöge és a gravitációs gyorsulás módosítható paraméter legyen (pl.:
35 m/s; 60°; 10 m/s2)! Figyeljen a trigonometrikus
függvények értelmezésére!
2.
Készítsen a táblázat
szemléltetéséhez diagramot!
3.
Adja meg függvény
segítségével – a számított adatok alapján – a pálya legmagasabb pontjának
koordinátáit (milyen magasan van, és ez az elhajítástól számítva vízszintesen
hány méterre van)!
4.
Emelje ki feltételes
formázással – piros színnel – a táblázatnak azt a sorát, ahol ezeket az
értékeket találja!
5.
Rendezze munkáját úgy,
hogy egy oldalra kiférjen a nyomtatás!
6.
Írja be a munkalap
fejlécébe bal oldalra a vizsga dátumát, jobb oldalra a vizsgaazonosító adatait!
Mentse munkáját f2 néven!
3. feladat: Felvételi
1.
Készítsen adatbázist f3
néven, melyben az iskolába felvételiző tanulók adatait lehet tárolni! Ehhez
készítsen két adattáblát!
Az Iskola táblában a küldő iskola adatai
szerepeljenek: iskola neve (isknev),
OM azonosítója (omkod) – ez kulcs is
legyen, telefonszáma (isktel),
irányítószáma (iskirsz), a település
neve (iskvaros), postai címe (iskcim).
A Tanulo táblában szerepeljen a jelentkező
tanuló neve (nev), lakcíme (irsz, varos, cim),
diákigazolványának száma (digsz) – ez
kulcs is legyen, születési helye és ideje (szhely,
szido), anyja neve (anev), az általános iskola OM
azonosítója (omkod), a hozott
jegyeiből számított pontszáma (hozpont).
2.
A felvételiző diákok
az általános osztályok mellett három tagozat közül választhatnak (akár többet
is): reál, humán és informatika. Szeretnénk bejelölni, hogy a lehetséges
tagozatok közül melyikekre jelentkezett a diák, illetve beírni, milyen
pontszámokat ért el az egyes felvételi vizsgákon. A felvételi vizsgatárgyak:
matematika, magyar, szóbeli, illetve az egyes tagozatokra biológia, angol,
informatika. Egészítse ki az ehhez szükséges meződefiníciókkal a Tanulo táblát!
3.
Az Iskola táblába vegye fel az alábbi két
iskolát: Móra Ferenc Általános Iskola, 2315 Móraháza, Faluvége u. 13. Tel:
35-156324, OM azonosító: 056248; Általános Iskola, 2317 Erdőalja, Fő u. 4. Tel:
–, OM azonosító: 056250
4.
Hozzon létre megfelelő
kapcsolatot a két tábla között!
5.
Készítsen a tanulók és
az iskolák adatbeviteléhez oszlopos űrlapot! A Tanulo űrlapon az OM azonosítót az iskola táblájából lehessen
kiválasztani!
6.
Helyezzen el egy
gombot a Tanulo űrlapon, mely
megnyitja az Iskola űrlapot!
7.
Írjon be 5 diákot a Tanulo táblába, akik a fent említett két
iskolából jöttek, és egy hatodikat is, aki egy harmadik iskola tanulójaként
jelentkezik! Adja meg a nevet, omkod-ot,
hozott pontot és a felvételi adatokat! Minden vizsga és a hozott pont is
legfeljebb 40 pont legyen!
8.
Készítsen lekérdezést joinfo néven, mely kilistázza az
informatika tagozatra jelentkezettek közül azokat, akiknek az informatika
felvételijük legalább 20 pontos lett – itt elért pontszámaik szerint
csökkenő sorrendben –, megjelenítve a felvételiző nevét, iskolája nevét, OM
azonosítóját és az Informatika pontszámot.
9.
Készítsen lekérdezést altalanos néven, mely összeadja az
általános osztályokban figyelembe vehető pontokat – ossz néven – (hozott + matematika + magyar + szóbeli), és
kilistázza a felvételizők nevét, iskolája nevét és az összpontszámot, a
pontszám szerint csökkenő sorrendben!
10.
Készítsen lekérdezést hiany néven, melyben feltünteti az „elveszett tanulókat”. Azon
diákok nevét, jelentkezési- és vizsgaadatait, akik nem jelentek meg vagy 0
pontot értek el a matematika, a magyar, illetve a szóbeli vizsgán, vagy
bejelölt tagozatra jelentkezésük esetén a tagozatnak megfelelő vizsgá(ko)n.
(Reáltagozat: biológia felvételi, humán tagozat: angol felvételi, informatika
tagozat: informatika felvételi.) A lekérdezésben tüntesse fel az iskola OM
azonosítóját is!
11.
Készítsen az utolsó lekérdezés alapján
táblázatos jelentést, iskolák szerint csoportosítva, azon belül névsorba
rendezve!
12.
A jelentés fejlécébe írja be a vizsga dátumát,
és az Ön vizsgaazonosító adatait!
4. feladat:
Programozási tételek
Készítsen
f4.htm néven weblapot a programozási tételek bemutatására, az alábbiak
szerint!
1.
Az index.txt-ben
megtalálja a típusdefiníciót, a tételek megnevezését és az algoritmusokat.
Rendezze a megnevezések után a megfelelő algoritmusokat! A cím nélkül maradt
algoritmusoknak adjon a működése alapján nevet, az algoritmus nélküli címekhez
írjon a típusdefiníció felhasználásával egy-egy megfelelő algoritmust!
2.
Az ablak címe legyen
az Ön vizsgaazonosítója, a főcím középre igazítva: „Programozási tételek”!
3.
A típusdefiníció
típusonként külön sorban legyen!
4.
A típusdefiníció után
két alcímet írjon be: „Sorozathoz értéket rendelő algoritmusok”, illetve
„Sorozat(ok)hoz sorozato(ka)t rendelő
algoritmusok”! Formázza alcímnek megfelelően!
5.
Rendezze a két alcím
alá a megfelelő algoritmusokat! Az algoritmusok nevét emelje ki, az
algoritmusokat úgy formázza vagy egészítse ki, hogy a szerkezeti egységek
egymásba ágyazódása látható legyen (tabulálás)! A „Típusdefiníció” sort formázza ugyanolyanra, mint az algoritmusok
megnevezését!
6.
Figyeljen a „<” és „>” jel szerepére, szükség esetén cserélje a < jelet <-re, a
> jelet >-re!
7.
Készítsen a főcím után
felsorolást az alcímek felhasználásával, és helyezzen el oldalon belüli
hivatkozást az alcímekhez!
Minta a forrásfájlból:
4. „A-mod” feladat: Receptek
Készítsen
f4.htm néven weblapot a receptek bemutatására az alábbiak szerint! A recept.txt-ben
megtalálja a menü egy részét és a receptek leírását.
1.
Az ablak címe legyen
az Ön vizsgaazonosítója, a főcím középre igazítva: „Ünnepi receptek”!
2.
A menü elemeit
formázza alcímnek megfelelően!
3.
A receptek
megnevezését emelje ki, a recepteket úgy formázza, hogy a hozzávalók jól
áttekinthetők legyenek, az elkészítés módja ezektől elkülönüljön! A formázás
minden recept esetén ugyanolyan legyen!
4.
A receptek mellett
jelenítse meg a róluk készült – receptek könyvtárban megtalálható –
képet is!
5.
Készítsen a főcím után
felsorolást az alcímek felhasználásával, és helyezzen el oldalon belüli
hivatkozást az alcímekhez!
Minta a forrásfájlból:
5. feladat: Képernyővédő
Készítsen
programot f5 néven, mely a következőket tudja:
1.
Bekér egy legfeljebb
20 karakterből álló szöveget.
2.
Ezt képernyőtörlés
után kiírja a képernyő közepére.
3.
Ezután az „s” billentyű leütésére véletlenszerű
irányban elindulnak a betűk. Egy lépésben a betűk függőlegesen, vízszintesen
vagy átlósan léphetnek a szomszéd helyre, vagy helyben maradhatnak. A betűk egymásra
kerülhetnek, de véglegesen ne vesszenek el!
4.
A betűk a képernyő
széléhez érve szabályosan pattannak vissza. (A képernyőre merőleges
sebességkomponens ellentettjére változik).
5.
Egy menetben minden
betű egyet lép. A menetek közötti várakozási időt a „g” leütésével lehessen csökkenteni, az „l” leütésével növelni, de ne lehessen nulla, és legyen felső
korlátja is!
6.
A programból a „q” leütésével lehessen kilépni!
5. „A-mod” feladat: Hőmérséklet
Készítsen
programot f5 néven, mely a következő feladatokat végzi el!
1.
A programmal azonos
könyvtárban található febr.txt fájlból beolvassa a februári hőmérséklet
adatokat, és kiírja a képernyőre négysoros táblázatba, dupla sorközzel.
2.
A bekért adatok
alapján – 3 sor kihagyásával – megfelelő felirat után megadja azon napok
számát, amikor a hőmérséklet 0°C felett volt, és alatta vesszővel és
szóközökkel elválasztva kilistázza ezeket a napokat.
3.
A 20. sorba
hőmérsékletek szerint növekvő sorrendben, vesszővel és szóközökkel elválasztva
kilistázza a 10 leghidegebb napot. (Hőmérséklet nem kell.)
4.
Két sorral lejjebb,
megfelelő felirat után, megadja azt a napot, amelyik után a legnagyobb változás
volt tapasztalható.
5.
A 2–4. pontbeli
eredményeket a feladatok sorrendjében kiírja a febrstat.txt fájlba.
A febr.txt
tartalma:
2, 1, 5, -3, 3, 2, 8, -5, 1, 2, -5, 0, 5, -3, 5, -3, 3, -2, 1, 1, -9, -2, -12,
0, 0, -5, 0, -8
6. feladat: Mentés
Készítsen
tömörített másolatot könyvtára tartalmáról, melynek fájlneve az Ön vizsgaazonosítója!
Pontozási
útmutató – „A” és „A-mod” feladatsorok
1. Feladatsor |
|
Feladatsor begépelése, helyesírás, helyes
gépelés (enter, „,”, „()” használat) |
1 pont |
Egyenletszerkesztés |
1 pont |
Szimbólum beszúrás |
1 pont |
Betű formázása |
1 pont |
Ábrán 30°-os, pontos, merőleges |
1 pont |
Egy objektum |
1 pont |
Egyenlet és kép pozíciója, körbefutása |
1 pont |
Állítsa be a bal, jobb és alsó margókat
1,5 cm-esre, a felsőt 3 cm-esre! |
1 pont |
Másolja le a feladatsort még két
példányban! |
1 pont |
Számozás, betűzés |
1 pont |
Térköz 3 cm, (max. 2 részletben) |
1 pont |
Szaggatott vízszintes vonal, élőfej
szegélye |
1 pont |
Élőfej |
1 pont |
Dián a készítő neve |
1 pont |
1 „test” |
1 pont |
Pálya mentén többszöri beillesztés |
1 pont |
Automatikus animáció (mozgáshatás megfelelő
sorrendben) |
1 pont |
Utolsó (esetleg első is) elem animálása
eltérő (test megmarad) |
1 pont |
|
18 pont |
2. Hajítás |
|
Értéktáblázat 0–200 m távolságig |
1 pont |
A kezdősebesség, az elhajítás szöge és a
gravitációs gyorsulás paraméter |
1 pont |
Képlet helyes szerkesztése radiánnal számol |
1 pont 1 pont |
Abszolút/relatív hivatkozások helyesek |
2 pont |
Diagram: vonal típus értelmes, olvasható feliratok) |
1 pont 1 pont |
Legmagasabb pont (pl. AB.Mező) értéke (h) helye (s) |
1 pont 2 pont |
Feltételes formázás |
1 pont |
Elrendezés |
1 pont |
Élőfej megfelelő elrendezéssel és
tartalommal |
1 pont |
|
14 pont |
3. Felvételi |
|
Adatbázis, két tábla létrehozása |
1 pont |
Szöveges mezők (14 db, de omkod lehet szám
is) legalább 7 mező mind |
1 pont 1 pont |
Születési idő – dátum |
1 pont |
Tagozatok bejelölés – logikai (3 db) |
1 pont |
Pontszámok (7 db) |
1 pont |
Kulcs megadása |
1 pont |
Kapcsolat megadása |
1 pont |
Űrlapok elkészítése (egyenként 1-1 pont) |
2 pont |
OM kód kiválasztása listából |
1 pont |
Gomb az iskola űrlap megnyitására működik (megnyitja az űrlapot) |
1 pont 1 pont |
Felvett tanuló vagy iskola – 6 tanuló, 3
iskola felvétele |
1 pont |
Joinfo: Megfelelő mezők Kapcsolat Van jó feltétel És kapcsolat, összes feltétel Rendezés |
1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont |
Altalanos: Megfelelő mezők Összegzés Kapcsolat Rendezés |
1 pont 1 pont 1 pont 1 pont |
Hiany: Megfeleő mezők Feltétel 1 tagozatra További feltételek tagozatokra Általános tárgyakra feltétel |
1 pont 1 pont 1 pont 1 pont |
Oszlopos jelentés, fejlécében adatok |
1 pont |
Iskolák szerint csoportosítva |
1 pont |
Névsorba rendezve |
1 pont |
|
30 pont |
4. Programozási
tételek |
|
Web-lap a programozási tételek bemutatására
(alap tag-ek) |
1 pont |
Ablak címe (vizsgázó adata) |
1 pont |
Cimsor 1, középreigazítás |
1 pont |
Alcím |
1 pont |
Algoritmus megnevezések |
1 pont |
Szövegigazítás (szóközök vagy behúzás) |
2 pont |
„<” jel helyettesítése |
2 pont |
Felsorolás az alcímek alapján |
1 pont |
Könyvjelző elhelyezése, hivatkozás
elhelyezése |
2 pont |
Megfelelő algoritmusok egymáshoz rendelése
(7 pár) – bontható pontszám |
5 pont |
4 hiányzó megnevezés: összefuttatás,
metszet, rendezés, max. kiválasztás |
4 pont |
Megszámlálás (pontok: értékadás, ciklus,
elágazás) Pl.: h:=0;
|
3 pont |
Kiválasztás (pontok: értékadás,
ciklus, eredmény számítása) Pl.: h:=0
|
3 pont |
Kiválogatás
(pontok: kezdőérték és értékadás, ciklus, elágazás) Pl.: i:=1
|
3 pont |
Algoritmusok helyes csoportosítása
(levonás=max([hiba*0,5], 2) pont) |
4 pont |
|
34 pont |
4. „A-mod” Receptek |
|
Web-lap receptekről (alap tag-ek) |
1 pont |
Ablak címe (vizsgázó adata) |
1 pont |
Címsor 1, középre igazítás |
1 pont |
Alcímek (Menü elemei) |
1 pont |
Ételek megnevezése kiemelt |
1 pont |
Receptek formázása (sortörés, bekezdés,
kiemelés) Egységesen végig |
1 pont 1 pont |
Képek elhelyezése jó helyen Mindegyik |
1 pont 1 pont |
Felsorolás az alcímek alapján |
1 pont |
Könyvjelző elhelyezése, hivatkozás
elhelyezése Mind elkészült |
1 pont 1 pont |
|
12 pont |
5. Képernyővédő |
|
Program környezet, szintaktika (fut a
semmi) |
1 pont |
Típus definíciók: mozgó betű, vagy tér
adattípus megvalósítása irányítás és segédadatok A pontok nem adhatók meg, ha a program
vagy egy része azért nem működik, mert az adattípus, változók nincsenek, vagy
rosszul vannak definiálva. A pont a többi rész működésképtelenségéből
függetlenül adható, ha a program – vagy annak egy része a definiált
egységekből megírható. |
2 pont 2 pont |
Programinicializálás, szövegbekérés pl.:
randomize; clrscr; write('Kerem a max. 20 karakteres szoveget:
'); readln(s); clrscr; t:=256; |
1 pont |
Első lépés (pontok: középre, véletlen
irány, indul) pl.:
n:=length(s); for i:=1 to n do begin A[i].ch:=s[i]; A[i].x:=40-n div 2+i;
A[i].y:=13; A[i].vx:=random(3)-1;
A[i].vy:=random(3)-1; gotoxy(A[i].x,
A[i].y); write(A[i].ch); end; |
4 pont |
Indulás, befejezés megoldása (pontok:
indul, megáll, s-re, q-ra) |
4 pont |
Gyorsítás, lassítás megoldása (pontok:
g-re, l-re, l-re, korlát g-re, korlát l-re) |
4 pont |
Léptetés (pontok: régi megszűnik, új
megjelenik, pattan, mindenhol jól pattan) pl.:
for i:=1 to n do begin gotoxy(A[i].x,
A[i].y); write(' '); A[i].x:=A[i].x+A[i].vx; A[i].y:=A[i].y+A[i].vy; gotoxy(A[i].x,
A[i].y); write(A[i].ch); if (A[i].x = 1) Or (A[i].x
= 80) then A[i].vx :=-A[i].vx; if
(A[i].y = 1) Or (A[i].y = 25) then A[i].vy :=-A[i].vy; end; |
5 pont |
|
23 pont |
5. „A-mod”
Hőmérséklet |
|
Program környezet, szintaktika (fut a
semmi) |
1 pont |
Szükséges típus definíciók, objektumok
léteznek A pontok nem adhatók meg, ha a program vagy
egy része azért nem működik, mert az adattípus, változók nincsenek, vagy
rosszul vannak definiálva. A pont a többi rész működésképtelenségétől
függetlenül adható, ha a program – vagy annak egy része a definiált
egységekből megírható. |
4 pont |
Fájl beolvasás (problémát jelenthet, ha az
elérési út hosszú fájlnevet tartalmaz, a javításkor ebből eredő problémákért
nem vonható le pont) Adatok kiíratása a képernyőre A kiíratás rendezett A rendezettség teljes (4 sor, 7 oszlop) |
2 pont 1 pont 2 pont 2 pont |
Pozitív hőmérsékletek megszámlálása (2
pontok: értékadások, ciklus, kiíratás képernyőre szöveg után; pont: adat
fájlba írása) |
7 pont |
Napok kiírása (2 pontok: ciklus, feltétel,
pont: képernyőre írás, fájlba írás) |
6 pont |
Rendezés 10 legkisebb hőmérsékletig
bontható pont, pl.: Minimum kiválasztás Csere Kiírás képernyőre a megadott helyre Kiírás fájlba |
5 pont 4 pont 1 pont 1 pont |
Legnagyobb
különbség megadása (2 pontok: értékadás, különbség abszolútértékével
számol, ciklus, pontok: optimális lépésszám, kiíratások) |
8 pont |
Eredményfájl létrejön |
1 pont |
|
45 pont |
6. Mentés |
|
Tömörítés |
1 pont |
1. + 2. + 3. + 4. + 5. + 6.
feladat összesen: 120 pont |
1. + 2. + 3. + 4. „A-mod” + 5.
„A-mod” + 6. feladat összesen: 120 pont |
Javítási
útmutató és megoldás – értelmezéssel, kiegészítésekkel az „A” és „A-mod”
feladatsorhoz
1. feladat: Feladatsor (Fizika
tantárgyhoz)
Feladatsor
begépelése, helyesírás, helyes gépelés (enter, „,”, „()” használat) |
1 pont |
Viszonylag
kevés gépelést kíván a feladat, de feltételezi a billentyűzet rutinos használatát.
Amennyiben helyesírás ellenőrzővel jelzett hiba vagy fölösleges karakter
(bekezdésjel, sortörés, szóköz, tabulátor…) szerepel a szövegben, a pont nem
adható meg.
Egyenletszerkesztés |
1 pont |
Nem
biztos, hogy a gépen található megfelelő egyenletszerkesztő, bár elvárható.
Az egyenlet akár rajzként is elkészíthető. Ebben az esetben a betűméret, igazítás
kis mértékű eltérése még elfogadható, hiszen a vizsgázónak nincs sok ideje a
precíz munkára. A feladat megoldása ebben az esetben csak akkor lehetséges, ha
a vizsgázó a rajzolóprogramot magas szinten tudja használni.
Szimbólum
beszúrása |
1 pont |
Nem
okozhat gondot a görög ábécé betűjének megtalálása.
Betű
formázása |
1 pont |
A
feladatsor éppen csak mutatóban tartalmaz betűformázást, a beszúrt szimbólum dőlt, egy szó félkövér.
Ábrán
30°-os, pontos, merőleges |
1 pont |
A
rajzoló eszköztár rutinos használata szükséges a feladat megoldásához. Ismerni
kell a speciális szögek szerkesztésének technikáját, vagy matematikai ismeretek
segítségével kell megoldást találni. Természetesen bármilyen rajzoló, festő
program is használható.
Egy
objektum |
1 pont |
A
rajzolt elemeket csoportba kell foglalni. A pont akkor is megadható, ha külön
programmal készült az ábra, – ekkor a
programváltás, beillesztés kerül értékelésre.
Egyenlet
és kép pozíciója, körbefutása |
1 pont |
Az
egyenlet a szövegben karakter jellegű, a kép körbefutatott szövegen kívüli objektum.
(Középszinten ez a feladat – mint több más is – legalább kétszer ennyi pontot
ér.)
Állítsa
be a bal, jobb és alsó margókat 1,5 cm-esre, a felsőt 3 cm-esre! |
1 pont |
Ha nem
megfelelő az oldalbeállítás, másmilyen lesz az oldaltörés, és nem fér ki a
szöveg egy oldalra.
Másolja
le a feladatsort még két példányban! |
1 pont |
A pont
három példány megléte esetén adható meg.
Számozás,
betűzés |
1 pont |
A
feladatsoroknak speciális számozása van. A számozott stílus csak akkor nem
követelmény, ha a program nem teszi lehetővé a számok mellett megjelenő
karakterek beállítását.
Térköz
3 cm (max. 2 részletben) |
1 pont |
A térköz
nem állítható be megfelelően sok bekezdésjel segítségével. Két bekezdésjel
(majdnem egyforma formázással) elfogadható.
Szaggatott
vízszintes vonal, élőfej szegélye |
1 pont |
A
feladatsorok között szaggatott, az élőfejet dupla vonalasra kell beállítani. Ha
bármelyik hiányzik, a pont nem adható meg. (A mintán a megoldás képpé konvertálása
során a két vékony vonal összemosódott.)
Élőfej |
1 pont |
Az
adatok beírása a nyomtatott változat azonosításához kell, a feladatokat független
bizottság javítja, ezért várhatóan nem a vizsgázó személyes adatait kell majd
beírni.
Dián
a készítő azonosítója |
1 pont |
A
feladat második részét animációra alkalmas programmal kell elkészíteni. A megoldáshoz
egyetlen dia elég. Erre kell felírnia valójában nem a nevét, hanem a
vizsgaazonosítóját.
1
„test” |
1 pont |
Egy kört
kell a diára tenni.
Pálya
mentén többszöri beillesztés |
1 pont |
A kört a
dián másolással többször el kell helyezni körülbelül egy parabola mentén (a
valóságoshoz hasonlító mozgáshoz a körök felül sűrűbben helyezkednek el).
Megfelelő program esetén pálya is megadható, ez esetben a helyes pálya értékelendő.
Automatikus
animáció (mozgáshatás megfelelő sorrendben) |
1 pont |
Megfelelő
animáció lehet megjelenés-eltűnés, lassú felvillanás. Pálya esetén mozgás a
pálya mentén.
Utolsó
(esetleg első is) elem animálása eltérő (test megmarad) |
1 pont |
Az
utolsó elem nem tűnik el (nem jó a felvillanás), az első kattintásra tűnik el
(a második elem kattintásra jelenik meg).
2. feladat: Hajítás
Értéktáblázat
0–200 m távolságig |
1 pont |
Miután a
feladathoz nem tartozik minta, meg kell érteni a problémát. A feladatban
szerepel, hogy s a távolság, de nem a
kérdésnél. A távolságok felvételéhez lehet, de nem kell képletet használni
(képlet esetén a kezdő érték és a lépésköz szerepel adatként egy-egy
cellában).
A
kezdősebesség, az elhajítás szöge és a gravitációs gyorsulás paramétere |
1 pont |
A fenti
adatok egy-egy cellában fel vannak tüntetve (nem hiba, de elvárható, hogy a
cella fölött vagy mellett szerepeljen az adat megnevezése).
Képlet helyes szerkesztése radiánnal
számol |
1 pont 1 pont |
A
megadott képletet kell megfelelő hivatkozásokkal beírni. Amennyiben a szöget
sem a képletben, sem külön cellában nem számolja át radiánra, a második pont
nem adható meg, viszont függetlenül a továbbiakban megjelenő képtől, csak itt
kell érte pontot levonni. Ennek oka az, hogy alapvetően matematikai ismeret
hiányzik, ha nem jól oldja meg a feladat ezen részét a vizsgázó.
Az
abszolút/relatív hivatkozások helyesek |
2 pont |
A
paraméterekre történő hivatkozásokat kell abszolúttá tenni (gyorsulás, szög,
kezdősebesség). A pontszám nem bontható.
Diagram:
vonal típus értelmes,
olvasható feliratok |
1 pont 1 pont |
Legjobb
diagram típus a PontXY, esetleg a grafikon típus. A második pont akkor adható,
ha a tengelyek mentén megjelennek és olvashatók az adatok, van a diagramnak
címe.
A
legmagasabb pont (pl. AB.Mező) értéke (h) helye
(s) |
1 pont 2 pont |
A
legmagasabb pont értéke MAX() függvénnyel határozható meg. Ennek helye AB.MEZŐ
függvénnyel, vagy a távolságértékeknek a magasságértékek mögé történő
másolásával FKERES függvénnyel vagy más keresőfüggvénnyel INDEX(…HOL.VAN(…)).
Feltételes
formázás |
1 pont |
Amennyiben
a program nem képes feltételes formázás beállításra, a kérdéses sor mellett
kellene valamilyen jelet megjeleníteni (HA függvény). A feladat megfelelő – de
nem túlbonyolított – szövegezése miatt erre az esetre akkor lehet felkészülni,
ha a vizsga összeállítói ismerik a vizsgázók által használt programokat.
Elrendezés |
1 pont |
Az
adatok könnyen elférnek egy oldalon, a végrehajtás rutinfeladat.
Élőfej
megfelelő elrendezéssel és tartalommal |
1 pont |
A
dolgozat nyomtatás utáni azonosítása miatt szükséges.
3. feladat: Felvételi
Adatbázis,
két tábla létrehozása |
1 pont |
A pont
megadható, ha az adatbázis és a két tábla létezik, függetlenül a táblák
tartalmától.
Szöveges
mezők (14 db, de omkod,
irányítószám lehet szám is) legalább 7 mező mind |
1 pont 1 pont |
Születési
idő – dátum |
1 pont |
Ezek a
mezők a feladat szövegében adottak, csak a típusát kell jól meghatározni.
Hibának számít, ha az omkod a két
táblában eltérő típusú. Miután funkciójából adódóan sem az omkoddal, sem az irányítószámmal nem
lehet műveletet végezni, a szöveges típus jobban kifejezi a tulajdonságaikat,
de számként is elfogadható. A megoldásban egyiket szövegként, másikat számként
definiáltuk.
Tagozatok
bejelölése – logikai (3 db) |
1 pont |
Pontszámok
(7 db) |
1 pont |
E mezők
pontos definiálása már nincs leírva, megadásukhoz a feladat értelmezése
szükséges. A feladat szövege alapján elvárható, hogy mindet felvegye a vizsgázó,
ezért ha hiányzik egy mező, nem kaphat pontot.
Kulcs
megadása |
1 pont |
A kulcs
mindkét táblán speciális, nem állítható be automatikusan. Pont akkor adható,
ha az elkészült táblák mindegyikében jó a kulcs. (Ha csak az egyik tábla készült
el, de abban helyesen állítja be, akkor a pont megadható.)
Kapcsolat
megadása |
1 pont |
Egyes
programokban a kapcsolatokat előre, állandóként meg lehet adni. Ha ez nem
lehetséges, a lekérdezések, űrlap alapján lehet ellenőrizni, hogy a megfelelő
adatok között van-e kapcsolat.
Űrlapok
elkészítése (egyenként 1-1 pont) |
2 pont |
Az
űrlapok generálása egyszerű feladat. Ha erre a program nem alkalmas, a vizsgázó
nagyon nehéz helyzetben van. Ugyanez igaz a következő feladatokra is. A vizsga
ideje és követelményei alapján, a vizsgán csak olyan programot érdemes
használni, mely a rutinmunkát „gombnyomásra” elvégzi.
OM
kód kiválasztása listából |
1 pont |
A Tanulo űrlapon az OM kód csak azokból az
értékekből származhat, amely iskolák már be vannak írva. Az űrlap megfelelő
mezőjének típusát kell megváltoztatni legördülő listává, és be kell
állítani a lista forrásának az Iskola
táblát, valamint néhány megjelenési beállítást.
Gomb
az iskola űrlap megnyitására működik
(megnyitja az űrlapot) |
1 pont 1 pont |
A gomb
elhelyezése egyszerű feladat. Ahhoz, hogy az iskolaűrlap megnyíljon a gomb
lenyomására, a vizsgázónak egy rövid programot (makrót) kell elkészítenie. Az új
érettségi vizsga első éveiben ilyen feladat még nem várható, s valószínűleg a
későbbiekben is kevés pontot érő feladat lesz. |
6
tanuló, 3 iskola felvétele |
1 pont |
A két
táblába a megadott és egyéb adatok felvétele. A pont akkor is megadható, ha
az adatok nem felelnek meg a feltételeknek, de a rossz adat a lekérdezéseknél,
jelentéseknél gondot okozhat a vizsgázónak.
Joinfo:
Megfelelő mezők Kapcsolat Van jó feltétel És kapcsolat, összes feltétel Rendezés |
1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont |
Bármely,
a kérdés megválaszolását szolgáló lekérdező nyelv alkalmas. Az alábbiakban
két mintamegoldást adunk.
Öt
mezőt kell megadni. Bármelyik hiányzik, a részpont nem adható meg. A
kapcsolatot programtól függően feltételként kell megadni vagy a megfelelő
táblákat kell felvenni. A lekérdezéshez további két feltételt kell megadni,
melyek 1–1 pontot érnek. |
Altalanos: Megfelelő mezők Összegzés Kapcsolat Rendezés |
1 pont 1 pont 1 pont 1 pont |
A feladat nehézségét a számított mező jelenti. A mezők
kiválasztására csak akkor adható meg a pont, ha hiánytalan. Az összegzésben
mind a négy tagnak szerepelnie kell, de a rendezésre akkor is megadható a
pont, ha az összegzés számítása rossz, esetleg csak a hozott pont van
megadva. A kapcsolat megadása az előző feladat alapján történik. SELECT
Tanulo.nev, Iskola.isknev,
[Tanulo]![hozpont]+[Tanulo]![mat]+[Tanulo]![magy]+[Tanulo]![szobeli] AS ossz FROM
Iskola, Tanulo WHERE
Iskola.OMkod = Tanulo.omkod ORDER
BY [Tanulo]![hozpont]+[Tanulo]![mat]+[Tanulo]![magy]+[Tanulo]![szobeli] DESC; |
Hiany:
Megfelelő mezők Feltétel 1 tagozatra További feltételek tagozatokra Általános tárgyakra feltétel |
1 pont 1 pont 1 pont 1 pont |
Az
első pont csak az összes szükséges mező felhasználása esetén adható. Egy
tagozatra történő jelentkezés ténye és 0 pontos dolgozata együttesen jelent
egy feltételt. Egy tantárgy megadása esetén adható egy pont, ha a másik két
tantárgyat is megadja, „vagy” kapcsolattal, még egy pont adható. A negyedik
pont akkor adható meg, ha a kötelező vizsgatárgyak 0 pontos eredményeire
(mind a háromra) van feltétel. SELECT
Tanulo.nev, Tanulo.omkod, Tanulo.real, Tanulo.bio, Tanulo.human,
Tanulo.angol, Tanulo.inf, Tanulo.info, Tanulo.mat, Tanulo.magy,
Tanulo.szobeli FROM
Tanulo WHERE
(((Tanulo.real)=True) AND ((Tanulo.bio)=0)) OR (((Tanulo.human)=True) AND
((Tanulo.angol)=0)) OR (((Tanulo.inf)=True) AND ((Tanulo.info)=0)) OR
(((Tanulo.mat)=0)) OR (((Tanulo.magy)=0)) OR (((Tanulo.szobeli)=0)); |
Oszlopos
jelentés, fejlécében adatok |
1 pont |
A
jelentést lényegében automatikusan készíti a program, az adatok a vizsgázó
azonosításához szükségesek.
Iskolák
szerint csoportosítva |
1 pont |
Névsorba
rendezve |
1 pont |
A
beállítások a jelentés készítése közben vagy utólagos módosítással is megvalósíthatók.
Ha az adatsorok nem tükrözik a csoportosítást vagy névsorba rendezést, akkor
ellenőrizzük a beállított tulajdonságokat!
4. feladat: Programozási tételek
Weblap
a programozási tételek bemutatására (alap tag-ek) |
1 pont |
A pont a weblap létére megadható. Ebben a feladatban
részben a dokumentumkészítésre (weblapkészítés), részben az algoritmizálásra,
adatmodellezésre vonatkozó ismeretek meglétét ellenőrizzük. A weblapkészítési
feladatok 12 pontot érnek, az algoritmizálás, adatmodellezés 22 pontot ér. A
feladatsor összpontszámában ezek a megfelelő témakörök pontszámait
egészítik ki.
A weboldal tartalmának több, mint fele szerepel a
forrásfájlban, így a szövegek áthelyezéssel és a megfelelő tag-ek beírásával
készíthető el. A feladat nem zárja ki tetszőleges weblapkészítő eszköz
használatát sem.
Ablak
címe (vizsgázó adata) |
1 pont |
A
<TITLE> tartalmazza a vizsgázó adatait, mely az azonosításához szükséges.
Címsor
1, középre igazítás |
1 pont |
Alcím |
1 pont |
Négy
sort kell beírni, és megfelelően formázni.
Algoritmus
megnevezések |
1 pont |
A
megnevezéseket tetszőleges kiemeléssel lehet formázni.
Szövegigazítás
(szóközök vagy behúzás) (bontható) |
2 pont |
A
programozási tételek a forrásban tabulálva szerepelnek, ezt a formátumot kell
megtartani. A megoldás különböző programok esetén eltérő lehet. Egyes
weblapkészítő eszközök átalakítják a tabulátort megfelelő karakterré, de
megoldás lehet a tabulátor jel cseréje nem törhető szóközökre ( ). Ha
a weblap egyes részein megtalálható a formázás, a két pontból egy megadható.
Végig
„<”
jel helyettesítése (bontható) |
2 pont |
A
relációjelek a html nyelvben speciális szereppel rendelkeznek. Egyes programok
automatikusan átkonvertálják a megadott kóddá. Ha ez nem történik meg, kézzel
kell kicserélni.
Felsorolás
az alcímek alapján |
1 pont |
A felsorolás
létrehozása másolással és formázással könnyen megoldható.
Könyvjelző
elhelyezése, hivatkozás elhelyezése (bontható) |
2 pont |
Két
könyvjelzőt és hivatkozást kell elhelyezni. Ha a könyvjelzők helyesen vannak megadva,
az egyik pont megadható. Hasonlóan egy pontot ér a két hivatkozás helyes
megadása. Ugyancsak eEgy pont levonás jár, ha a két hivatkozásból csak az egyik
készül el.
Részlet a megoldásból:
Megfelelő
algoritmusok egymáshoz rendelése (5 pár) – bontható pontszám |
5 pont |
A
vizsgázónak ki kell derítenie, hogy az egyes algoritmusoknak mi a neve. A felsorolt
algoritmusok gyakoriak, ezek közül is a kevésbé ismertek neve és algoritmusa
is megtalálható a forrásban.
4
hiányzó megnevezés: összefuttatás, metszet, rendezés, max. kiválasztás |
4 pont |
Négy
leírt algoritmusnak nincs megadva a neve. Minden olyan elnevezés, mely a valós
tartalomra utal, elfogadható. Például: a vizsgázó a rendezésnél a rendezési
módszert is megadja, az összefuttatást rendezett egybeírásnak nevezi. Bár a tételek
ismertek, a lényeg, hogy felismeri-e működésének lényegét. Igyekeztünk olyan
algoritmusokat választani itt, amelyek funkciója egyértelműen megnevezhető.
Az összefuttatás a forrásfájl 7.; a metszet a 8.; a rendezés az 5. és a maximum
kiválasztás a 4. algoritmus a forrásfájlban.
Megszámlálás
(pontok: értékadás, ciklus, elágazás) Pl.: h:=0; |
3 pont |
Három
tételnek csak a megnevezése szerepel, ezt a korábbiak mintájára kell leírnia.
A bemutatott megoldás alapján a tétel főbb elemei az értékadás, a ciklus és az
elágazás. A pont akkor adható meg, ha az adott elem hibátlan. A ciklus megírására
akkor is adható pont, ha a ciklusmag – elágazás – hibás.
Kiválasztás
(pontok: értékadás, ciklus, eredmény megadása) Pl.: h:=0
|
3 pont |
Kiválogatás
(pontok: kezdőérték és értékadás, ciklus, elágazás) Pl.: i:=1
|
3 pont |
Pontozásuk
az elsőhöz hasonló, bár a feladatok nem egyformán nehezek. A kiválogatás
algoritmusában az elágazásra csak akkor lehet megadni a pontot, ha a benne
szereplő értékadások is helyesek.
Algoritmusok
helyes csoportosítása (levonás=max([hiba*0,5], 2) pont) |
4 pont |
1–2 hiba
1 pont levonást jelent. Hét vagy annál több hibás besorolás 0 pont.
4. (A-mod) feladat: Receptek
Weblap
receptekről (alap tag-ek) |
1 pont |
Ablak
címe (vizsgázó adata) |
1 pont |
Címsor
1, középre igazítás |
1 pont |
Alcímek
(Menü elemei) |
1 pont |
Ételek
megnevezése kiemelt |
1 pont |
Receptek
formázása (sortörés, bekezdés, kiemelés) Egységesen
végig |
1 pont 1 pont |
A
feladat weblapkészítési része szinte megegyezik az eredeti feladattal, csak nem
programozási tételeket, hanem recepteket kell megfelelően formázni.
Képek
elhelyezése jó helyen Mindegyik |
1 pont 1 pont |
A
programozási tételekben speciális karakterek elhelyezése volt a feladat, itt
képeket kell megfelelően elhelyezni.
Felsorolás
az alcímek alapján |
1 pont |
Könyvjelző
elhelyezése, hivatkozás elhelyezése Mind
elkészült |
1 pont 1 pont |
Ezek a
feladatok is ugyanazok, mint a programozási algoritmusok feladatnál, csak
többször kell végrehajtani. Egy pont megadható, ha az összes könyvjelző vagy az
összes link hibátlan, vagy van könyvjelző-hivatkozás pár, ami működik.
Részlet a megoldásból:
5. feladat:
„Képernyővédő”
Programkörnyezet,
szintaktika („fut a semmi”) |
1 pont |
Ebben a programozási feladatban, a programozási tételek
ellenőrzése után, egy egyedi algoritmust kell írni. A feladat akár grafikus
felületen is megoldható, de a grafikus képernyő kezelése nem része a
követelményeknek. Mint a pontozásból is látszik, azoknál a részeknél, ahol
egyedi megoldások kitalálására számítunk, a pontot a megvalósítás tényére adtuk
és nem annak módjára. (Szemben például a táblázatkezelés feladat pontozásával,
ahol nemcsak az volt a lényeg, hogy hogyan néz ki, hanem az is, hogy ezt milyen
eszközökkel éri el a vizsgázó.)
A fenti
pont nem adható meg, ha a programba a nyelvtől függő kódrészlet hibás (például
a program neve kétszavas).
Típus definíciók: mozgó betű vagy tér adattípus
megvalósítása, irányítás és segédadatok. A
pontok nem adhatók meg, ha a program vagy egy része azért nem működik, mert
az adattípus, a változók nincsenek vagy rosszul vannak definiálva. A pont a
többi rész működésképtelenségétől függetlenül adható, ha a program vagy annak
egy része a definiált egységekből megírható. |
2 pont 2 pont |
A megadott részpontszámok nem bonthatók tovább. A pontozás
során el kell döntenünk, hogy a vizsgázó által adott adattípus alkalmas-e arra,
hogy a feladatot ezzel megoldja. A minta megoldásban szereplő rekordokból álló
tömb helyett elfogadható több tömb is, de egyedi rekordok vagy elemi
adattípusok nem. Más elven történő megoldás esetén a kivitelezhetőség és
értelmes mennyiségű változó az, ami az elfogadhatóságot jelenti.
A
programhoz szükséges egyéb adatok megadásánál szinte csak a helyes megadási
módot értékeljük. Nem hiba, ha néhánnyal több változót adott meg a tanuló,
hiba, ha a program azért áll le, mert hiányzik egy változó definíciója.
Programinicializálás,
szövegbekérés pl.: randomize; clrscr; write('Kerem a max. 20 karakteres szoveget:
'); readln(s); clrscr;
t:=256; |
1 pont |
A
program futási környezetének helyességét értékeljük itt, valamint az első
feladatot, az adatok bekérését. Nem adható meg a pont, ha nem tud lefutni a
szöveg bekérése.
Első
lépés (pontok: ciklus a pontokra, középre, véletlen irány, indul) pl.: n:=length(s); for i:=1 to
n do begin A[i].ch:=s[i]; |
4 pont |
A mozgás inicializálását értékeljük. Más megoldási módok is
lehetségesek. A képernyőn erről annyi visszajelzést kapunk, hogy a közepén
megjelenik a beírt szöveg. Ez e rész megoldásának a fele. A kezdősebességeket
is meg kell adni. Az első pont akkor adható meg, ha szerepel a programban
valamilyen ciklus (vagy a szöveg betűire, vagy a képernyő pontjaira). A második
pont megadható, ha a képernyő közepén megjelenik a szöveg. A harmadik és
negyedik pont akkor adható meg, ha helyes algoritmust találunk a véletlenszerű
(1 pont) mozgás kezdő irányának (1 pont) meghatározására. Lehetséges, hogy egy
későbbi hiba miatt ezt nem tudjuk tesztelni, ezért hibás működés esetén a kód
alapján kell eldönteni a megoldás helyességét.
Amennyiben
csak futás alapján értékelünk, a képernyőn megjelenő szöveg 2 pontot ér, még 2
pont, ha a véletlenszerű elindulás tapasztalható.
Indulás,
befejezés megoldása (pontok: indul, megáll, s-re, q-ra) |
4 pont |
Itt a
ciklikus mozgás elindulásának és leállításának megoldását értékeljük. itt . A
feladat tartalmazza, hogy adott billentyű leütésére mi történjen. A pont
megadható, ha a funkciók működnek, vagy ha csak a program többi részének hibája
miatt nem működne. Ha a funkciók jók, de nem a megadott betű leütése
szabályozza azokat, akkor a pontszám fele adható. Például, ha az s leütésére elindul az animáció, az két
pontot ér, ha nem az s leütésére
indul, de elindítható, akkor 1 pont.
Gyorsítás,
lassítás megoldása (pontok: g-re, l-re, l-re, korlát g-re, korlát l-re) |
4 pont |
Amennyiben
a program a g lenyomásának hatására
gyorsabban mozog – vagy a korábbi hibák javítása esetén ez történne –, a
megoldás 1 pontot ér. Ha a sebességnek van felső korláta (egy adott értéken
túl nem módosítható), megadható a második pont is. Természetesen a várakozási
idő alsó értéke is megadható. A lassítás megoldásának pontozása hasonló.
Léptetés
(pontok: ciklus a pontokra, régi megszűnik, új megjelenik, pattan, mindenhol
jól pattan) pl.: for i:=1 to n do begin |
5 pont |
A betűk mozgásának megvalósítását pontozzuk. A mozgáshoz
vagy a szöveg betűin, vagy a képernyő pontjain kell végigmenni. Ha erre
vonatkozó ciklus szerepel a programban – a mozgás folytonos, akkor adható egy
pont. Amennyiben a vizsgázó gondoskodik arról, hogy a régi helyéről a betű
eltűnjön, illetve az új helyén megjelenjen, ez újabb két pontot ér. Egy pontot
ér, ha a képernyő határain történő visszapattanás legalább a képernyő egy
oldalán megoldott, és még egy pont, ha mindegyik oldalra jó a megoldás.
Bár
igyekeztünk részletes pontozási útmutatót adni, nagyon nehezen értékelhető
munkákkal is találkozhatunk. V, hogy ha a program az elején hibás, akkor a
többi pont sem adható meg.
(A megjelenő szöveg:
vizsgafeladat)
Egy
lehetséges kód Pascal nyelven:
program betuk;
uses crt;
type betu = record
ch : char;
x : shortint;
y : shortint;
vx : byte;
vy : byte;
end;
var s :
string[20];
A :
array[1..20] of betu;
i, n, t :
integer;
k: char;
begin
randomize;
clrscr;
write(’Kerem
a max. 20 karakteres szoveget: ’);
readln(s);
clrscr;
t:=256;
n:=length(s);
for i:=1
to n do
begin
A[i].ch:=s[i];
A[i].x:=40-n
div 2+i;
A[i].y:=13;
A[i].vx:=random(3)-1;
A[i].vy:=random(3)-1;
gotoxy(A[i].x,
A[i].y);
write(A[i].ch);
end;
k:=readkey;
if not(k
in [’s’,’S’,’Q’,’q’])
then
begin
gotoxy(40,20);
write(’s-re indult volna’);
end
else
if not(k in [’q’,’Q’])
then
begin
repeat
repeat
for
i:=1 to n do
begin
gotoxy(A[i].x,
A[i].y);
write(’
’);
A[i].x:=A[i].x+A[i].vx;
A[i].y:=A[i].y+A[i].vy;
gotoxy(A[i].x,
A[i].y);
write(A[i].ch);
if
(A[i].x = 1) Or (A[i].x = 80)
then
A[i].vx :=-A[i].vx;
if
(A[i].y = 1) Or (A[i].y = 25)
then
A[i].vy :=-A[i].vy;
end;
delay(t);
until
keypressed;
k:=
readkey;
if
((k=’g’) or (k=’G’)) and (t>1)
then
t:=t div 2;
if
((k=’l’) or (k=’L’)) and (t<4096)
then
t:=t * 2;
until
(k=’q’) or (k=’Q’);
end;
gotoxy(40,21);
write(’VEGE: enter’);
readln;
end.
5. (A-mod) feladat: „Hőmérséklet”
Program
környezet, szintaktika („fut a semmi”) |
1 pont |
A
módosított feladat a feladatsorban hangsúlyosabb, és a kreatív megoldás keresése
helyett inkább az elemi programozási tételek alkalmazását igényli. A vizsgázó
természetesen ezt a feladatot is szabadon oldja meg, nem vonunk le pontot az
egyéni megoldásokért, ha azok jók. Ugyanakkor elvárható, hogy a vizsgázó a követelményekben
megadott elemi programozási tételeket alkalmazza, és ennek értékelése az
előző feladathoz hasonlóan történik.
Szükséges
típusdefiníciók, objektumok léteznek. A
pontok nem adhatók meg, ha a program, vagy annak egy része azért nem működik,
mert az adattípus, illetve a változók nincsenek vagy rosszul vannak
definiálva.. A pont a többi rész működésképtelenségétől függetlenül adható,
ha a program vagy annak egy része a definiált egységekből megírható. |
4 pont |
A
pontszám a fent megadottak alapján nem bontható.
Fájl
beolvasás (problémát jelenthet, ha az elérési út hosszú fájlnevet tartalmaz,
a javításkor az ebből eredő problémákért nem vonható le pont). Adatok
kiíratása a képernyőre. A
kiíratás rendezett. A
rendezettség teljes (4 sor, 7 oszlop). |
2 pont 1 pont 2 pont 2 pont |
Problémát jelenthet a fájl elérési útvonalának megváltozása
is, ezért javításkor az elérési útvonalat megfelelően módosítsuk.
Az
értékeléskor a képernyő képéből induljunk ki, de hiba esetén nézzük meg, hogy
az egyes részek közül melyik hibás. Például fájlbeolvasási hiba esetén ennek
javítása után értékeljük a többit, vagy a beírt kód alapján értékeljük a
többit. A részpontok tovább nem bonthatók.
Pozitív
hőmérsékletek megszámlálása (2–2 pont: értékadások, ciklus, kiíratás
képernyőre szöveg után; 1 pont: adat fájlba írása). |
7 pont |
A
megadott pont a leírás szerint részben tovább bontható. A számlálás kezdőértéke
és növelése (együtt) két pontot ér (a kiírt érték nem 0). A napokra vonatkozó
ciklus a benne szereplő feltétellel újabb két pont. Amennyiben csak a futás
alapján értékelünk, a helyes eredmény (13) megjelenése valamilyen formában
újabb 2 pont. Az eredmény megfelelő helyen (1 pont) és módon (1 pont) történő
képernyőre írása kettő, míg a fájlba írás 1 pontot ér.
Napok
kiírása (2-2 pont: ciklus, feltétel, pont: képernyőre írás, fájlba írás) |
6 pont |
A feladat megoldható az előző feladattal párhuzamosan is.
Ebben az esetben a megfelelő részpontok mindkét helyen megadhatók. Az is
várható, hogy a kiíratás elválik a kigyűjtéstől, ebben az esetben bármelyik
ciklus hibás, a ciklus két pontja nem adható meg. Ha a vizsgázó a kigyűjtést
egybe veszi a megszámlálással, de a kiírást külön végzi, akkor a két
részfeladatban a ciklusra adott pontok e két eljárásra adhatók – ha az egyik
jó, arra adható két pont. Az előző részfeladatban és itt ugyanaz a feltétel
szerepel. Itt kap rá a vizsgázó pontot (igaz, így azok a szerencsések, akik
az elsőt rontják el és nem a másodikat). Párhuzamos megoldás esetén a feltétel
két pontot ér. (A kód alapján történő értékelés.)
Amennyiben a futás alapján értékelünk, az eredmény
megjelenése (1, 2, 3, 5, 6, 7, 9, 10, 13, 15, 17, 19, 20) valamilyen formában 4
pontot ér. Ha az eredmény tartalmazza a 12., 24., 25. és 27. napot is, és a
napok száma ennek megfelelően 17, akkor a 0 fokos hőmérsékletet is
beleszámolta. Ezért a megoldásért 2 pontot adjunk. A képernyőre kiírás 1 pont.
Újabb pont, ha ez a megfelelő helyre történik. 1 pont, ha a fájlban megjelenik
az eredmény egy része, és még 1 pont, ha a teljes megoldást kiírja.
Rendezés
10 legkisebb hőmérsékletig – bontható pont, pl.: minimum
kiválasztás csere kiírás
képernyőre a megadott helyre kiírás
fájlba. |
5 pont 4 pont 1 pont 1 pont |
Ennek a részfeladatnak sok jó megoldása lehet. A rendezés
általában két egymásba ágyazott ciklust tartalmaz. A belső eljárásra –
másképp: ha az első elem a helyén van (23) – 5 pont, a külsőre –, ha mind jó
(23, 21, 28, 8-–11-–26, 4-–14-–16, 18) – 4 pont adható. Egy pontot vonjunk le,
ha a teljes rendezett sorozatot kiírja. Teljesen más megoldás esetén a
rendezés algoritmusának megvalósítása 9 pontot ér.
Legnagyobb különbség megadása (2–2 pont: értékadás,
különbség abszolút értékével számol, ciklus, pontok: optimális lépésszám,
kiíratások) |
8 pont |
A feladat egy kicsit módosított maximum kiválasztás. A
napot és a maximális értéket kell jegyezni, ez ér 2 pontot. A változás nem
biztos, hogy melegedés, ezért a különbség abszolút értékével kell számolni
újabb két pontért (ha nem ezzel számolt, kijöhet a 14, vagy a 23, de ez hibás
eredmény). A ciklus helyes kódolása két pont, de itt az első napot nem kell, az
utolsót nem szabad vizsgálni. Ennek figyelembevétele 1 pontot jelent – ha
az eredmény 1 és 23 közötti érték, akkor megadható. A képernyőre és fájlba
történő kiíratás a nyolcadik pont.
Eredményfájl
létrejön |
1 pont |
A
fájlkezeléssel kapcsolatos utasításokat értékeljük (például fájl lezárása). A
pont akkor is megadható, ha a benne szereplő adatok hibásak, vagy a fájl üres.
Egy lehetséges kód Pascal nyelven:
program februar;
uses crt ;
var adat :
array[1..28] of shortint;
rend :
array [1..2,1..28] of shortint;
pozdb, i,
j, max, min, cseren, cserec : integer;
f :
text;
begin
clrscr;
assign(f,’febr.txt’);
reset(f);
for i:=1
to 28 do
begin
readln(f,adat[i]);
gotoXY(10*((i-1)
mod 7)+5,2*((i-1) div 7)+1);
write(adat[i]);
end;
close(f);
assign(f,
’febrstat.txt’);
rewrite(f);
pozdb:=0;
for i:= 1
to 28 do if adat[i]>0 then pozdb:=pozdb+1;
gotoXY(3,11);
write(’pozitiv
homersekletu napok szama = ’,pozdb);
writeln(f,pozdb);
gotoXY(1,13);
for i:= 1
to 28 do if adat[i]>0 then
begin
write(i,’,
’ );
writeln(f,
i);
end;
for i:=1
to 28 do
begin
rend[1,i]:=i;
rend[2,i]:=adat[i];
end;
for j:= 1
to 10 do
begin
min:=j;
for
i:=j+1 to 28 do if rend[2,i] < rend[2,min] then min:=i;
cseren:=rend[1,min];
cserec:=rend[2,min];
rend[1,min]:=rend[1,j];
rend[2,min]:=
rend[2,j];
rend[1,j]:=cseren;
rend[2,j]:=cserec;
end;
gotoXY(1,20);
for i:= 1
to 10 do
begin
write(rend[1,i],’,
’ );
writeln(f,
rend[1,i]);
end;
max:=1;
for i:=2
to 27 do if abs(adat[i] – adat[i+1]) > abs(adat[max]-adat[max+1]) then
max:=i;
gotoXY(1,22);
write(’A
legnagyobb homerseklet valtozas kezdonapja: februar ’,max, ’.’);
writeln(f,max);
close(f);
readln;
end.
6. feladat: „Mentés”
Tömörítés |
1 pont |
A
feladat „témakörön kívüli” vagy inkább minden témakörben szerepelhetne, éppúgy,
mint a fájlkezelés. A feladatsorban a táblázatkezelés feladat a kiírt 15 pont
helyett csak 14 pontos, így annak „terhére” készült e feladat. A feladatsorban
bármikor szerepelhetnek hasonló extra feladatok. Például könyvtárstruktúra
létrehozása, a hardver, szoftver adatainak lekérdezése, adatvédelmi
feladatok, melyek ehhez a feladathoz hasonlóan külön vagy egy másik feladatba
ágyazva jeleniek meg. (Adott esetben a gépről gyűjtött információ lementett
képernyő képpel hitelesíthető.)
Minta a szóbeli
tételekre és értékelésükre
Információs társadalom témakörből:
1.
tétel: Kommunikáció
Határozza meg az információ és az adat fogalmát, mutasson
példát a kettő különbségére! Beszéljen az információ és az adat mennyiségi
jellemzésének módjáról, a használt mértékegységekről és ezek kapcsolatáról!
Ismertesse a kommunikáció folyamatát, mutassa be néhány példán a folyamat
elemeit!
Az alábbi táblázat megmutatja, hogy milyen fontos
kulcsszavaknak és definícióknak kell helyesen elhangzaniuk a tanuló
feleletében ahhoz, hogy a logikai felépítés, vázlat szempontja szerint járó
pontok megadhatók legyenek.
Témakör |
Kulcsszavak, fogalmak |
Pont |
1.1.4 Információ fogalma 1.1.4 Adat fogalma 1.1.4 Információ és adat kapcsolata |
információmennyiség mérése adatmennyiség mérése |
2 pont 2 pont 2 pont |
1.1.3 Kommunikáció folyamata |
adó, vevő, közlemény, hír, környezet, zaj, kódolás,
dekódolás |
2 pont |
Informatikai alapismeretek – hardver
témakörből:
2.
tétel: Jelátalakítás és kódolás
Ismertesse az analóg és a digitális jelek fogalmát,
átalakításának jelentőségét, az átalakítás hardvereszközeit! Határozza meg az
információ fogalmát, tárolási lehetőségeit! Beszéljen az adatmennyiség
méréséről, mértékegységeiről! Elemezze a különböző típusú adatok bináris
ábrázolását:
·
számrendszerek,
átváltás a számrendszerek között,
·
számábrázolás (fixpontos, lebegőpontos) – emelt szintű rész,
·
karakterek kódolása,
kódrendszerek,
·
kép-, szín-, és
hangkódolás.
Témakör |
Kulcsszavak, fogalmak |
Pont |
2.1.1. Analóg és digitális jelek |
Mintavételezés, minta tárolása |
1 pont |
2.1.2 Az adat és az adatmennyiség |
Kettes számrendszer, bit, byte |
2 pont |
2.1.3 Bináris számábrázolás 2.1.4 Bináris karakterábrázolás 2.1.5 Bináris kép- és színkódolás 2.1.6 Bináris hangkódolás |
Fixpontos,
kettes komplemens kód, lebegőpontos; átváltás Karakter kódok: ASCII, UNICODE, kódlapok |
2 pont 2 pont |
2.1.7 A jelátalakítás hardver eszközei |
Grafikus kártya, hangkártya, modem |
1 pont |
3.
tétel: Hálózatok
Ismertesse a számítógép-hálózatok kialakításának célját,
előnyeit, hátrányait! Beszéljen a hálózatok főbb egységeiről, ezek
feladatairól! Csoportosítsa a hálózatokat különböző szempontok alapján:
kiterjedtség, átviteli közeg, topológia!
Témakör |
Kulcsszavak, fogalmak |
Pont |
2.2.5. Hálózatok: |
Cél: erőforrás megosztás, kommunikáció a gépek között Egységek: munkaállomás, kiszolgáló hálózati perifériák,
hálózati csatolók, átviteli közeg, kapcsoló elemek: repeater, bridge, switch,
router LAN, MAN, WAN Sodrott érpár, koaxiális, üvegszálas kábel, mikrohullám Sín, csillag, gyűrű topológia |
1 pont 3 pont 1 pont 2 pont |
Informatikai alapismeretek – szoftver
témakörből:
4.
tétel: Az adatkezelés
Sorolja fel a számítógépes veszélyforrások fajtáit,
ismertesse a védekezés lehetőségit és hardver-, szoftvereszközeit! Határozza
meg az archiválás fogalmát! Fejtse ki az állományok tömörítésének módszereit
és célját! Milyen tömörítő programok vannak, milyen típusú állományok hozhatók
létre segítségükkel? Mutassa be a tömörítés és a kicsomagolás folyamatát egy
ismert tömörítő program segítségével!
Témakör |
Kulcsszavak, fogalmak |
Pont |
3.1.6. Az adatkezelés eszközei: |
|
|
Adatvédelem |
Veszélyforrások: |
1 pont |
Tömörítés, kicsomagolás, archiválás |
Tömörített fájltípusok: ARJ, RAR, ZIP Be/kicsomagolás, önkicsomagoló állomány |
1 pont 2 pont |
5.
tétel: Az Internet, állományok átvitele
Határozza meg az Internet fogalmát, legfontosabb
szolgáltatásait, beszéljen kialakulásának okairól, céljáról, fejlődéséről!
Hogyan zajlik a gépek közti kommunikáció, mi a protokoll? Hogyan történik a
gépek azonosítása, ismertesse az Interneten használatos címzési módszereket
(IP, DNS)! Milyen lehetőség van az állományok Interneten keresztül történő küldésére,
fogadására?
Témakör |
Kulcsszavak, fogalmak |
Pont |
3.1.8. A hálózatok működésének alapelvei |
Internet: TCP/IP protokoll, IP cím: x.y.z.w DNS név: hostnév.hálózatnév |
2 pont 2 pont 2 pont |
3.2.2. Állományok átvitele |
ftp protokoll, állományok le- és feltöltése, anonymous
ftp, letöltés WEB-en keresztül |
2 pont |
Könyvtárhasználat témakörből:
6.
tétel: Könyvtárak és dokumentumok
Jellemezze a könyvtárakat a tárolt
dokumentumok alapján! Csoportosítsa a könyvtárban található dokumentumokat az
információhordozó típusa és a dokumentum tartalma alapján! Mutassa be, milyen
hozzáférési lehetőségeket biztosít a könyvtár az egyes dokumentumokhoz! A
kapott könyv segítségével mutassa be a művek azonosítási rendszereit, a könyv
részeit!
Témakör |
Kulcsszavak, fogalmak |
Kód |
9.1.1 Könyvtár fogalma és típusai |
a könyvtár funkcionális terei: szabadpolc, raktár és
raktári rend |
2 pont |
9.1.2 Művek azonosítása |
ETO, ISBN és ISSN szám |
2 pont |
9.2.1 Kiadványtípusok |
periodikák, kézikönyvek; a könyv részei |
2 pont |
9.2.2 Nem nyomtatott dokumentumok |
kazetta, diakép, videofilm, CD, DVD, mágneslemez |
2 pont |
Kommunikáció az Interneten témakörből:
7.
tétel: Internetes gyakorlati feladat
Az Internet használatával válaszoljon a következő
kérdésekre!
Mikor tart nyitva az egri Dobó vár? Mennyibe kerül a
csoportos belépő? Milyen telefonszámon lehet rendelni?
A megtalált információkat küldje el egy Eger tárgyú
levélben vizsgáztatójának! A levélről kapjon rejtett másolatot Ön is! A levél
szövegében szerepeljen a várról készült egyik kép URL-ja is!
Tevékenység |
Útmutató, tipikus megoldás |
Pont |
7.1.5 Kereső használata |
Kereső oldal használata |
1 pont |
7.1.4 Információ megtalálása |
Keresés webhelyen – címszavas keresés |
2 pont |
7.1.5 Kép keresése |
Kereső oldal, weboldalról kép letöltése |
2 pont |
7.1.1 Levél küldése adott címre |
Funkció használata |
1 pont |
7.1.1 Rejtett másolat |
Bcc használata |
1 pont |
7.1.4 URL megadása |
Másolás böngészőből |
1 pont |
Felkészítés a vizsgára
A gyakorlati vizsga
Bár már
évek óta vannak informatikából versenyek és nagyon sok iskolában volt már
informatikából érettségi, a kétszintű érettségi feladatsora, a vizsga
körülménye ezektől jelentősen eltérhet. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány
tanácsot a gyakorlati vizsgára való felkészülés, felkészítés során.
A
vizsga 180, illetve 240 perces időtartama nagyon hosszú. A érettségire
készülőknek javasoljuk, hogy legalább egy olyan gyakorlati informatika
versenyen vegyenek részt, mely ilyen időtartamban zajlik. A számítógép előtt
munkával eltöltött idő nem hasonlít sem a többi tantárgy terheléséhez, sem a
játékkal eltöltött órákhoz. Meg kell tanulni munka közben pihentetni a
szemet, kezet, illetve mechanikus munka közben lazítani egy kicsit a
gondolkodásban. Amennyiben az iskolának módjában áll, célszerű háziversenyt
rendezni a feladatok megoldásának és az idő helyes beosztásának
gyakorlására, hogy a diákok eddzenek a vizsgára. Ezen alkalmakkor a feladatok
megoldásának részidőire is érdemes figyelni, mert a sorozatban megoldott,
különböző témájú feladatokkal a számítógép előtt eltöltött idő sokkal
nehezebben érzékelhető, mint egy dolgozat elkészítésének az ideje.
Az
érettségi feladatokat sokan, különböző programokkal fogják megoldani. Minden
programvariációra szinte lehetetlen felkészülni, ezért javasoljuk, hogy a
gyakorlás során a vizsgázók a forrásfájlokat különböző formátumokban kapják
meg, és gyakorolják ezek saját programba történő importálását. Kiemelten
javasoljuk a szöveges fájl (txt) alkalmazását forrásfájlként.
A feladatok több részfeladatból állnak. Ezek gyakran
egymásra épülnek. Problémamegoldás esetén ez szinte törvényszerű. Az egyes
részfeladatok sikertelen megoldása nem befolyásolja a többi értékelését.
Ezért érdemes gyakorolni azt is, hogy egy-egy hibás eredmény figyelmen kívül
hagyásával hogyan lehet tovább dolgozni. Például táblázatkezelésben a függvény
hibás beírása az adott részfeladat és a további feladatok megoldását is
befolyásolja. A pontvesztés minimalizálása érdekében ilyenkor segít, ha a
függvény helyett konkrét értéket írunk, és a függvényt egy másik szabad cellába
(kísérőszöveggel ellátva) beírjuk. Ugyancsak gyakori, hogy a formázás,
jelentéskészítés a feladat végén szerepel. Ha a feladat megoldása nem is
sikerült teljesen, a formázási, megjelenítési feladatokat akkor is végezzék el
a vizsgázók!
A
vizsga központi, és az eredmények is központilag kerülnek tárolásra. Ennek megfelelően
a vizsgára jellemző lesz, hogy az elkészült dokumentumoknak tartalmaznia kell a
készítő adatait. Ehhez most a feladatsorokban általában a fő munkaterületen
kívüli részeket (élőfej/élőláb) használtuk. Elképzelhető, hogy a dokumentum
adatlapját kell majd megfelelően kitölteni. Csakúgy, mint más tantárgyak
dolgozatainál itt is hozzá kell szokni, hogy ezeket az adatokat fel kell
jegyezni.
A
feladatok egy részét minta után kell megoldani. Egyik probléma az szokott
lenni, hogy a minta nem követi közvetlenül a feladatot (mert egész más
programból emelték ki), és a vizsgázó nem nézi át a teljes feladatsort. A másik
hibaforrás, hogy a mintát felületesen nézi meg a tanuló, így – különösen
szövegszerkesztésnél – a legegyszerűbb műveletek maradnak ki. A minták
használatánál gyakran előfordul, hogy a feladat szövege is tartalmaz kiegészítő
információkat, esetleg részfeladatokat is, mely a mintán nem biztos, hogy
látszik. Ezért a két forrást együtt kell kezelni. A vizsgán használható
íróeszköz, és a vizsga-feladatsorra lehet jegyzetelni. Érdemes ezt a
lehetőséget a tanulónak kihasználni, és ellenőrizni, hogy a leírt,
megjelenített feladatokat mind megoldotta-e.
Ugyancsak a vizsga központi jellegéből és a heterogén
programhasználatból adódik, hogy az iskolai munkával ellentétben a kiegészítő
elemek (beszúrt objektumok) általában nem a programhoz mellékelt készletből
származnak. Iskolai dolgozat esetén egyszerű egy meglévő fájlra hivatkozni,
de az érettségi vizsgán ez szinte lehetetlen. Ezért a vizsgán a forrásfájlt mellékelve
kapják a vizsgázók. Így a beszúrt objektumok létrehozásánál a készletek
használata helyett az objektumok helyben elkészítését, illetve a forrásfájlok
beillesztését is gyakorolják a tanulók.
A
vizsgára való felkészülés során talán a legfontosabb, hogy ismerjük a lehetséges
feladatokat, és olyan programokat válasszunk, amelyekkel ezek a feladatok
megoldhatók. Minden programnak vannak előnyei, hátrányai; van olyan művelet,
ami nagyon könnyen és van, ami csak körülményesen oldható meg vele. Ha a
programok metszetét tekintjük, akkor alig marad mit számon kérni, akár a dos3.1
korából származó programokkal is lehetne vizsgázni. A vizsga kidolgozói megnevezik azokat a programokat, amelyekre
optimalizálják a feladatokat. Amit a részletes követelmények
figyelembevételével ezekkel a programokkal el lehet végezni, azt egy
vizsgafeladatsor tartalmazhatja. Az iskolák kihirdetik, hogy milyen programmal
történik majd a vizsga. Nagyon fontos, hogy ezt megelőzze a program
alkalmasságának ellenőrzése. A vizsgán használt program kiválasztásához
javasoljuk, hogy az előzőekben bemutatott feladatsorokat oldják meg a tanulók,
s eközben az időt is mérjék.
Végül
fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy nem elég egyszer menteni a
munkát. Célszerű minden nagyobb művelet után, de legalább 10 percenként
menteni, mert bármilyen probléma esetén az elveszett munka pótlására nincs idő.
A
szóbeli tételsort a vizsgáztató tanár – emelt szinten a vizsgabizottság –
állítja össze, de a tételekre központi javaslatok készülnek. Az alábbiakban
témakörönként egy-két mintát közlünk az értékelési szempontok feltüntetésével.
A megadott kérdések egy része az emelt szintű vizsgához készült, mely egy-két
kulcsszóval jelent többet a középszintű kérdésnél. Az emelt szintű
kiegészítéseket dőlt betűvel írtuk. Valójában a kérdések szinte azonosak a két
szinten, a kulcsszavak többsége is mindkét szinten megtalálható, a tartalom
kifejtésének mélységében van nagyobb eltérés. A szóbeli feleletet több
szempont alapján értékelik. Ezeket a szempontokat a követelmények kifejtik.
A logikai felépítettség, a vázlat értékelési szempontjai
alapján minden tételre összesen 8 pont adható. A kifejezőkészség (8 pont) és a tartalmasság (8 pont) ténylegesen kapható
pontjai értelemszerűen ezzel arányosak lehetnek, a kommunikáció minőségére
ezeken felül 6 pont adható.
Tanácsok a szóbeli
vizsgára való felkészítéshez
Az
informatika alapvetően gyakorlatorientált tantárgy. Ezért különösen oda kell figyelni,
hogy az érettségi vizsgára jelentkezők a szóbeli vizsgára is felkészüljenek.
Reális veszély, hogy a gyakorlatban ügyes
vizsgázó a szóbeli vizsgán nem tud megszólalni, mert a tapasztalt jelenségek
egyedi megoldásait ismeri csak, anélkül hogy átfogó képe lenne a gép, a
szoftver, a kommunikáció működéséről, kialakulásának folyamatáról, szabályainak
okairól.
A
szóbeli vizsgára nem az utolsó évben kell felkészülni, hanem a képzés során folyamatosan
kell az ismereteket átadni. Nem kell
feltétlenül elméleti órák sorozatát tartani, lehet kutatómunka, önálló
dokumentumkészítés vagy kiselőadás témája is egy-egy témakör, melyről a végén
tisztázzuk, mi az általánosan igaz, mi az, ami csak az adott pillanatban
fontos, például a legmodernebb processzor jellemző adatai.
Annak
ellenére, hogy az érettségin nincs írásbeli vizsga, javasolt minden évben
legalább egy elméleti dolgozat megíratása.
Ezzel tudjuk felmérni, hogy diákjaink az alapvető összefüggésekkel,
fogalmakkal mennyire vannak tisztában. Még jobb lenne, ha minden diák, minden
évben legalább egyszer szóban is felelhetne.
A gyakorlati vizsga kipróbálásának tapasztalatai
A
kétszintű vizsga kidolgozása során hat kiválasztott, a
számítástechnika/informatika érettségi lebonyolításában már hagyományokkal
rendelkező középiskola vállalkozott arra, hogy egy-egy tanulócsoportjával „kísérleti érettségit” szervez. Az
iskolaválasztásban szempont volt, hogy a mintában
minden típusú középiskola képviselve legyen. Volt köztük két (világbanki)
szakközépiskola is, egyikük profilja informatikai, heti 5 órában oktatnak informatikát.
A gimnáziumi tanulócsoportok között volt az informatikát alapóraszámban tanuló
(heti 1, illetve 2 tanóra) csoport éppúgy, mint emelt óraszámú, informatika
tagozatos, matematika tagozatos, illetve a 11–12. évfolyamon
számítástechnikai fakultációs képzésben részesülő tanulócsoport. A kísérleti
érettségire vállalkozó diákok minden iskolában – függetlenül attól, hogy eddig
milyen óraszámú és mélységű informatikaoktatásban részesültek – ugyanazt a közép-, illetve emelt
szintű feladatsort oldották meg. Az
eredményeket nagyban befolyásolta, hogy a diákok nem készültek erre a
vizsgára, de ez a körülmény teszi lehetővé, hogy lássuk, a felkészítés
időszakában hol kell jobban odafigyelni.
A
feladatsor kipróbálásának addigi munkánk tesztelése, a feladatsor összeállítási
szempontjainak finomítása volt a célja. A következőkben a kísérleti érettségi
tapasztalatait, eredményeit mutatjuk be.
„Középszinten a gyakorlati feladatsor hét feladatot tartalmazott. Két feladat
a szövegszerkesztési, kettő a táblázatkezelési, egy az adatbázis-kezelési
tudást mérte. Volt egy feladat az Internethasználat ellenőrzésére, egy feladat
pedig a grafikai eszközök használatát kérte számon.”
A fenti
idézet alapján látható, hogy a témakörök a kísérlet tapasztalatai alapján módosultak.
(Az Internet használata a szóbeli témakörök közé került.)
„Emelt szinten 240 percet dolgozhattak a tanulók öt feladat megoldásán. Ezek között egy-egy táblázatkezelési,
adatbázis-kezelési, weblap-szerkesztési, illetve két programozási feladatot találhattak.
A diákok minden vizsgahelyszínen végigdolgozták a rendelkezésükre álló időt, ami megállapításuk
szerint kevésnek bizonyult a 7
közép-, illetve 5 emelt szintű feladat megoldásához; több feladatot
„időhiány” miatt nem tudtak befejezni.”
E tapasztalatok
alapján a korábban közölt mintafeladatsorokban már kevesebb feladat szerepelt,
részletesebb leírással, több mintával, s így csökkent a megoldáshoz szükséges
idő. Várhatóan ez az érettségi feladatsor is kitölti a vizsgára szánt
időkeretet. (Nem várható, hogy félidőben teljes dolgozatot adjon be a diák –
mint ahogy ez napjaink matematika érettségijén gyakran előfordul.)
Eredmények a
középszintű vizsgán
„Középszinten az egyes feladatok maximális pontszámát, valamint 4
középiskola 102 tanulójának átlagos ponteredményeit és szórásait az alábbi
táblázat mutatja:
|
1. feladat Szöveg-szerkesztés |
2. feladat Szöveg-szerkesztés |
3. feladat Adatbázis-kezelés |
4. feladat Táblázat-kezelés |
5. feladat Táblázat-kezelés |
6. feladat Internet |
7. feladat Kép-szerkesztés |
Max. pont |
20 |
10 |
25 |
15 |
20 |
15 |
15 |
Átlag |
16,3 |
8,25 |
6,28 |
2,55 |
7,24 |
4,26 |
7,54 |
Átlag/max % |
81,5% |
82,5% |
25,1% |
17% |
36% |
28% |
50,3% |
Szórás |
2,67 |
2,97 |
8,68 |
4,24 |
7,7 |
6,09 |
6,7 |
Középszinten a legjobb
részeredmények a szövegszerkesztési feladatok megoldásakor születtek,
különösen az első feladatban, ahol egy nyers forrásfájlban levő szöveget
kellett a minta szerinti formátumúra alakítani. A tanulók kétharmada közel
maximális pontszámot ért el. A sikeres feladatmegoldás oka valószínűleg az,
hogy a téma oktatása is kellő hangsúlyt kap, elegendő az idő a gyakorlásra, és
a mindennapok is elvárják a tanulóktól a szövegszerkesztési ismeretek
használatát, a jártasság megszerzését. Kisebb probléma adódott egy kis grafikus
piktogram beillesztésekor, illetve egyeseknél hiányosságok a fejléc és lábléc
használatában mutatkoztak. (Ez utóbbi tudáshiány miatt a vizsga során akár
négyszer is lehetett pontot veszíteni!)
A leggyengébb eredmények az
adatbázis-kezeléssel kapcsolatos 3. feladatban születtek, ahol egy osztály
tanulóinak bizonyos adatai alapján létre kellett hozni egy sajáttervezésű
adatbázist, majd űrlapot és nyomtatható kérdőívet készíteni, valamint bizonyos
lekérdezéseket elvégezni. Az adatbázis-kezeléses feladat a tanulóknak nem
tetszett, kétharmaduk hozzá se fogott a
megoldáshoz – valójában többen nem is tanulták ezt a témakört. A feladattal
próbálkozóknak sikerült létrehoznia és adatokkal feltöltenie az adatbázist, de
gondot okozott a dátumfüggvény használata, és javarészt sikertelen volt az
űrlap- és jelentéskészítés. Ebből arra következtethetünk, hogy az
adatbázis-modellezés és az ehhez társuló absztraháló képesség a diákoknak „nem
erős oldala”. Létező adattábla esetén a lekérdezések valószínűleg sikeresek
lettek volna. Bár akadt tökéletes megoldás is, de a feladatmegoldás
eredménytelensége a témakör oktatási
hiányosságaira irányítja rá a figyelmet.
A
táblázatkezelési ismereteket számon kérő feladatok (4. és 5.) egyikének már
megfogalmazása is nehéz volt, és csak többszöri olvasásra érthető. Látható volt, hogy a tanulók mindennapi
problémáik megoldására a táblázatkezelőt
nem használják. Matematikai felkészültségük jó – ezt bizonyította a
függvények megfelelő használata –, de itt is problémát okozott az ismert
matematikai függvényektől eltérőek (pl. dátum) alkalmazása. Lehet, hogy időhiány
miatt, de nem fordítottak kellő gondot
a táblázatok esztétikus megjelenítésére
sem, csupán a tartalmi kérdésekre koncentráltak.
A leginkább újszerű
az utolsó két feladat volt. Az egyikhez az Interneten kellett keresni (magyar
szó német fordítását és az azt ábrázoló képet), majd ezzel kapcsolatosan a
talált URL-lel egy e-mailt elküldeni. A feladat a diákok számára érdekesnek
bizonyult, az elektronikus levél küldése sem okozott nekik gondot, de az Internethasználat kérdése a vizsga
több szervezési problémáját
előhozta. Az információs hálózati szolgáltatásokkal összefüggő feladat
megoldása során tapasztalt hiányosságok inkább figyelmetlenségre vezethetők
vissza, például a munka elmentésekor. Az utolsó, grafikai szerkesztést kívánó
feladat ismereteit (adott kép korrigálása, beállításai) még többen nem
tanulták, a grafikai program kezelésében nem voltak járatosak, mégis
viszonylag sikeresnek bizonyult a feladatmegoldás. Prezentációkészítést nem
kért számon egyetlen feladat sem.” (Fazekas, 2002)
Az új
érettségi vizsga várható feladatsorára kivetítve az eredményeket, a következő
becsléseket tehetjük: a szövegszerkesztési feladat megoldásában átlagosan
80%-os eredmény várható. A táblázatkezelési feladat megoldásában – a
változásokat is figyelembe véve – legalább 30%-os átlag várható. Az
adatbázis-kezelési feladatnál jobb eredményeket adhat az, hogy addigra a diákok
ebből a témakörből is felkészülhetnek, a kétharmados „el sem kezdte” állapot
javulni fog. A várható eredmény nehezen becsülhető, de a 30% feltételezése
talán nem túlzás. Az utolsó két feladat eredménye a várható változások miatt
nem kivetíthető a jövőre. Néhány alkalmazói verseny tapasztalata alapján a
weblapkészítés és a prezentáció és grafika témakörből adott feladatok megoldása
körülbelül eléri a szövegszerkesztési feladatok eredményességét, esetenként
meg is haladja azt. Így ezeknél a témaköröknél is prognosztizálható az
átlagosan 80%-os eredmény.
A
kísérleti érettségi vizsga feladatsorának pontozása eltért a bevezetésre kerülő
érettségi pontozás rendszerétől. A gyakorlati vizsga eredményére kaphatunk egy
becslést, ha a becsült százalékos értékeket beszorozzuk a témakörökre kapható
maximális pontszámmal:
0,8×(40
+ 15 + 15) + 0,3×(30
+ 20) = 71,
ami közelítően 60%-os
eredményt jelent.
Alaposabban
megvizsgálva az eredményeket azt is láthatjuk, hogy akik csak „kattintgatnak”,
a problémamegoldási készségük gyenge, azok reálisan kb. 45%-os teljesítményt érhetnek
el, ami hasonló eredményű szóbeli esetén közepes minősítést jelent.
Elmondhatjuk, hogy az „elégséges” minősítés viszonylag könnyen elérhető. E
tapasztalatnak egyik várható hatása, hogy azoknak a diákoknak, akiknek minden
tárgy nehéz, célszerű lesz az informatikát választaniuk, feltéve, hogy
megkapják hozzá a szükséges óraszámú képzést. Ezt a választást egyéb társadalmi
tényezők is erősítik.
Másik
oldalról, a jeles elérése úgy tűnik nem egyszerű. 80% feletti teljesítés
kreatív és gyors gondolkodást, megfelelő munkabírást, precizitást igényel. Nem
elég „játszadozni” az egyes programokkal, a feladatmegoldásban is rutinosnak
kell lenni. A jó eredményekért küzdők sikeressége a szövegszerkesztés, a
prezentáció- és grafikakészítés, valamint a weblapkészítés rutinmunkája
mellett a táblázatkezelés és az adatbázis-kezelés feladatok eredményes
megoldásán fog eldőlni. Azoknak, akik a vizsgával egyéb minősítést (ECDL) is el
akarnak érni, nem lesz könnyű dolguk.
Az emelt szintű
vizsga eredményei
„Az emelt szintű vizsgát öt iskolában
rendezték meg. A mintafeladatok megoldása a középszinthez képest kevésbé sikerült. A diákok itt is kevesellték
a megoldáshoz rendelkezésre álló időt. Az útmutató „nagyvonalúságát”,
hiányosságait a tanárok ismét kifogásolták, mivel az nem volt elég precíz a
pontszámok és részpontszámok odaítélésében. Írásos beszámolóval, illetve négy
iskola összesített statisztikai adataival rendelkezünk.. Az egyes feladatok
átlageredménye a következő táblázatból olvasható ki:
|
1. feladat Dokumentum-készítés |
2. feladat Adatbázis-kezelés |
3. feladat Táblázat-kezelés |
4. feladat Programozás |
5. feladat Programozás |
Max. pont |
25 |
30 |
25 |
29 |
16 |
Átlag |
13,31 |
13,50 |
12,58 |
0,81 |
0,99 |
Átlag/max % |
53,2% |
45% |
50,3% |
2,8% |
6,2% |
Szórás |
9,92 |
11,78 |
10,65 |
3,7 |
3,14 |
Emelt
szinten is a szövegszerkesztési
(weblap-szerkesztési) feladat sikerült a
legjobban. A feladat nem volt nehéz, a viszonylag magas szórás, illetve az
egyes gyenge eredmények oka a nem megfelelő méretben beillesztett képekből,
figyelmetlenségből, illetve időhiányból adódott.
A táblázatkezelési ismereteket tudakoló
feladat „népszerű” volt (palacsintasütés nyersanyag adatai), a tanulók kb.
egyötöde legalább 20 pont körüli értéket ért el. Bár az emelt szintű
követelmények közül kevés ismeretet kért számon a feladat, ezekkel a tanulók
megbirkóztak. A középszinthez hasonlóan itt is problémát jelentett a fejléc
használata és a formázási tevékenységek elnagyolása. Az adatbázis-kezelést mérő feladat 5 iskolát egybe vetve 45%-ra
sikerült. Táblázatkezelő adatait kellett adatbázis-kezelőbe importálni, abban
lekérdezéseket elvégezni, és jelentést készíteni. A tanárok nehezményezték,
hogy nem rendelkezett az útmutató arról, ha a diák a feladatmegoldáshoz
táblázatkezelőt használ, és ebben oldja meg a lehetséges részfeladatokat. Az
adatbázis-kezelővel dolgozó tanulóknak gondjaik voltak a népsűrűség fogalmával
és – a középszinthez hasonlóan – a jelentés készítésével. E feladatnál sem
törekedtek az esztétikus megjelenítésre.
Ami csak
emelt szinten szerepel, az az algoritmizálási
és a programozási ismeretek számonkérése. A két utolsó feladat nem volt
idegen azoknak a diákoknak, akik már indultak és több-kevesebb sikerrel
szerepeltek a Nemes Tihamér
Számítástechnikai Tanulmányi Versenyen, hiszen ott rendszeresen
találhatóak hasonló feladatok. E feladatnál a versenyen induló, illetve nem
induló diákok eredményei élesen
elkülönülnek. A négy iskolát összesítő táblázat gyenge eredményei mögött
az áll, hogy a diákok 90%-a hozzá sem kezdett a programozási feladatokhoz, a
többieknek pedig nem sikerült megoldaniuk. (Mindössze egy-egy tökéletes
megoldás született a két feladatra, 101 tanuló közül.) A versenyfeladatokat
nem ismerő, abban jártasságot nem szerző tanulók bonyolult algoritmusokat
terveztek, amelyek rosszul működtek. Ugyanakkor a speciális matematika tagozatos
gimnázium rendszeresen versenyző 11. évfolyamos tanulói 83%-os eredménnyel,
azaz sikeresen oldották meg például az állománykezelést kívánó 4. feladatot
(mátrix-rendezés). A tanárok értékelő munkáját ismét nehezítette a hiányos útmutató: volt, akinek a pontos
javítás érdekében tesztállományokat kellett gyártania. Az útmutató a verseny
pontozását vette át, ami nem azt értékelte, amit a feladatnak mérnie kellett
volna.
Az emelt szintű vizsgára a diákok felkészültsége egyik iskolában sem volt megfelelő. A gyenge eredményeknek továbbá az is oka volt,
hogy hasonló feladatsorokkal a tanulók legfeljebb versenyeken találkozhattak,
az iskolában, illetve az eddig ismert felvételi vizsgafeladatok között még nem.
Sok tanuló felvételi tárgyként – várhatóan – továbbra is a matematikát fogja
választani az informatika helyett, ahol a hagyományok ismeretében a felvételi
eredmény jobban megbecsülhető.” (Fazekas, 2002)
Az
emelt szintű kísérleti érettségin sokkal jobban érezhető volt a
felkészületlenség, mint a középszintűnél, de az is látszik, hogy még az
egyszerűbb témakörökből is lehet bonyolult feladatot adni. A dokumentumkészítés
itt tapasztalható körülbelül 50%-os teljesítményénél az eredmény várhatóan jobb
lesz, de nem fogja elérni a középszintű eredményeket. Ugyanis az emelt szinten
vizsgázók számára valószínűen nem ez lesz a legfontosabb témakör (több lehet
benne az elnagyolt, elkapkodottan megoldott rész), miközben az emelt szintű
feladatsor értékelésében éppen az apróságokon fog múlni jó pár pont. A
dokumentumkészítés eredményessége így körülbelül 70%-osra becsülhető. A
táblázatkezelés 50% körüli eredményt mutatott a kísérletben, amely reálisnak
látszik. Az adatbázis-kezelés feladat a kísérletben nehezebb volt, mint amire
az érettségin lehet számítani. A témakör újszerűsége miatt az átlagos középiskolákban
még így is nehezebbnek számítanak e témakör feladatai, mint az itt kiválasztott
az érettségiztetésben már jártas iskolákban, ezért ez a témakör is 50%-os
eredményűnek várható. A programozás témakörön jól látszik, hogy emelt szintű
vizsgára csak annak érdemes jelentkeznie, aki ezt a témakört is kellő
óraszámban tanulta. Nagyon nehéz megbecsülni, hogy ha egy diák készül erre a
témára, milyen eredménnyel oldja meg a feladatot, de talán a 30%-os teljesítmény
elérhető. (A középszintű érettségi táblázatkezelés feladatához hasonlóan, ahol
szintén az dönt, hogy a problémamegoldáshoz egy adott eszközt mennyire tud
alkalmazni a vizsgázó.)
A
becsült százalékos eredményekből és a témakörökre kapható pontszámok alapján az
emelt szintű érettségi várhatóan
0,7×30
+ 0,5×(15 + 30) + 0,3×45 = 58,5 pont,
azaz 48%-os
teljesítményt jelent, ami éppúgy a közepes és jó határát jelenti, mint a
középszint esetén a 60%.
A
középszintű vizsgához képest nagyvonalúbb becslést adtunk. Az eredményből azonban
látszik, hogy az emelt szintű vizsgán sem lesz könnyű jelest szerezni. Az
elégtelentől nem a feladatok könnyűsége „óvja” meg a diákokat, hanem az, hogy
csak akkor érdemes emelt szintű vizsgára jelentkezni, ha a felvételinél ez
számít (akár plusz pontként, akár a felvételi elemeként). De hasonló mondható
el a többi jegyről is. Így amíg csak a plusz pontokért érdemes emelt szinten
érettségizni, addig csak azoknak éri meg, akik a középszintet szinte hibátlanul
(garantáltan jelesre) képesek megírni, és emellett még programozásban is gyakorlottak.
Ha ezt, az emelt szintű vizsga választásakor érvényesülő szűrőt is figyelembe
vesszük, akkor a vizsga akár 70%-os eredménnyel is zárulhat.
Természetesen
a fentiek mind csak becslések. Azonban minden felkészítő tanárnak és vizsgára
jelentkezés előtt álló diáknak javasoljuk, hogy hasonló módon próbálja meg
megbecsülni, hogy milyen eredményt érhet el a vizsgán.
A vizsga
szervezési, lebonyolítási kérdései
Az informatika vizsga megszervezése nem lesz könnyű
feladat. Eszközigényessége messze felülmúlja az összes többi vizsgáét,
dokumentálása a szokásos formában csak részben lehetséges. A következőkben a
vizsgával kapcsolatos gyakorlati – nem tartalmi – feladatokról lesz szó. E
feladatok megoldása részben az Oktatási Minisztérium, illetve az érettségi
vizsgát szervező intézmény kötelezettsége, de nagyon sok feladat hárul a
fenntartóra, az iskolavezetésre, a rendszergazdára és az informatika tanárra
is. A Részletes vizsgakövetelmények kiegészítésében találhatjuk majd meg a
vizsga szervezésével kapcsolatos kérdésekre a legfontosabb információkat, de
ez alapvetően a diákra vonatkoztatva ismerteti a körülményeket. Az ebből következő
iskolára, tanárra, és rendszergazdára háruló feladatokat részletezzük az
alábbiakban.
A
vizsgázó az OKÉV által a vizsgát megelőző évben jóváhagyott (az iskola által
kihirdetett) szoftverek használatával vizsgázhat.
A
jóváhagyott szoftverek listája általában két év alatt alakul ki. A vizsga előtt
két évvel kell bejelenteni az iskolának, hogy milyen szoftvereket akarnak
használni a vizsgán. Ez egyrészt a diákok felé, másrészt az OKÉV felé
szolgáltat információt. Egy évvel a vizsga előtt, februárban az OKÉV
összegyűjti az iskolák által megjelölt szoftververziókat, melyeken vizsgáztatni
fognak, és ezeket ellenőrzi, hogy valóban alkalmasak-e a követelményekben
megfogalmazott feladatok elvégzésére. Az így kialakult, és elfogadott lista az,
amelyből az iskolák májusban meghirdethetik, hogy milyen programokon történik a
vizsga a következő évben. Bár egy kicsit bonyolultnak hangzik a rendszer, de
évről évre biztosítani kell, hogy az újonnan megjelenő szoftvereket a vizsga
szempontjából megvizsgáljuk, illetve a régi, már nem használt programok
esetleges problémáival ne kelljen számolni a feladatsorok kitűzésekor. A kihirdetés
ideje lehetőséget ad arra, hogy a tanuló az adott verziójú program
használatából is felkészüljön.
Az
érettségizők többnyire az iskolával tanulói jogviszonyban állnak, és ebben az
esetben saját iskolájukban kell vizsgázniuk, az iskola által megjelölt
szoftvereken. Sok olyan vizsgázó lehet, aki felsőfokú intézménybe történő
jelentkezés, vagy egyéb okból, nem a tanulói jogviszonya alatt jelentkezik a
vizsgára. Ők az OKÉV által összeállított listából választhatnak, illetve egy
adott iskolába történő jelentkezés esetén az ott kihirdetett szoftvereken kell
vizsgáznia.
Az
iskolában vizsgára jelentkező tanulók általában a saját iskolájukban
vizsgáznak, amennyiben ehhez a szükséges feltételek rendelkezésre állnak (pl.:
gépek, szoftverek megfelelő száma). Egyéb esetekben a jelentkezési lapon
megadott szoftverek használatát figyelembe véve az OKÉV javasol vizsgahelyet.
Cél az,
hogy a vizsgázó ott vizsgázzon, ahol tanulta az informatikát. Ugyanakkor az oktatás
lebonyolításához megfelelő gépekkel rendelkező iskolák sem biztos, hogy a
vizsga szempontjából is jól felszereltnek tekinthetők. Pl. egy 16 osztályos
iskolában körülbelül 40 gép elegendő a megfelelő szintű informatikaoktatáshoz.
Tegyük fel, hogy ugyanebben az iskolában, a vizsgaidőszakban négy osztályból
is jelentkeznek a tanulók a vizsgára. Amennyiben az érettségizők
harmada-negyede jelentkezik informatika vizsgára (osztályonként 10-nél többen)
már nem jut mindenkinek gép. Ha a vizsgára ténylegesen alkalmas gépek számát
nézzük, valószínűleg még rosszabb képet kapunk. Ezért fontos feladat a vizsgára
alkalmas gépek számának és a vizsgára esetleg jelentkezők számának felmérése.
Az OKÉV a vizsgára alkalmas gépek számát is bekéri, hogy szükség esetén a
megfelelő programok meglétét és a területi elhelyezkedést is figyelembe véve
tudjon olyan helyet javasolni, ahol a vizsgázó leteheti a vizsgát. A vizsgázó
és az iskola számára is jobb azonban, ha helyben meg tudja oldani a problémát.
A szabályozás lehetővé teszi, hogy az iskola a vizsga idejére kölcsönözzön
megfelelő gépeket. Például tanárkollégáknál tartós használatban levő gépek,
megfelelő felkészítés és előzetes mentés után alkalmasak a vizsgára, de még
számos más megoldás is lehetséges.
A
szoftver verziók megnevezésekor elvárható, hogy az iskola olyan szoftvereket
nevez meg, melyek az iskola gépein legálisan és problémamentesen használhatók.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ennek megállapításához ne a szoftverleírásban
található minimális futtatási feltételeket vegyék alapul, hanem az optimálisat,
vagy azt, hogy a tapasztalat során a diák mennyire tud a feladatára figyelni,
és mennyit kell a gépre várnia. Példaként bemutatjuk, hogy a vizsgafeladatokat
kidolgozó bizottság milyen hardverfeltételeket javasolt a közzétett mintafeladatsorok
megoldásához.
Vizsgafeltételek
Minta-szoftverkörnyezet
A
vizsgafeladatok összeállítása során döntenünk kellett a szoftverkörnyezetről is
– mint ahogy az iskoláknak is dönteniük kell majd –, hogy milyen szoftveren
vizsgáztatnak, milyen környezetet biztosítanak a vizsgához. Az alábbiaknál
újabb, nagyobb igényű szoftverek esetén már nem elegendőek a később megjelölt
hardverek.
Operációs rendszer |
(Magyar nyelvű) MS Windows’95 vagy újabb (vagy más megfelelő
grafikus operációs rendszer) |
Alkalmazói programok |
(Magyar nyelvű) MS Office’97 Pro (vagy más grafikus felületű,
a tartalmi célokat kielégítő alkalmazói programrendszer) |
Segéd programok |
Tömörítő (pl. WinZip, ARJ, RAR…); vírusirtó (pl. McAffee VirusScan,
Panda Antivirus,…) |
Képfeldolgozó program |
MS Paint, MS PhotoEditor
(vagy ezek funkcióit ismerő rajzoló- képfeldolgozó program) |
Programozási nyelv |
Az alábbi programozási nyelvek fordítói (és fejlesztői
környezetek) közül iskolai igények szerint: Borland Pascal 5.5 (vagy 7.0) Borland Delphi 3.0 Borland C++ 3.1 QBASIC 4.5 |
A szoftverek
kiválasztásának szempontjai
Az
iskola által megjelölendő szoftverek kiválasztásánál legalább az alábbi
problémák elemzését célszerű elvégezni:
1.
A dokumentumkészítő
alkalmazásokhoz van-e képgyűjtemény – Megoldást jelenthet képek mellékletként
csatolása. Ha ez nem történik meg központilag, akkor a vizsgahelynek kell
biztosítania bizonyos mennyiségű – változatos tartalmú – képet.
2.
Legyen a
dokumentumkészítő programokban beépített rajzoló eszköz, az esetlegesen más
szoftver által készített ábrát a program nem tudja megfelelően kezelni (pl.
körbefuttatás, transzparens szín).
3.
Legyen
egyenletszerkesztő funkciója a szövegszerkesztőnek (és más programoknak).
4.
A karakterkészletek
más karaktert tartalmaznak, bizonyos karaktereket, szimbólumokat nem
tartalmaznak.
5.
Az adott rendszerhez
Legyen adatbázis-kezelő program, mely alkalmas űrlapok és jelentések gyors
elkészítéséhez, illetve az adatbázis kezelő használatához a vizsgázónak
korlátlan joga legyen.
A
feladatokat kidolgozó csoport megvizsgálta annak lehetőségét, hogy mi van, ha
egy program vagy programcsoport alkalmas a követelmények egy részének
teljesítésére, de bizonyos másokéra nem. Egyöntetű vélemény volt, hogy a
vizsgán használt programokat úgy kell összeválogatni, hogy egy
operációsrendszer használata elegendő legyen, mert a vizsga közben a gép
újraindítása, bejelentkezés – akár többször is – a tanuló munkaidejét jelentősen
csökkenti. Nyomatékosan felhívjuk mindenki figyelmét, hogy a vizsga szoftverének
ne a kedvenc programjait, hanem az optimálisat válassza! (Optimális: ha a létező hardverkörnyezet alkalmas a program gyors
futtatására, megoldható benne az összes lehetséges feladat.)
A
kiválasztott szoftvereknek az iskolákban legálisan kell megfelelő
példányszámban rendelkezésre állni.
Minimumfeltétel a
hardverre
A munkaállomásokkal szembeni
követelmények
Processzor |
233 |
RAM |
64MB |
Winchester-kapacitás |
800MB |
Egér |
MS-kompatiblis |
Monitor |
14” színes SVGA |
Videokártya |
SVGA |
Billentyűzet |
Magyar billentyűkiosztású |
Hálózati kártya |
Legalább 16 bites, 10Mbit/sec átviteli sebességgel |
CD-ROM meghajtó |
Legalább 24-szeres sebességű |
A szerverrel szembeni
követelmények
Processzor |
800 |
RAM |
256MB |
Winchester-kapacitás |
20GB |
Hálózati kártya |
Legalább 16 bites, 10/100Mbit/sec átviteli sebességgel |
CD-ROM meghajtó |
Legalább 24-szeres sebességű |
Megjegyzés:
a szerver kiszolgáló szerepe nem teszi szükségessé az egér meglétét, igényes
monitort, de a kiválasztott operációsrendszer önmaga támaszthat a fentiekhez
képest további igényeket.
További követelmények
A vizsgán használt számítógépek lokális hálózatba
legyenek kapcsolva. Az internetes kapcsolattal szembeni
követelmények:
Sávszélesség |
64Kbit/sec |
Csatlakozás |
ISDN vagy legalább 2 darab 38,4 Kbit/sec analóg modem |
Használat |
A gyakorlati vizsga idejére letiltható A szóbeli vizsga helyszínén elérhető |
Lézernyomtató: (fekete-fehér, A4-es lapméret, legalább 600 dpi
nyomtatási minőség) a vizsgaanyagok esetleges nyomtatási részfeladataihoz,
továbbá az anyagok papíralapú archiválásához. Az új vizsga bevezetését követő
néhány évben nyomtatási feladat nem lesz, mert hálózati nyomtató esetén a
vizsga nyugalmát nem lehet biztosítani. (Lehetséges problémák: beszorult,
kifogyott a papír, a vizsga utolsó pillanataiban hosszú a nyomtatási sor,
összekeverednek a dokumentumok.) A nyomtatóra a vizsgázók munkájának
archiválása, dokumentálása céljából lehet szükség.
CD-író (legalább 8-szoros írás és 24-szeres olvasási
sebességgel) a vizsga elektronikus anyagainak CD-re rögzítéséhez. A beadott
munkák azonnali rögzítése – később nem módosítható formában – a vizsga
hitelességének legbiztosabb módja.
A hardver optimális
kiépítettsége
A
hardver kiépítésének meghatározásakor a jelenlegi lehetőségeket kellett
figyelembe venni. (Ugyanakkor átgondoltuk azt is, hogy az új informatika érettségi vizsga
általános követelményeiben olyan elemek is szerepelnek már, amelyek a
technológia fejlődését követve, a későbbiek során a részletes követelményekbe
is elkerülhetetlenül beépülnek. Elsősorban a multimédiás alkalmazások előtérbe
kerülése várható. A képszerkesztés mellett megjelenik például a
videoszerkesztés, hangszerkesztés; a nyomtatás mellett a szkennelés, digitális
fényképezés, hangrögzítés. Igényesebb webes, multimédiás feladatok
megoldásához a minimális konfiguráció nem lesz elégséges.)
Munkaállomások
Processzor |
800 MHz-es (vagy gyorsabb) Intel Pentium III vagy ennél
nem gyengébb kvalitású processzor |
RAM |
128MB |
Winchester-kapacitás |
2GB |
Hangkártya |
bármely, bolti forgalomban kapható |
Szerver
Processzor |
Legalább 1,13 |
RAM |
1GB |
Winchester-kapacitás |
20GB |
További
eszközök
Nagyobb, legalább 128Kbit/sec átviteli sebesség (nagy
méretű internetes anyagok letöltéséhez):
Digitális kamera, mikrofon (multimédia jellegű
feladatokhoz).
Második nyomtatóként egy színes nyomtatásra is
alkalmas (tintasugaras) nyomtató.
Megjegyzés:
az optimális feltétel ma még talán egy kicsit eltúlzottnak tűnik, de már
elkezdték tanulni az informatikát azok, akik öt év múlva érettségiznek és
informatikában öt év nagy idő.
A
vizsgán felügyelő tanárnak más vizsgákhoz képest eltérő feladata, hogy műszaki
probléma esetén a rendszergazdát kell értesítenie, illetve a dolgozatok
beszedésekor együtt kell működnie a rendszergazdával.
A
vizsga helye természetesen az informatika terem. A vizsga helyének azonban
eleget kell tenni számos követelménynek. A vizsgázókat úgy kell elhelyezni,
hogy egymás munkáját akaratlanul se tudják figyelni. Azaz egymás képernyőit ne
lássák annyira, hogy azon olvasni, illetve a műveletek végrehajtási sorrendjét
követni tudják. Ugyanakkor a felügyelőtanárnak látnia kell, mi történik az
egyes munkaállomásokon. Ezért a gépek elbarikádozása nem lehet megoldás, a
gépeknek kellően távol kell lennie egymástól. A legelterjedtebb
informatikatermi állapotokat figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a gépek
felénél, kétharmadánál lehet egyszerre dolgozni. Megoldást jelenthet, ha a
vizsga idejére a gépek egy részét másik terembe telepítjük át. Ez kellően
gondos előzetes tervezést igényel, hiszen a gép mellett a helyi hálózatot is
biztosítani kell, ugyanakkor ebben a teremben sem lehet a vizsga ideje alatt az
internet használatot engedélyezni. A vizsga helyének hallótávolságban kell
lennie a rendszergazda szobájától, vagy a rendszergazda értesítésére telefont
vagy további felügyelő személyzetet kell biztosítani.
A vizsga menete
A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga
kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a számára – rendszergazda
által – kijelölt helyet kell elfoglalnia.
A gyakorlati vizsga
megkezdése előtt a rendszergazda tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen
felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat,
valamint azt, hogy befejezett munkáját hova és milyen formában mentse el, a
gépet milyen állapotban kell hagyni.
A vizsga kezdetekor a
felügyelő tanár kiosztja a Vizsgaközpont által kiadott, nyomtatott feladatsort
és lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidőben
kezdheti használni a számítógépet.
A vizsgázó a számára
kijelölt számítógépen kívül használhat tollat, vonalzót, és jegyzeteket készíthet
a feladatsor lapjaira, illetve a lepecsételt pótlapokra.
Értékelésre a vizsgázónak
csak azok a produktumai kerülnek, amelyek a számára kijelölt könyvtárban
megtalálhatók.
A gyakorlati vizsga
befejezésekor a vizsgázó a számítógépet a rendszergazda által meghatározott
állapotba hozza, a vizsgalapokat beadja és a vizsga helyét elhagyja.
Amennyiben
a vizsgázó akadályoztatva van munkájában (például programhiba miatt) a vizsgaidejét
meg kell növelni. A vizsgaidő meghosszabbítása esetén korábbi munkájának elvesztése
miatt az akadályoztatás idejénél esetenként legfeljebb 10 perccel több időt
kell adni. Amennyiben a hosszabbítás meghaladná a 60 percet, ugyanannál a
vizsgázónál többszörös probléma esetén a 75 percet (emelt szinten 90 percet),
a vizsgát meg kell ismételni.
A
fenti, a Részletes vizsgakövetelményekben szereplő szabályokon túl más kérdések
is felmerülhetnek: mikor, milyen körülmények között lehet elhagyni a termet,
lehet-e a vizsga alatt étkezni, milyen eszközöket lehet használni?
A
vizsgaterem elhagyására az írásbeli vizsgák rendje lesz érvényes. A jelenlegi
szabály az, hogy a vizsga kezdetét követő 90. perc után, egyenként,
felügyelettel a vizsga alatt egy alkalommal lehet elhagyni a termet úgy, hogy a
munkáját még utána folytathatja a vizsgázó.
Az
étkezés lehetősége is külön kezelést igénylő kérdés, hiszen az étkezés
engedélyezett az írásbeli vizsga alatt, azonban az informatika termekben, gépek
közelében általában nem engedélyezett az étel, ital tartása, fogyasztása.
Megoldást jelenthet, ha a teremben biztosítunk helyet az élelmiszereknek, és
lehetővé tesszük, hogy a vizsgázók egyenként odamenjenek. Ez azonban más
tevékenységekre is alkalmat ad, ezért célszerű előre megadni, hogy egyszerre
legfeljebb két tanuló veheti igénybe ezt a lehetőséget.
A
vizsgáról az írásbeli vizsgákhoz hasonlóan jegyzőkönyvet kell vezetni. A
vizsgázó papíron kapja meg a feladatsorát és a mintamegoldásokat – valamint egy
jegyzetlapot –, minden lapra fel kell írnia nevét, vizsgaazonosító adatait. A
vizsga során a feladatlapra és a jegyzetlapra bármit írhat a vizsgázó, de a
vizsga befejeztével az összes lapot vissza kell adnia. A vizsgázó munkája
befejeztével dolgozatát beadja – azaz a megfelelő helyre átmásolja a munkáját,
vagy értesíti a megfelelő felügyelőt, hogy kéri a kódot, mellyel hozzáférést
szerezhet a dokumentum elmentési területéhez, esetleg bemutatja azt a
könyvtárat, melyben a vizsgája megtalálható. A vizsgázó nem kötelezhető arra,
hogy mindent, amit készített beadjon, de értékelésre a beadott fájlok kerülnek
csak, ezért problémás egy weblapon olyan könyvtárra hivatkozni, amit aztán nem,
vagy nem ugyanabban a struktúrában ad be a vizsgázó. A vizsgázó a vizsga során
törölhet le fájlokat, de a vizsgát követően célszerű a dolgozat kijavításáig a
használt gépen nem törölni az adatokat.
A
vizsgafeladatsor részletesen tartalmazza majd a vizsgaazonosító megadásának
helyét és módját. Várható, hogy minden fájl nevében tartalmazni fogja a
vizsgázó – illetve a vizsga – azonosítóját. Például OM-kód, terem, gép
megjelölést tartalmazó számsorozatként. Ezen felül ezt az azonosítót szükség
esetén egy-egy dokumentum tartalmi részébe is szükséges lehet beírni. A
dolgozat beadásakor ennek megfelelően a tanár (vagy a rendszergazda)
hivatalosan is ellenőrzi, hogy a vizsgázó milyen néven adott be fájlokat, és
ezt feladatsor papírján aláírásával igazolja.
A vizsgázók vizsgamunkáit a rendszergazda az előírásoknak
megfelelően archiválja és a javító tanárnak másolatot ad belőle.
A javítást a szaktanár a
javítási útmutató szerint az értékelő lapokon minden tanulóra elvégzi.
A
dolgozat értékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkáját értékelő
lapot, valamint az archivált produktumot együtt tekintheti meg.
A dolgozatok
archiválása két lépcsőben történik. Az első rögtön a vizsga után, szükségesnek
megfelelően, több példányban. A javító tanár egy ilyen példány alapján javítja
ki a dolgozatokat, vizsgázónként külön javítási lapon bejelölve a
részpontszámokat. Ezt a javítási lapot és az archivált munkáját tekintheti meg
a vizsgázó megtekintéskor. A javítás részpontjairól és az összesített
eredményről egységes táblázat is készül – ebben az összes vizsgázó eredménye
szerepel –, melyet a második archiváláskor a vizsgadokumentumok mellé kell
tenni. Ez lesz a véglegesített archivált példány.
A szóbeli vizsga szervezési,
lebonyolítási kérdései
A
szóbeli vizsga lebonyolítása általában nem tér el a többi szóbeli tárgy
értékelésétől. Más tantárgyak is igényelnek kreatív alkotást (kísérletet,
elemzést) a szóbeli vizsgán. Az informatika vizsga egyes kérdései igényelhetik
a számítógép használatát.
A
szóbeli vizsgán, amennyiben a vizsgázó a 7. téma: Kommunikáció az interneten
résztémához kapcsolódó kérdést húz, a helyszínen biztosított, internet
kapcsolattal rendelkező számítógépet használja a szóbeli tételben
megfogalmazott feladat megvalósításához.
A tétel
kidolgozásához nem kell biztosítani a számítógépet. A diák a feladat ismeretében
megtervezi, hogy mit fog bemutatni és a vizsga során szóbeli feleletét
számítógépes tevékenységgel egészíti ki. A vizsga során értékelésre kerül a
feladat kivitelezésének logikus megvalósítása, érthető bemutatása,
megmagyarázása. A gép előkészítése (az internetkapcsolat biztosítása) a
rendszergazda feladata. Szükség esetén a felelet helyszínét át lehet tenni egy
erre alkalmas terembe, amennyiben a többi vizsgázó felkészülésének felügyelete
biztosított.
www.om.hu – közoktatás, érettségi
Az egyes vizsgatárgyak részletes érettségi követelményei –
informatika
A 2005-ben bevezetésre kerülő kétszintű vizsga
Az alapképzési szakok szakcsoportok szerinti beosztása és a
hozzájuk tartozó 2005-ben érvényes érettségi vizsgatárgyak
Kétszintű érettségi vizsga 2005
Ezen belül:
Mintafeladatok – informatika
Gyakori kérdések és válaszok a kétszintű érettségiről
Tájékoztató a kétszintű érettségiről és más aktuális
közoktatási feladatról
Hasznos tudnivalók az új kétszintű érettségi vizsgáról
Kőrösné Mikis Márta: Az informatika tantárgy és érettségi
bevezetése, valamint szervezési kérdései. Tanulmány az
informatika érettségi részletes vizsgakövetelményeit kidolgozó bizottság
munkájához. KÁOKSZI, 2001.
Kőrösné Mikis Márta: Az új informatika érettségi szakmai
fogadtatása. Tanulmány a Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény
informatika érettségi munkacsoportja számára Bp., 2002
Oktatási törvény [1993. évi LXXIX; legutóbbi módosítás
2003. évi LXI]
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata és általános
követelményei. [100/1997 (VI. 13.) sz. Korm. rendelet. Magyar Közlöny 1997.
51./II. szám, 88–95. o. Módosításai: 111/2001; 78/2002; 71/2003.]
Részletes vizsgakövetelmények és vizsgaleírás [40/2002. OM
rendelet; 14/2003. OM rendelet – MK 2003/57. sz. II. melléklet]
Kerettantervek kiadása, bevezetése és alkalmazása [28/2000
OM rendelet; módosítás: 10/2003. OM rendelet]
A KÁOKSZI Vizsgafejlesztő Központba eljuttatott lektori,
szakmai testületi, szakértői és tanári vélemények, valamint a vizsgafejlesztő
bizottság feljegyzései 2001–2003.
Fazekas Ildikó: Az informatika érettségi vizsga gyakorlati
feladatsoraival végzett mérés értékelése. Szakdolgozat a Szegedi
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pedagógiai Tanszéke számára.
(Témavezető: dr.
TOVÁBBI közép- és
emelt szintű mintafeladatOK
Ebben a fejezetben néhány olyan
további közép- és emelt szintű feladatot mutatunk be, amelyek az új
vizsgakövetelményeknek megfelelően és a vizsgaleírásban szereplő gyakorlati
vizsga elvárásainak szellemében készültek. Minden feladat szintje (közép,
emelt) és témaköre megjelölése mellet azt is jelezzük, hogy a feladat
megoldásához körül-belül mennyi idő szükséges, továbbá azt, hogy milyen pontot
ér. Az egyes feladatokhoz a forrásfájlok a MINTAFEL-FORRAS alkönyvtárban is
megtalálhatók.
Ezek az adatok tájékoztató
jellegűek. Egy-egy konkrét gyakorlati vizsga feladatsorában ezek az adatok
kicsit módosulhatnak az összpontszám, a többi feladat pontjainak, nehézségének
és a megoldási időnek a figyelembevétele során. A központi útmutató szerinti
értékelés szemléltetésére ezeknek a feladatoknak az elemzését bővebben is
kifejtjük.
Szint: Közép
Témakör: Szövegszerkesztés
Javasolt
megoldási idő: 30 perc
Megszerezhető
pontszám: 20 pont
Készítsen meghívót történészek
konferenciájára a mellékelt minta alapján!
A nyersmeghívó.doc fájl tartalma:
Meghívó
a történészek közép-európai konferenciájára
A konferencia helye: Esztergom, Várszínház
Ideje: 2000. június 8-10.
A tervezett programot a műsorfüzet tartalmazza.
Szállást és étkezést minden résztvevőnek biztosítunk (amennyiben ezt igényli).
Kérjük, hogy az alábbi jelentkezési lapot kitöltve juttassák el hozzánk faxon
vagy levélben.
Részvételi díj teljes ellátással: 30000 Ft/fő ellátás nélkül 20000 Ft/fő
Jelentkezési lap
Intézmény neve:
Résztvevő neve:
Szállást igénylek a következő napokra
Ellátást igénylek a következő napokra
Aláírás:
Meghívó
a történészek közép-európai konferenciájára
A konferencia helye: Esztergom, Várszínház
Ideje: 2000.
június 8. és 10 között
A tervezett programot a műsorfüzet
tartalmazza.
Szállást és étkezést korlátozott számban – a
jelentkezés sorrendjétől függően – biztosítunk a résztvevőknek.
Kérjük, hogy az alábbi jelentkezési lapot kitöltve
juttassák el hozzánk faxon vagy levélben!
Részvételi
díj teljes ellátással: 30000 Ft/fő, ellátás nélkül 20000 Ft/fő
Jelentkezési lap
Intézmény neve:.....................................................................................................................
Résztvevő:.............................................................................................................................
Szállást igénylek a következő napokra: 06.08. 06.09. 06.10.
Ellátást igénylek a következő napokra: 06.08. 06.09. 06.10.
"
A rendezőség tölti ki
Regisztrációs
lap
Jelentkezését elfogadtuk az
alábbi adatokkal és feltételekkel:
Intézmény neve:.....................................................................................................................
Résztvevő neve:.....................................................................................................................
Szállást
biztosítunk a következő napokra: 06.08. 06.09. 06.10
Ellátást
biztosítunk a következő napokra: 06.08. 06.09. 06.10
Magyar Történészek Szakkollégiuma
Javítási és pontozási útmutató
Beállította a szöveg betűméretét 12-esre |
1 pont |
Az első bekezdés betűit vastagította |
1 pont |
Beállította az első két sor betűméretét |
1 pont |
Beállította a bekezdések közötti térközöket.
Amennyiben a bekezdések közötti távolságot bárhol a szövegben üres
bekezdések beszúrásával oldotta meg, nem kaphat pontot! |
2 pont |
A „Részvételi díj…” kezdetű mondatban a
betűméretet 10 pontosra állította |
1 pont |
A „Részvételi díj…” kezdetű mondatban a bekezdés
jobbra rendezett |
1 pont |
A dátumokat beírta és azokat tabulátor
segítségével rendezte |
2 pont |
Beállította a jelentkezési lapon a dupla
sortávolságot |
1 pont |
Átmásolta a jelentkezési lap részt |
1 pont |
Kicserélte a megadott szavakat |
1 pont |
Megrajzolta a keretet |
2 pont |
Megrajzolta a jelentkezési lapot a regisztrációs
laptól elválasztó szaggatott vonalat |
1 pont |
Elhelyezte az olló képét a vonalon. Egyaránt jó
megoldás a képtárból vagy egy speciális betűtípusból kivett kép. |
1 pont |
Végrehajtotta az előírt betűtípus cseréket. Pontot
akkor is kaphat, ha nem a mintával megegyező típust választott. |
1 pont |
A láblécbe írta a nevét |
1 pont |
Kinyomtatta a dokumentumot |
1 pont |
Elmentette a dokumentumot „meghívó.doc” néven.
(Amennyiben más néven mentett, erre a részfeladatra pontot nem kaphat. Az
ékezetek nélküli név is helyesnek tekintendő.) |
1 pont |
|
20 pont |
Elemzés
A feladat reproduktív jellegű. Pontos részfeladatok és a
rendelkezésre álló minta írja elő a formázási teendőket. A szövegszerkesztés
témakörben ez az egyik leggyakrabban előforduló típus. Az egyértelműen megadott
részfeladatok végigvezetik a vizsgázót a teljes megoldáson.
Az első részfeladat a „nyersmeghívó.doc” fájl megnyitását
kéri. Erre a részfeladatra pont nem jár, de e nélkül a további részek megoldása
nem lehetséges. A tapasztalatok szerint, akik szövegszerkesztővel képesek
megoldani a mostanihoz hasonló feladatot, a fájl megnyitással könnyedén elboldogulnak.
Az ehhez tartozó készségeket a 4.1 fogalmazza meg a részletes
követelményekben.
A 2. részfeladat általános utasítást tartalmaz a minta
alapján történő formázásra. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen utasítást követő
pontokban meghatározott részfeladatok nem minden esetben tartalmazzák az
összes szükséges formázási lépést. Ezért fontos a minta pontos megfigyelése
is.
A 3., 4., 5. részfeladat a betűméret beállítására ad
utasítást. A 3. részfeladatban megfogalmazott utasítás az egész szövegre vonatkozik.
Ahol ettől eltérő betűméretet kell alkalmazni, ott vagy egy újabb részfeladat
rendelkezik (mint itt a 4. és 5.), vagy a mintán szemmel látható beállításról
van szó. A vizsgán egy mintán egy-két pontos betűméret különbséget az érettségizőnek
nem kell észrevennie. Például a 12-es és 16-os betűméret közötti különbséget
már észre kell vennie, még ha pontosan meghatározni nem is tudja a vizsgázó.
Ilyen esetben, a pontozási útmutatóban csak a betűméret növelése szerepel, nem
a pontos érték (4.2.2.).
A 6. részfeladat a mintának megfelelő szöveg bevitelét és
annak tabulátorokkal formázását kéri. A szövegbevitel a 4.1-ben megfogalmazott
készség: „Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni”. A tabulátorok
használatát a 4.2.5 írja le a részletes követelményekben.
A 7. részfeladat a bekezdések formázására ad utasítást
(4.2.3). Fontos megjegyezni, hogy a „Részvételi díj…” kezdetű mondat jobbra
rendezése nem szerepel a részfeladatok között kiemelten, ezt a minta alapján
kell végrehajtani.
A 8. részfeladat másolásra ad utasítást, és erre pontot is
lehet kapni. A javításkor nem ellenőrizhető, hogy másolta, vagy újra gépelte a
szöveget. Ilyenkor a pontszám akkor is jár, ha ismételten begépelte a szöveget,
amivel valószínűleg időt vesztett. Az érettségi vizsgákon lehet arra
számítani, hogy a szöveg másolását (4.3.2), cseréjét (4.3.1) számon kérő részfeladatok
nagyobb méretű javítandó szöveget is tartalmazhatnak, aminek a másolás helyetti
begépelésére nem lesz elegendő idő.
A 9. 10. 11. részfeladat szövegcseréket ír elő, ami a
szöveg méretéből adódóan akár átgépeléssel is megoldható.
A 12. részfeladat a keret és az elválasztó vonal
megrajzolását kéri. A pontozási útmutatóból is látszik, hogy a vonalak
rajzolásának módszere szabadon választható. Lehet a bekezdés keretezésével és
a rajz eszköztár alkalmazásával is.
A 13. részfeladatban meghatározott ollót tetszőleges
forrásból veheti a vizsgázó, a lényeg, hogy a megfelelő helyre tudja tenni.
A 14. részfeladat megfogalmazása viszonylag kötetlen: „…
cserélje a betűtípust”. Ennél a feladatnál tetszőleges betűtípust beállíthat,
ami különbözik az alap betűtípustól. A megfogalmazásban azért nincs pontos
betűtípus megadva, mert a használt operációs rendszertől függ a telepített
betűtípusok köre. (A feladat kitűzőjének törekednie kell a platformfüggetlenségre.)
A betűtípus váltás készsége még így is ellenőrizhető.
A 15. részfeladat két feladatot is tartalmaz. A láblécbe
kell írni, valamint jobbra kell igazítani a bekezdést. A fejléc, illetve a
lábléc használata szinte valamennyi szövegszerkesztési feladatban várható.
A 16. és 17. részfeladatok nyomtatást és mentést kérnek. A
mentésnél pontszám csak akkor adható, ha a megadott néven menti munkáját. Az
ékezetes betűk kezelése még problémákat okozhat különböző operációs
rendszerek közötti átjáráskor, ezért az ékezetes betűk helyett az ékezetmentes
párjuk használata elfogadott.
2. Távirányító
Szint: Közép
Témakör: Prezentáció
Javasolt
megoldási idő: 20 perc
Megszerezhető
pontszám: 15 pont
Rajzolja meg egy távirányító műszaki leírásának segédábráját! Az
ábra körülbelül 15 cm magas legyen! A minta arányaitól kis mértékben eltérhet.
Javítási és pontozási útmutató
A távirányító világosszürke téglalap, fekete
kerettel |
1 pont |
Megtalálható előlapján a 6 db kerek gomb (3 x 2) |
1 pont |
A gombok igazítása az ábrának megfelelő |
1 pont |
A kerek gombok közül a bal felső piros |
1 pont |
A többi kerek gomb sötétszürke-világosszürke
színátmenetes |
1 pont |
Megtalálható előlapján az 5 db téglalap alakú gomb.
Valamennyi sötétszürke-világosszürke színátmenetes. |
2 pont |
Az azonos kinézetű gombok egyenlő térközzel
rendelkeznek |
1 pont |
A gombjait fehér, lekerekített sarkú, a mintának
megfelelő téglalap keretezi |
1 pont |
Elkészült a sötétszürke, téglalap alakú, „jeladót”
rejtő ablak az ábra tetejénél |
1 pont |
Megtalálható legalább az egyik ceruzaelem |
1 pont |
A második elem az elsővel egybevágó, 180º-os
elforgatással készült |
1 pont |
Az elemek mellett van a hátlapra mutató nyíl |
1 pont |
A felirat vastagított betűkkel készült |
1 pont |
Az ábra aljára írta a nevét |
1 pont |
|
15 pont |
Elemzés:
A feladat
reproduktív jellegű. Pontos részfeladatok és a rendelkezésre álló minta írja
elő a teendőket. A grafika témakörben gyakran előforduló típus. Az egyértelműen
megadott részfeladatok végigvezetik a vizsgázót a teljes megoldáson.
A feladat bevezetőjében olvasható:
„A minta arányaitól kis mértékben eltérhet”, ami arra utal, hogy nem az ábra
mérnöki precizitással történő másolása a feladat, hanem a grafikai program
lehetőségeinek felhasználása egy megadott problémához. A feladat megoldásához
nincs szükség rajztehetségre, ugyanis az informatika vizsgán nem a kreatív
kézügyességet mérik, hanem a grafikai eszközök használatának ismeretét.
A részletes követelmények között
szerepel (8.2.4) az elemi alakzatok megrajzolása, módosítása: „Tudjon elemi
ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni”. A pontozási útmutatóból jól
látszik a feladat kitűzőjének szándéka. Pont jár akkor, ha a távirányító
világosszürke téglalap, fekete kerettel. Megtalálható 6 db kerek gomb a
megadott elrendezésben. A kerek gombok közül elegendő egy darab elkészítése, a
többit másolással lehet létrehozni. A követelmények között szereplő módosítás
(javítás) az egyik gomb pirossá tételénél jelenik meg.
Fontos a feladatban az
elrendezéseknél a szabályosság. Pontot ér, ha a gombok egyenlő térközzel
rendelkeznek. Mivel szinte mindegyik grafikai program rendelkezik pontos pozicionálást
támogató eszközzel nem szemmérték alapján kell a vizsgázóknak dolgozniuk.
A 4. részfeladat szerint az első
ceruzaelem 180°-os elforgatásával kell a másodikat elkészíteni. Ez a
követelményrendszerben megjelenő transzformációs ismereteket méri.
Az 5. és 6. feladat egyaránt szöveg
elhelyezésére utasít a képen. A számítógépes grafika rendszeresen valamilyen
szöveggel fordul elő. Fontos, hogy egy ábrára tudjunk feliratot elhelyezni,
valamint egy ábrát tudjunk „szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni”
(8.2.5).
A 7. részfeladat szerint
tetszőleges képformátumban elmentheti képét a vizsgázó. A választás kevésbé
szabad, mint a megfogalmazás. Olyan formátumot kell választani, amiben a szürke
színátmenet és a piros gomb is látható marad. Nem megfelelő formátum a
fekete-fehér vagy a szürkeárnyalatos formátum.
3. Praia
Szint: Közép
Témakör: Szövegszerkesztés
Javasolt
megoldási idő: 20 perc
Megszerezhető
pontszám: 12 pont
Formázza a mellékelt dokumentumot!
1.
Nyissa meg a „nyerspraia.doc” fájlt!
2.
Cserélje ki a szövegben az „sz.cs.”
rövidítést a „szigetcsoport”, a „P.” rövidítést a „Praia” szóra!
3.
A szövegszerkesztő program segítségével
ellenőrizze a szöveg helyesírását! Javítsa a hibákat! (A város-, sziget- és
személyneveket helyesen gépeltük be.)
4.
Állítsa a teljes szöveg betűméretét 14
pontos nagyságúra!
5.
A bekezdések igazítása legyen sorkizárt,
első soruk 1 cm-rel beljebb kezdődjön!
6.
A cím legyen fekete alapon fehér nagybetűs
szöveg!
7.
A cím legyen középre igazított, utána
legyen egysoros térköz!
8.
Mentse a dokumentumot „Praia.doc” néven!
A „nyerspraia.doc” fájl tartalma:
Praia
A Zöld-foki Kőztársaság Fővárosa. A Zöld-foki sz.cs. San Tiago szigetén
fekszik. 4000, a környékbeli telepűlésekkel együtt 20000 lakosa van, legnagyobb
részük a nyugat-afrikai partokról rabszolgaként behurcolt négerek
leszármazottja. Sok a múlatt. A hőmérséklet egész éven át magas, a csapadék
igen kevés, csupán 200–300 mm évente, s a java nyáron hull le.
San Tiago szigetét 1460-ban fedezte fel Gomes portugál hajós, s hamarosan
számos portugál telepes érkezett ide, akik P.-t választották a sziget
föhelyéül. P. a XV. század végétől nemcsak a sz.cs., hanem Portugál Guinea
gyarmat székhelye is. A XVI. századtól kezdve kikötője Afrika nyugati partjain
virágzó rabszolgakereskedelem egyik központja, s – kiváló közlekedésföldrajzi
helyzeténél fogva – egyúttal az Afrika megkerülésével Ázsia országai felé
vezető tengeri kereskedelmi útvonal egyik fontos állomása. A Szuezi-csatorna
megnyitása (1869) óta e tekintetben jelentősége alaposan megcsappant. A sz.cs.
1951-ben Portugália tengerentúli tartománya lett, majd 1972-ben helyi
autonómiát kapott. A független köztársaságot 1975-ben kiáltották ki, ennek
fővárosa is P. lett.
A város elsősorban közigazgatási központ. Az ipart néhány kissebb
élelmiszerfeldolgozó üzem képviseli. A lakosság egy része idényjelleggel más
területekre – pl. Sao Tomé szigetére – megy dolgozni. Jelentős a halászat.
Kikötőjéből főként a sürün lakott és intenzíven müvelt San Tiago sziget
termékei – kávé, nádcukor, dohány, valamint meleg égövi gabonafélék – kerülnek
kivitelre. A sz.cs. repülőtere – Espargo légikikötő – Sal szigeten található.
A VILÁG FŐVÁROSAI – KOSSUTH KÖNYVKIADÓ, 1977
Javítási és pontozási útmutató
Kicserélte az összes „sz.cs.” rövidítést a
„szigetcsoport” szóra |
1 pont |
Kicserélte az összes „P.” rövidítést a „Praia” szóra |
1 pont |
A szövegben kijavította az összes helyesírási hibát.
A szövegszerkesztő program a beadott dokumentumban legfeljebb csak a
tulajdonneveknél jelez helyesírási hibát. A pontszám tovább nem bontható. |
2 pont |
Beállította a szöveg betűméretét 14-esre |
1 pont |
A bekezdések sorkizártak |
1 pont |
Az első bekezdés középre igazított |
1 pont |
A fehér betűs cím fekete téglalapban helyezkedik el |
2 pont |
Az első bekezdés nagybetűs |
1 pont |
Beállította az első bekezdés utáni térközt |
1 pont |
Elmentette a dokumentumot „Praia.doc” |
1 pont |
|
12 pont |
Elemzés
A feladat a szövegszerkesztés
témakör egy kisebb részét fedi le, ezért ilyen típusú feladat mellett
valószínűleg lesz még egy hasonló időigényű, de más ismereteket számon kérő
szövegszerkesztési feladat is. Olyan ismeretek számonkérése jelenik meg a
feladatban, amit egy reprodukciós feladat során nehéz megvalósítani.
A 2. részfeladat a szövegen belüli
cseréket végezteti el. Ez a követelmények 4.3.1. pontjában jelenik meg:
„Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélése funkcióit”.
A 3. részfeladat a helyesírás
ellenőrző használatát kéri számon. A helyesírás ellenőrző a tulajdonneveket sok
esetben nem ismeri helyesen (a beépített szótár korlátozott mérete miatt),
ezért szerepel a feladat szövegében, hogy „A város-, sziget- és személyneveket
helyesen gépeltük be”. Az ilyen feladatok miatt fontos, hogy ugyan
használhatnak a diákok érettségin idegen nyelvű szoftvert, de azon a magyar
nyelvű helyesírás ellenőrzőnek elérhetőnek kell lennie.
A 4. 5. és 7. részfeladatban
szereplő ismereteket majdnem mindegyik szövegszerkesztéssel kapcsolatos
feladatban számon kérik.
A 6. részfeladat fekete alapon
fehér betűket ír elő. Ritkán jelenik meg a bekezdésformázás ezen változata,
de a vizsgázónak legalább egy módszert kell ismernie, amivel ez a hatás
elérhető. Ez lehet a bekezdés formázásánál beállított háttér, de lehet egy
megrajzolt fekete téglalap a szöveg mögé helyezve.
4. Párduc
Szint: Közép
Témakör: Prezentációkészítés
Javasolt megoldási idő: 20 perc
Megszerezhető pontszám: 15 pont
1. Készítse
el a következő prezentációt! A diákon lévő rajzokat rajzolóprogram segítségével
készítse el. A rajzoló programban kell lennie radírozó funkciónak! Munkáját parduc.ppt néven mentse! (7 dia)
2. Először
készítse el a rajzokat! A rajzlap méretét kb. 6 x 6 cm-esre állítsa be, így a
párduc töltse ki a rendelkezésre álló helyet!
A párducnak nem kell
megegyeznie a mintaként megadott rajzzal, de törekedjen a hasonlóságra! Kör-,
egyenes- és ívelemeket használjon!
Használja rajzolás közben a
másolás, a tükrözés és a forgatás eszközöket!
Az öt „fázisrajzot” parduc1,… parduc5 nevű és .bmp vagy .gif típusú állományba mentse!
A bemutató sötétzöld hátterű, a
címek sárga színűek és 44 pontos betűméretűek legyenek!
A 2. dián a felsorolás 40
pontos betűkkel készüljön!
A képek a diákon középen
helyezkedjenek el!
Állítson be a vetítéshez
időzítést úgy, hogy minden dia 3–4 másodpercig jelenjen meg!
|
2. dia |
|
|
|
|
|
|
|
Javítási és pontozási útmutató
A rajzlap méret kb. 6 x 6 cm-es |
2 pont |
5 rajz elkészítése |
5 pont |
A parduc1,… parduc5 nevű állományok |
2 pont |
A bemutató sötétzöld hátterű |
1 pont |
A címek sárga színűek |
1 pont |
44 pontos betűméretűek |
1 pont |
A 2. dián a felsorolás 40 pontos
betűkkel |
1 pont |
A képek a diákon középen |
1 pont |
A vetítéshez időzítés |
1 pont |
|
15 pont |
Elemzés
Az informatika érettségi gyakorlati
jellege érvényesül ebben a feladatban. A vizsgázó számítógépes munkában való
jártasságát és kreativitását lehet mérni a grafika és prezentáció készítéssel
(8.1 és 8.2).
A feladat megoldása során a
vizsgázónak igazolnia kell, hogy képes kiválasztani a megfelelő alkalmazói
programot, és azt önállóan, funkcionálisan tudja használni. A megfelelő rajzoló
programot és abban a szükséges grafikai elemeket neki kell kiválasztania
(8.1–8.4). Az esztétikus kivitelezés során az alkotó jelleg dominál. A rajzolás
nem áll távol a hétköznapi problémáktól.
Az egyszerű grafikai elemekkel
történő rajzolást mintaábrák segítik. Ezzel elsősorban az eszközhasználatot
mérjük és nem a grafikusi képességeket. Lényeges, hogy a grafikai objektumokkal
műveleteket tudjon végezni, azok paramétereit be tudja állítani (8.2.4). Ez a
részletes követelményrendszerben a következőképpen van megfogalmazva:
Ismerje a programkezelő
felületét.
Tudjon elemi ábrákat rajzolni,
javítani, transzformálni.
Tudjon képeket képfeldolgozó
programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani.
Grafikus ábráit, képeit tudja
szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.
A rajzoláshoz a következő
eszközöket kell alkalmazni:
rajzlap méretének állítása
vonal-, kör- és ívrajzolás
rajzolás színének állítása
kitöltés adott színnel
ábrarészlet másolása, mozgatása,
illetve ismételt alkalmazása
törlés, javítás és radírozás.
A kész képek segítségével
bemutatót kell létrehozni. A diákon néhány elem formátumát a feladat előírja. A
prezentációkészítés szokásos lépéseit szükséges alkalmazni (8.1.1-8.1.4):
a program megnyitása
a leírásnak megfelelő sötétzöld
háttér beállítása
a laponkénti elrendezés
kiválasztása
a szöveg beírása, a rajzok
beillesztése
az igazítások elvégzése
a diák megtekintése
a szükséges változtatások,
javítások elvégzése
a bemutató mentése.
A feladat
konkrét programtól és verziótól független problémát fogalmaz meg, kerüli a
specialitásokat.
Nem elhanyagolható és a pontozási
útmutató ennek szellemében készült, hogy több állománnyal kell dolgozni a
megoldásban. A grafikai állományok nevei rögzítettek, és közös könyvtárba kell
menteni őket. Precíz és pontos állománykezelés szükséges az értékelhető
megoldáshoz.
A bemutatóhoz időzített vetítést
kell beállítani. A kész prezentációt el kell menteni megadott állománynévvel.
5. Kelt pite
Szint: Közép
Témakör: Szövegszerkesztés
Javasolt megoldási idő: 40 perc
Megszerezhető pontszám: 50 pont
A mellékelt Pite_forrás.doc állományban talál egy receptet, melyet egy egyszerűbb szövegszerkesztővel
írtak.
Alakítsa át (és írja ki a Pite.doc állományba) a következő szempontok szerint a mintának
megfelelően, a szövegszerkesztő lehetőségeinek kihasználásával:
A lapméret A4 legyen, az alsó
és felső margó 3 cm, a bal-, ill. a jobb oldali pedig 2,5 cm!
Az állományban üres sor ne
legyen (bekezdés előtti vagy utáni térköz állításokkal kell megoldani a
tagolást).
A cím („Kelt pite”) legyen 16
pontos betűméretű, vastagon szedett, GARAMOND betűtípusú és középre igazított!
Utána 18 pontos térköz legyen! Az alcímek legyenek ARIAL betűtípusúak, 14
pontos méretűek, vastagon és dőlten szedettek, és előtte 12, utána 6 pontos
térközök legyenek!
A recept szövege TIMES NEW
ROMAN betűtípusú legyen, 12 pontos betűkkel!
A bekezdéseket mindkét margóhoz
igazítani kell. A mintának megfelelően kell a felsorolásokat elkészíteni.
A lábjegyzetek szövege nincs a
forrásállományban, azokat be kell szúrni!
Az élőfejbe középre igazítva
írja be a nevét, jobbra igazítva az iskoláját!
Minta:
Javítási és pontozási útmutató
A lapméret A4 |
1 pont |
Alsó és felső margó 3 cm, a bal-,
ill. a jobb oldali pedig 2,5 cm |
2 pont |
Az állományban üres sor nincs |
3 pont |
A cím („Kelt pite”) legyen 16
pontos betű méretű |
2 pont |
Vastagon szedett |
2 pont |
GARAMOND betűtípusú |
2 pont |
Középre igazított |
2 pont |
Utána 18 pontos térköz |
2 pont |
Az alcímek ARIAL betűtípusúak |
2 pont |
14 pontos méretűek |
2 pont |
Vastagon |
2 pont |
Dőlten szedettek |
2 pont |
Előtte 12, utána 6 pontos
térközök |
2 pont |
A recept szövege TIMES NEW ROMAN
betűtípusú |
2 pont |
12 pontos betűkkel |
2 pont |
A bekezdéseket mindkét margóhoz
igazított |
3 pont |
Felsorolások |
3 pont |
A lábjegyzetek szövege |
2 pont |
Élőfej |
2 pont |
|
40 pont |
Elemzés
Az érettségi vizsga letétele után
akár a közvetlen munkába állás, akár a további felsőoktatásban történő
tanulás esetén a szövegszerkesztés magas színvonalú tudása és alkalmazása ma
már nélkülözhetetlen. Ez jelenleg már az általános műveltség része. Otthon és a
munkahelyeken, ahol számítógépet használnak, a hivatalos levelezést,
dokumentumok, feljegyzések elkészítését szövegszerkesztővel oldják meg. A
részletes vizsgakövetelmények ezt figyelembe veszik: biztosítják azt az
informatikai elméleti és gyakorlati ismeretanyagot és jártasságot, amellyel az
érettségizett diák tudását alkalmazni és folyamatosan megújítani képes.
A feladat tetszőleges
szövegszerkesztő programmal megoldható, amely képes a felsorolt szerkesztési
funkciókat és formázásokat végrehajtani.
Ennél a feladatnál részletes
feladatleírás alapján kell a forrásszöveg szerkesztését és formázását
elvégeznie a vizsgázónak. A vizsgázó munkáját nyomtatott mintadokumentum segíti
elő. A részfeladatok pontosan körülhatároltak és egyértelműek. A megoldásukhoz
fel kell ismerni a szükséges műveleteket és eszközöket. A teljes feladat
reprodukciós jellegű.
Ez a feladat nem kér számon magas
szintű szövegszerkesztési ismereteket. Lényegében csak alapfogalmakat és
funkciókat használ. Esztétikus megjelenést és szép külsőt kell adni egy
szakácskönyvből származó receptnek.
A dokumentum elkészítéséhez az
alapfogalmak ismerete és használata szükséges:
dokumentum megnyitása (4.1.4)
oldalbeállítás – lapméret,
margók, élőfej szerkesztése (4.2.6)
bekezdésformázás – térköz
alkalmazása, üres sorok használata helyett, igazítások (4.2.3)
karakterformázás – betű
típusának, stílusának és méretének állítása (4.2.2)
felsorolás és sorszámozott felsorolás
használata (4.2.4)
lábjegyzet létrehozása (4.4.3)
A
dokumentumban nem lehet ismételt szóköz leütéssel igazítani, illetve térköz
alkalmazása helyett felesleges bekezdés végjeleket használni.
A részfeladatok leírásában és a
mintán megadott formázásokért jár a javítási útmutatóban megadott pontszám,
amely tovább már nem bontható.
Az elkészített munkát a vizsgázónak
el kell mentenie adott állománynéven (4.1.4), de nyomtatnia nem kell.
6. Készítsen Weblapokat egy
számítástechnikai tanfolyam egyik leckéjének segédleteként!
Szint: Emelt
Témakör: Weblap
szerkesztés
Javasolt megoldási idő: 50 perc
Megszerezhető pontszám: 25
pont
2.
A címeket és szövegeket formázza meg egységesen, jól olvashatóan, esztétikusan!
A lapok háttere legyen egységesen világoskék, a betűk színe pedig sötétkék!
3.
Az első lap szolgáljon tartalomjegyzékként! Helyezze el rajta a mellékelten
megkapott szg.gif képet!
4.
A kép mellé írja: „Perifériák csoportosítása”!
5.
Helyezzen el egy elválasztó vonalat a lapon! A vonal hossza az ablak szélességének
a 70%-a legyen!
6.
A vonal alá kerüljön egy táblázat! Helyezze el az első sorában az „Input”,
„Output”, „Háttértárak” szavakat!
7.
A második sorba kerüljenek a korábban elkészített „billkicsi.gif”,
„flopkicsi.gif” és a „monkicsi.gif” képek!
8.
A táblázat legyen az ablakban vízszintesen középre igazított!
9.
Mentse a lapot „index.html” néven!
10.
Készítsen Weblapot „in.html” néven!
11.
A lap felső részének elrendezése egyezzen meg az „index.html” lapon láthatóval!
Képként a billen.gif” fájlt használja, a szöveg pedig „Beviteli eszközök”
legyen!
12.
A vonal alatt felsorolásjelekkel helyezze el a következőket:
„Billentyűzet”, „Egér”, „Scanner”, „Botkormány”, „Mikrofon”, „…”!
13.
A lap végére, jobbra helyezzen el egy „Vissza az előző oldalra” feliratot!
14.
Erre a feliratra kattintva juthassunk vissza az „index.html” lapra!
15.
Készítsen az „in.html” lapról másolatot „out.html” néven!
16.
Ezen a lapon a kép a „monitor.gif”, a szöveg a „Kiviteli eszközök” legyen!
17.
A felsorolásban a következők szerepeljenek: „Monitor”, „Nyomtató”,
„Hangszóró”, „...”!
18.
Készítsen az „in.html” lapról másolatot „hat.html” néven!
19.
Ezen a lapon a kép a „flopi.gif”, a szöveg a „Háttértárak” legyen!
20.
A felsorolásban a következők szerepeljenek: „Hajlékonylemez”, „Merevlemez”,
„Streamer”, „CD-RW”, „DVD-RAM”, „...”!
21.
Helyezzen el az „index.html” lapon hivatkozásokat úgy, hogy az ott lévő
képekre kattintva a megfelelő lapra ugorhassunk! (Ne felejtse el a lapot
ismételten menteni!)
Javítási és pontozási útmutató
Elkészített
egy kicsinyített képet |
2 pont |
Az
összes kicsinyített képet elkészítette |
2 pont |
Legalább
egy lapon beállította a hátteret és betűszínt |
1 pont |
Az
összes lapon beállította a hátteret és betűszínt |
1 pont |
Az
„index.html” lapon az „szg.gif” képet elhelyezte, a szöveg mellette van |
1 pont |
Elhelyezett
a lapon „70% hosszú” elválasztó vonalat |
1 pont |
Elkészítette
a táblázatot |
2 pont |
A
táblázat első sorába behelyezte a szövegeket |
1 pont |
A
táblázat második sorában elhelyezte a kicsinyített képeket (nem az eredeti
képeket tette be kicsinyített megjelenítéssel) |
2 pont |
A
táblázat az ablakban középre igazított |
1 pont |
Az
„in.html” lap felső részén jó kép és szöveg található |
1 pont |
A
felsorolást HTML utasítás segítségével készítette el |
1 pont |
A
„Vissza az előző oldalra” feliratot jobbra rendezte |
1 pont |
A
hivatkozást elhelyezte a „Vissza az előző oldalra” felirathoz |
1 pont |
Az
„out.html” lap az „in.html” alapján, a szöveg és képcserével elkészült |
2 pont |
A
„hat.html” lap az „in.html” alapján, a szöveg és képcserével elkészült |
2 pont |
Az
„index.html” lapon lévő képekhez a megfelelő hivatkozásokat elhelyezte
(hivatkozásonként 1–1 pont) |
3 pont |
|
25 pont |
Elemzés
A részletes követelmények, 7.
Információs hálózati szolgáltatások pontjában szerepel, hogy:
– tudjon szöveges dokumentumokat,
adatállományokat hálózatra elhelyezni,
– tudjon célszerű hiperszöveges
dokumentumokat készíteni.
A feladat a 7.2, A weblap készítés,
témakörhöz kapcsolódik. A feladat ezeket a gyakorlati ismereteket kívánja
számon kérni. E helyen is hangsúlyozni érdemes, hogy az érettségi vizsgán nem
áll rendelkezésre online internetes hálózati kapcsolat. A kész weblapoknak lokális
gépen böngésző segítségével olvashatóaknak kell lenni.
A feladat reproduktív jellegű.
Pontos részfeladatok írják elő, hogy az egyes oldalak hogyan nézzenek ki és
milyen elemeket tartalmazzanak.
A feladat weblapszerkesztő
program segítségével megoldható (7.2.2). (Emelt szinten a HTML-nyelv segítségével, egyszerű
szövegszerkesztő programmal történő weblapkészítés is elvárás. A megoldás így
is elkészíthető, de így időigényesebb.)
Az 1. részfeladatban 3 állományban
megadott kép méretét kell megváltoztatni. Ehhez a 8.2 Grafika témakörnél
megfogalmazott követelménynek – „Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani,
minőségét javítani.” – kell a vizsgázónak eleget tennie. A hálózati
alkalmazásoknál törekedni kell a kis méretű állományok használatára.
A 2. részfeladatban a weblapok
általános formázási feladatait, a háttér és a karakter megjelenési paramétereit szükséges
beállítani. Ezek ismeretét a 7.2.3 fogalmazza meg a részletes
követelményekben.
A 3. részfeladat
tartalomjegyzék készítését írja elő. Ennek megvalósítása összefügg a további
részfeladatokkal. Az egyes eszközökről szóló lapokra hivatkozásokat, linkeket
kell létrehozni. Ezeket a lapokat időben előbb érdemes létrehozni és csak
azután a tartalomjegyzéket. Ebből az látszik, hogy a teljes megoldást nem
lineárisan, a részfeladatok sorszáma szerint érdemes megalkotni. Az optimális
sorrendet a vizsgázónak kell megtalálnia. Ettől el lehet térni, de ez
időveszteséggel jár.
Erre az oldalra még egy képet
és a 4. részfeladat szerint mellé, tehát meghatározott helyre, adott szöveget
kell elhelyezni. A vizsgázó reprodukciós képességét mérik az ilyen jellegű
részfeladatok.
Az 5. részfeladat 70%-os
ablakszélességű vonal elhelyezését írja elő. A javítási útmutató szerint
lényeges a pontos paraméter-beállítás ellenőrzése, és nem elég csak az elem
elhelyezése.
A 6., 7. és 8. feladat alkotóbb
jellegű. A leírás alapján táblázatot kell beszúrni. Előtte érdemes megtervezni,
például hány oszlop és sor legyen. A részfeladat szövegének értelmezése alapján
megoldható. A táblázat celláiba szöveget, illetve képeket kell beszúrni. A
megoldás javításakor itt ellenőrizni kell, hogy a vizsgázó a már
megváltoztatott méretű képek állományait illesztette-e a cellákba. Az eredeti
képek kicsinyített megjelenítése nem teljes értékűek. A 8. részfeladat szerint
a táblázatot középre igazítottá kell alakítania a vizsgázónak.
A 9. részfeladattól, megadott
néven történő mentés, több állományt kell létrehozni. A vizsgázónak ehhez
biztos állománykezelési ismeretekkel kell rendelkeznie (3.1.4). Rossz állománynevek
és kiterjesztések alkalmazása esetén (hivatkozásokban is) a böngészők nem
jelenítik meg a vizsgázó munkáját. Komplex módon szükséges átlátni az
állományok közötti összefüggéseket. A weblapkészítési feladat megoldásánál
alapvető fontosságú a hivatkozások elhelyezése és ellenőrzése. Az ellenőrzés
böngésző használatát igényli a vizsgázótól és a javító tanártól.
A 10. és 11.
részfeladat-állomány új néven történő mentését és átszerkesztését igényli az
eredeti formátum megtartásával. A 12., 17. és 20. pont felsorolás használatát
igényli. Ez annak a vizsgázónak, aki készség szintjén ismeri a formázási
funkciókat, nem jelenthet problémát. A szövegelemek pontos bevitelére szükséges
ügyelni.
A 13. részfeladatban a lap végére,
jobbra kell egy „Vissza az előző oldalra” feliratot elhelyezni, és a 14. pont
szerint hivatkozássá alakítani. A funkció megvalósítása könnyű, de precíz
munkát követel meg.
A 15–20. részfeladatok szöveg-,
képcserével és az állományok új néven való mentésével elkészíthetők.
Az utolsó, 21.-es, részfeladat a
legelső lap, „index.html” állomány, módosítását igényli. Az eddigiekhez képest
annyi többletmunka szükséges, hogy nem szöveget, hanem képet kell linkké
alakítani.
A feladat reprodukciós jellegéből
következően erősen strukturált. Ez elősegíti és irányítja a megoldást. A
javítási útmutató megoldásrészekre adható pontszámok rendszerét egyértelműen
lehetett kialakítani ez alapján. Ez a feladat az emelt szintű érettségi
könnyebb feladattípusai közé tartozik.
7. Párbajtőr
Szint: Emelt
Témakör: Adatbázis
kezelés
Javasolt megoldási idő: 45 perc
Megszerezhető pontszám: 20
pont
Az újkori olimpiák férfi, egyéni
párbajtőr dobogós helyezetteinek adatait vizsgálja meg adatbázis-kezelő
rendszer segítségével! Ezeket az információkat egy adattáblában tároljuk.
Készítsen új adatbázist parbaj néven! A versenyzők adatait
tartalmazó adattáblát (Egyéni.xls)
importálja az adatbázisba!
A tábla
szerkezete:
EGYÉNI (Azonosító,
Év, Helyszín, Helyezés, Név, Ország)
Azonosító A versenyző
azonosítója (számláló), ez a kulcs
Év Az olimpia
időpontja (szám)
Helyszín Az olimpiát
rendező város (szöveg)
Helyezés A versenyző
helyezése a versenyszámban (szám)
Név A versenyző
neve (szöveg)
Ország A versenyző
országának rövidítése (szöveg)
Feladatok
Készítse
el a következő feladatok megoldását! A zárójelben lévő betűk legyenek a nevek a
mentésnél!
Listázza ki az aranyérmes versenyzők nevét, az
olimpia idejét és helyét az időpont alapján növekvően! (A)
Kulcsár Győző melyik olimpián és milyen helyezést
ért el? (B)
Írassa ki az atlantai olimpia érmeseinek nevét és
helyezését! (C)
A magyarok hány dobogós helyezést értek el? (D)
Kik voltak a magyar dobogósok? Mindenki csak egyszer
szerepeljen a helyezések számával! (E)
Ki nyert többször aranyérmet? (F)
Összesítse, hogy melyik ország hány aranyérmet
szerzett! (G)
Melyik városban rendeztek többször olimpiát? (H)
Készítsen jelentést, országonként és helyezésenként
csoportosítva az olimpikonok nevét! (I)
Készítse el az országonkénti éremtáblázatot
lekérdezéssel és jelentéssel! A jelentésben az országokat emelje ki! (J)
Párbajtőr pontozási útmutató
Adatbázis
létrehozása |
1 pont |
Adattábla
importálása |
1 pont |
Kulcs beállítása |
1 pont |
A: SELECT Név, Év,
Helyszín FROM Egyéni WHERE Helyezés=1 ORDER BY Év; |
1 pont |
B: SELECT Év,
Helyszín, Helyezés FROM Egyéni WHERE
Név='Kulcsár Győző'; |
1 pont |
C: SELECT Név,
Helyezés FROM Egyéni WHERE
Helyszín='Atlanta' ORDER BY
Helyezés; |
1 pont |
D: SELECT Count(*)
AS [Érmek száma] FROM Egyéni WHERE
Ország='MA'; |
2 pont |
E: SELECT Név,
Count(*) AS [Helyezések száma] FROM Egyéni WHERE
Ország='MA' GROUP BY Név; |
2 pont |
F: SELECT Név,
Count(*) AS [Aranyérmek száma] FROM Egyéni WHERE Helyezés=1 GROUP BY Név HAVING
Count(*)>1; |
2 pont |
G: SELECT Ország,
Count(*) AS [Aranyérmek száma] FROM Egyéni WHERE Helyezés=1 GROUP BY Ország; |
2 pont |
H: SELECT Helyszín,
Count(Helyszín)/3 AS [Olimpiák száma] FROM Egyéni GROUP BY
Helyszín HAVING
Count(Helyszín)>3; |
2 pont |
I: jelentés |
1 pont |
J: SELECT Ország,
Helyezés, Count(*) AS Darab FROM Egyéni GROUP BY Ország,
Helyezés ORDER BY Ország; |
2 pont |
J: jelentés |
1 pont |
|
20 pont |
Elemzés
Ez a gyakorlati feladat a részletes
követelmények 6. Adatbáziskezelés pontjában szerepelő ismereteket igényli a
megoldáshoz.
A vizsgafeladat megoldásakor
létrehozandó adatbázis egy adattáblát tartalmaz, amely így rendkívül egyszerű
szerkezetű. Az adattáblát egy xls állományból kell importálni. A feladat
szövege tartalmazza a mezők jelentését és típusát, a kulcsmező megadását
(6.2.1). A feladatnak ez az első, bevezető része reproduktív jellegű. A
részfeladatok megoldása inkább alkotó jellegű, hiszen a felsorolt kérdések
megválaszolásához részletes útmutató nélkül, lekérdezéseket és jelentéseket
kell készíteni. Az egy tábla használata mélyebb adatmodellezési ismereteket
nem igényel, az adatvisszanyerés az alapvető cél.
A megoldáshoz tetszőleges
adatbáziskezelő-rendszer választható. A különböző rendszerekben nem egyforma
nehézségű a megoldás. Interaktív felület nélkül a lekérdezések elkészítése
körülményesebb. A feladat készítője Access, illetve funkciójában ehhez hasonló
rendszert és minimum egy lekérdező nyelv pl.: SQL használatát feltételezi a
megoldáshoz (6.3).
A megoldások elkészíthetők QBE-rács
használatával és SQL nyelvű lekérdezések írásával is. A két fajta felelet
alkotási módot egyenértékűnek tekintjük. A két módszernek más-más nehézsége
illetve előnye van, illetve a probléma megoldó képesség vizsgálata a cél. A
javítási útmutató az SQL nyelvű minta megoldásokat adja meg a könnyebb és jobb
dokumentálhatóság miatt.
A részfeladatok megoldása előtt az
adatbázis létrehozásáért (6.2.3), az adattábla importálásáért és a kulcs
megadásáért (6.1.1) is jár már 1–1 pont a javítási útmutató szerint.
A lekérdezések elkészítéséhez a
vizsgázónak ki kell tudnia választania a megjelenítendő mezőket (6.3.1), és
szűrési feltételeket alkotnia a tulajdonságok alapján.
Az 1. pontban a feladat szövege
felsorolja a megjelenítendő mezőket, és a vizsgázónak a szűrési feltétel
megadásához értelmeznie kell, hogy az „aranyérmes” tulajdonság melyik mező,
milyen értékével van ábrázolva. Az eredménylistát évszám szerint rendezve kell
megjeleníteni.
A 2. részfeladat is rekordszűrést
igényel, de ebben az esetben már a megjelenítendő mezők listáját is a kérdés
alapján kell meghatározni. Melyik olimpián – év és helyszín, milyen
helyezést ért el – helyezés
tulajdonság megjelenítése a rekordokból a név alapján történt szűrés után.
A 3. részfeladat megoldásához a helyszín attribútum alapján szükséges
szűrni és helyezés szerint rendezni.
Ez a három lekérdezés egyszerű
szűréssel valósítható meg, a javítási és pontozási útmutató szerint 1–1 pont
adható helyes megoldás esetén. A többi, kicsit több meggondolást igénylő helyes
lekérdezés elkészítéséért 2–2 pont jár.
A 4. részfeladat kérdésének
megválaszolásához aggregáló függvényt (COUNT) kell alkalmazni a megfelelően
szűrt rekordokra. A vizsgázónak az adattáblában meg kell néznie, hogy melyik
mezőben és milyen értékkel van ábrázolva a versenyzők nemzetisége.
Az 5. részfeladat csoportalkotás
(GROUP BY) segítségével oldható meg. Ennek szükségességére, „Mindenki csak
egyszer szerepeljen a helyezések számával!” és használatára a vizsgázónak kell
rájönnie.
A 6. részfeladat megoldása igényli
talán a legtöbb ötletet. Az 1. részfeladatban már az aranyérmeseket szűrni
kellett. Ezeket a rekordokat most név
alapján csoportosítani kell és a csoportok rekordszáma (COUNT) alapján a
csoportra is szűrni kell (HAVING Count(*)>1). A megoldás a vizsgázótól
biztos absztraháló képességet igényel.
A 7. részfeladat megoldásához már a
kérdés is sugallja, hogy csoportot kell alkotni az ország mező alapján az „aranyérmes” rekordokból. A
csoportalkotással megoldható feladatok közül talán ennek a legkönnyebb a
megoldását elkészíteni.
A 8. részfeladat az adattábla
elemzését igényli. Észrevehető, hogy minden olimpiához három rekord tartozik,
egy első, egy második és egy harmadik helyezéshez tartozó. Ezek szerint, ha egy
olimpiai város háromnál többször szerepel a táblában, akkor abban a városban
többször rendeztek olimpiát.
A 9. részfeladat szerint jelentést
kell készítenie a vizsgázónak. Ezt a jelentésvarázslóval érdemes elkészíteni,
mert az egyben a megadott szempontok alapján csoportosítást is képes végrehajtani.
A megoldáshoz különösebb ötlet nem kell, a megfelelő eszközt kell kiválasztani
és használni. A helyesen létrehozott jelentésért 1 pont adható.
A 10., utolsó részfeladatban még
egy lekérdezést és egy hozzákapcsolódó jelentést kell megalkotni. Minden olimpia
után elkészítik, és nyilvánosságra hozzák az országonkénti éremtáblázatot.
Valószínű ezzel nem most találkoznak először a vizsgázók. A feladat így élőnek,
bizonyos értelemben hétköznapinak tekinthető. A válasz ország és helyezés
alapján történő csoportalkotással, a csoportokon belüli rekordszámlálással
lehet megadni. A kész lekérdezés alapján készíthető el a jelentés. A javítási
és pontozási útmutató alapján a lekérdezésért 2 és a jelentésért 1 pont adható.
A teljes feladatról elmondható,
hogy kész, strukturált adathalmaz alapján kell a vizsgázónak adatbázist és
azon belül adattáblát létrehoznia (6.1.1). Az adattábla feltöltését nem neki
kell elvégeznie, hiszen ez túl sok időt venne igénybe (6.2.3). Kevés adat
esetén a kérdések nem jelentenének élő problémát. A komplex feladatokban fontos
az adatforrások importálása.
Az elkészítendő 9 lekérdezésből 3
egyszerű szűrési feladat, 5 megoldáshoz csoportokat kell alkotni, és ebből
2-nél ez alapján is szűrni szükséges. A lekérdezések feléhez alapvető aggregáló
függvényt is használni kell (6.3.1).
Kisebb súllyal, 20-ból 2 pontért,
jelentést kell varázslóval előállítani (6.4.2).
8. A lencsék nagyítása
Szint: Emelt
Témakör: Táblázatkezelés
Javasolt megoldási idő: 40 perc
Megszerezhető pontszám: 25
pont
Az optikai leképzés vizsgálata
során állapították meg a vékony lencsék leképzési törvényét, amely a
tárgytávolság, a képtávolság és a lencse fókusztávolsága közötti összefüggést
rögzíti.
A leképzési törvény alapján
határozható meg a képtávolság – tárgytávolság függvény.
A nagyítás mértéke (N) a kép és a
tárgy méreteinek aránya, illetve a képtávolság és tárgytávolság hányadosa.
Adott fókusztávolság esetén,
különböző tárgytávolságokhoz számítsa ki a nagyítást, majd az eredményeket
grafikusan is ábrázolja!
Egy munkalap A1:C1 oszlopába készítse elő a táblázat
fejlécét! Írja a cellákba rendre a következőket: fókusztávolság, tárgytávolság
és nagyítás. A megfelelő cellákban,
szerepeljen a mértékegység (cm) is! Az A2-es cellában adja meg a fókusztávolság
értékét (pl. 10).
A B2-es cellától lefelé töltse fel a cellákat
–10,0-tól +10,0-ig, 0,5-esével!
A C oszlopban a megfelelő tárgytávolságokhoz tartozó
nagyításokat számítsa ki! A C2 cellába írt kifejezést másolja a megfelelő
cellákba! Ügyeljen a hivatkozásokra! Egy cellában hibajelzés jelenik meg! Ha a
tárgytávolság egyenlő éppen a fókusztávolsággal, akkor 0-val való osztás
történik. Ezt a sort törölje ki a táblázatából!
A kitörölt sor helyére szúrjon be annyi új sort,
hogy a tárgytávolság értékek sűrűbben (0,1 cm-ével) legyenek itt, de a tárgytávolság
fókusztávolsággal való egyezését hagyja ki!
Formázza a táblázatát! A tárgytávolság és a nagyítás
értékek 1 tizedesjegy pontosan jelenjenek meg! Az oszlop szélességeket úgy
állítsa be, hogy a fejlécben a mértékegységek a megnevezés alatt középen
jelenjenek meg. A karakterek méretét és a sormagasságokat úgy állítsa be, hogy
a táblázat 1 oldalon kiférjen! A táblázatot a lapon igazítsa középre! Ezt a
nyomtatási képen ellenőrizze, ott is kicsinyíthet!
Új munkalapon ábrázolja PONTXY diagramon a nagyítás
- tárgytávolság függvényt! A pontokat ne kösse össze a grafikonon és ne legyen
jelmagyarázat! A diagram címe legyen „nagyítás-tárgytávolság”! A diagram
fejlécébe írja be a nevét és a dátumot!
Javítási és pontozási útmutató
A2-es cellában a fókusztávolság |
1 pont |
A táblázat fejléce |
3 pont |
A B2-es cellától lefelé a cellák
-10,0-tól +10,0-ig 0,5-esével |
2 pont |
A C2 cellában a kifejezés:
=$A$2/(B2-$A$2) |
2 pont |
A cella másolása |
1 pont |
A hibás sort törölte |
2 pont |
A kitörölt sor helyére megfelelő
számú új sort szúrt be |
2 pont |
A tárgytávolság értékek sűrűbben
(0,1 cm-ével) |
2 pont |
A tárgytávolság és a nagyítás értékek 1
tizedesjegy pontosan jelennek meg |
1 pont |
Az oszlop szélességeket jól
állítja be |
2 pont |
A táblázat 1 oldalon kifér |
1 pont |
Új munkalapon |
1 pont |
PONTXY diagramon a nagyítás –
tárgytávolság függvény |
1 pont |
A pontokat nem köti össze a
grafikonon |
1 pont |
Nincs jelmagyarázat |
1 pont |
A diagram címe
„nagyítás-tárgytávolság” |
1 pont |
Fejléc |
1 pont |
|
25 pont |
Elemzés
Az emelt szintű érettségi vizsgán a
probléma megoldás jobban dominál, mint középszinten. Nem egyszerűen adatok
rendszerezése és tárolása a cél (5.1.4), hanem a tárolt adatokkal való
műveletvégzés, összefüggéskeresés és az eredmények áttekinthető formában való
ábrázolása, megjelenítése (5.6.1). A részletes érettségi követelmények (5.6)
Problémamegoldás táblázatkezelővel alfejezetének megfelelő ez a gyakorlati
feladat.
A feladat reproduktív részeket,
elemeket tartalmaz. Az emelt szintű érettségin a könnyebb feladatok közé
tartozik. A javítási és pontozási útmutató alapján az értékelés viszonylag
egyszerű, mert a részpontszámok jól lebontottak.
A vizsgázó ennél a feladatnál nem
kap adatállományt, hanem az adatokat néhány kezdő paraméterből kell
előállítania (5.3.2) a szöveges feladat alapján (5.6.2). A megoldandó probléma
alapja egy fizikában tanult jelenség. Ennek leírását, értelmezését és
összefüggéseit a feladat részletesen megadja, fizikai ismerethiány nem
jelenthet hátrányt. Az értelmező szöveg és az összefüggések alapján már az
optikai leképzést elemeznie kell a vizsgázónak.
A részfeladatok pontosan megadják,
hogy melyik cellába mit kell írni, illetve milyen műveletet kell végrehajtani.
A feladat lényege a az abszolút és relatív hivatkozás használata (5.3.3).
Matematikai értelemben egy függvény
értékeit kell kiszámítani adott pontokban. A tárgytávolság értékeket a
táblázatkezelő feltöltés, vagy másolás funkciójával kell létrehozni.
A vizsgázónak megfelelő kifejezés
segítségével kell a nagyítási értékeket kiszámítania.
Összefüggés használata nélkül, pl.
külön kiszámolt értékeket visz be a cellákba, a megfelelő részfeladatra (3.)
nem adható pont. Így a cellákba írt képletet is ellenőrizni kell, pl. a C2
cellában a kifejezés: =$A$2/(B2-$A$2), nem elég csupán az eredményeket
ellenőrizni (5.3.4). Helyes kifejezés esetén a tartomány már másolással
kitölthető.
Az ábrázolandó tartományban a
függvénynek szakadása van, ha a tárgytávolság éppen a fókusztávolsággal
egyenlő. Itt a 0-val osztás miatt hibaüzenet jelenik meg. Ezt a sort törölni
kell (5.4.1). Kellő számú új sor beszúrásával és a tartomány új, kisebb
lépésközű feltöltésével a szakadás körül több pontban kell a függvényértékeket
kiszámítani. Ábrázoláskor a függvény meredekebb részei így jobban láthatóak.
Az 5. részfeladat szerint a
táblázatot a vizsgázónak formáznia kell, a nagyítás értékek 1 tizedesjegy
pontosan jelenjenek meg, oszlopszélességeket úgy kell beállítani, hogy a fejlécben
a mértékegységek a megnevezés alatt középen jelenjenek meg (5.5.2). A
karakterek méretét és a sormagasságokat úgy kell beállítani, hogy a táblázat 1
oldalon kiférjen. Nyomtatási képen kell a vizsgázónak ellenőriznie, hogy
munkája egy oldalon elférjen.
A 6. részfeladatnak megfelelően a
nagyítást a tárgytávolság függvényében (PONTXY diagram) külön munkalapon kell
ábrázolni. Ha nem új lapra készíti a vizsgázó, hanem beágyazva, akkor az ezért
járó részpontszámot nem kaphatja meg. Az ábrázolásnak csak ezzel a
diagramtípussal van értelme, az egyik értékoszlopot a másik függvényében kell
megadni. A diagramot az előírtaknak megfelelően kell formázni (5.5.3) és a
szerkezetét megadni. Ez elkészíthető a diagramvarázsló segítségével. A
szükséges feliratokat esztétikus elhelyezéssel, el kell készíteni,
jelmagyarázatot meg kell szüntetni.
Az élőfej kitöltése itt is
szükséges, elsősorban praktikus okokból, a könnyebb azonosítás miatt (5.4). A
diagramot is érdemes nyomtatási képen ellenőrizni.
9. Motorverseny
Szint: Emelt
Témakör: Programozás
Javasolt
megoldási idő: 60 perc
Megszerezhető
pontszám: 45 pont
Ismert a
SuperBike világbajnokság 0 < N < = 12 idei
futamának beérkezési sorrendje, a BIKE.BE fájlban. Minden sorban egy név van, futamonként
legfeljebb hat. Az egyes futamokat egy üres sor választja el egymástól (mindig
maximum hatan érkeztek be).
Példa:
a
b
c
d
e
f
a
c
d
f
a
f
c
b
g
a
f
b
c
LISTA.TXT
a
23
c
15
f
13
b
11
d 7
g 6
e 2
FUTAM.TXT
a
c
f
Javítási
és pontozási útmutató
Helyesen olvas be fájlból |
2 pont |
Helyesen
számítja a pontokat |
6
pont |
Helyesen állapítja meg, hogy kik indultak minden
versenyen |
10 pont |
Jól rendez |
12 pont |
Akkor is jól működik, ha nincs olyan futam, ahol kevesebb
mint 6 beérkező van |
5 pont |
Helyesen működik, ha senki sem érkezett célba minden
futamon |
5 pont |
Helyesen működik, ha mindenki célba érkezett minden
futamon |
5 pont |
|
45 pont |
Egy
lehetséges megoldás terve:
program
Bike
Konstans
InpF='bike.be'
OutF1='futam.txt'
OutF2='lista.txt'
Típus
PlayerRec=Rekord
Name:Szöveg[20]
TotalScore:Egész
Races:Egész
Változók
Players:Tömb[1..12*6] PlayerRec
N,K:Egész
Eljárás
BeOlvas
Változók
f:Text
sor:Szöveg
i:Egész
keres,getscore:Egész
ch:Karakter
Összerendel(f,InpF)
Nyit:f
getscore:=7
Ciklus amíg Nem Vége(f)
Getscore:=getscore-1
Be:f,sor
Ha sor = ””
akkor
Növel(K)
getscore:=7
különben
keres := 1
Ciklus amíg keres £ N és sor ¹
Players[keres].Name
keres := keres+1
Ciklus vége
Ha keres>N akkor
N:=N+1
Players[N].Name:=Sor
Elágazás vége
Players[keres].Races := Players[keres].Races+1
Players[keres].TotalScore :=
Players[keres].TotalScore+getscore
Elágazás vége
Ciklus vége
Zár(f)
Eljárás
vége
Eljárás
Kiir
Változók
f:Text
i,cikl:Egész
maxindex:Egész
Összerendel(f,OutF1)
Nyit(f)
Ciklus i:=1-től N-ig
Ha Players[i].Races=K akkor
Ki:f,Players[i].Name
Zár(f)
Összerendel(f,OutF2)
Nyit(f)
Ciklus cikl:=1-től N-ig
maxindex:=1
Ciklus i:=2-től N-ig
Ha
Players[maxindex].TotalScore<Players[i].TotalScore
akkor maxindex:=i
Elágazás vége
Ciklus vége
Ki:f,Players[maxindex].Name,'
',Players[maxindex].TotalScore
Players[maxindex].TotalScore:=0
Ciklus vége
Zár(f)
Eljárás
vége
Főprogram
N:=0
K:=1
BeOlvas
Kiir
Főprogram
vége.
Elemzés
A feladat az emelt szintű érettségi
gyakorlati feladatsorának részeként az algoritmizálás, programozási ismeretek
témakört kéri számon. A program a működéséhez szükséges szöveges adatokat egy
fájlból olvassa be, és két fájlba írja az eredményeket a feldolgozás után.
Ezért az eredményes vizsgához feltétlenül szükséges az állománykezelés
készségszintű ismerete. A megoldást nagymértékben segíti egy jól
megtervezett adatstruktúra, ami a feldolgozás közben válik hasznossá. Ezért a
vizsgázónak készség szinten kell ismernie a tömb és rekord adatszerkezeteket
is.
Az első részfeladat megoldásához az
alkalmazott adatszerkezetektől függően több úton is eljuthatunk. Az egyik
lehetséges megoldás szerint először alkalmazzuk az adathalmazra a
megszámlálást, amivel minden egyes versenyzőről eldöntjük, hogy hány futamon
ért célba. Hasonlóan megszámolandó, hogy hány futam volt összesen. A következő
lépésben válogassuk ki azokat a versenyzőket, akik annyi futamon érkezett be,
amennyi összesen volt. A leírtakból látható, hogy elemi algoritmusokat
alkalmazva (megszámlálás, kiválogatás) a feladat megoldható. A vizsgázónak fel
kell ismernie, hogy melyik típusfeladatnak felel meg a kiírt részfeladat, így
az ismert algoritmusok felhasználásával készítheti el programját.
A második részfeladat két
megoldandó problémára bontható. Az elsőben minden versenyzőről el kell
dönteni, hogy hány pontot gyűjtött a futamok alatt. Ehhez a bemeneti állomány
soronkénti olvasásakor egy kereséssel meg kell határozni, hogy az éppen
beolvasott versenyzőt nyilvántartásba vettük-e már. Amennyiben már korábban
találkoztunk nevével, az eddigi pontszámát meg kell növelni az adott futamban
elért pontjainak számával. Ha nem szerepelt eddig, akkor fel kell venni a
mostani pontszámával a feldolgozás alatt álló versenyzők listájára. Miután
minden versenyzőről tároltuk, hogy hány pontot ért el összesen a világbajnokság
alatt, egy rendezést kell végrehajtani a pontszámok alapján. A rendezésben az
adatok kezelését segíti, ha a versenyzőkről olyan rekordokat tárolunk, ahol a
név és az adott versenyző által gyűjtött pontszáma található. A rendezési
módszer szabadon választható, a pontozásnál nem jelent különbséget a
hatékonyabb, gyorsabb rendezési algoritmus alkalmazása. Az ilyen feladatoknál
érdemes könnyen megírható rendezési algoritmust választani, ezzel is csökkentve
az esetleges hibák számát.
A feladat megoldásakor az
adatstruktúra és algoritmus tervezése fontos, mert jó választással rövidebb,
átláthatóbb program készíthető. Erre pontszám külön nem adható, de a rendelkezésre
álló idő hatékonyabb kihasználása miatt mégis szükséges. Az elkészített programnak
csak a szövegben megadott tulajdonságú bemenő adatokkal kell jól működnie,
ezért nem érdemes külön időráfordítással a hibás adatok kezelésére felkészíteni
azt.
A feladat a következő témákat kéri
számon a vizsgázótól (l. Részletes érettségi vizsgakövetelmény):
10.1. Elemi és összetett adatok, állomány-szervezés, relációs
adatstruktúrák
10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb,
rekord, halmaz
10.1.3. Állományok
10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra
10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás,
maximumkiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések
10.4. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat
10.4.1. A programkészítés lépései: feladatmeghatározás, tervezés, kódolás,
tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás
11.2. Programozási nyelv
11.2.1. Egy programozási nyelv
részbeni (specialitások nélküli) ismerete
11.3. Programfejlesztői környezet
11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői
környezetben
11.3.2. Programkipróbálási eszközök
valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben
A számon
kért ismeretek nem mindegyikéhez tartozik pont, de azok nélkül a feladat nem
vagy csak körülményesen oldható meg.
10. Tornyok
Szint: Emelt
Témakör: Programozás
Javasolt
megoldási idő: 90 perc
Megszerezhető
pontszám: 45
pont
Kockákból tornyokat építünk
különböző stratégiák szerint. Általános szabály, hogy kisebb kockára nem lehet
nagyobbat tenni. A kockaépítés stratégiái:
– A
következő kockát arra a toronyra kell tenni, amelyik tetején a legkisebb olyan
kocka van, amire még rátehető. Ha nincs ilyen torony, akkor új tornyot kell
kezdeni. Ha több ilyen torony is van, akkor a legkisebb sorszámú toronyra kell
tenni a kockát.
– A
következő kockát arra a toronyra kell tenni, amelyik a legtöbb kockából áll. Ha
több ilyen is van, akkor arra a toronyra kell tenni, amelyiknek a tetején a
legnagyobb kocka van. Ha nem tehető egyik toronyra sem, akkor új tornyot kell
kezdeni.
– A
következő kockát arra a toronyra kell tenni, amelyiken a legnagyobb kocka van.
Ha több ilyen is van, akkor a legkisebb sorszámúra kell a kockát tenni. Ha nem
tehető egyik toronyra sem a kocka, akkor új tornyot kell kezdeni.
A kockák méretét jellemző számok
1–30 közé eső egész számok. Összesen 0 < N < 50 kocka
van. Az adatok a KOCKA.BE fájlban találhatók. Az első
sorban N értéke, majd a következő N sorban a kockák adatai.
A menüvezérlet program a
KOCKAx.KI fájlba írja ki a stratégia által nyert tornyok számát (M), majd a
következő M sorba a tornyot alkotó kockák adatait. X a stratégia sorszáma.
Feladat: a program elkészítése
Példa:
KOCKA.BE
10
7
4
3
9
12
7
4
5
1
2
KOCKA1.KI
3
7 4 3 1
9 7 4 2
12 5
KOCKA2.KI
3
7 4 3 2
9 5
12 7 4 1
KOCKA3.KI
3
7 4 3
9 4 2
12 7 5 1
Javítási és pontozási útmutató
Menü |
3 pont |
Beolvasás |
2 pont |
Helyes az 1-es stratégia, ha nincs egyforma
megfelelő kocka, amire tenni lehet |
8 pont |
Helyes az 1-es stratégia, ha van egyforma megfelelő
kocka, amire tenni lehet |
8 pont |
Helyes a 2-es stratégia, ha mindig egy legmagasabb
kocka van |
7 pont |
Helyes a 2-es stratégia, ha több legmagasabb kocka
is van |
7 pont |
Helyes a 3-as stratégia, ha nincs két egyforma
legnagyobb kocka két torony tetején |
5 pont |
Helyes a 3-as stratégia, ha van két egyforma
legnagyobb kocka két torony tetején |
5 pont |
|
45 pont |
Egy
lehetséges megoldás terve:
Eljárás
Beolvas()
Változó
F: text;
I Egész
Nyit(F,"kocka.be)
Be: f,n
Ciklus i:=0 –tól n-ig
Be: f,k[i]
Ciklus vége
Zár(f)
Eljárás
vége
Eljárás
kiir( i egész)
Elágazás i
1:
s=”kocka1.ki");
2: s=”kocka2.ki";
3:
s="kocka3.ki";
Elágazás vége
Nyit(f,s)
Ki: (f,m+1)
Ciklus l:=0-tól m-ig
Ciklus j:=0-tól n-ig
Ha a[j]=l akkor Ki: (f,k[j])
Ciklus vége
Ciklus vége
Zár(f)
Eljárás
vége
Eljárás
megold1()
m:=-1
Ciklus j:=0-tól n-1-ig
min:=100
Ciklus l:=0-tól m-1-ig
ha(t[l]>k[j] ÉS
t[l]<min) akkor min:=t[l],mh:=l
Ciklus vége
ha(min==100) akkor m:=m+1; t[m]:=k[j]; a[j]:=m;
egyébként
t[mh]:=k[j]; a[j]:=mh;
Ciklus vége
Ki: "OK"
kiir(1);
Eljárás
vége
Eljárás
megold2()
Változó
tn: tömb[50] egész.
I,l: egész
m:=-1;
Ciklus j:=0-tól n-ig
min:=0;
Ciklus l:=0-tól m-ig
ha(t[l]>k[j]) akkor
ha(tn[l]>min) akkor min:=tn[l],mh:=l
ha (tn[l]=min ÉS t[l]>t[mh])
akkor min:=tn[l],mh:=l
Ciklus vége
ha(min==0) akkor m:=m+1; t[m]:=k[j]; a[j]:=m; tn[m]:=1
egyébként t[mh]:=k[j];
a[j]:=mh; tn[mh]:=tn[mh]+1
Ciklus vége
Ki: "OK"
kiir(2);
Eljárás
vége
Eljárás
megold3()
Változók
j,l,min,mh : egész;
m:=-1;
Ciklus j:=0-tól n-1-ig
min:=0
Ciklus l:=0-tól m-1-ig
ha(t[l]>k[j] és
t[l]>min) akkor min:=t[l];mh:=l
Ciklus vége
ha(min=0) akkor m:=m+1; t[m]:=k[j]; a[j]:=m
egyébként t[mh]:=k[j];
a[j]:=mh
Ciklus vége
kiir(3);
Eljárás
vége
Főprogram
Változók
n,m egész;
Tömb k[50],t[50],a[50] egész
Változók kell = igaz: logikai
c karakter;
beolvas();
ki: "1 : Első stratégia"
ki: "2 : Második stratégia"
ki: "3 : harmadik stratégia"
ki: "K : Kilépés"
Ciklus amíg kell
Be: c;
Elágazás(c)
'1': megold1();
'2': megold2();
'3': megold3();
'k': kell := hamis;
Elágazás vége
Ciklus vége
Főprogram
vége
Elemzés
A feladat az emelt szint gyakorlati
feladatából a programozással kapcsolatos ismeretanyag nagy részét lefedi.
A részletes követelményrendszerben
található 10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek pontban
leírtak közül a következőket kéri számon.
A feladat megoldása első
ránézésre csak az egész számhalmazon történik. A menüvezérelt megoldáshoz szükséges
a billentyűzet segítségével bevitt karakterek kezelése, ezért a hibátlan
megoldáshoz szinte elkerülhetetlen a karakterekkel végezhető műveletek ismerete
és felhasználása. A feladat hatékony megoldásához érdemes egy (vagy több)
tömböt létrehozni. A programhoz bemenetként egy fájlt kapnak a vizsgázók, és az
eredményt is fájlban várják el. Ezért elengedhetetlen az állományok kezelésének
ismerete. Ezek a részletes követelmény szerint:
10.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák
10.1.1. Egész, … számok, …
karakterek
10.1.2. … tömb,…
10.1.3. Állományok
A
kockaépítési stratégiák mindegyikénél kis módosítással a tanult elemi
algoritmusokat kell alkalmazni a megoldáshoz. Az első stratégiánál a
minimumkiválasztást és a lineáris keresést érdemes ötvözni.
10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra
10.2.1. … keresés, …
maximumkiválasztás, …
A második
stratégiánál egy lehetséges megoldást nyújt a megszámlálás, maximumkiválasztás,
lineáris keresés alkalmazása.
10.2.1. …, keresés, megszámlálás,
maximumkiválasztás, …
Az utolsó
stratégiát a maximumkiválasztás és lineáris keresés alkalmazásával lehet
megoldani.
10.2.1. …, keresés,
maximumkiválasztás, …
A
megoldásokhoz szükséges elemi algoritmusok alkalmazása erősen függ a program
elkészítésénél használt adatstruktúrától. A tömbökben a tárolási stratégiáktól
függően azonos részfeladathoz esetleg más elemi algoritmus használandó. A
feladat pontozásánál nincs különbség az alkalmazott módszerek között,
amennyiben az a helyes megoldást garantálja a feladat szövegében rögzített
specifikációnak megfelelő adatokra. Az érettségizőnek nem kell a programját
felkészítenie szélsőséges adatok fogadására, azaz megadott értéktartományokon
kívül eső adatok esetében a programnak nem kell garantálnia a helyes működést.
A rendelkezésre álló idő hatékonyabb kihasználása végett ezeket az
ellenőrzéseket érdemes egyszerűen kihagyni a programból, mivel pontot a
pluszmunka nem ér.
A feladat több részére adódhat
rekurzív algoritmusos megoldás, ami a követelményrendszerben szerepel. A
feladat kitűzésében nincs erre utalás, ezért ez itt nem tekintendő számon kért
ismeretnek.
10.3.1.
Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában
A feladat
egy működő program készítése, azaz tisztában kell lenni a programkészítés
lépéseivel. Ez az ismeret a feladat megoldásának szükséges feltételei között
szerepel, nélküle a feladat nem megoldható. Ezen ismeretek alkalmazására külön
pontot az érettségiző nem kap.
10.4. A programkészítés, mint
termék-előállítási folyamat
10.4.1 A
programkészítés lépései: feladatmeghatározás, -tervezés, -kódolás, -tesztelés,
hibakeresés, …
Ez a feladat egyik tipikus példája
az olyan feladatoknak, ahol (legalább fejben) alaposan át kell gondolni, meg
kell tervezni a megoldás egyes részeit. A tervezéskor jól választott
adatábrázolás jelentősen csökkenti a megoldás bonyolultságát. A feladat
kitűzésében még utalás sincs a megoldáskor alkalmazandó adatábrázolásra. A
tervezésért pont nem jár, viszont jelentős időnyereség érhető el vele. A
tesztelés és hibakeresés ebben a feladatban nem ellenőrizhető, de a helyes
működéshez valószínűleg szükséges.
Az előzőekhez hasonlóan rejtett
(külön pontot nem érő) módon jelenik meg a követelményrendszer 11. pontjában
megfogalmazott ismeretkör.
11. A programozás eszközei
11.2. Programozási nyelv
11.2.1. Egy programozási nyelv
részbeni (specialitások nélküli) ismerete
11.3. Programfejlesztői környezet
11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi
fejlesztői környezetben
11.3.2. Programkipróbálási eszközök
valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben
A feladat
megoldható bármely általános célú programozási nyelv segítségével, tetszőleges
hozzá tartozó fejlesztői környezettel. A feladat megoldásában minimális különbséget
jelent csak a választott nyelv, valamint a karakteres vagy grafikus
(ablaktechnikás) megoldás, amennyiben azt a fejlesztői környezet magas szinten
támogatja. Az adatok képernyős megjelenítése a feladatban minimális
hangsúlyt kap.
[1] 40/2002 OM rendelet.
[2] Többszörösen módosított 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet.
[3] Ez a dokumentum szövegszerűen megegyezik a 40/2002.OM. rendelettel, de a vizsga leírása után beillesztettünk egy olyan szövegrészt, amely a vizsga szervezésével foglalkozik és várhatóan kiegészíti az idézett rendeletet.