AZ ÉRETTSÉGIRŐL TANÁROKNAK

2005

INFORMATIKA

Készítette: Szalayné Tahy Zsuzsa

(A „További közép- és emelt szintű mintafeladatok” című fejezet Reményi Zoltán és Siegler Gábor válogatása)

Lektorálta: Fazekas Ildikó

                   Zsakó László

Szerkesztő: dr. Tompa Klára

A követelményrendszert, a háttéranyagokat és a feladatokat összeállító munkabizottság:

Fazekas Ildikó

Király Sándor

Kiss Zsolt

Kőrösné dr. Mikis Márta

Ledneczkyné Várhelyi Ágnes

Reményi Zoltán

Rozgonyi-Borus Ferenc

Siegler Gábor

Szalayné Tahy Zsuzsa

Szlávi Péter

Végh András

Zsakó László

Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ 5

Az informatika érettségi bevezetésének rövid története 5

Az informatika érettségi szintjei és helye a többi vizsga között 6

Az érettségi vizsga és a helyi tanterv 7

RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY ÉS A VIZSGA LEÍRÁSA 9

I. Részletes érettségi vizsgakövetelmény 9

A) Kompetenciák 9

B) Vizsgakövetelmények 13

II. A vizsga leírása 32

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA SZERKEZETE 37

Középszintű vizsga 38

Gyakorlati vizsga 38

Szóbeli vizsga 40

Emelt szintű vizsga 41

Gyakorlati vizsga 41

Szóbeli vizsga 43

AZ ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE 44

Az általános kompetenciák ellenőrzésének lehetőségei 44

Tartalmi kompetenciák, témák, a vizsgaszint követelményei 44

GYAKORLATI MINTAFELADATSOROK – ÉRTELMEZÉS, ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK 60

Minták a középszintű feladatsorra 60

1. középszintű feladatsor („B” feladatsor) 61

Pontozási útmutató – „B” feladatsor 68

Javítási útmutató és megoldás – értelmezésekkel, kiegészítésekkel a „B” feladatsorhoz 70

2. középszintű feladatsor („C” feladatsor) 82

Pontozási útmutató – „C” feladatsor 88

Javítási útmutató és megoldás – értelmezésekkel, kiegészítésekkel a „C” feladatsorhoz 90

Minták az emelt szintű feladatsorra 102

Pontozási útmutató – „A” és „A-mod” feladatsorok 107

Javítási útmutató és megoldás – értelmezéssel, kiegészítésekkel „A” és „A-mod” feladatsorhoz 112

MINTA A SZÓBELI TÉTELEKRE ÉS ÉRTÉKELÉSÜKRE 134

FELKÉSZÍTÉS A VIZSGÁRA 137

A gyakorlati vizsga 137

A szóbeli vizsga 138

A GYAKORLATI VIZSGA KIPRÓBÁLÁSÁNAK TAPASZTALATAI 139

Eredmények a középszintű vizsgán 140

Az emelt szintű vizsga eredményei 141

A VIZSGA SZERVEZÉSI, LEBONYOLÍTÁSI KÉRDÉSEI 144

Gyakorlati vizsga 145

Vizsgafeltételek 145

Minta-szoftver környezet 145

A szoftverek kiválasztásának szempontjai 145

Minimumfeltétel a hardverre 146

A hardver optimális kiépítettsége 147

Személyi feltételek 148

A vizsga helye 148

A vizsga menete 149

A vizsga dokumentálása 149

A szóbeli vizsga szervezési, lebonyolítási kérdései 150

TOVÁBBI KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTŰ MINTAFELADATOK 152

Előszó

Ebben a kötetben a következő dokumentumokat mutatjuk be, illetve elemezzük: a már megjelent Részletes érettségi vizsgakövetelményeket[1], mintafeladatsorokat és mintafeladatokat. A követelmények kidolgozása során folyamatosan figyelembe vettük az érettségi minden tantárgyára vonatkozó központi szabályozást, a társadalmi és gazdasági elvárásokat, a szakmai szervezetek javaslatait. E többszörösen összetett feltételrendszerben kerestünk optimális megoldást. E dokumentum készítése alatt számos kérdés nyitott, több probléma megoldatlan, melyeket az első vizsga lebonyolításáig részben minisztériumi, részben fenntartói, iskolai szinten kell és lehet megoldani.

Célunk az, hogy kiadványunk hozzájáruljon a vizsgára történő felkészítés eredményességéhez, a vizsga megszervezéséhez.

Az informatika érettségi bevezetésének rövid története

Közel húsz éve, hogy a számítógépek és ezáltal a számítástechnikai majd informatikai ismeretek megjelentek a középiskolákban, és elindítottak egy olyan folyamatot, amely – jelentős tantervi változásokkal kísérve – egy új érettségi tantárgy megjelenéséig vezetett. A 80-as évek második felében a gimnáziumokban a számítástechnika fakultatív oktatása teremtette meg e témakörben az érettségire is felkészítő tanulmányok folytatását. A Művelődési Minisztérium a 44.175/89.XIII. számú intézkedésével az Országos Pedagógiai Intézettel tantervet készíttetett a „Mikroszámítógépes operátori és alkalmazói fakultáció” számára, amely 1989-ben lépett érvénybe, felváltva a korábbi, „nagyszámítógépes operátori” fakultatív tantervet. Ugyanebben az évben jelent meg (legutoljára!) központi útmutató vizsgaleírással, tételsorral és mintafeladatokkal a gimnáziumi számítástechnika vagyis a fakultatív „Számítógép-kezelői ismeretek” elnevezésű tantárgy érettségi záróvizsgájához is. Ezzel párhuzamosan lehetővé vált a technika tantárgy keretében is a számítástechnika oktatása, így sok iskolában a technika tantárgy óraszámának felében vagy teljes egészében számítástechnikát oktattak, majd a tanult ismeretek alapján tettek érettségi vizsgát a tanulók.

A közgazdasági szakközépiskolák egy lépéssel a gimnáziumok előtt jártak. A 80-as években indultak olyan osztályok, amelyekben a tanulók Ügyviteli folyamatszervező képesítést szerezhettek. Ezekben az osztályokban már tanultak programozást és rendszertechnikát, s érettségi-képesítő vizsgát tettek (központi tételsor alapján) Számítógépek rendszertechnikája tantárgyból. Később ezt a szakmát felváltotta a Számítástechnikai programozó és képesített könyvelő szakma. Az ezekben az osztályokban tanulók már külön tantárgyként tanulták a programozást, s érettségiztek is ebből a tantárgyból. Az érettségi írásbeli része, ez is központi tételsor alapján, egy programozási és egy adatbázis-kezelési feladatból állt. A szóbeli vizsga tételeit az iskolák maguk állították össze. Utoljára ilyen vizsgát 2001-ben lehetett tenni.

2000-re a középiskolák mindegyikében megtaláljuk a számítógépeket, mindenhol tanítanak számítástechnikát vagy informatikát, és egyre több iskolában érettségiztetnek is számítástechnikával kapcsolatos ismeretekből. Az érettségi bizonyítványba technika, számítástechnika vagy informatika kerül annak megfelelően, hogy milyen program – helyileg akkreditált, technika tantárgy alapján vagy központi program – alapján történik a képzés. A vizsga tartalma minden esetben a helyi követelményektől függ. Így a technika tantárgyban oktatott programozási, alkalmazói, hardver ismeretek aránya, a tanított ismeretek mélysége az egyes vizsgahelyeken jelentősen eltér. Hasonlót mondhatunk a vizsga formájáról is. A vizsga egyes helyeken csak 10 perces szóbeli feleletet jelent, máshol 15 perces, vagy esetleg 45 perces gyakorlati feladat is kiegészíti a szóbeli feleletet. Van, ahol külön gyakorlati vizsgát szerveznek, mely akár több órás is lehet, máshol teszt jellegű írásbeli része is volt a vizsgának.

A Nemzeti Alaptantervben bevezetett informatika tantárgy a számítástechnika fakultációk és egyéb módon tanított számítástechnikai ismeretek tanításának lehetőségét kiszélesítette, és az informatikai ismeretek tanulását minden általános és középiskolás diák számára nemcsak lehetővé, hanem kötelezővé is tette. Ennek következtében napjainkra érettségi előtt áll az a nemzedék, aki már hivatalosan, központi követelmények alapján tanulhatta az informatikát. Az érettségi vizsga egyetemes elfogadhatóságát tenné lehetetlenné, ha az informatika vizsga eddigi formái nem válnának egységessé, ha nem lenne központilag meghatározott tartalmi és formai kerete. Így az informatika érettségiről elmondhatjuk, hogy szabályozása akkor is szükségessé vált, ha a kétszintű érettségi vizsga nem került volna bevezetésre.

Az informatika érettségi szintjei és helye a többi vizsga között

Az informatika tantárgy sok szempontból speciális. E specialitások egyike, hogy az egyetlen olyan tárgy, amelyből szakmai érettségi is szervezhető. Szakképzési intézményekben lehet az (szakmai) Informatika alapjai tantárgyból érettségi vizsgát tenni, közép és emelt szinten egyaránt. Ez a vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli részből áll. A nem informatikai szakképző intézményekben, gimnáziumokban (közismereti) Informatika tantárgyból lehet vizsgázni, de az informatikai szakközépiskolákban is választható a közismereti informatika érettségi tárgyként. A vizsga formájának és tartalmának kidolgozása közben ezért folyamatosan figyeltünk arra, hogy a szakmai informatika követelményei hogyan viszonyulnak a közismereti informatikához.

Évek óta igény, hogy a gazdasági életben elfogadott ECDL (European Computer Driving Licence = Európai Számítógéphasználói Jogosítvány) vizsga helyettesítse az informatika érettségit. Erre az eddigi – szabályozatlan – rendszerben nem volt lehetőség.

A társadalomnak azonban érdeke, hogy minél több tagja legyen képes az ECDL követelményeinek is megfelelni, ezért az érettségi vizsga tartalmi meghatározásánál jelentős szempont volt az aktuális ECDL követelmények beépítése. (Az ECDL követelmények rendszeresen változnak.)

A kétszintű érettségi létrejöttét többek között a felsőfokú oktatási intézményekbe történő felvételi megszűntetése és az érettségivel való helyettesítése indokolta. Ezzel elkerülhető, hogy egy diák egy hónapon belül, ugyanabból a tárgyból többször is megmérettessék. Ugyanakkor az egységes vizsgarendszer bevezetésével az informatika érettségi a korábbinál több felsőoktatási intézményben is beszámítható.

Mint már említettük, az informatikai képzés lehet szakmai képzés is. Ennek célja a felsőfokú oktatási intézményben történő továbbtanulás mellett egyes Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő képesítések megszerzésére történő felkészítés is. Így az informatika vizsgák (közismereti, szakmai) és az OKJ informatikai szakmacsoport középfokú és felsőfokú képesítő vizsgái között is érdemes megfigyelni a tartalmi megfelelést. Az átjárhatóság biztosítása szerepel a tervek között.

Összefoglalva az eddigieket, adott a közép- és emelt szintű közismereti érettségi, a közép- és emelt szintű szakmai érettségi, az ECDL vizsga, a felsőoktatási intézménybe való bejutás előírásai és mintegy hat OKJ szerinti középfokú, illetve felsőfokú képesítő vizsga. Ezen vizsgákat szervező cégek, intézmények megállapodásán múlik, hogy melyik vizsga hova, hogyan számítható be. Jelenleg a következő elképzelésekről beszélhetünk:

• A középszintű (közismereti) Informatika érettségi jeles érdemjegye esetén sikeres ECDL vizsgának számít, és az Oktatási Minisztérium a sikeres vizsgázók regisztrációs költségét fedezi. (Az erre vonatkozó döntéseket már meghozták.)
• A középszintű (szakmai) Informatika alapjai érettségi adott szintű teljesítése középfokú OKJ képesítést is jelent.
• A különböző felsőfokú OKJ-s képzések bizonyos tantárgyai alól felmentést kaphat az, aki az Informatika alapjai tárgyból középszintű, illetve emelt szintű szakmai érettségivel rendelkezik.

Ezen elképzelések mellett világos, hogy az ECDL vizsga viszont nem váltja ki az érettségit.

Az informatikát a többi érettségi tantárgyhoz hasonlítva elmondhatjuk, hogy annak ellenére, hogy gyakorlati vizsga van a megszokott írásbeli helyett, elméleti tudást és gondolkodási készséget is mér.

Az informatika érettségi a leginkább eszközigényes, megszervezése bármely más vizsgánál sokkal nehezebb. Ugyanakkor várhatóan sok intézményben vagy munkahelyen a vizsga megléte jelentőséggel bír. Ezért hosszútávon az egyik leggyakoribb választott vizsga lehet sok tanuló számára:

• a műszaki irányban továbbtanulók esetén az informatika választható vizsgatárgy;
• a humán felsőoktatási képzésbe belépők bemeneti követelménye gyakran a kötelező érettségi tárgyakból kerül ki, ezért választható tantárgyként közkedvelt lehet az informatika;
• azok, akik nem a felsőoktatásban haladnak tovább szintén jól hasznosíthatják az informatika vizsga által bizonyított tudást.

Az érettségi vizsga és a helyi tanterv

Ahhoz, hogy egy tantárgy érettségi tantárgy legyen, legalább 138 órában kell tanítani (ez a középszint minimális óraszáma), emelt szinten pedig legalább 276 órára van szükség, (illetve ha az alapóraszám több mint 138 óra, akkor is plusz 138 órában kell tanítani az emelt szintre történő felkészítés során a tantárgyat).

A 138 óra a 11–12. osztályban heti két órának felel meg, azonban a kerettanterv 9. és 10. évfolyamon írja elő az informatika oktatását, heti 1-1 órában, ami összesen 74 órát jelent. Ennek megfelelően a középszintű érettségi vizsga követelményei is bővebbek a NAT és a kerettantervi követelményeknél. A diáknak a középszintű érettségi vizsgára jelentkezéshez a fent megadott óraszámban célszerű tanulnia az informatikát, ehhez a helyi pedagógiai programban biztosítani kell a megfelelő óraszámot, vagy a tanulónak különbözeti osztályozó vizsgát kell tennie a többletórának megfelelő tananyagból.

A középszintű érettségi vizsga követelményrendszere feltételezi, hogy a diákok az általános iskolában teljesítették a NAT követelményeit, a kerettantervben meghatározott minimális óraszámban tanultak informatikát, és a középiskolában egy évben egy hétre számítva négy órában tanulnak informatikát. Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészüléshez a középszintű felkészítés óraszámának duplája szükséges.

Az informatika választható érettségi tárgy. A rendes (nem elő-, pótló- szintemelő stb.) érettségi vizsga során egy kötelezően választható tárgyból kell vizsgázni, de a vizsgázó szabadon választhat további vizsgatárgyakat is. A vizsgázónak jelentkezéskor meg kell adnia, hogy a választott tantárgyak közül melyik kerüljön az érettségi bizonyítványba.

Amennyiben a megadott óraszámot korábban teljesítik a diákok (pl. ahol 9. és 10. évfolyamon heti két órában tanulják a tantárgyat), akkor 2005-ben és utána előrehozott érettségi vizsga is tehető. Ezzel lehetővé válik a diák érettségi terhelésének elosztása, így a 12. évfolyam végén kevesebb tantárgyból kell vizsgáznia. Ugyanakkor a sikeres korábbi vizsga esetén akár ECDL bizonyítványt is szerezhet már a 12. évfolyam előtt. Sikeres érettségi vizsga esetén is lehet egy adott tárgyból újabb érettségi vizsgát tenni – javítás vagy szintemelés céljából – s ez például egy későbbi felvételi vagy egy munkahely betöltésekor válhat hasznossá. E vizsgák eredménye azonban már nem kerül be az érettségi bizonyítványba, a teljesítményt külön tanúsítványként igazolják. Ebből viszont az következik, hogy megfontolatlanul nem érdemes elővizsgát tenni, mert a bizonyítványba az elővizsga eredménye kerül, és a felvételi pontszámba az érettségi bizonyítvány eredményét számítják be. Ugyanis az érettségi vizsga szabályzatáról szóló kormányrendelet[2] értelmezése alapján kiegészítő érettségi vizsgát tehet az, aki egy már befejezett érettségi vizsgát újabb tantárgyakkal egészít ki továbbtanulás, szakmai képzés stb. céljából. A letett vizsgákról tanúsítványt állítanak ki, ez azonban a tanuló korábban kiállított érettségi bizonyítványának nem része, a bizonyítványt nem változtatja meg. Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után tehető, ha a tanuló a korábbi, sikeres érettségi vizsgát az adott tárgyból azonos szinten meg akarja ismételni, mert az eredetileg elért érdemjegyen – pl. a továbbtanulási esélyeinek javítása céljából – javítani szeretne.

Mindkét vizsgaszint alkalmas az érettségi után ECDL vizsga és egyéb informatikai képesítés megszerzésére, vagy a képesítés megszerzésre fordítandó idő lerövidítésére.

AZ INFORMATIKA TANTÁRGY RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYE ÉS A VIZSGA LEÍRÁSA^[3]

I. Részletes érettségi vizsgakövetelmény

E dokumentum a kétszintű, egységes informatika érettségi vizsga részletes követelményeit és a vizsga leírását tartalmazza.

Az informatika vizsga – a többi tantárgyhoz hasonlóan – központi kidolgozású részletes vizsgakövetelményekre épül.

E vizsga bármely középiskolában tanuló diák számára szabadon választható vizsga, s az oktatási törvénynek és az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően kétszintű lehet: közép- és emelt szintű.

A középszintű vizsga a középiskolai tanulmányokat lezáró jellegű.

Az emeltszintű vizsga mindemellett a felvételi vizsgát is kiváltja azokban a felsőoktatási intézményekben, amelyekben a számítástechnika, a programozás vagy az informatika az előírt, illetve választható felvételi tantárgy.

Mindkét vizsga központilag előállított, gyakorlati és szóbeli részekből áll a vizsgaleírásban szereplő jellemzők szerint.

A részletes követelményrendszer felépítése az Érettségi vizsgaszabályzatban foglalt általános követelmények szerkezetét követi.

A középszintű érettségi anyagának meghatározásához elsődleges szempont, hogy a követelmények olyan ismereteket és képességeket tartalmazzanak, amelyek segítik az eligazodást és a munkába állást az információs társadalomban.

Az emelt szintű érettségi anyagát ezen kívül meghatározzák az egyetemek és főiskolák informatikai szakjain várt tudás- és képesség-igények.

Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szinten kéri számon, továbbá kiegészül a felvételihez szükséges tudásanyaggal is.

A) KOMPETENCIÁK

Általános kompetenciák

A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsa

korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit kihasználni tudó tanulók képzése)

algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú);

önálló munkavégzés (a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra, ...);

együttműködőkészség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást);

alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a „termékségnek” minden egyes következményével együtt);

az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit);

Tartalomorientált kompetenciák

Információs társadalom

• A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában;
• értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba;
• képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani;
• ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait;
• ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit;
• ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!

Informatikai alapok – hardver

• A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában;
• ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit;
• ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait;
• legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel!

Informatikai alapok – szoftver

• A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését;
• tudja kezelni a könyvtárszerkezetet;
• ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit;
• ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait!

Szövegszerkesztés

• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot;
• tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit;
• tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat;
• részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására;
• ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni;
• tudja dokumentumait esztétikus formára hozni;
• tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra;
• tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni!

Táblázatkezelés

• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot;
• tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit;
• legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni;
• legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni;
• tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni;
• tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni!

Adatbázis-kezelés

• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot;
• legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján;
• az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani;
• tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni;
• tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;
• nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni;
• a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni!

Információs hálózati szolgáltatások

• Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal;
• tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni;
• tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni;
• tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni;
• tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni!

Prezentáció (bemutató) és grafika

• A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot;
• tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit;
• tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;
• tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani;
• grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni;
• képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!

Könyvtárhasználat

• A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására;
• rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével;
• a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni;
• ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait!

Algoritmizálás, adatmodellezés

• A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni;
• tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani;
• tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt;
• tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;
• legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének ellenőrzésére!

A programozás eszközei

• A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani;
• legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét;
• legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!

B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

1. Információs társadalom

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források	Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni. Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, …). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az Interneten, keresőszerverek segítségével.
1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek	Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).

2. Informatikai alapismeretek – hardver

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás	Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.
2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok	Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit.	Ismerje a logikai alapműveleteket és tudja alkalmazni feladatok megoldása során.

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem	Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.

4. Szövegszerkesztés

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
4.1. A szövegszerkesztő használata 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása	Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni.
4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás 4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás	Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …)
4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás	Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit.
4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk	Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.

5. Táblázatkezelés

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
5.1.A táblázatkezelő használata 5.1.1. A program indítása 5.1.2. A munkakörnyezet beállítása 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása	Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni.
5.2.A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap	Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni.
5.3.Adatok a táblázatokban 5.3.1. Adattípusok 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 5.3.3. A cellahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény	Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést.
5.4.Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és tartomány-formázások 5.4.3. Cellák és tartományok másolása	Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagaságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni.
5.5.Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése 5.5.2. Formázási lehetőségek 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése	Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni.
5.6.Problémamegoldás táblázatkezelővel 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák	Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.

6. Adatbáziskezelés

TÉMÁK	VizsgaszintEK
	Középszint	Emelt szint
6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs	Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani.	Ismerje a relációs adatmodell jellemzőit.
6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása	Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni.	Tudjon adott szöveges feladathoz célszerű adattáblákat és azok közötti kapcsolatokat megtervezni
6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés	Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges.	Ismerje és tudja felhasználni valamely lekérdező nyelv alapvető utasításait.
6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata	Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.	Tudjon adott szövegnek megfelelő űrlapot és jelentést megtervezni és elkészíteni.

7. Információs hálózati szolgáltatások

TÉMÁK	VizsgaszintEK
	Középszint	Emelt szint
7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. Keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata	Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni.
7.2. Weblap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése Web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek	Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel. Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni.	Tudjon egyszerű Weblapot készíteni a HTML leíró nyelv segítségével, egyszerű szövegszerkesztővel. Ismerje a HTML alapelemeit.

8. Prezentáció és grafika

TÉMÁK	VizsgaszintEK
	Középszint	Emelt szint
8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása	Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni.
8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formázása	Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.

9. Könyvtárhasználat

TÉMÁK	VizsgaszintEK
	Középszint	Emelt szint
9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások	Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat.
9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD)	Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat.
9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)	Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert kereső-programokat használni.

10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten)

TÉMÁK	VizsgaszintEK
	Középszint	Emelt szint
10.1. Elemi és összetett adatok, állomány-szervezés, relációs adatstruktúrák 10.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek 10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 10.1.3. Állományok		Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek)
10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések		Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven.
10.3. Rekurzió 10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában		Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerű rekurziós feladaton tudjon bemutatni a rekurzív algoritmusokat.
10.4. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat 10.4.1. A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás		Világosan lássa a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Tisztában legyen a tesztelés szerepével, és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak.
10.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban 10.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása		Tudjon programot készíteni a felsorolt tantárgyak köréből megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldó módszerről részletes leírást kap.

11. A programozás eszközei (csak emelt szinten)

TÉMÁK	VIZSGASZINTEK
	Középszint	Emelt szint
11.1. Algoritmusleíró eszközök 11.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével 11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái		Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni.
11.2. Programozási nyelv 11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete		Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és -kiviteli műveleteket
11.3. Programfejlesztői környezet 11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben 11.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben		Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni.

II. A vizsga leírása

Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért mind az oktatásban, mind a vizsgáztatásban meghatározó szerepe van a számítógépen végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak. A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani.

Az emelt szintű érettségi helyettesítheti a felvételit az olyan egyetemeken és főiskolákon, ahol a Programozás, vagy a Számítástechnika vagy az Informatika felvételi tantárgy.

A követelményekben megfogalmazott 1–3., 7.1 és 9. sorszámú témaköröket a szóbeli, a 3–8. sorszámúakat a gyakorlati érettségi vizsgán kell számon kérni mindkét szinten. Emelt szinten a gyakorlati vizsgán kell számon kérni a 10–11. sorszámú témaköröket.

Mindkét szinten külön vannak választva a szóbeli és a gyakorlati vizsgán szereplő témakörök. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a gyakorlati vizsgán közvetve szükség van arra a tudásra (informatikai alapismeretek, hardver, szoftver, hálózati ismeretek), amit közvetlenül a szóbeli vizsga mér. (Nélkülük a gyakorlati feladatok megoldása alapvető nehézségekbe ütközik.)

A középszintű vizsga témakörei megfelelnek a korszerű informatikai írástudás témaköreinek.

Az emelt szintű vizsga új témakörei egyértelműen az informatikus szakokhoz szükséges kompetenciák mérésére alkalmas területekről származnak.

A szóbeli vizsga mindkét szinten adott számú tételből áll, melyek rögzítettek, s a fenti 4 témakörből származnak.

A gyakorlati vizsgán a felsorolt témakörökből kapnak számítógépen megoldandó feladatokat a vizsgázók. Minden területről kell adni feladatot, de az egyes területekről – a vizsga céljával összhangban – különböző mennyiségű és nehézségű feladat szerepelhet a vizsgán. Így az egyes feladatokra különböző időt kell szánni, a vizsgaidő 10-40%-át.

Középszintű vizsga

A vizsga formája: gyakorlati és szóbeli.

A középszintű informatika érettségi vizsga 180 perces gyakorlati, és legalább 30 perc felkészülési idővel legfeljebb 10 perces szóbeli vizsga.

A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét a vizsga lebonyolítása előtt 2 évvel rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga lebonyolítása előtt 1 évvel kell megadni.

A gyakorlati vizsgán 120, a szóbeli vizsgán 30 pontot lehet szerezni.

Gyakorlati vizsga

A feladatsor összetétele

A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer nagy témaköreit, és arányaiban a következőkre törekszik:

Témakör	Idő	Pontszám
Szövegszerkesztés	60 perc	40 pont
Táblázatkezelés	50 perc	30 pont
Adatbázis-kezelés	30 perc	20 pont
Web-lap készítés	20 perc	15 pont
Prezentáció és grafika	20 perc	15 pont

A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri.

A feladatsor szerkezete

A feladatsor lefedi a követelményrendszer 3–8. témakörét.

Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy 4-5 kisebb feladattal.

Az egyes témakörök feladatai, részfeladatai pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal.

Értékelés

A gyakorlati feladatsor értékelésére részletes javítási útmutató szolgál. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását.

Szóbeli vizsga

A feladatsor összetétele

A szóbeli feladatok az 1–3., 7.1, 9. számú témakörökből jelölhetők ki, így a középszintű vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani:

· Információs társadalom

· Informatikai alapismeretek – hardver

· Informatikai alapismeretek – szoftver

· Kommunikáció az Interneten (gyakorlati kivitelezéssel)

· Könyvtárhasználat

A feladatsor értékelési szempontjai

· Logikai felépítés, vázlat (8 pont)

Jó időbeosztás. Hogyan tudja hangsúlyozni a mondandóját, elvész-e a részletekben, vagy látja a téma súlyponti részeit? (Haladhat az általánosabb felől a konkrét felé, vagy fordítva.) Kiemeli-e a lényeges dolgokat?

· Kifejezőkészség, szaknyelv használata (8 pont)

Mennyire pontos a fogalmazása, az esetleges felületességek csak az időbeli korlátok miatt vannak-e, vagy a megértés hiányáról tanúskodnak? Mennyire érti az anyagot, milyen súlyúak a betanult, besulykolt, de meg nem értett tananyagok?

· Tartalmasság (8 pont)

Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges? A tárgyi tévedéseket, rossz magyarázatokat, mint hiányosságokat kell figyelembe venni.

· Kommunikatív készség (6 pont)

Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni? Ha elakad, hogyan reagál a segítségre, megérti-e amit kérdez a bizottság, mennyire rugalmasan gondolkodik? (Mivel ez a pont az együttműködési készséget méri, ha a felelet során meg sem kellett szólalni, akkor is kell kérdést feltenni.)

Emelt szintű vizsga

A vizsga formája: gyakorlati és szóbeli.

Az emelt szintű informatika érettségi vizsga 240 perces gyakorlati, és legalább 30 perc felkészülési idővel legfeljebb 15 perces szóbeli vizsga.

A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét a vizsga lebonyolítása előtt 2 évvel rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga lebonyolítása előtt 1 évvel kell megadni.

A gyakorlati vizsgán 120, a szóbeli vizsgán 30 pontot lehet szerezni.

Gyakorlati vizsga

A feladatsor összetétele

A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer nagy témaköreit. Az emelt szintű vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani:

A feladatsor gyakorlati része tartalmi arányaiban törekszik a következőkre:

Témakörök	Idő	Pontszám
Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, Web-lap készítés	60 perc	30 pont
Táblázatkezelés	30 perc	15 pont
Adatbázis-kezelés	60 perc	30 pont
Algoritmizálás, adatmodellezés	90 perc	45 pont

A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri.

A feladatsor szerkezete

A feladatsor lefedi a követelményrendszer 3–8., valamint 10–11. témakörét.

Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy 4-6 kisebb feladattal.

Az egyes témakörök feladatai, részfeladatai pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal.

Értékelés

A gyakorlati feladatsor értékelésére részletes javítási útmutató szolgál. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását.

Szóbeli vizsga

A feladatsor összetétele

A szóbeli feladatok az 1–3., 7.1, 9. számú témakörökből jelölhetők ki, így a középszintű vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani:

· Információs társadalom

· Informatikai alapismeretek – hardver

· Informatikai alapismeretek – szoftver

· Kommunikáció az Interneten (gyakorlati kivitelezéssel)

· Könyvtárhasználat

A feladatsor értékelési szempontjai

· Logikai felépítés, vázlat (8 pont)

Jó időbeosztás. Hogyan tudja hangsúlyozni a mondandóját, elvész-e a részletekben, vagy látja a téma súlyponti részeit? (Haladhat az általánosabb felől a konkrét felé, vagy fordítva.) Kiemeli-e a lényeges dolgokat?

· Kifejezőkészség, szaknyelv használata (8 pont)

Mennyire pontos a fogalmazása, az esetleges felületességek csak az időbeli korlátok miatt vannak-e, vagy a megértés hiányáról tanúskodnak? Mennyire érti az anyagot, milyen súlyúak a betanult, besulykolt, de meg nem értett tananyagok?

· Tartalmasság (8 pont)

Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges? A tárgyi tévedéseket, rossz magyarázatokat, mint hiányosságokat kell figyelembe venni.

· Kommunikatív készség (6 pont)

Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni? Ha elakad, hogyan reagál a segítségre, megérti-e amit kérdez a bizottság, mennyire rugalmasan gondolkodik? (Mivel ez a pont az együttműködési készséget méri, ha a felelet során meg sem kellett szólalni, akkor is kell kérdést feltenni.)

Kiegészítés az Informatika érettségi vizsga leírásához (a Részletes követelményeket tartalmazó rendelet várható kiegészítése)

A kiegészítések „A vizsga leírása” fejezetet bővítik.

A vizsgázó az OKÉV által a vizsgát megelőző évben jóváhagyott (az iskola által kihirdetett) szoftverek használatával vizsgázhat.

Az iskolában vizsgára jelentkező tanulók általában a saját iskolájukban vizsgáznak, amennyiben ehhez a szükséges feltételek rendelkezésre állnak (pl.: gépek, szoftverek megfelelő száma). Egyéb esetekben a jelentkezési lapon megadott szoftverek használatát figyelembe véve az OKÉV javasolja a vizsgahelyet.

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a számára – rendszergazda által – kijelölt helyet kell elfoglalnia.

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt a rendszergazda tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint azt, hogy befejezett munkáját hova és milyen formában mentse el.

A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a Vizsgaközpont által kiadott, nyomtatott feladatsort és lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidőben kezdheti használni a számítógépet.

A vizsgázó a számára kijelölt számítógépen kívül használhat tollat, vonalzót, és jegyzeteket készíthet a feladatsor lapjaira, illetve a lepecsételt pótlapokra.

Értékelésre a vizsgázónak csak azok a produktumai kerülnek, amelyek a számára kijelölt könyvtárban megtalálhatók.

A vizsgázók vizsgamunkáit a rendszergazda az előírásoknak megfelelően archiválja és a javító szaktanárnak másolatot ad belőle.

A javítást a javító szaktanár a javítási útmutató szerint az értékelő lapokon minden tanulóra elvégzi.

A dolgozat értékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkáját értékelő lapot, valamint az archivált produktumot együtt tekintheti meg.

A szóbeli vizsgán, amennyiben a vizsgázó a 7. téma: Kommunikáció az Interneten résztémához kapcsolódó kérdést húz, a helyszínen biztosított, internet kapcsolattal rendelkező számítógépet használja a szóbeli tételben megfogalmazott feladat megvalósításához.

Az érettségi vizsga szerkezete

A következő részekben – hozzáfűzött magyarázatok kíséretében – az Informatika érettségi tantárgy részletes követelményeiből a vizsga leírása fejezetet tekintjük át. A kisbetűvel szedett idézetek e fejezetben a Részletes érettségi vizsgakövetelmény-ből valók.

„Az informatika gyakorlatorientált tárgy, ezért mind az oktatásban, mind a vizsgáztatásban meghatározó szerepe van a számítógépen végzett munkának, illetve feladatmegoldásnak. A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani.

Az emelt szintű érettségi helyettesítheti a felvételit az olyan egyetemeken és főiskolákon, ahol a Programozás, vagy a Számítástechnika vagy az Informatika a felvételi tantárgy.”

Jelenleg a felsőoktatási intézmények döntése értelmében a középszintű érettségi eredményei alapján is felvételt lehet nyerni a felsőoktatási intézménybe, az emelt szint pedig többletpontot jelent. A kétszintű érettségi bevezetésével a Programozás, Számítástechnika tantárgy megnevezések megszűnnek, helyébe lép az Informatika. „Az alapképzési szakok szakcsoportok szerinti beosztása és a hozzájuk tartozó 2005-ben érvényes érettségi vizsgatárgyak” dokumentumot áttekintve kiderül, hogy a korábbinál több helyen lehet informatika vizsgatárggyal a felsőoktatási intézményekbe bekerülni.

„A követelményekben megfogalmazott 1–3., 7.1 és 9. sorszámú témaköröket a szóbeli, a 3–8. sorszámúakat a gyakorlati érettségi vizsgán kell számon kérni mindkét szinten. Emelt szinten a gyakorlati vizsgán kell számon kérni a 10–11. sorszámú témaköröket.

Mindkét szinten külön vannak választva a szóbeli és a gyakorlati vizsgán szereplő témakörök. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a gyakorlati vizsgán közvetve szükség van arra a tudásra (informatikai alapismeretek, hardver, szoftver, hálózati ismeretek), amit közvetlenül a szóbeli vizsga mér. (Nélkülük a gyakorlati feladatok megoldása alapvető nehézségekbe ütközik.)”

Hozzátesszük, hogy ez fordítva is igaz, a szóbeli vizsgán kiderül, ha valaki csak könyvből tanulja meg az ismereteket.

„A középszintű vizsga témakörei megfelelnek a korszerű informatikai írástudás témaköreinek.

Az emelt szintű vizsga új témakörei egyértelműen az informatikus szakokhoz szükséges kompetenciák mérésére alkalmas területekről származnak.”

Nemcsak az informatikus szakokra lehet informatikából felvételizni, de a kimondottan informatikai szakirányok esetén a középszintű érettségivel történő bejutás valóban nem biztosít bizonyos kompetenciákat. Ennek következtében a bekerülők, ha előtte nem készültek az emelt szinten megadott témákból, szinte megoldhatatlan feladat elé kerülnek az első éven.

„A szóbeli vizsga mindkét szinten adott számú tételből áll, melyek rögzítettek, s a fenti 4 témakörből származnak.”

A szóbeli vizsga kérdései a teljes elméleti anyagrészt felölelik. Az említett 4 témakör az informatikai alapismeretek, hardver és szoftver elméleti ismereteit, valamint a könyvtárhasználati ismereteket jelenti. Az első három témakörbe beépülnek a hálózattal kapcsolatos ismeretek is. E témakörök kiegészültek a 7.1-es: Kommunikáció az Interneten résztémával. Ennek oka az, hogy a vizsga fejlesztése során bebizonyosodott, hogy nem lehet megfelelő vizsgakörülményeket biztosítani az internet használatát igénylő feladatok esetén. Ezért a szóbeli vizsga során kell a gyakorlatban az internet használatának ismeretét (pl.: FTP, keresés, levelezés) bizonyítani.

„A gyakorlati vizsgán a felsorolt témakörökből kapnak számítógépen megoldandó feladatokat a vizsgázók. Minden területről kell adni feladatot, de az egyes területekről – a vizsga céljával összhangban – különböző mennyiségű és nehézségű feladat szerepelhet a vizsgán. Így az egyes feladatokra különböző időt kell szánni, a vizsgaidő 10–40%-át.”

A továbbiakban bemutatjuk a vizsgamodell jellemzőit, megvalósulását.

Középszintű vizsga

„A vizsga formája: gyakorlati és szóbeli.

A középszintű informatika érettségi vizsga 180 perces gyakorlati, és legalább 30 perc felkészülési idővel legfeljebb 10 perces szóbeli vizsga.”

A vizsgaidők viszonylag egységesek a különböző érettségi tantárgyak tekintetében, ehhez igazodik az informatika tantárgy vizsgája is. A gyakorlati vizsga időtartama olyan hosszú, hogy érdemes a diákoknak versenyek, próbaérettségik szervezésével előzetesen lehetőséget biztosítani ilyen hosszan tartó munka kipróbálására. Miután a vizsga nem jelent tartósan folyamatos számítógépes munkát, nem kell kiírt szüneteket tartani, de a diákoknak meg kell tanulniuk, hogyan tudnak pihenni a 180 perc alatt úgy, hogy közben dolgoznak.

„A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét a vizsga lebonyolítása előtt 2 évvel rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga lebonyolítása előtt 1 évvel kell megadni.”

Gyakorlati vizsga

A 180 perces gyakorlati vizsga a vizsgázó számára központi feladatsort és géphasználatot, valamint a tanár számára javítási útmutatót biztosít.

A feladatsor összetétele

„A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer nagy témaköreit, és arányaiban a következőkre törekszik:”

Témakör	Idő	Pontszám
Szövegszerkesztés	60 perc	40 pont
Táblázatkezelés	50 perc	30 pont
Adatbázis-kezelés	30 perc	20 pont
Weblapkészítés	20 perc	15 pont
Prezentáció és grafika	20 perc	15 pont

A vizsga során nem értékeljük, hogy mennyi idő alatt készül el a vizsgázó egy-egy feladattal, azonban a feladatsor összeállítása során fontos szempont, hogy a megszerezhető pontszám nagyjából arányos a feladat megoldására szánt idővel. Ha valamilyen műveletet sokszor kell végrehajtani, akkor arra az időarányokat figyelembe véve kell több pontot adni, ugyanakkor, ha a megoldást lehet gyorsítani – például táblázatkezelésben abszolút hivatkozás használatával másolni –, akkor a technológia használatát értékeljük, és az arra szánt időt vesszük figyelembe. Bár a megoldás másként is lehetséges, a hosszabb végrehajtási idő esetleg egy másik feladatban időhiányt okozhat, és így a nem megfelelő megoldás közvetve befolyásolja a végső eredményt. A feladatok megoldására szánt idő természetesen nem a végrehajtás idejét jelenti, figyelembe kell venni az értelmezésre, gondolkodásra szánt időt is. A végrehajtási időknél figyelembe kell venni esetlegesen gyengébb gépek reakcióidejét is.

„A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri.”

E feltétel értelmezése és teljesítése egyaránt nehéz. Valószínűleg lehetne azon vitatkozni, hogy egy szöveg minta utáni formázása mennyire tartalmaz egyértelmű utalásokat. Például, ha nem adjuk meg a betűméreteket, de szemmel láthatóan két méretet használunk, és a sorok tördeléséből kiderül a helyes méret: egyértelmű-e, vagy sem. A különböző szegélyek minta utáni alkalmazása egyértelműnek tűnik, ha nem vagyunk túl érzékenyek a szegély vonalvastagságára. Ha viszont egy dokumentumról minden rész minden beállítását pontosan leírjuk, akkor biztos egyértelműen megadtuk a feladatot, csak nagyon nehéz lesz átlátni, túl hosszú lesz a feladatleírás. A feladatok összeállításánál e kitételnek úgy igyekszünk megfelelni, hogy a feladatok megoldási menetét részletezzük, szükség esetén mintát is mellékelünk a feladatokhoz. Az értékelés során a leírt szempontok és a mintáról egyértelműen kiderülő beállítások megvalósítását számítjuk be. (Például: ha egy bekezdés előtt van térköz, melynek mértéke nincs előírva a tanuló számára, akkor pontozható, ha a tanuló által előállított változat nagyjából arányos a mintán látottakkal.)

A feladatsor szerkezete

„A feladatsor lefedi a követelményrendszer 3–8. témakörét.”

(Kivéve természetesen a 7.1 Kommunikáció az Interneten altémát, amelyről már szóltunk.)

„Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy 4-5 kisebb feladattal.”

Az egy nagy (több részfeladatot tartalmazó) feladat mellett szól, hogy a feladat megoldását jelentősen segíti, ha megértjük a feladat szövegkörnyezetét. Négy feladat esetén a szövegkörnyezet megértése, a feladat megoldásának elkezdése összességében több időt vesz igénybe. A több, kisebb feladat mellett szól mégis, hogy így jobban biztosítható, hogy a feladatok önállóak, vagyis egy-egy részfeladat sikertelen megoldása nem befolyásolja a további feladatok elvégezhetőségét. A feladatok kitűzésekor a kérdések sorrendjében további szempont az is, hogy a nehezebb feladatok lehetőleg a könnyűek után következzenek, és megoldásuk ne befolyásolja a többi megoldhatóságát.

„Az egyes témakörök feladatai, részfeladatai pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal.”

Ez a kitétel látszólag csak annyit mond, hogy a témakörre adható pontszám kötött, azonban egy kicsit jobban belegondolva megengedi, hogy egy konkrét részfeladat az egyik feladatban más pontértékű legyen, mint egy másikban. Előfordulhat például, hogy egy szöveg helyesírásának kijavítása 1, másutt 2 pontot ér. Ezt az eszközt használjuk arra, hogy a feladatok nehézségi fokának eltéréseit kompenzáljuk. Tartalmazhat egy feladatsor fele olyan feladatokat, amelyekben a tanulóknak egyértelmű utasításokat kell csak végrehajtani, de ilyenkor az ezekre kapható pontszám lehet, hogy csak az összpontszám 25%-át teszi ki. Az ilyen aránytalanságok elkerülése érdekében a mintafeladatsorok összeállításakor az egyes részfeladatok pontszámait egymáshoz viszonyítva is vizsgáltuk. Így munkánk során egyre tisztábbá vált az egyes tipikus részfeladatok általánosan elfogadható pontértéke.

Értékelés

„A gyakorlati feladatsor értékelésére részletes javítási útmutató szolgál. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását.”

A fenti meghatározásból adódó feladatokat teljes egészében nem egyszerű megvalósítani. A feladatok megoldásait úgy tudja tartalmazni az útmutató, hogy a megoldásokat is mellékeljük. Bármilyen megoldás részletes írásos kifejtése ugyanis teljesen értelmezhetetlen – főleg, ha az egyes változatokat is belevesszük. A javítási útmutató készítésekor többször felmerülő kérdés, hogy a javító tanártól mekkora szakmai kompetenciát várunk el. Ugyanakkor tudjuk, hogy egy hagyományokkal nem rendelkező vizsgatárgyról van szó, tehát a javítási szokások még nem egységesek. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az informatika tantárgy kialakulását nagy változások kísérték, így példákra és magyarázatokra is szükség van. E kézikönyvben kidolgoztuk néhány feladatsor javítási útmutatójának magyarázatát, reméljük, ez hozzásegíti a kollégákat, hogy a pontozás szemléletét megértsék, és egyes esetekben helyesen döntsenek, ha diákjuk a javítási útmutatóban szereplőtől eltérő megoldást ad. Amennyiben a lehetséges megoldásokat minden feladatsor mellett leírnánk, az egyes feladatsorok pontozási útmutatója áttekinthetetlenül hosszúra nyúlna. Képzeljük el, hogy egy Ha() függvény alkalmazása esetén a javítási útmutatóban szerepelne az If() függvénnyel, az Fkeres() a Vkeres(), a HSearch() és Vsearch() függvényekkel történő megoldás is. Ekkor még csak egy program magyar és angol nyelvű verzióinak legegyszerűbb eseteit tekintettük át, más program esetén ugyanezeket a függvényeket másként is hívhatják, de az is lehet, hogy a vizsgázó saját eljárást ír. Egy pont megadhatóságának eldöntéséhez három szó helyett 3 soros leírás is tartozhat, és még nem adtunk útmutatást a félig jó megoldásokra.

A javítási útmutató elkészítése során arra törekedtünk, hogy a feladat minden pontozható része egyértelmű legyen, s ha e rész megoldása nem teljes, akkor nem ér pontot. Vagyis a pontszám általában tovább nem bontható. Az ettől eltérő esetekben a pontozható részteljesítés mértékét igyekszünk megadni (például: előfordulhat, hogy a helyesírás kijavítására 1 pont csak akkor adható, ha nincs a szövegben helyesírási hiba; más esetben 1 pont adható, ha az 5 helyesírási hibából legalább 3-at kijavított. Vagyis itt a részteljesítés is megfelel, mert képes helyesírást javítani.

Szóbeli vizsga

A feladatsor összetétele

„A szóbeli feladatok az 1–3., 7.1, 9. számú témakörökből jelölhetők ki, így a középszintű vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani:

• Információs társadalom
• Informatikai alapismeretek – hardver
• Informatikai alapismeretek – szoftver
• Kommunikáció az Interneten (gyakorlati kivitelezéssel)
• Könyvtárhasználat"

A feladatsor értékelési szempontjai

· Logikai felépítés, vázlat (8 pont)

Jó időbeosztás. Hogyan tudja súlyozni a mondandóját, elvész-e a részletekben, vagy látja a téma lényeges elemeit? (Haladhat az általánosabb felől a konkrét felé, vagy fordítva.)

· Kifejezőkészség, szaknyelv használata (8 pont)

Mennyire pontos a fogalmazás, a szakkifejezések használata, az elkövetet hibák felületességből, az időbeli korlátokból, vagy a megértés hiányából adódnak?

· Tartalmasság (8 pont)

A tanuló mennyire érti az anyagot, felelete tartalmazza-e a témakör minden lényeges elemét? A tárgyi tévedéseket, a rossz magyarázatokat mint hiányosságokat kell figyelembe venni.

· Kommunikatív készség (6 pont)

Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni? Ha elakad, hogyan reagál a segítségre, megérti-e a kérdést? Mennyire gondolkodik rugalmasan? (Mivel ezekkel a pontokkal az együttműködési készséget értékeljük, ha a felelet során a vizsgáztatónak nem kellett megszólalnia, akkor is célszerű legalább egy kérdést feltenni.)

Ezek az értékelési szempontok bármely más tantárgyi vizsgán is általánosan jellemzők. Az ötfokú skálán minden jegynek van szöveges tartalma (elégtelen, elégséges, közepes, jó, jeles); a tíz fokú skála értelmezésében pedig a hétköznapokban is használt százalékokban való gondolkodás segít. A 8, illetve 6 pont esetén a pontszám arányos meghatározása nem könnyű feladat. Figyelni kell arra, hogy ne fordított sorrendben értékeljünk: azaz ne az összesített pontot állapítsuk meg először – amit utólag osztanánk szét részpontokra –, hanem ténylegesen az egyes szempontok szerint minősítve adjuk össze a pontokat.

A szóbeli és a gyakorlati vizsga pontszámarányait és a jegyek megállapítási rendszerét figyelembe véve azt is láthatjuk, hogy a gyakorlati vizsgán elért pontszám döntően határozza meg a vizsgázó érettségi jegyét.

Emelt szintű vizsga

E részben csak azokról a kérdésekről szólunk, melyek a középszintű vizsga leírásában nem, vagy másként szerepeltek.

„A vizsga formája: gyakorlati és szóbeli.

Az emelt szintű informatika érettségi vizsga 240 perces gyakorlati, és legalább 30 perc felkészülési idővel legfeljebb 15 perces szóbeli vizsga.”

Gyakorlati vizsga

A feladatsor összetétele

„A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer nagy témaköreit. Az emelt szintű vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani:

A feladatsor gyakorlati része tartalmi arányaiban törekszik a következőkre:”

Témakörök	Idő	Pontszám
Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, Weblapkészítés	60 perc	30 pont
Táblázatkezelés	30 perc	15 pont
Adatbázis-kezelés	60 perc	30 pont
Algoritmizálás, adatmodellezés	90 perc	45 pont

Az közép- és az emelt szint feladattípusainak, a rendelkezésre álló időnek és pontszámnak az összehasonlítása sokat mond a hangsúlyokról, segít átlátni a két vizsga közötti különbséget. (Lásd az összehasonlító táblázatot!)

Témakörök	Idő		Pontszám
	középszint	emelt szint	középszint	emelt szint
Szövegszerkesztés Prezentáció, grafika Weblapkészítés	60 perc 20 perc 20 perc	60 perc	40 pont 15 pont 15 pont	30 pont
Táblázatkezelés	40 perc	30 perc	30 pont	15 pont
Adatbázis-kezelés	30 perc	60 perc	20 pont	30 pont
Algoritmizálás, adatmodellezés	–	90 perc	–	45 pont

A legfontosabb, hogy a 60 perccel megnövelt vizsgaidőhöz képest 90 perc jut arra a témakörre – algoritmizálás, adatmodellezés –, mely nem szerepel középszinten, és 30 perccel nő az adatbázis-kezelésre fordítható idő, melyben jelentős többletismeret szükséges az emelt szinten vizsgázóknak. Így a középszintűnek is megfelelő feladatok megoldására emelt szinten 120 perc, azaz a vizsgaidő fele jut. A pontszámok ezzel arányosan módosulnak. Mivel mindkét szinten 120 pont a maximum és a pontszámok az idővel arányosak, a pontszámokra is igaz, hogy a maximálisan elérhető pontszám fele fed le középszintű ismereteket. (Ez a felező elv összhangban van a képzésre megállapított minimális óraszámokkal is.)

A táblázatból látszik, hogy a szövegszerkesztést, a weblapkészítést, valamint a prezentáció és grafikát az emelt szint együtt kezeli. Ebből következően a vizsgán elképzelhető több kisebb feladat, ugyanakkor, mivel az emelt szintű vizsgához jobban illik a számában kevesebb, de többféle eszköz használatát igénylő komplex feladat, ilyenekre is fel kell készülni.

A feladatsor szerkezete

„A feladatsor lefedi a követelményrendszer 3–8., valamint 10–11. témakörét.”

A 10. témakör – algoritmizálás és adatmodellezés - közvetve jelenik meg a feladatsorban, mivel a 11. témakör – programozás eszközei – felhasználása nélkül a gyakorlati vizsgán nehéz ellenőrizni. (A későbbiekben részletezett egyik mintafeladatsor erre tesz kísérletet.)

Értékelés

„A gyakorlati feladatsor értékelésére részletes javítási útmutató szolgál. A javítási útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását.”

A 10. és 11. témakör értékelése meglehetősen nehéz. A programozási feladatokat az országos szintű versenyeken fekete doboz módszerrel, tesztadatok felhasználásával értékelik. Így azonban a program hibás működése esetén nem derül ki, hogy az algoritmus hibás vagy a kódolás. (Egy majdnem tökéletes programban egy hibásan beütött karakter lehetetlenné teheti a futtatást.) Azonban a kód pontozása is gondot jelenthet, hiszen a megadottól eltérő gondolatmenet elemzése és pontozása – főleg, ha csak részben jó – elég nehéz, mivel a pontszám bontása (a sokféle lehetséges megoldás miatt) egyáltalán nem egyértelmű. (Lehet utasításonként, szavanként, elemi algoritmusonként esetleg soronként pontozni, de egyik sem egzakt, ráadásul a programsorok felcserélése további gondokat jelent.) Végül is a pontozás alapvetően a futtatás eredményén alapul, azonban, ha a hiba oka a futtatás során nem határozható meg, akkor a kód értékelésére is sor kerül.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga a középszintű szóbeli vizsgához képest hosszabb. A másfélszeres idő alatt bővebb témakifejtésre van lehetőség. A szóbeli vizsgát központi bizottság előtt teszik a vizsgázók.

Az érettségi követelmények értelmezése

A következőkben a részletes követelményeket tekintjük át. Az egyes követelmények teljesítésének ellenőrzésére alkalmas feladatokat, illetve feladattípusokat mutatunk be.

Az általános kompetenciák ellenőrzésének lehetőségei

„A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsa”

· Korszerű alkalmazói készség

A vizsga témakörei, időtartama és szerkezete biztosítja, hogy a vizsgázó az „alkalmazói készségét” több feladaton, feladattípuson keresztül be tudja mutatni.

· Algoritmikus gondolkodás

Az algoritmikus gondolkodás képességét középszinten a táblázatkezelési, adatbázis-kezelési feladatok megoldásával bizonyítja a vizsgázó, emelt szinten e készség nagyobb hangsúlyt kap, mivel az algoritmizálás és adatmodellezés témakör feladatai tipikusan ezt mérik.

· Önálló munkavégzés

A vizsgafeladatsor egy része (kb. 50%) konkrét utasítások végrehajtását igénylő feladatot tartalmaz, míg a fennmaradó részben a megoldási módok egyénibbek, a vizsgázóknak maguknak kell önállóan megtalálniuk.

· Együttműködő készség, csoportmunka

Az együttműködő készség és a csoportmunka ugyan kívánatos és fejleszthető kompetencia, de a gyakorlati vizsga során nem mérhető.

· Alkotó munka

Főleg a „prezentációkészítés, grafika és weblapkészítés” ad lehetőséget arra, hogy a feladat megoldása során a vizsgázó – a feladat adta kereteken belül – önálló alkotókészségét bemutassa.

· Az informatika és a társadalom kölcsönhatásának felismerése

A vizsga feladatai életszerűek, a feladat megértése a megoldás alapja. A feladat kitűzésének módja és típusa miatt annak megoldása nem betanulható, így a benne megfogalmazott információk, kérdések megértése a fenti kompetenciák meglétét igazolhatja.

Tartalmi kompetenciák, témák, a vizsgaszint követelményei

A továbbiakban szintén a részletes követelményekből idézett konkrét részekhez fűzünk magyarázatokat. A mellékletként megtalálható Részletes követelményeket itt más szerkezetben tárjuk fel, megmutatjuk, hogy a tanulás során elsajátított kompetenciákat a vizsga milyen témakörökben és, milyen tartalmakon kéri számon. A kompetencia és témakör táblázat alatt felsoroltak teljesítését a középszinten vizsgázóktól is elvárjuk, illetve mindenütt kiemelten („emelt szint” megjegyzéssel) jelezzük azt, hogy az emelt szintű vizsga milyen többlettudást kér számon.

Információs társadalom (szóbeli témakör)

Kompetencia

Témakör

· A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; · értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba; · képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani; · ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait; · ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; · ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!

1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek

Középszinten: Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni, értelmezni. Ismerje a használatos (tele)kommunikációs rendszereket (pl. telefon, TV, …). Ismerjen számítógépes katalógusokat és adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az interneten, keresőszerverek segítségével. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit. Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).

Az Informatika alapjai – hardver (szóbeli témakör)

Kompetencia

Témakör

· A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában; · ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; · ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait; · legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel!

2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok

Középszinten: Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható. Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit. Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit.

Emelt szinten: Ismerje a logikai alapműveleteket és tudja alkalmazni feladatok megoldása során.

Az Informatika alapjai – szoftver (szóbeli témakör)

Kompetencia

Témakör

· A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; · tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; · ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit; · ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait!

3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver- és a hardverkarbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és –irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem

Középszinten: Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét. Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat. Értse a tömörítés lényegét, az archiválás és az adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: lemez törlése, új lemez használatba vétele. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.

A szóbeli témakörök, altémák nem egyforma súlyúak, de kellően rámutatnak a megkívánt tartalomra. Így alkalmasak arra, hogy az egyes témákhoz tartozó tartalmakat a vizsgázók önállóan dolgozzák ki a vizsgára készülés során. A vizsgán egy kérdést kap a vizsgázó, mely egy, esetleg több összefüggő altémát fed le. Például a 2.1.3–2.1.6 altémák együttesen képviselnek körülbelül egy feleletnyi tartalmat, míg a 2.2.3-as altéma egyedül is nagyon bőséges tartalmat jelent. A vizsga szóbeli kérdéseire központi minták készülnek.

Szövegszerkesztés (gyakorlati témakör)

Kompetencia

Témakör

· A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; · tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit; · tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; · részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; · ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, …) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; · tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; · tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; · tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni!

4.1. A szövegszerkesztő használata 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás 4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk

Középszinten: Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél…) önállóan készíteni. Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …) Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.

Az érettségi vizsgán a tematika és a rendelkezésre álló idő alapján nem várható hosszabb dokumentum szerkesztése, javítása. Ezzel együtt a stílusok használata sem követelmény, mivel rövid dokumentumok esetén nincs értelme a stílusok erőltetésének. A részletes tematika szerint nem kell hasábokat használni. Ha mégis ilyen feladat van, ott a hasábok helyett táblázat készítését kérjük, de természetesen a hasáb használata is elfogadható. A programok különböző képességei miatt azonban hasábon belül nem lehet táblázat, mert nem minden program képes táblázatban újabb táblázatot megjeleníteni.

A vizsgázónak nem kell a vizsgán módosítania a program beállításait, aktív, vezérlőelemeket használnia, a táblázat celláiban számításokat végezni.

Az „egyéb objektumok” gyakorlatilag mellékelt képeket, rajzolt elemeket, egyenletet, diagramot jelent. Az oktatás során gyakran használjuk a programhoz mellékelt képgyűjteményt (ClipArt), azonban központi feladatsor esetén ezt általában mellékelt képfájl helyettesíti, mivel a program által biztosított képek eltérők. Amennyiben mégis a képgyűjtemény képére hivatkozik a feladat, a vizsgázónak olyan képet kell választani, mely témájában legközelebb áll a feladatban szereplőhöz. Egyes programok beépített rajzoló eszközzel rendelkeznek, amennyiben ilyen nincs, bármilyen külső programmal elkészíthető a beillesztendő ábra. Ugyanez igaz az egyenletszerkesztőre, ha a gépen nem található meg, akár részekből is összeilleszthető, vagy külső programmal megrajzolható. Diagram beillesztéséhez a beépített segédprogram helyett táblázatkezelő is használható.

Az oktatás során célszerű bizonyos dokumentumtípusokat gyakorolni. Ilyenek: a meghívó, plakát, hivatalos levél, szórólap, kérdőív, feladatsor, műsorterv.

Szövegszerkesztés feladatnál minden esetben alapkövetelmény a tökéletes helyesírás, és a szövegszerkesztő szerkesztőfunkcióinak célszerű kihasználása. Ezért nem elfogadható a duplázott bekezdésvég jel, szóköz, tabulátor; nem értékelhető a különböző tabulálásokkal, behúzásokkal történő középre igazítás.

A vizsgán várható, a diákok által nehezen alkalmazott elemek: gondolatjel, nagykötőjel használata, kiskapitális betűtípus, nagybetű betűtípus; sorvég jel és bekezdés jel helyes használata; bekezdés térközei, sorköze; nagymértékű behúzás és középre igazítás megkülönböztetése (például vers formázásakor); sorkizárt bekezdés minta alapján; felsorolás vagy számozás és bekezdés formázás együttes alkalmazása; egymásmellé rendezett egységek esetén szegély nélküli táblázat alkalmazása, képek objektumok megfelelő elhelyezése, kördokumentum készítése.

A vizsgafeladathoz általában tartozik minta és leírás is. A megoldáshoz mindkettő szükséges. Általában a leírásban nincs benne minden részlet, a mintán sem biztos, hogy minden jól látszik. Esetenként kiegészítő feladat is tartozhat hozzá (például egy részt le kell másolni).

Nyomtatás a vizsgán – legalábbis az első években – nem várható, mivel nehezen biztosíthatók a megfelelő körülmények, azonban a nyomtatási kép használata követelmény.

A vizsgafeladatban várhatóan nem kerül pontozásra a megfelelő mentés, mivel ez alapfeladat. A vizsgafeladat várhatóan tartalmazza a vizsgázó adatainak a dokumentumban történő feltüntetését. Tipikus helye ennek az élőfej vagy élőláb.

Táblázatkezelés (gyakorlati témakör)

Kompetencia

Témakör

· A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; · tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit; · legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; · legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni; · tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; · tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni!

5.1. A táblázatkezelő használata 5.1.1. A program indítása 5.1.2. A munkakörnyezet beállítása 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 5.2. A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap 5.3. Adatok a táblázatokban 5.3.1. Adattípusok 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 5.3.3. A cellahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény 5.4. Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és tartomány-formázások 5.4.3. Cellák és tartományok másolása 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése 5.5.2. Formázási lehetőségek 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák

Középszinten: Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni. Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést. Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.

Az érettségi vizsgán nem várható célérték-keresés, analízis, kereszttáblás kimutatás készítése (Pivot Table), középiskolai anyagon túlmutató függvények (például pénzügyi függvények) használatát igénylő feladat. A rendezési, szűrési feladatok elvégzését jobban dokumentálná, ha ezekről makró feljegyzés készülne, de ez sem tananyag. Természeten saját készítésű makrót sem kell írni, nem kell egyéb beépíthető eszközt használni, és vezérlő eszközök (gombok, görgetősávok) használatáról szóló feladat sem lesz.

Beillesztendő objektum elsősorban kép vagy rajzelem lehet, esetleg szövegdobozba írt kiegészítés, egyenlet.

A feladathoz a forrás várhatóan a használt program alapértelmezett formátumában lesz megadva, de elképzelhető a pontosvesszővel elválasztott szövegfájl vagy szövegszerkesztőben készített táblázat is. (Akár több formátum is lehetséges, melyből a vizsgázónak kell kiválasztania a számára használhatót.)

Miután adatbázis-kezelés feladat külön szerepel a vizsgán, a feladatokban a nem adatbázis jellegű kérdések hangsúlyosabbak. Ennek ellenére az adatok rendezése, egyszerű szűrési feladat (egy szempont alapján), illetve adatbázisfüggvénnyel megválaszolható kérdések lehetnek. A szűrési feladat megoldható rendezés után a megfelelő adatok átmásolásával is. Tipikus kérdések: ki volt a legjobb, kik jutottak tovább, mennyi a lányok átlaga, hány fiú van, hol van a függvény minimuma.

A képletek, számítások számonkérésénél több szintű feladatmegadás lehetséges.

A legtöbb kreativitást a probléma leírása alapján elvégzendő feladat igényli (például: az átlagsebesség, az összköltség, a hibás termékek százalékos arányának vagy egyes személyek osztályzatainak meghatározása). E feladatoknál a vizsgázónak önállóan kell kitalálnia, milyen képletet vagy függvényt használjon. A vizsgán előfordulhat olyan feladat is, mely több egyszerű számítást igényel (például: az egyedi értékek legjobbtól való eltérésének, az eltérés arányának meghatározásához kell: a legjobb, a különbség és az arány kiszámítása). Ez a feladat megfelelően mérheti a középszintű vizsgázók problémamegoldó készségét.

Összetettebb műveletek vagy számítások esetén a feladat tartalmazza a számítás módját (például: Pitagorasz-tétel megfelelő alakja). Ilyenkor a vizsgázó feladata, hogy a szerkesztett képlet alapján, a megfelelő formában írja be az összefüggést. A feladat elsősorban a képletszerkesztés és a hivatkozás használatának ismeretét méri. A nem matematikai jellegű függvényeknél a képlet nem annyira ismert, ilyenkor az argumentumok magyarázata ad további segítséget a vizsgázónak. Ennek során általában a feladat szövegére hivatkozunk és nem cellákra, ami megkívánja a feladat értelmezését.

A függvény körülírásának mértéke a függvény bonyolultságától függ. (Például: „A megoldáshoz használjon szövegkezelő függvényt, mely a szöveg elejét, bal oldali karaktereit adja meg, ebben hivatkozzon a jelentkező nevére, és 5 karakter hosszúságot állítson be!”) A vizsgázó feladata a leírás alapján megkeresni a megfelelő függvényt, és alkalmazni a feladatban. Ilyenkor nem feltételezzük a függvény ismeretét, a feladat azt méri, mennyire jártas a vizsgázó az eszköz kezelésében. Ilyen típusú feladat csak nagyon megfontolt esetben, a vizsgán használt programok ismerete esetén adható (ez elvileg lehetséges, de a vizsga szervezésének függvénye). Amennyiben nem tesztelhető az összes, vizsgán használható programverzió, ilyen feladattípus nem lesz.

Képlet szerkesztése során a négy alapművelet, és a matematikából tanult függvények bármelyike előfordulhat. (Például: összegzés, abszolútérték, kerekítés, törtrész, gyök, hatvány, logaritmus, trigonometrikus – és ezek inverzei, fok-, radiánátszámításhoz tartozó függvények.) Amennyiben a program ismeri, a szorzatösszeg függvény is használható – skaláris szorzás –, de ez képlettel is helyettesíthető. A statisztikai függvények közül az átlag, minimum, maximum, különböző számláló (darab…) függvények, az új matematika tananyag elterjedése után a medián, módusz, szórás függvények használata várható. Az adatok elemzéséhez a feltételes értéket adó HA() függvény, a kereső függvények, illetve a statisztikai függvényeknek megfelelő adatbázisfüggvények szerepelhetnek a feladatokban. Dátumfüggvények közül a rendszeridő szerinti dátum, a dátum részekre bontása és számokból dátum összeszerkesztése lehetséges, a használat körülírásával. Egyéb logikai függvény, szövegfüggvény kizárólag a függvény alapos körülírásával és használatának leírásával szerepelhet, csak emelt szinten, de ott is csak egyszerű alkalmazásokban fordulhat elő. Az első években ilyen típusú feladat nem várható.

A vizsgán követelmény, hogy a képletekben hivatkozásokat használjon a vizsgázó. Még a konstansként megadott értékeket is célszerű egy cellába beleírni, és a képletben erre a cellára hivatkozni (pl. kamatláb értéke, gravitációs állandó). A képletek másolásánál az abszolút és vegyes hivatkozást is megfelelően kell használni. A hivatkozások használatánál csak annyira kell következetesnek lenni, amennyire az a másolás miatt szükséges. Például lehetséges, hogy egy képletben az oszlop rögzítése elegendő, mert a sorkoordináta a másolás iránya miatt nem változik. Ekkor a sorkoordináta rögzítése nem hiba. A megfelelő hivatkozások használata viszonylag kevés pontot ér, a feladat megoldásához szükséges idő azonban jelentősen megnő, ha a vizsgázó nem tudja rutinosan alkalmazni.

A táblázatkezelő másik súlyponti kérdése a diagramkészítés. Itt is általános, hogy az eszközhasználaton túl a probléma megoldási képességet is mérjük, ezért a feladat szövegéből kell leszűrni, milyen diagramtípus célszerű. Az alaptípusokon belül a vizsgázó kedvére választhat, ha az adott típus az adatokat szemléletesen mutatja. Általában egyformán jó a kör és torta diagram, vagy a sáv, oszlop, 3D oszlop, henger diagram választása. Megfontolandó, hogy mikor választunk grafikon vagy PontXY típust, esetleg a halmozott oszlop diagramtípus valamelyik változatát. Egyedi, különleges diagramok választását általában nem javasoljuk. A diagram forrásadatainak kiválasztása is a vizsgázó feladata. Az adatok kiválasztásakor fontos, hogy az ábrázolt adatsor értelmezhető legyen, ezért a tengelyeknek legyen megfelelő felirata, skálázása. Ez esetenként több – nem összefüggő – tartomány megadását, illetve a forrásadatok részletes beállítását igényelheti. A diagramok formázásakor nem kell extra hatásokat beállítani. Ezek általában programfüggő lehetőségek, így a feladat szövege vagy a minta alapján esetlegesen színezésre szóló megkötés lehet, de háttérkép, minta nem valószínű. A diagramnak a formázás részletezése nélkül is olyannak kell lennie, hogy azon minden adat látható, olvasható legyen. Ezért a tengelyek megjelenítése, betűk méretezése, igazítása, diagramcím, jelmagyarázat elhelyezése vagy törlése, rácsok, megjelenített értékek beállítása minden diagram készítésének részét képezi.

A táblázat formázása alapvetően minta után történik, melyet néhány kiegészítő utasítás pontosít. A mintán nem látható minden adat, csak amennyi a formátum meghatározásához szükséges. (Például az egymás alatt kiszámított árakból csak egy látszik, ezen látszik az egészre kerekített pénznem formátum – 2 Ft –. A formátum az oszlop összes hasonlóan keletkezett adatára érvényes.) A formázások közé tartozik a számformátum beállítása is. Gyakori formátumok a dátum, a pénznem, a százalék és az adott számú tizedesjegyet tartalmazó számformátum. Azonban a feladat megkívánhat egyéni formátumokat is, így nem Ft alapú pénznemet, mennyiségek mértékegységeinek kijelzését (kg, km, m/s). Mértékegységeknél hatványkitevő megjelenítése nem szükséges, szöveg formázása esetén is kicsi a valószínűsége az ilyen jellegű feladatnak. Minta utáni formázás gyakori hibája a cellák közötti igazítás helyett a minta alapján közelítően jó helyen lévő cellába történő szövegírás – tipikusan címek beírásakor fordul elő –, mely nem értékelhető. A feladat általában tartalmaz élőfej vagy élőláb beállítást, melybe leggyakrabban a vizsgázó adatai kerülnek. Erre az esetleges nyomtatás utáni azonosítás miatt van szükség. Célszerű a felkészítés során gyakorolni, bár lehet, hogy pont nem jár érte. A formázás során tipikus szempont, hogy a munka elférjen egy oldalra, melyet nyomtatási képen kell ellenőrizni. Az értékelés során egycellás átcsúszás adódhat abból, hogy más nyomtató van telepítve, ezért ebben az esetben célszerű az eredeti vizsgakörnyezetben is ellenőrizni a feladatot. A formázáskor azonban legalább ilyen fontos szempont az adatok olvashatósága, ezért a formázás során ügyelni kell arra, hogy minden adat kiférjen a cellákban. Ennek megvalósítására a feladat szövege, a minta általában nem tartalmaz utalást (kivéve a mintán látható betűméret, esetleg függőleges igazítás), a vizsgázó kreativitását igényli a feladat.

A feladat típusát tekintve az iskolai élettel, a mindennapokkal kapcsolatos adminisztrációs, egyszerű gazdasági tervezési feladatok, tantárgyakkal kapcsolatosan összefüggéseket, függvényeket vizsgáló feladatok, rekurzív számítást, különböző sorozatok értékeinek kiszámítását igénylő feladat valószínű. A feladatokban jellemzően kevés adatot kell beírni, és a forrásfájl is kevés (100 alatti, jellemzően 10–20 körüli) adatsort tartalmaz.

Adatbázis-kezelés (gyakorlati témakör)

Kompetencia

Témakör

· A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; · legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; · az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; · tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni; · tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; · nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; · a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni!

6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata

Középszinten: Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbázis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani. Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Legyen képes az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges. Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.

Emelt szinten: Ismerje a relációs adatmodell jellemzőit. Tudjon adott szöveges feladathoz célszerű adattáblákat és azok közötti kapcsolatokat megtervezni. Ismerje és tudja felhasználni valamely lekérdező nyelv alapvető utasításait. Tudjon adott szövegnek megfelelő űrlapot és jelentést megtervezni és elkészíteni.

Az alkalmazói témakörök közül ez került be legutoljára a tantervekbe. A szakma jelentős képviselői szerint a témakör a szakképzés része, az átlagos felhasználónak, alkalmazónak nem szükséges a téma ismerete. Másrészről azonban mindennapjaink hátterében ezt az alkalmazást használjuk leggyakrabban. Az információs társadalomban nem lehet eligazodni adatbázisok használata nélkül. E két nézet kompromisszumaként az adatbázis-kezelés az érettségi vizsgán gyakorlati, felhasználói szinten szerepel. Az adatbázis-kezelés elméleti alapjait csak elnagyoltan kell ismerni. A gyakorlat szemszögéből nézve érdekes, hogy az adatokat ne csak tároljuk és lekérdezzük, hanem megfelelő formában meg is tudjuk jeleníteni. Ez a feladat az adatbázis-kezelés dokumentumkészítéssel határos területe, és ezért több adatbázis-kezelő programba nincs beépítve. Több olyan program létezik, melyhez az űrlapot és jelentést másik eszközzel (például weboldalként vagy egyedi alkalmazásként kell) megírni. Az érettségi vizsgán ilyen típusú programozás nem követelmény és nincs is rá idő. Ezért az adatbázis-kezelés feladatok feltételezik olyan adatbázis-kezelő használatát, melyben az űrlapokat és jelentéseket néhány paraméter megadása után a program generálja, a vizsgázónak ezen kell néhány módosítást elvégeznie.

Az informatika iránt érdeklődőtől elvárhatjuk, hogy ismerje az SQL nyelvet, azonban az érettségi vizsgán ez sem kötelező, megfelelő QBE (Query By Example) lekérdező felület segítségével is megoldhatók a feladatok. Ez az első években az emelt szintű vizsgákra is érvényes. Távlatilag cél, hogy az emelt szintű vizsgázók képesek legyenek allekérdezést tartalmazó feladatok megoldására is, és képesek legyenek a lekérdezéseket SQL nyelven is megfogalmazni. A használt program az iskola által választható, és az iskola várhatóan emelt szintű felkészítésre a lehetőségekhez mérten ugyanazokat a szoftvereket biztosítja, mint a középszintű vizsgához. Előfordulhat azonban, hogy az emelt szinten vizsgázók hozzáférnek a QBE lekérdezési nyelvet tartalmazó adatbázis-kezelőhöz. A vizsgázó tetszés szerint választhatja meg a megoldáshoz szükséges eszközt, így lehetetlen ellenőrizni a gyakorlat során az SQL nyelv aktív ismeretét. (Azaz, ha a vizsgázó ismeri az SQL nyelvet, a szoftver által generált SQL lekérdezést megfelelően tudja értelmezni vagy módosítani, azt épp úgy el kell fogadnunk, mint ha a teljes lekérdezést SQL nyelvben ő maga írja meg.)

Az adatbázis-kezelés akkor válik igazi feladattá, ha megkülönböztethető az adatbázis és az adattábla, azaz, ha több adattáblát tartalmaz az adatbázis, és ezek kapcsolatának rendszerét is meg kell határozni. Egy adattáblás adatbázis feladatot kisebb módosításokkal táblázatkezelőben is meg lehet oldani. Az első években – a feladattípus újdonsága miatt – középszinten csak egytáblás adatbázis szerepel, de néhány éven belül ez ki fog bővülni. Idő korlátok miatt azonban későbbiekben sem várható három táblánál több.

Emelt szinten az első években általában egy-, kettő- vagy háromtáblás adatbázist tartalmaznak a feladatok, későbbiekben lehetséges a relációs modell alapján akár többtáblás adatbázis megtervezése, részbeli kivitele is – adattáblák definiálása, kapcsolatok megadása.

A feladatok többnyire táblázatkezelőben is megoldhatók, azonban ezek a megoldások a táblázatkezelésnél nem szereplő ismereteket igényelnek. Ezek között az űrlapelemek, vezérlők, makrók, kimutatáskészítő eszköz a legjellemzőbb. Bár a megoldás így is értékelhető, nem javasoljuk, hogy a diákokat erre készítsék fel.

Az adatbázis-kezelés feladatai öt nagyobb feladatcsoportot jelentenek: táblaműveletek, lekérdezések, kapcsolatok definiálása, űrlapkészítés, jelentéskészítés. Ezek közül a megadott vizsgaidőben csak ritkán szerepel mindegyik egyforma súllyal. A tábla műveletek mellett néhány egyszerű lekérdezés és űrlapkészítés várható, míg kész adattábla esetén több lekérdezés és jelentéskészítés a valószínűbb. Későbbiekben, többtáblás feladat esetén ez a típusszétválás csökkenni fog, de jellemző lesz, hogy nem kell egy vizsgán űrlapot és jelentést is készíteni.

A táblaműveletek feladat legtöbbször egy probléma megoldásáról szól, a feladatleírás alapján kell a vizsgázónak meghatároznia a táblában szereplő mezőket, azok típusát és meghatározni a kulcsmezőt. A megoldást segítheti a mezők felsorolása vagy egy mintaadatsor. Mindkét esetben feladat lehet további adatok tárolása miatt újabb mezők felvétele, melyek neve, típusa csak közvetve van meghatározva. (Például: Adja meg gépjárműjének rendszámát is, és hogy mikor járt nálunk utoljára.) Ezekkel a feladatokkal mérhetjük, hogy mennyire tudatos az adat tipizálása. A vizsgán létrehozott adattáblába általában 3–5 adatsort kell felvenni. Ezek tartalmát nem értékeljük, de elvárható, hogy ha nem is valós, de értelmes, reális adatokat írjanak be a vizsgázók. Itt elsősorban fiktív személyek, helyek, termékek, árak, mennyiségek jönnek számításba. (Például: videoleltár, ételek energia tartama, vásárlók adatai.)

Adatbázis tervezésekor nem feladat a normalizálás, és a megoldandó feladat ebből a szempontból szakmailag nem lesz kifogástalan. A feladat leírása nem lehet olyan hosszú, hogy az adatbázis várható felhasználási területét elég pontosan körülírja, a vizsgázó nem kérdezhet rá bizonyos feltételekre. Így a feladatleírás legalább azt tartalmazza, hogy hány adattáblát kell létrehozni (többnyire azt is, milyen néven). A végrehajtás ideje, körülményei miatt ezek a feladatok általában nem lesznek normalizáltak. Másszóval: nem követeljük meg, hogy a vizsgázó háromnegyed óra alatt egy tökéletes rendszert hozzon létre.

A lekérdezések nagy része választó lekérdezés, de egy-egy frissítő, hozzáfűző, táblakészítő, törlő lekérdezés – főleg a kész táblát tartalmazó feladatokban – megjelenik. A lekérdezések általában nehézségi sorrendben követik egymást, ettől akkor térünk el, ha a megoldás logikája ezt nem teszi lehetővé. Így a rendezést, egy feltételes szűrést követik a több feltételt tartalmazó lekérdezések, keresések, csoportosítások, az összesítéseket (összeg, minimum, maximum, átlag, darab, első, utolsó) tartalmazó lekérdezések, a képletet, kifejezés beírását igénylő műveletek. Mezők közötti műveletek közül középszinten csak a legegyszerűbbek (összeadás, arány, szorzat) várhatók, tipikusan frissítő lekérdezésekben. Emelt szinten ezek a számítások inkább megköveteltek, és a későbbiekben az adatbázis-kezelőben megtalálható, táblázatkezelőben megismert függvények használatára is számítani lehet (például dátumfüggvények).

Táblák közötti kapcsolat létrehozása az első években csak emelt szinten feladat. Általában egy N:M-es kapcsolat kialakítását kívánja meg a feladat egy 1:N-es és egy 1:M-es kapcsolat beállításával.

Űrlapok és jelentések készítésének első lépése mindig a program által generált forma előállítása, melyben a létrehozás során vagy utólag kell módosításokat végezni. Űrlap esetén tipikus feladatok: a beviteli mezők átrendezése, feliratok módosítása; megjelenés módosítása (betű, igazítás); az űrlap kiegészítése feliratokkal (űrlap fejben és lábban is) – például a vizsgázó adataival; emelt szinten a kapcsolt táblák esetén, a beviteli mezők típusának módosítása –; listából választás. Nem várható segédűrlap készítése. A jelentés készítés tipikus feladatai: rendezés; csoportosítás; részösszegszámítás; a jelentés kiegészítése feliratokkal (jelentés fejben és –lábban is) – például a vizsgázó adataival –; adatok, feliratok átrendezése; rajzelemekkel kiegészítés; betűformázás; háttérszín beállítása. A jelentés lehet listaszerű és oszlopos (egy rekord oldalanként) is. Nem várható diagramkészítési feladat.

Az adatbázis-kezelés feladathoz a forrásadatok betöltésénél számítani kell arra, hogy a forrást importálni kell. Néhány adattípus importálását érdemes gyakoroltatni, főleg a csv (pontosvesszővel – vagy más karakterrel – határolt adatsorozatokat tartalmazó szövegfájl), a használt táblázatkezelő formátuma várható. (Akár több formátum is lehetséges, melyből a vizsgázónak kell kiválasztania a számára használhatót.)

Információs hálózati szolgáltatások (szóbeli és gyakorlati témakör)

Kompetencia	Témakör
· Tudjon Interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal; · tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni; · tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; · tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; · tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni!	7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. Keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata 7.2. Weblapkészítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése Web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek

Középszinten: Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel. Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni.

Emelt szinten: Tudjon egyszerű Weblapot készíteni a HTML leíró nyelv segítségével, egyszerű szövegszerkesztővel. Ismerje a HTML alapelemeit.

A Kommunikáció az Interneten témakör szóbeli. A gyakorlati vizsgából való kiemelésének technikai oka van: nem lehet biztosítani a vizsga tisztaságát és a feladat értelmes megvalósíthatóságát egyszerre. Voltak kísérletek arra, hogy a feladatot másik, erre a célra kijelölt gépen végezzék el a vizsgázók, de ez felére csökkentené a vizsgázók számát, és még ekkor is állandó felügyelet kellene minden gép mellé, hogy a feladaton kívül ne keressen más információt a vizsgázó. Időkorlátozás esetén viszont korlátozzuk a vizsgázó lehetőségeit. Szóbeli vizsgaként egy vagy két tétel formájába kerül a tételek közé ez a témakör. Amennyiben a vizsgázó ezek közül húz, a vizsgáján el is kell magyaráznia, mit miért csinál, miközben bemutatja a kitűzött feladatot. A vizsgahelyiségben biztosítani kell a számítógépet és az Internet elérését.

A weblapkészítés gyakorlati témakör. Miután akárcsak a szövegszerkesztés, ez is dokumentumkészítés, a weblapkészítés feladatban a hangsúly azokon a lehetőségeken van, melyek a szövegszerkesztéstől eltérőek. Így az oldalak közötti kapcsolat, képek beillesztése, háttérszín, háttérkép, alapértelmezett betűszínek, cím (title) megadása várható. Formázására a stílusok használata jellemző – címsorok –, bár egyedi megoldások is elfogadhatók. Várható a betűformázást, bekezdés igazítást, címsorokat, felsorolást, számozást és táblázat beillesztését kérő feladat. Elfogadható a többszörös „nemtörhető szóköz” a tabulátor helyett, bár van jobb megoldás is. Az oldalak közti kapcsolatra jellemző, hogy vagy külső vagy ha belső, akkor azonos vagy közeli könyvtárban (például alkönyvtárban) kell lennie a kapcsolt oldalnak – ugyanez a képekre is igaz. A helyi hivatkozások megadásánál csak a relatív hivatkozás fogadható el.

Középszinten a weblap készülhet bármilyen alkalmas eszközzel (akár szövegszerkesztőben is). Emelt szinten a követelmények között szerepel a HTML nyelv ismerete, azonban az eszköz kiválasztására itt is lehetősége van a vizsgázónak. Az első években elfogadható a weblapkészítő programokkal készített weboldal is, azonban a feladatok jellege olyan, hogy egyszerű szövegszerkesztővel is megoldható legyen (ismétlődő formázások). A későbbiekben elég nehéz lesz ellenőrizni, hogy milyen eszközzel készült a weblap, azonban a kódok „tisztasága”, a szerkesztők fölösleges kódjai elárulják, hogy tudja-e a vizsgázó, mit tartalmaz a forrásfájl.

Bár a weblapok ma már a html nyelvnél sokkal többet tartalmaznak, a vizsgán nem kell tudni – és nem is értékelhetők – a különböző scriptes és aktív elemes megoldások. A cél még emelt szinten sem az, hogy weblap-fejlesztési képességeket mérjünk.

Prezentáció (bemutató) és grafika (gyakorlati témakör)

Kompetencia

Témakör

· A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; · tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit; · tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; · tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani; · grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; · képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni!

8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása 8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formázása

Középszint: Tudja az általa tanult bemutató-készítő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót készíteni. Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.

A vizsgán az idő rövidsége miatt gyakorlatilag a két témakör egyike szerepel csak, vagy legalábbis jelentősen hangsúlyosabb az egyik témakör. Amennyiben prezentációkészítés a feladat, a grafika témakörből legfeljebb egy kép vágása, elforgatása fér bele. Ha grafikai feladatról van szó, akkor a prezentáció éppen csak helyet ad az elkészült munkának. Elképzelhető viszont, hogy a grafikai feladat eredményét fel kell használni a weblapkészítésnél, esetleg a szövegszerkesztés feladatban. (Emelt szintű vizsgán ez természetes, hiszen az altémakörök is összeolvadnak.)

A prezentáció készítés során néhány (1–8) olyan diakocka elkészítése a feladat, melyeken viszonylag kevés szöveg található. A szöveget (amely konkrétan megfogalmazott, vagy tartalmában körülírt) általában a vizsgázónak kell beírnia. A második esetben a vizsgázó alkotó készségét mutatja, hogy a prezentációján a megadott tartalom megtalálható-e, a diakockák sorrendje mennyire logikus. A bemutató készítésénél súlyozottan értékeljük az animációs és a grafikai lehetőségek használatát. Mivel a programok elég eltérő képességekkel rendelkeznek, a kívánt hatás alapján adjuk meg a feladatot, melynek általában több megoldási módja is lehet. (Például: „Használjon legalább kétféle animációt, áttűnést; a háttérszín több színt tartalmazzon, de ne legyen kép; a betűszínt úgy válassza meg, hogy olvasható legyen!”) Ilyenkor minden megoldás, ami eredményében a feltételnek megfelel, elfogadható. Amennyiben a prezentáció csak 1–2 diából áll, ott várhatóan a dián több animációs feladat van, valószínűbb, hogy a szöveg és a beillesztett kép helyett a rajzolt ábra és annak animációval történő megjelenítése a feladat. (Például: A „pont-pont vesszőcske” mondókára készült ábra, a számítógép felépítése.)

Grafikai feladatban nem lehet mérvadó a vizsgázó kézügyessége, rajzkészsége. A feladatok ezért általában geometriai elemekből épülnek fel, és a különböző eszközök használatában való jártasságot mérik. Grafikai feladat lehet egy ábra elkészítése, stilizált rajz-festmény készítése, kész képek alakítása. Jellemző rajzolási műveletek: vonalvastagság, kitöltöttség beállítása, szabályos alakzatok (négyzet, kör), speciális háromszögek, négyszögek rajzolása, illeszkedések, szimmetrikus elemek megrajzolása, merőleges, párhuzamos rajzolás, a rajz egyes részeinek másolása, mozgatása, átméretezése, 90°-os, 180°-os elforgatott, tengelyesen tükrös részletek elkészítése. Képszerkesztés műveletei: vágás, színszűrők használata, kontraszt módosítása, konvertálás.

A képek beillesztése különböző dokumentumokba, azon belüli igazítása, méretezése az adott feladaton belül kerül értékelésre.

Könyvtárhasználat (szóbeli témakör)

Kompetencia

Témakör

· A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; · rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével; · a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; · ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait!

9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

Középszint: Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket.

Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat. Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat. Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az Interneten, ismert kereső-programokat használni.

A témakör ismeretanyaga lényegében gyakorlati tevékenységeket ölel fel: „tudja használni”, „tudjon keresni”… A legjobb az lenne, ha a vizsga könyvtárban történne, és egy konkrét feladatot kellene a vizsgázónak megoldania. Ez azonban sem a gyakorlati vizsga idejében, sem a szóbeli vizsgán nem biztosítható. Annak nincs értelme, hogy a vizsgázó 10–50 könyvből válasszon, gyűjtsön adatokat. A vizsga során azonban lehetséges egyes könyvtári fogalmakat egy-egy könyv felhasználásával bemutatni. (Az adott dokumentum milyen típusú, milyen könyvészeti adatok, milyen könyvtári jelzetek találhatók meg benne.)

Algoritmizálás, adatmodellezés (gyakorlati témakör)

Kompetencia

Témakör

· A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni; · tudjon pontos feladat-meghatározás után adatmodellt felállítani; · tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt; · tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni; · legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének ellenőrzésére!

10.1. Elemi és összetett adatok, állomány-szervezés, relációs adatstruktúrák 10.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek 10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 10.1.3. Állományok 10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések 10.3. Rekurzió 10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában 10.4. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat 10.4.1. A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás 10.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban 10.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása

Csak emelt szinten: Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, illetve szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek) Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmus-leíró nyelven. Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerű rekurziós feladaton tudjon bemutatni a rekurzív algoritmusokat. Világosan lássa a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Tisztában legyen a tesztelés szerepével, és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak. Tudjon programot készíteni a felsorolt tantárgyak köréből megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldó módszerről részletes leírást kap.

A programozás eszközei (gyakorlati témakör)

Kompetencia

Témakör

· A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani; · legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; · legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!

11.1. Algoritmusleíró eszközök 11.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével 11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái 11.2. Programozási nyelv 11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete 11.3. Programfejlesztői környezet 11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben 11.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben

Csak emelt szinten: Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni. Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és –kiviteli műveleteket Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni.

Az algoritmizálás és adatmodellezés témakör csak közvetve kérhető számon a vizsgán. Ennek egyik módszere a programozási eszközök felhasználása, azaz programíráson keresztül történik az ellenőrzés, mely a vizsgán gyakori módszer lesz. A vizsga témakörei között nem szerepel a programozás eszközei témakör, mert egybemosódik az algoritmizálás és az adatmodellezés témakörrel. Ennek ellenére lehetséges – a vizsgán is – ezen ismeretek számonkérése a dokumentumkészítés keretén belül is, például algoritmus leírása; folyamatábra, algoritmus alapján feladat leírása; algoritmusban hibakeresés, javítás.

A programozási feladatok többsége az elemi programozási tételekre épül. Nem kell ismerni és kitalálni sem speciális algoritmusokat. A rendezési algoritmusok közül elég egynek az ismerete, az értékelésnél nem szempont a hatékonyság, futási idő, memóriakezelés (kivéve az adatok típusának megválasztása). A feladatok között szerepelhet rekurzív algoritmussal megoldható feladat is. Miután a feladattípus a többitől jelentősen eltérő, ezért ebben az esetben egy egyszerűbb feladat is szerepel a vizsgán. A rekurzióra épülő feladat természetesen más módszerrel is megoldható, melynek egyes részei vagy egésze szintén értékelhető. Itt külön érdekes, hogy például a visszalépéses kereséssel vagy más módon történő megoldás hogyan értékelhető, mivel jóval több munka van benne, vagy egy másik programozási nyelv választása mennyire reális.

Mindegyik elemi adattípus előfordulhat a vizsgán, az összetett típusok közül a halmaz, fájl, tömb és rekord típusok használata lehet szükséges, valamint az ezekből készíthető többszörösen összetett adattípusok. Nem kell használni a dinamikus adattípusokat, mutatót. A változók definiálásánál hibának számít a karakter helyett szöveg, feleslegesen nagy memóriafoglalású szöveg adattípus. Elvárjuk a valós és egész típus következetes használatát, azonban itt nem követelmény a lehetséges legkisebb altípus kiválasztása.

GYAKORLATI Mintafeladatsorok – értelmezés,
értékelési szempontok

A követelmények jobb megismeréséhez járulnak hozzá a következőkben bemutatott mintafeladatsorok. A feladatsorokhoz mellékeltük a szükséges mintákat és a pontozási útmutató is. Külön „nyers” könyvtárban találhatók a munkához használandó forrásfájlok. A kidolgozott feladatokat pedig a „kész” könyvtár tartalmazza. Az alábbiakban ezeket a feladatsorokat fogjuk áttekinteni, elemezni.

Egy-egy feladatsor több feladatból áll. Témánként általában egy, legfeljebb két feladat szerepel. Előfordul azonban olyan is, hogy két témakörhöz egy feladat tartozik, vagy egy témakör több feladatban jelenik meg. A feladatok között általában van kapcsolat, azonban a feladatok nem mindig épülnek egymásra. A feladatsor megoldását – és kitalálását is – megkönnyíti, ha az egyes feladatok kísérőszövege ugyanarról a jelenségről szól. A feladatok összeállítását megelőzően számos feladatot készítettünk. Azokra is jellemző volt, hogy inkább nevet adtunk egy feladatnak, mint számot. Bár a mintafeladatsorokat betűjellel azonosítottuk, valójában ezeknek is volt neve, mely a feladatok tartalmára utalt: Az emelt szintű „A” feladatsor Ferdehajítás, a középszintű „B” feladatsor Angol, a „C” feladatsor Lecke néven is szerepelhetne. Természetesen ez a tartalmi kapcsolat csak addig szempont, amíg a feladat az érettségi követelményeinek megfeleltethető. Mindenképpen igyekeztünk valós helyzeteken alapuló feladatokat adni, ezért a feladatok megoldásához nélkülözhetetlen a feladat környezetének megértése. Figyeltünk arra is, hogy ez a valós környezet a vizsgázó számára érthető, megélhető legyen.

A pontozási útmutató a javításhoz ad segítséget. A mintafeladatsorok útmutatói viszonylag szűkszavúak, ugyanakkor lehetőséget adnak arra, hogy a feladatsor kipróbálása esetén (gépen vagy kinyomtatva) vizsgázónkként kitöltsük, illetve a vizsgázó maga is használhatja. A formátuma alkalmassá teszi arra, hogy táblázatkezelőbe átmásoljuk, és ott összesített kimutatást is készítsünk.

A pontozási útmutatóban nincsenek számozva a feladatokon belüli kérdések. Ez első ránézésre kicsit megnehezíti a javítást, azonban a feladatok egy része nem a kérdések szerint pontozódik. A megoldás menetét segítő kérdéssorozat eltérhet az értékelés logikájától. Például a weblapkészítés feladatban a lapok kapcsolatának leírása több feladat része lehet, ugyanakkor értékelésnél csak azt értékeljük, hogy van-e, mind jó-e (képes elvégezni a műveletet, megfelelő gyakorlottsága van benne).

A továbbiakban az egyes feladatsorokat, a feladatsorhoz tartozó mintákat, megoldásokat és a pontozási útmutatót részletesen ismertetjük. A mintáknak és megoldásoknak a nyomtatási- vagy képernyő-képét e kézikönyvben bemutatjuk.

Minták a középszintű feladatsorra

A későbbiekben bemutatásra kerülő, az OM honlapon ’A’ és ’A-mod’ jellel jelzett emelt szintű feladatsorok bemutatása és elemzése előtt két középszintű feladatsor elemzésére kerül itt sor. (A „mod” = módosított jelölést az indokolja, hogy a két feladatsor nem teljesen különbözik egymástól, vannak benne közös feladatok.)

Az OM honlapon megjelentetett középszintű feladatsorokat „B” és „C” jellel láttuk el.

1. középszintű feladatsor („B” feladatsor) (lásd Kozepszint.zip)

1. feladat: Utazási Iroda

1. Készítse el a minta alapján az f1 szövegfájlt!

2. A szöveg 5 bekezdést tartalmazhat (minden mondat 1 bekezdés), és mesterséges sortörés csak a 3. mondatban lehet! Az alkalmazott betűméretek 12 és 24 pont közöttiek. Betűtípusok: Arial, Bookman Old Style, ezeket, vagy a hozzájuk leginkább hasonlító betűtípust használjon!

3. A képeket a forráskönyvtárban is megtalálja. Legyenek minél világosabbak, szürke árnyalatúak!

4. Amennyiben a gépén nem találhatók a mintában megadott szegély stílusok, használja a mintához leginkább hasonlót!

5. Az élőlábban saját adatait tüntesse fel 8 pontos méretben, a minta szerinti igazítással.

2. feladat: Nyelvtanfolyam

1. A nytanf.txt fájl pontosvesszővel elválasztott adatokat tartalmaz különböző iskolák nyelvtanfolyamainak költségeiről. Nyissa meg a fájlt táblázatkezelőben, és mentse saját könyvtárába f2 néven a programnak megfelelő formátumban!

Minta a forrásfájlról

A tanfolyami árak és az étkezés egy hétre szólnak, de többhetes tanfolyamra is lehet jelentkezni. Az utazás és programköltség csak egyszeri, mivel a programok különböző bérletekkel látogathatók. A családnál történő elhelyezés egyben félpanziót, míg a kollégiumi teljes ellátást is jelent.

2. Az árak dollárban vannak megadva, a forintra átszámításhoz egy cellában tüntessen fel 300-as szorzót, melyet a képletekben használ, de napi árfolyam alapján tetszőlegesen aktualizálható!

3. Számítsa ki, mennyibe kerül az egyes iskolákban az egyhetes tanfolyam utazással, étkezés nélkül (F oszlopban), illetve a négyhetes tanfolyam utazással és étkezéssel (G oszlopban)!

4. Adja meg, hogy a négyhetes tanfolyam melyik iskolában a legolcsóbb, és ez mennyibe kerül!

5. Szűrje ki a családnál történő elhelyezéseket! A kapott adatsorokból az iskolák nevét és az egyhetes részvételi árakat másolja az adatok alatti területre!

6. Készítsen szemléletes diagramot a kimásolt adatokból, melyen az ábrázolt értékeknél van feltüntetve az iskolák neve és jól összehasonlíthatók az egyes értékek!

7. Formázza munkáját a mellékelt minta alapján, figyeljen arra, hogy egy oldalra kiférjenek az adatok és eredmények, a pénzösszegeknél állítsa be a Ft (utána), illetve a $ (előtte) megjelenítést!

8. A munkalap élőlábába bal oldalra írja be nevét, osztályát és iskoláját, jobb oldalra a vizsga dátumát!

3. feladat: Nyelvvizsga

A mellékelt nyvizsga.txt fájl pontosvesszőkkel elválasztva tartalmazza egy adott időszak nyelvvizsgaeredményeit. A fájl első sora a mezőneveket tartalmazza.

Minta a forrásfájlról (részlet)

1. Olvassa be az adatokat adatbázis-kezelőbe, és mentse a programnak megfelelő formátumban f3 néven!

2. Beolvasáskor állítsa be a megfelelő adatformátumokat is, és állítsa be a sorszámmezőt kulcsnak! A pontszámok, százalékok értéke maximum 120, és egészek. A sorszám a lehető legnagyobb egész típusú adat, a többi szöveg típusú.

3. Készítsen lekérdezést bizonyitvany néven, mely megmutatja, hogy hány „A”, „B” illetve „C” típusú nyelvvizsga született!

4. Készítsen lekérdezést eredmeny néven, melyben az a_ertek és b_ertek lehetséges értékei alapján csoportosítva számlálja meg a vizsgázókat! (Például 2 olyan vizsgázó van, akinél „A” kíválóan megfelelt, „B” nem felelt meg.)

5. Készítsen lekérdezést szazalek néven, melyben megjeleníti, hogy a sikertelen vizsgázók, illetve az „A”, „B”, „C” bizonyítványt szerzett vizsgázók átlagosan hány százalékos teljesítményt nyújtottak az „A”, illetve „B” típusú vizsgán!

6. Készítsen c_lista néven listát azokról, akik sikeres „C” típusú vizsgát tettek! A listát sorszám szerint rendezze növekvő sorrendbe, és jelenítse meg benne az a_total, a_%, b_total, b_% értékeket is, a bizonyítvány minősítése pedig ne látszódjon!

7. Készítsen jelentést c_lista néven, melyben a c_lista lekérdezés alapján értesítőt készít a mellékelt minta szerint! (Egy oldalon 4 adatsor jelenjen meg, írja át a címkéket értelemszerűen, minden érték mellé írjon mértékegységet, az adatok mellé írja oda a megfelelő szöveget, a vizsgázó sorszáma mellé az aktuális dátumot! Figyeljen a betű méretére, típusára és az igazításokra! Az adatsorok között legyen elválasztó vonal, melynek mindkét oldalán kb. 1 centiméter hely legyen! Az oldal fejlécébe írja saját nevét, iskolája nevét!)

4. feladat: Angol óra

Készítsen bemutatót angol nyelvtanulás segítésére!

1. A címoldalon szerepeljen a tananyag: „Animals” és a készítő neve! A második dián jelenítse meg a kapott képeken található állatokat, és adja meg magyar, illetve angol megnevezésüket (cica = kitten; róka = fox; malac = pig; majom = monkey; szamár = donkey, nyúl = rabbit)!

2. Az állatok képe és megnevezése egyszerre jelenjen meg, de mindegyik más módon!

3. A következő dián csoportosítsa az állatokat táplálkozásuk (húst evő = meat-eater, növényeket evő = plant-eater) szerint! Jelenítsen meg két ellipszist (halmazábrához), a megfelelő angol nyelvű feliratokkal együtt, helyezze el ezután egyenként az állatokat a megfelelő ellipszisek belsejében, illetve a mindenevőket a két ellipszis metszetében!

4. Minden egyes állat megjelenése után automatikusan jelenjen meg egy felirat, mely csak a következő kattintásig látszik! „Kitten is carnivous”, illetve ennek megfelelően a többi állatra is (húsevő = carnivous; növényevő = herbivous; mindenevő = omnivous)!

5. A háttér legyen színes, de ne sablonos, illeszkedjen a képek, a szöveg színéhez!

6. Munkáját mentse f4 néven!

5. feladat: Országok

1. Készítsen f5 néven könyvtárat, és ebbe weboldalt, melyben felsorolja azokat az országokat, melyek hivatalos nyelve az angol!

2. Az oldal háttere legyen kék, a betű színe fehér, a link színe sárga, a már meglátogatott oldalak linkje piros!

3. A cím (title) az Ön neve legyen, az oldal címe „Angolul beszélő országok”!

4. Készítsen a felsorolt országok közül az egyikről rövid bemutató oldalt!

5. A mellékelt fájlok közül válasszon ki és illesszen be képet is!

6. A képet alakítsa úgy, hogy a weboldalon már ne kelljen méretezni!

7. Hozzon létre a két oldal között megfelelő feliratokkal kapcsolatot!

Minta az 1. feladathoz

Minta a 2. feladathoz

Minta a 3. feladathoz

Minta a 4. feladathoz

Pontozási útmutató – „B” feladatsor

1. Utazási Iroda
Ajanlat.doc szöveg, helyesírás (hibánként 1 pont levonás, max. 4 pont)	4 pont
5 bekezdés (mondatonként – minden hiány vagy többlet 1 pont levonás)	4 pont
Sortörés (3)	2 pont
Betűméretek 12 és 24 pont közöttiek (pontok: min: 12-es, max: 24-es és köztes)	3 pont
Betűtípusok: Arial (talp nélküli, kerek), Bookman Old Style (talpas)	3 pont
Félkövér, dőlt (pontok: van félkövér, van dőlt, mindenhol helyes)	3 pont
Bekezdések igazítása	2 pont
Második bekezdés mindkét margója behúzott	1 pont
Szegély (pont: léte, stílusa, a szöveg – és nem a bekezdés – körül	3 pont
Mintázat a szöveg hátterében (pont: van, hasonló)	2 pont
Kép beillesztés (képenként 1 pont)	3 pont
Képek igazítása: „nincs” (képenként 1 pont)	3 pont
Szürke árnyalat (tónus)	2 pont
Oldal szegély (pont: extra – ha lehet kép típus–, alul nincs)	2 pont
Élőláb	1 pont
8 pontos betű (1 pont), jobbos tabulátor (1 pont)	2 pont
	40 pont

2. Nyelvtanfolyam
Adatok konvertálása	1 pont
Forintra átszámításhoz 300-as szorzó egy cellában	1 pont
Egyhetes tanfolyam utazással, étkezés nélkül (pont: képlet, abszolút és relatív hivatkozás, másolás)	3 pont
Négyhetes tanfolyam utazással étkezéssel (pont: képlet, abszolút és relatív hivatkozás, másolás)	3 pont
A legolcsóbb mennyibe kerül	2 pont
Melyik a legolcsóbb	3 pont
Szűrés a családnál elhelyezésekre	1 pont
Név és árak másolása	1 pont
Diagram a kimásolt adatokból	1 pont
Oszlop típusú (hasábos) diagram	1 pont
Diagram értéktengelyei értelmes adatok (1 p), olvasható feliratok a tengelynél (1 p)	2 pont
Első sor (beszúrása, beírás)	1 pont
Tábla fejléc (betű, igazítás) részleges megoldás: 1 pont	2 pont
Dőlt, félkövér, aláhúzott (válaszokban) részleges megoldás: 1 pont	2 pont
Szegélyek	1 pont
Mintázat	1 pont
Forint (1 pont), dollár (1 pont) formátum	2 pont
Elrendezés, 1 oldal	1 pont
Élőláb	1 pont
	30 pont

3. Nyelvvizsga
Adatok konvertálása, mezőnevekkel	1 pont
Adattípusok beállítása (hosszú egész – 1 db, egész – 4 db, szöveges – 3 db)	2 pont
Bizonyitvany lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás, számlálás)	3 pont
Eredmeny lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás, számlálás)	3 pont
Szazalek lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás, átlag)	3 pont
C_lista lekérdezés (pont: mezők, szűrés, rendezés)	3 pont
C_lista jelentés léte	1 pont
4 vizsgázó oldalanként, közte elválasztó vonal, térrel	1 pont
Címkék megfelelő módosítása, igazítása	1 pont
Címkék beszúrása (Vizsga eredmény, dátum, mértékegységek, név)	1 pont
Beszúrt címkék igazítása, formázása	1 pont
	20 pont

4. Angol óra
Címoldalon: „Animals” és név	1 pont
Második dia: állatok beillesztése, megnevezésekkel	2 pont
Kép és felirat csoportosítva	2 pont
Hat elem, különböző animációval jelenik meg	1 pont
Két ellipszis feliratokkal, csoportosítás	2 pont
Állatok megjelenítése	2 pont
Angol nyelvű mondatok automatikus megjelenése váltakozva az állatokkal	2 pont
Kattintásra felirat eltűnik	1 pont
Többi kattintással	1 pont
Háttér színes	1 pont
	15 pont

5. Országok
Könyvtár és szükséges képfájlok	1 pont
<Body> megadott paraméterei (pont: háttér, betű, link)	3 pont
<Title> helyes	1 pont
Felirat Címsor 1 vagy kiemelt	1 pont
Országok felsorolása (lista, vagy egymás alatt)	2 pont
Egy ország lapja	1 pont
Formázott szöveg az ország oldalán	2 pont
Kép beillesztés Eredeti átméretezése	1 pont 1 pont
Link egyik irányba Visszafelé	1 pont 1 pont
	15 pont
Összesen: 120 pont

Javítási útmutató és megoldás – értelmezésekkel, kiegészítésekkel a „B” feladatsorhoz

A keretezett szövegek a pontozási útmutató elemei, amelyeket részletesen értelmezünk.

1. feladat: Utazási Iroda

f1.doc szöveg, helyesírás (hibánként 1 pont levonás, max. 4 pont)

4 pont

A szöveget a vizsgázónak kell begépelnie. Ennek megfelelően nem túl hosszú, hiszen a gépelési sebesség nem befolyásolhatja – lényegesen – az eredményt. (Alapszintű eszközkezelési ismeret elvárható, de sem a 10 ujjas, sem a vak gépírás nem.) Helyesírási hibának számít minden elütés, valamint a mondatvégi és mondatközi írásjelek, zárójelek nem megfelelő használata, szóköz elhelyezési hiba. Például: „ajándékba !”. A szöveg tartalmazhatna kötőjelet, gondolatjelet is, ezek megfelelő használata is követelmény, legalább annyira, hogy a gondolatjel (–) ne legyen kiskötőjel (-), de a minta alapján meg kell tudni különböztetni a kis- és nagy kötőjelet is. Például: „lehet-e 8–10-ig megbeszélés”.

5 bekezdés (mondatonként – minden hiány vagy többlet 1 pont levonás)

4 pont

Általában a felesleges bekezdés jelek okoznak problémát, melyet formázás helyett alkalmaznak a vizsgázók. Akkor is pontlevonás jár, ha a kép távolságtartásához volt szükséges az üres bekezdések használatára (kép nem megfelelő formázása). A bekezdés hiánya azt jelenti, hogy a vizsgázó sortöréssel helyettesíti a bekezdést, azaz nincs tisztában e két eszköz közti különbséggel.

Sortörés (3)

2 pont

Az utolsó bekezdésben nem lehet sortörés – ha van 1 pont levonás – a 3. mondatban három sortörés elegendő, mert az egyik sorvég állítható a bekezdés határaival, de itt a négy sorvégjel is elfogadható.

Betűméretek 12 és 24 pont közöttiek (pontok: min: 12-es, max: 24-es és köztes)

3 pont

A minta ötféle betűméretet tartalmaz: 12, 16, 18, 20, 24. A 12-es betűméretért akkor adható meg a pont, ha a negyedik mondat, és csak az, 12 pontos. A 24-es betűméretért hasonlóan csak a megfelelő szavak betűméretének beállítása jelent pontot. Köztes méretek esetén legalább két eltérő méretet fel kell még ismernie – pl. az első és második mondat nem egyforma méretű. Itt felmerülhet a kérdés, hogy engedélyezzük vonalzó használatát is az érettségin, mivel izgatott állapotban a vizsgázó képes az egyformát is különbözőnek nézni, bizonytalan abban, amit lát.

Betűtípusok: Arial (talp nélküli, kerek), Bookman Old Style (talpas)

3 pont

A Bookman Old Style helyett a Times New Roman elfogadható, de az Arial helyett nem. A betűtípusoknál problémát okoz, hogy a gépen megtalálható fontok nagyon eltérőek lehetnek, ezért a betűtípus választása esetén a font főbb jellegzetességeit kell figyelembe venni: talpas, szögletes vagy kerek, keskeny vagy széles, kézírást utánzó, archaikus. A mintában négyszer fordul elő mindkét típus. Két tévesztés jelent 1 pont levonást. Amennyiben az egyik betűtípust nem hasonló típusúval helyettesíti, de ezt következetesen alkalmazza, 1 pontot kell levonni. Negatív pontot itt sem és máshol sem adunk. (Két rossz betűtípus kettőnél több következetlen alkalmazása 0 pontot ér.)

Félkövér, dőlt (pontok: van félkövér, van dőlt, mindenhol helyes)

3 pont

A feladatnak ez a legkönnyebb része.

Bekezdések igazítása

2 pont

A négy középre igazított bekezdés 1 pontot ér, az egyetlen balra igazított bekezdés behúzott margókkal szintén. Balra igazított helyett lehet sorkizárt is, mert a mintából nem derül ki pontosan, hogy melyikről van szó.

A második bekezdés mindkét margója behúzott

1 pont

A feladat szövege szerint itt nem lehet sortörés, újbekezdés. A kétsoros megjelenést bekezdés formázásával lehet megoldani. (A pont azért jár, mert egy eddigitől eltérő helyzetet kell megoldani.) Másik megoldás, hogy letiltjuk az elválasztást, szintén elfogadható.

Szegély (pont: léte, stílusa, a szöveg – és nem a bekezdés – körül)	3 pont
Mintázat a szöveg hátterében (pont: van, hasonló)	2 pont

A szegély és mintázat a szavak körül vannak, a szegély stílusát is be kell állítani. Mintázatnak elfogadható bármilyen közepesen sötét háttérszín, hiszen ez fekete-fehér nyomtatásban nem látszik.

Kép beillesztés (képenként 1 pont)	3 pont
Képek igazítása: „nincs” (képenként 1 pont)	3 pont
Szürke árnyalat (tónus)	2 pont

A képek a „nyers” könyvtárban megtalálhatók, de ClipArtból beszúrt változata is elfogadható. A szöveg nem tartalmazza a forrásfájlok helyét és pontos megnevezését. Ennek az az oka, hogy a diák csak a „nyers” könyvtár tartalmát kapja meg, annak elérési útja vizsgahelyenként más lehet. A „nyers” könyvtárban található a „kepek” könyvtár, ebben az összes, vizsgán használt kép. A vizsgázónak egy kicsit keresnie is kell – tudnia kell tájékozódnia a könyvtárstruktúrában.

A képek igazítása szöveg mögötti, körülfutás nélküli. A képek rossz igazítása nagyon szétdobhatja a szöveget, azonban a csúnya kinézetért csak itt vonunk le pontot.

A szürke árnyalat beállítása kicsit nehezebb feladat, nem szabad összekeverni a világosítással. (Itt nem azért szürke, mert így nyomtattuk.) Egy pont levonás jár, ha csak részben jó a megoldás (nem mindegyik képre vonatkozik, nagyon világos, esetleg nagyon sötét).

Oldalszegély (pont: extra – ha lehet kép típus–, alul nincs)

2 pont

Oldalszegély beállítása – sima keret – önmagában nem ér pontot, csak ha a típusát is módosította a vizsgázó, még ha nem is azt választja pontosan, mint ami a mintán látszik. A mintán jól látható, hogy alul nincs szegély, ezt is be kell állítani.

Élőláb	1 pont
8 pontos betű (1 pont), jobbos tabulátor (1 pont)	2 pont

A vizsgán várhatóan fel kell tüntetni a vizsgázó adatait a dokumentumban. Bár mentés és archiválás elsősorban CD-re történik, egy esetleges nyomtatásnál tudnunk kell, kinek a munkáját nézzük. Amennyiben az élőlábban szerepelnek az adatok, ez egy pontot ér. Miután ez is formázott szöveg, a tabulálás és a betűformázás két pont. Elképzelhető, hogy az ilyen, és ehhez hasonló feladat nem lesz pontozva a feladatban, mivel matematikából sem értékeljük, hogy fel tudta írni a vizsgázó a nevét. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – begyakorlása fontos.

2. feladat: Nyelvtanfolyam

Adatok konvertálása

1 pont

Az adatokat szövegfájlban kapja meg a vizsgázó, mert ez a formátum minden program számára olvasható. Az adathatároló jel a pontosvessző. A részletes tematika nem tartalmazza a konvertálást, azonban a programok többségében ez a fájl megnyitásakor szinte automatikusan megtörténik. Ha a vizsgákon használt szoftverekről a vizsgaközpontnak pontos képe van, akkor lehetséges a forrásadatoknak a megadása minden lehetséges formátumban. Ekkor az a kérdés, kiválaszthatja-e valaki előre, a vizsgázónak melyik fájlokra van szüksége, vagy a vizsgázónak kell a számára megfelelő formátumot kiválasztania.

Forintra átszámításhoz 300-as szorzó egy cellában

1 pont

Igyekeztünk nem pontos, de nagyjából reális értéket adni, ezzel is érzékeltetve, hogy ez a paraméter naponta változik.

Egyhetes tanfolyam utazással, étkezés nélkül (pont: képlet, abszolút és relatív hivatkozás, másolás)

3 pont

A mintából tudhatjuk, hogy az árakat forintban kell megadni. Ezért a képlet körülbelül így szól: =(C3+E3)*B22. Abszolút hivatkozás kell az átszámítási cellára, legalább a sor száma elé: $B$22. Amennyiben a képlet minden sorban megtalálható, a másolásért járó 1 pont megadható. (Amennyiben a vizsgázó nem alkalmazott abszolút hivatkozást, akkor vagy nagyon sokszor írta be a képletet, vagy sokat javította. – Az időveszteség a megadott pontnál sokkal jelentősebb, viszont képletszerkesztési rutint igényel.)

Négyhetes tanfolyam utazással étkezéssel (pont: képlet, abszolút és relatív hivatkozás, másolás)

3 pont

A feladat komoly értelmezést igényel. Nem egyszerűen az előző négyszerese, hiszen ott nem szerepelt az étkezés, az utazásra viszont nem kell négyszeres költséget elszámolni. A képlet egy lehetséges formája: =((C3+D3)*4)+E3)*B22 vagy =(SZUM(C3:D3)*4+E3)*B22. Mindenképpen összetettebb képletszerkesztés a feladat. A megoldás úgy is elfogadható, ha a vizsgázó egy külön cellában részszámítást végez. Még jobb a megoldás, ha a hetek számát is külön cellában tünteti fel, és erre hivatkozik. Ezt itt azért nem várjuk el, mert két konkrét eset volt a kérdés és nem „többhetes” formában adtuk meg a feladatot. A hivatkozás rögzítése és a másolás az előző ponthoz hasonló.

A legolcsóbb mennyibe kerül

2 pont

A kérdéshez képest a megoldást fordítottan kell végezni, hiszen először meg kell találni, hogy milyen értéket keresünk. Egy lehetséges megoldás:

=MIN(G3:G20) A pont nem bontható.

Melyik a legolcsóbb

3 pont

A legolcsóbb kiválasztásához kereső vagy adatbázisfüggvény használata szükséges. Adatbázisfüggvény esetén a kritériumot kell először megadni – megfelelően elrendezni a minimális értéket és a mező megnevezését – (1 pont), majd az AB:MEZŐ függvénnyel lehet megadni, hogy melyik ez az iskola. Például: =AB.MEZŐ(A2:G20;A2;B25:B26). A megfelelő függvény kiválasztása egy pont, a hivatkozások helyes megadása egy pont. Másik megoldási mód a kereső függvények használata: =INDEX(A3:A20;HOL.VAN(B26;G3:G20)). Ennél a megoldásnál egy pontot ér a HOL.VAN függvény használata, egy pont az INDEX függvény használata és egy pont a megfelelő hivatkozások megadása. Harmadik módszer az FKERES függvénnyel történő megoldás. Ehhez a helyek oszlopát – célszerűen hivatkozással – át kell másolni a számított oszlop mögé (=A3). Beírással történő másolás is elfogadható. Az oszlopot el lehet – a formázáskor kell is – rejteni. A használt függvény például a következőképpen nézhet ki:

=FKERES(B26;G3:H20;HAMIS). A függvény használata és a megfelelő hivatkozások („HAMIS” érték is kell) adják a két pontot.

Szűrés a családnál elhelyezésekre	1 pont
Név és árak másolása	1 pont

A szűrés irányított szűréssel, autooszűréssel és rendezéssel is megoldható. A szűrésre megadható a pont, ha ennek bármilyen nyoma (kritérium, beállított szűrő, átrendezett adatok) a megoldásban megtalálható. A második pont a megfelelő adatok kigyűjtésére adható.

Diagram a kimásolt adatokból

1 pont

Létezik valamilyen diagram.

Oszlop típusú (hasábos) diagram

1 pont

A diagram oszlop, sáv, 3D oszlop, henger típusú grafikon és nem kör, torta, perec, PontXY, sugár, vagy kúp típusú.

Diagram értéktengelyei értelmes adatok (1 p), olvasható feliratok a tengelynél (1 p)

2 pont

Kiderül, hogy a tengelyeken mit ábrázol – diagramcímből, tengelyfeliratból, jelmagyarázatból –, de nem kell mindennek szerepelnie a diagramon (például cím és jelmagyarázat közül elég az egyik). Az iskolák megnevezése – mindegyik – látszik.

Első sor (beszúrása, beírás)

1 pont

A formázáshoz, címhez szükséges. Ettől természetesen a képletekben a hivatkozások is változnak. A megoldásban a végleges hivatkozások alapján adjuk meg a képleteket, mert így lehet jobban ellenőrizni.

Tábla fejléc (betű, igazítás) részleges megoldás: 1 pont

2 pont

A felirat nagyobb betűméretben, félkövér és dőlt stílusban jelenik meg. A sor magasságát meg kell növelni, függőlegesen a sor közepén vagy tetején van a szöveg. A tartalmat az A1-es cellába írva, a kijelölt cellák között középre (esetleg cellák egyesítésével) kell vízszintesen igazítani. Bármelyik rész hiányzik, 1 pontot le kell vonni, de ha valamennyi elkészült, a másik pont megadható.

Dőlt, félkövér, aláhúzott (válaszokban) részleges megoldás: 1 pont

2 pont

Az adatok első sora, első oszlopa, a kigyűjtött adatok oszlopmegnevezése és a „legolcsóbb 4 hetes” felirat és ennek eredménye tartozik ide. Bármelyik rész hiányzik, 1 pontot le kell vonni, de ha valamennyi elkészült, a másik pont megadható. Legnehezebb a kétszeres szövegaláhúzás felismerése. Cellaszegélyezés csak akkor fogadható el, ha oszlopbeszúrással biztosította, hogy az aláhúzott részek elváljanak egymástól. Ekkor a táblázatok szegélyezése is külön figyelmet érdemel. Ez a megoldás nem „szép”, hiszen egy esetleges rendezés teljesen összekeverheti az adatokat, de a probléma kiküszöbölhető, így a megoldás nem tekinthető hibásnak.

Szegélyek

1 pont

Csak akkor adható meg a pont, ha a szimpla, dupla és vastagított szegély is be van állítva mind két táblázatnál és az árfolyamnál is.

Mintázat

1 pont

Az árfolyam megadásának celláit kell módosítani. Tetszőleges világos szín használható.

Forint (1 pont), dollár (1 pont) formátum

2 pont

A mintán látszik, hogy melyik oszlopban milyen formátumot kell beállítani. A minta természetesen nem tartalmaz minden adatot, csak annyit, hogy a formátum értelmezhető legyen. A minta megjelenített eredményeinél igyekszünk jó értékeket megadni. Ezzel a vizsgázó ellenőrizheti munkáját. Azonban adódhat olyan feladat, ami az értékeket munka közben módosítja, ezért nem biztos, hogy ellenőrzésre használható. A megjelenítés célja a formázás segítése.

Elrendezés, 1 oldal

1 pont

Nyomtatási képen kell ellenőrizni, hogy a beállított méretek kiférnek-e. Elrendezés esetén az is hiba, ha a számok, feliratok nem látszanak (csonka szöveg, # sorozat). Ha csekély módosítással a hiba kijavítható, nézzük meg a vizsgázó nyomtatóbeállításaival is a képet, hiszen lehet, hogy nála jónak tűnt, ami a javításkor már „kilóg” vagy nem jelenik meg. Beállításkor a mellékszámítások oszlopait, sorait el kell rejteni. Egy-egy mellékszámítás a diagram alá is rejthető, vagy meg kell adni nyomtatási területet. Azaz, ha a vizsgázó a megadottnál több cellában dolgozik, ez ne jelenjen meg az azonnali nyomtatáskor.

Élőláb

1 pont

Az élőláb, élőfej beállításokra ismét csak a dolgozat azonosítása miatt van szükség.

3. feladat: Nyelvvizsga

Adatok konvertálása, mezőnevekkel

1 pont

Az adatokat szövegfájlban kapja meg a vizsgázó, mert ez a formátum minden program számára olvasható. Az adathatároló jel a pontosvessző. A részletes tematika nem tartalmazza a konvertálást, azonban a programok eredeti formátuma nagyon speciális lehet, ezért ha a vizsgaközpontnak nincs a verzióra pontos adata a használt szoftverekről, akkor ezt a legáltalánosabb formát tudjuk csak használni.

Adattípusok beállítása (hosszú egész – 1 db, egész – 4 db, szöveges – 3 db)

2 pont

Az adatok importálásakor figyelni kell a megfelelő típusokra, be kell jelölni a kulcsmezőt. Minden adattípus hiba, a kulcs hiánya egy pont levonást jelent.

Bizonyitvany lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás, számlálás)

3 pont

A megoldáshoz használható QBE felület, melyen a megoldás ellenőrzése is egyszerű vagy SQL lekérdezés. Az értékeléskor nem kell figyelembe venni (mert a feladat szövege nem tartalmazza), hogy a számlált mezőnek értelmes neve van-e.

A megoldás például így nézhet ki:

SELECT Nyvizsga.bizi, Count(Nyvizsga.[sszam: sszam]) AS [Count]

FROM Nyvizsga

GROUP BY Nyvizsga.bizi;

Értékeléskor pontozzuk, ha két mezőt használ a vizsgázó, ezek közül az egyik a „bizi” a másik a „sszam” (ezeket jeleníti meg); használja a GROUP BY beállítást vagy utasítást; és megszámlálja a csoportok elemeit (nem összegez).

Eredmeny lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás, számlálás)

3 pont

A megoldáshoz használható QBE felület vagy SQL lekérdezés. Az értékeléskor nem kell figyelembe venni (mert a feladat szövege nem tartalmazza), hogy a számlált mezőnek értelmes neve van-e.

A megoldás például így nézhet ki:

SELECT Nyvizsga.a_ertek, Nyvizsga.b_ertek, Count(Nyvizsga.sszam) AS CountOfsszam

FROM Nyvizsga

GROUP BY Nyvizsga.a_ertek, Nyvizsga.b_ertek;

Értékeléskor pontozzuk, ha a megfelelő három mezőt jeleníti meg a vizsgázó (ha bármelyik mező hiányzik, akkor 1 pontot le kell vonni); két mezőre használja a GROUP BY beállítást vagy utasítást; és megszámlálja a csoportok elemeit. A megoldás nagyon hasonlít az előzőhöz, csak többszempontú csoportosítást kér számon. Ezek a kérdések attól lehetnek nehezek, hogy értelmezni kell a problémát. Így közel azonos megoldás is eltérő nehézségű kérdést takarhat.

Szazalek lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás, átlag)

3 pont

A megoldáshoz használható QBE felület vagy SQL lekérdezés. Az értékeléskor nem kell figyelembe venni (mert a feladat szövege nem tartalmazza), hogy a számított mezőnek értelmes neve van-e.

A megoldás például így nézhet ki:

SELECT Nyvizsga.bizi, Avg(Nyvizsga.[a_%: a_%]) AS [Avg], Avg(Nyvizsga.[b_%: b_%]) AS [Avg]

FROM Nyvizsga

GROUP BY Nyvizsga.bizi;

Értékeléskor pontozzuk, ha a megfelelő három mezőt jeleníti meg a vizsgázó (ha bármelyik mező hiányzik, akkor 1 pontot le kell vonni); a „bizi” mezőre használja a GROUP BY beállítást vagy utasítást; és két mezőben átlagot számol.

C_lista lekérdezés (pont: mezők, szűrés, rendezés)

3 pont

A megoldáshoz használható QBE felület vagy SQL lekérdezés. Az értékeléskor nem kell figyelembe venni (mert a feladat szövege nem tartalmazza), hogy a számított mezőnek értelmes neve van-e.

A megoldás például így nézhet ki:

SELECT Nyvizsga.sszam, Nyvizsga.a_total, Nyvizsga.[a_%], Nyvizsga.b_total, Nyvizsga.[b_%]

FROM Nyvizsga

WHERE (((Nyvizsga.bizi)=”C”))

ORDER BY Nyvizsga.sszam;

Értékeléskor pontozzuk, ha a megfelelő öt mezőt jeleníti meg a vizsgázó (ha bármelyik mező hiányzik, akkor 1 pontot le kell vonni); a „bizi” mezőt „C” értékre szűri, (a feladat szövege nem mondja ki, hogy ne jelenjen meg a mező, ezért megjelenés esetén nem kell levonni pontot). Beállítja a sorszám szerinti növekvő rendezést – a beállítás akkor is szükséges, ha egyébként is rendezett(nek látszik).

C_lista jelentés léte

1 pont

Ez a feladat az előzőre épül. Mivel további pontok kaphatók a jelentés formázására, így az egymásra épülésből adódó pontvesztés 5 pont lehet. A jelentés akkor is értékelhető, ha a vizsgázó rossz lekérdezést készített (nem rendezett vagy nem szűrt), esetleg a tábla megfelelő adatait használta. Nem értékelhető azonban, ha az egyes rekordokból több vagy kevesebb mező adatát jeleníti meg. Az 1 pont nagyon kevés abban az esetben, ha a vizsgázó kézzel állítja elő a teljes formátumot, ezért mindenképpen generált jelentés javasolt (varázsló használatával).

4 vizsgázó oldalanként, közte elválasztó vonal, térrel	1 pont
Címkék megfelelő módosítása, igazítása	1 pont
Címkék beszúrása (Vizsgaeredmény, dátum, mértékegységek, név)	1 pont
Beszúrt címkék igazítása, formázása	1 pont

A jelentés egyes részeinek méretét kell úgy beállítani, hogy négy rekord jelenjen meg oldalanként. Ehhez először a jelentésfej, oldalfej beállítása célszerű. A törzs tulajdonságaiban be kell állítani azt, hogy az adatokat tartsa együtt, mert különben a jelentésfejből adódó eltérő hely miatt különböző helyeken lesz az oldaltörés. A vonal behúzása csak az egyik oldalon szükséges, mindegy, hogy alul vagy felül.

Módosítani kell a címkék feliratát, a méreteknek megfelelően kell elhelyezni a lapon.

A jelentésfejben (esetleg oldalfejben) kell feltüntetni a vizsgázó adatait, mely az azonosítást szolgálja. A vizsga dátumát a törzsbe kell beírni, megfelelő szövegkörnyezetbe. Minden eredmény után mértékegységet kell megjeleníteni (pont, %).

A címkéken belül középre és balra igazítás van, a mértékegység címkét pontosan kell igazítani az értékek után.

A pont akkor adható meg, ha a végrehajtás jó. Nem adható pont, ha bármi hiányzik vagy egész máshol, másképp található meg. Például: az eredmény nem középre igazított, a mértékegység fél sorral el van csúszva, nem fér ki a szöveg. Megadható a pont kisebb pontatlanságok esetén, például hiányzik a „kelt”, egy-két pontnyi elcsúszás van a szám és mértékegység között.

4. feladat: Angol óra

Címoldalon: „Animals” és név

1 pont

Lényegében a prezentáció létét értékeljük, de pontot csak akkor ér, ha a felirat elrendezése címszerű.

Második dia: állatok beillesztése, megnevezésekkel

2 pont

A minta alapján kell a képeket beilleszteni. Akkor ér 1 pontot, ha minden kép bent van, és elrendezése nagyjából a mintának megfelelő. A képek a forrásfájlok között megtalálhatók. A megnevezéseket szövegdobozokban kell elhelyezni, és igazítani a képekhez. A kötőjelek helyett = jel is szerepelhet.

Kép és felirat csoportosítva

2 pont

A csoportosítás az animáció miatt kell. Ha a kép és animáció egyszerre jelenik meg, akkor elfogadható a megoldás. Egyes programokban lehet egyszerre animálni az elemeket, itt nem kell csoportosítani. Mikor bontható a 2 pont?

Hat elem, különböző animációval jelenik meg

1 pont

Az animációk lefolyása különböző. Ha két animáció egyforma, még megadható a pont (figyelmetlenség), és elfogadható egy animációfajta többféle beállítása is (pl.: nyújtás különböző irányokba).

Két ellipszis feliratokkal, csoportosítás

2 pont

A harmadik dián kell az ellipsziseket – halmazábrákat – a rajzoló eszközök segítségével felvenni. Ha más nincs, tetszőleges eszközzel rajzolt ellipszis is megfelelő, célszerűen transzparens (átlátszó) kitöltéssel, környezettel. A feliratokat a megfelelő halmazokhoz értelemszerűen kell hozzáigazítani. A pont nem bontható.

Állatok megjelenítése

2 pont

Ugyanazokat a képeket kell újra betenni. A pont nem bontható.

Angol nyelvű mondatok automatikus megjelenése váltakozva az állatokkal

2 pont

A feliratok elkészítése egy pont, automatikus megjelenése a megfelelő kép után a második pont. Nem vonunk le pontot, ha maximum három hibát vét a tanuló (például nem a megfelelő felirat jelenik meg egy állatnál, vagy elvéti a gépelést), mert ezek figyelmetlenségből is eredhetnek.

Kattintásra felirat eltűnik

1 pont

A feliratok animációjában be van állítva, hogy a következő állat megjelenésekor (kattintásra) azok eltűnnek. A pont akkor adható meg, ha a hatás legalább háromszor működik.

Többi kattintással

1 pont

A cím, az ellipszisek, a képek megjelenítése kattintásra történik.

Háttér színes

1 pont

A háttér lehet egyszínű vagy színátmenetes, esetleg mintázott. Nem lehet beállított (előre elkészített) színátmenet vagy a sablonok közül választott.

5. feladat: Országok

Könyvtár és szükséges képfájlok

1 pont

A könyvtár létrehozása azért szükséges, hogy a feladathoz tartozó képek a html fájlokkal egy helyen legyenek. Nem hiba, ha a vizsgázó az összes képfájlt bemásolja, és csak később dönti el, melyiket használja.

<Body> megadott paraméterei (pont: háttér, betű, link)

3 pont

Az index oldal body beállítása menüből történik. Ellenőrzése elég vizuálisan (nem kell a kódot átnézni). Azonban, ha valami miatt az oldal nem jeleníthető meg, ellenőrizzük a kód alapján, és ha a beállítások jók, a pont megadható. A kék háttér; a fehér betűszín és a sárga link ér 1–1 pontot.

<Title> helyes

1 pont

A címben a vizsgázó nevét kell feltüntetni. [Lehetséges, hogy egyes feladatokban a név feltüntetése nem jelent pontot, de az is, hogy a „szerző” mező (meta tag) kitöltése lesz kötelező.]

Felirat „Címsor 1” vagy kiemelt	1 pont
Országok felsorolása (lista, vagy egymás alatt)	2 pont

A pontok megadhatók, ha bármilyen formázás utal arra, hogy az „Angolul beszélő országok” felirat cím – 1 pont –, illetve az országok felsorolás jellegűek (számozott, felsorolásjellel ellátott) – 1 pont. Nem kell pontot levonni, ha a felsorolás nem teljes, bár a képek neve alapján az országok beazonosíthatók.

Egy ország lapja

1 pont

A pont megadható, ha a második weboldal is létezik.

Formázott szöveg az ország oldalán

2 pont

Egy-két értelmes mondat elegendő – 1 pont –, ismét fontos, hogy a cím és a leírás eltérő stílusú legyen – 1 pont.

Képbeillesztés Eredeti átméretezése

1 pont 1 pont

A képeket tetszőleges elrendezéssel be lehet illeszteni. (A mintában a képek táblázatban vannak, de ez nem feladat.) A képeket szerkesztő programmal kell a kívánt méretre alakítani. A zászló kivételével viszonylag nagyok a képek. A forrásban ellenőrizzük, hogy a kép méretezett-e.

Link egyik irányba Visszafelé

1 pont 1 pont

Hivatkozás beszúrása relatív módon, a pont csak akkor adható, ha a linkre kattintva betöltődik a másik weboldal.

<html>

<head><title>Vizsgázó Neve</title></head>

<body text="#ffffff" link="#ffff00" vlink="#ff0000" bgcolor="#3366ff" alink="#33FF33">

<h1>Angolul beszélő országok</h1>

<ul>

<li>Amerikai Egyesült államok </li>

<li><a href="orszag.htm">Nagy-Britannia</a></li>

<li>Kanada</li>

<li>...</li>

</ul>

</body>

</html>

(egyszerűbb lap html kódja)

<html>

<head><title>Nagy-Britannia</title></head>

<body text="#FFFFFF" bgcolor="#3366FF" link="#FFFF99" vlink="#FF0000" alink="#33FF33">

<h2>Nagy-Britannia</h2>

<p>Nagy-Britannia egy szép nagy ország. Fővárosa London, pénzneme a font...</p>

<center><img SRC="uk_kep1.gif"><br> Londoni jellegzetességek</center>

<a href="angorsz.htm">Vissza</a>

</body>

</html>

2. középszintű feladatsor („C” feladatsor) (lásd Kozepszint.zip)

1. feladat: HaeF

1. Másolja az f1.txt fájlban található szöveget fejlett szövegszerkesztőbe, javítsa ki a helyesírási hibákat, és formázza a szöveget a minta alapján!

A betűtípus végig Times New Roman, legnagyobb betűméret (Nyitva, cím) 18 pont, legkisebb (felsorolás) 10 pont; legnagyobb térköz 12 pont, új bekezdés csak a kép miatt kell, két helyen kell sortörés.

Az oldal fektetett beállítása mellett a margók 2,5 cm-esek, hasábos megoldás esetén a hasábok közti térköz 4 cm, táblázatos megoldás esetén az oszlopszélességek: 10,3; 2; 2; 10,3 cm-esek.

2. A telefon szimbólum és a kép helyettesíthető hasonló témájúval, a szövegszerkesztőhöz mellékelt készletből válassza ki!

2. feladat: Felmérő

1. Készítsen táblázatot f2 néven, mellyel az informatika felvételi eredményét lehet értékelni! A felvételizők: Vincs Eszter, Bitje Imre, Cont Roland, Turbó Paszkál, Print Ernő, Mod Emma, Del Etele. Az egyes feladatokra kapható pontok sorban: 10; 25; 25; 10; 10, illetve az elméletre 20 pont.

2. Az elért pontszámokat még nem tudjuk, ezért tetszés szerint töltse ki a táblázatot!

3. Számítsa ki a maximálisan elérhető pontszámot, és hogy a tanulók mennyit értek el!

4. A felvételizők 60 ponttól felvételt nyernek. Írja a pontszámok mellé függvénnyel, hogy a felvételiző „megfelel” vagy „elutasítva”!

5. A tesztet feladatonként is szeretnénk értékelni. Ehhez számítsa ki, átlagosan hány pontot értek el a vizsgázók az egyes feladatokban! Az eredményt két tizedesjegy pontossággal jelenítse meg!

6. Adja meg – ugyancsak két tizedesjegy pontossággal – az átlagértéket külön a felvettekre is!

7. Számítsa ki mindkét átlagtípusra, hogy az eredmény hány százaléka az elérhető pontszámnak! A megjelenítés százalékformátumú legyen!

8. Készítsen szemléletes diagramot a százalékban megadott eredményekről, mely megmutatja az egyes feladatok egymáshoz viszonyított sikerességét, valamint a felvettek és összes felvételiző átlaga közti eltérést!

Formázza a táblázatot!

9. Az első sorban kiemelve, az adatok között középen szerepeljen: „Informatika felvételi teszt”!

10. A táblázat adatai legyenek bekeretezve, az oszlopfeliratok kiemelve!

11. Az adatok legyenek névsorba rendezve!

12. A diagram feliratai értelmesek, olvashatóak legyenek, a tengelyek mentén jelenjenek meg!

13. A százalék adatok világossárga alapon, sötétebb sárga keretben bordó színnel szerepeljenek!

14. Az adatokat, a számításokat és a diagramot úgy helyezze el, hogy mindezek nyomtatáskor egy oldalra elférjenek! (Az oldal lehet fekvő is.)

15. Írja be munkája fejlécébe balra a dátumot, középre az iskola nevét, jobbra saját nevét és osztályát!

3. feladat: HáeFMo forgalma

A HáeFMo Kft. adatbázisban szeretné rögzíteni forgalmát, melyből később kiderül, hogy milyen tevékenységre van nagy igény, milyen tantárgyakból, melyik évfolyam diákjai kérnek segítséget, ki mennyit dolgozik. A munkatársak: történelem – magyar: Történ Elemér, matematika-informatika: Számta Nóra, biológia – kémia: Alky Mia, fizika-földrajz: Bojl Mario, angol: Veszt Endre. A tevékenységeket az első feladat szövege tartalmazza. A hozzájuk fordulók anonimitását biztosítandó, csak egy jeligét kérnek tőlük, a tantárgy megnevezését, valamint a korukat és azt, hogy melyik osztályba, milyen típusú iskolába (általános, 6 évfolyamos középiskola, szakközépiskola…) járnak. A feladat megnevezéséből két dolognak kell kiderülnie: mi a téma és milyen típusú segítség kell. A megrendelés dátumát is beírják, valamint azt, hogy sikerült-e segíteni a segítségkérőnek. Minden egyes megrendelésnek egyedi sorszáma van. Az első kérés 2003. április 1-jén „mivanma” jeligéjű 15 éves, 6. osztályos általános iskolástól jött, akinek történelemből kellett egy egyoldalas fogalmazást írnia, amelyet Történ Elemér sikeresen megoldott.

1. Készítse el a fentiek alapján az adatbázist és mentse f3 néven! Az adattábla készítésénél ügyeljen a megfelelő típusok kiválasztására, és állítson be kulcsot is!

2. Töltse fel az adatbázist 5 adatsorral, melyből az első a fent megadott!

3. Készítsen lekérdezést „megoszlas” néven, mely megmutatja, hogy egy-egy tantárgyból, azon belül évfolyamonként hány kérés érkezett!

4. Készítsen lekérdezést „sikertelen” néven, mely munkatársak szerint megadja a nem megoldott esetek számát!

5. Készítsen egyszerű beviteli űrlapot az adatok beviteléhez! Az űrlapon a mezőneveket helyettesítse a várt adatokra utaló köznapi kifejezésekkel! (Például: „tant” helyett „tantárgy:”)

6. Készítsen a lekérdezésekhez egyszerű jelentést a lekérdezéssel azonos néven! A megoszlas jelentésben tantárgyak szerint, abc rendben, csoportosítva szerepeljenek az adatok, míg a „sikertelen” jelentés a sikertelen munkák száma alapján legyen csökkenő sorrendben!

7. Mindkét jelentés fejlécébe írja be saját adatait: nevét, iskolája nevét, a vizsga dátumát!

4. feladat: Képek

1. Rajzoljon táncospárt 12×9 cm-es méretben! (Nem kell művészi ábra, csak felismerhető legyen. Lehet geometriai alakzatok illesztésével is.)

2. Rajzoljon virágfüzért 2×5 cm-es méretben! A háttérszín legyen transzparens!

3. Mindkét képet mentse gif formátumban f4s (táncos) és f4b (virág) néven könyvtárába!

5. feladat: Osztályom

Készítsen weblapokat, melyen bemutatja osztálya idei életét!

1. Ehhez használja fel az előző feladatban készített képeket!

2. Az index oldal tartalmazza az osztály megnevezését, az eseményeket – felsorolásként és a készítő adatait!

3. Erről az oldalról lehessen átugrani két másik lapra, ahol a szalagavató, illetve a ballagás rövid leírása, valamint a középre igazított kép található!

4. Innen a „vissza” feliraton lehessen az index oldalra jutni!

5. A weblapoknak legyen különböző, de egyszínű háttere, az alkalmazott betűszínek ehhez igazodjanak!

6. Minden weboldalnak legyen címe (title), valamint cím felirata, megfelelő stílussal formázva!

Minta az 1. feladathoz (a forrásfájlban fektetett A/4-es formában):

Minta a 2. feladathoz: (a táblázat adatainak hiányában természetesen grafikon itt nem jelenik meg)

Minta a 3. feladathoz:

Minta a 4. feladathoz:

Pontozási útmutató – „C” feladatsor

1. HaeF
Helyesírás (1 hiba 1 pont, 2 v. több hiba 0 pont)	2 pont
Betűméret (pontok: 10 pontos, 18 pontos, közte arányos)	3 pont
Bekezdés igazítás (részben: 1 pont)	2 pont
Dőlt, félkövér (részben: 1 pont)	2 pont
Felsorolás (pont: szimbólum, elrendezés)	2 pont
Bekezdés behúzása (pont: 1. sor, többi sor)	2 pont
Sortörés (darabja 1 pont)	2 pont
Térközök – üres bekezdés esetén nem adható – (darabja 1 pont)	4 pont
Telefon szimbólum (pont: van, karakterként)	2 pont
Két hasáb (pont: kettő egyforma, elválasztó vonal, helyes törés, közte 4 cm) vagy táblázat (pont: van, oszlopszélesség – 2 –, szegélyezés)	4 pont
Szöveg másolása	3 pont
Oldalbeállítás	2 pont
Képbeillesztés (képenként 1 pont)	2 pont
Kép méretezése, elhelyezése (képenként 1-1 pont)	4 pont
Kép áthúzása (vonalanként pont)	4 pont
	40 pont

2. Felmérő
Adatok beírása (pont: tanulók neve, feladatok és elérhető pontszámok sora, elért ponttal feltöltés)	3 pont
Maximálisan elérhető pontszám	1 pont
Tanulók pontszáma (pont: képlet, másolás)	2 pont
Vizsga minősítése (pont: „HA()” jó használata, feltétel helyes, másolás)	3 pont
Feladatonként pontszám átlag (pont: képlet, másol)	2 pont
Megfeleltek átlaga pl.: =AB.ÁTLAG() (pont: kritérium, érték, minden feladatra kiszámítva)	3 pont
Abszolút, relatív hivatkozás használata a képletben	1 pont
Százalékok számítása (pont: arány, absz, rel. hivatkozással másolva)	2 pont
Két tizedesjegyű, illetve százalék formátum (1-1 pont)	2 pont
Diagram 3D oszlop v. hasonló	1 pont
Diagram feliraton feladatmegnevezés (több blokkból álló kijelölés)	1 pont
Olvasható diagram feliratok	1 pont
Címsor elkészítése (pont: sorbeszúrás, formázás, igazítás)	3 pont
Adatok bekeretezve, oszlopfeliratok kiemelése	1 pont
Névsorba rendezés	1 pont
Százalékok világossárga alapon, sötétebb keret, bordó szín	1 pont
Adatok elrendezése (oldalbeállítás, 1 oldal)	1 pont
Fejléc: dátum, iskola neve, név osztály	1 pont
	30 pont

3. HáeFMo forgalma
Adatbázis létrehozása a megadott néven	1 pont
Szövegtípusú mezők (5) (1 hiány 1 pont, több hiány 0 pont)	2 pont
Szám (egész) típusú mezők (2)	1 pont
Dátum típusú mező (1)	1 pont
Logikai típusú mező (1)	1 pont
Feljegyzés típus (1)	1 pont
Számláló típus és kulcs	1 pont
Adatbevitel a szöveg alapján	1 pont
További adatok beírása	1 pont
„Megoszlas” lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás)	2 pont
„Sikertelen” lekérdezés (pont: mezők és csoportosítás, feltétel)	2 pont
Űrlap elkészítése, értelmes feliratokkal (eredeti mezőnevekkel 0 pont)	1 pont
„Megoszlas” jelentés elkészítése	1 pont
„Megoszlas” jelentés csoportosított	1 pont
„Sikeres” jelentés elkészítése	1 pont
„Sikeres” jelentésben a nevek csökkenő sorrendben	1 pont
Jelentéseken szerepelnek a vizsgázó adatai	1 pont
	20 pont

4. Képek
A táncos pár képének mérete megfelelő (± 2 mm)	2 pont
A táncos képen az emberi alakok felismerhetők	2 pont
Felismerhető, hogy táncról van szó (ruházat, mozdulat)	2 pont
Virágdísz mérete megfelelő	2 pont
Háttere transzparens	2 pont
Virágnak megfelelő színeket használ (felismerhető az alakzat)	2 pont
Gif formátumban van elmentve (valószínűleg konverzióval keletkezett) (egyik jó: 2 pont, másik is: +1 pont)	3 pont
	15 pont

5. Osztályom
Index.htm az osztályról, megnevezés Az események, készítő adatai	1 pont 1 pont
Lista formátum	1 pont
Hivatkozás másik lapra	2 pont
Esemény leírás	1 pont
Kép beillesztés (képenként 1 pont)	2 pont
Kép igazítása	1 pont
Különböző, egyszínű háttér, megfelelő betűszínnel (pont: jól látható, eltérő)	2 pont
Készítő adatai	1 pont
Title	1 pont
Formázott címek	1 pont
Vissza linkek (mindkettő működik)	1 pont
	15 pont
Összesen: 120 pont

Javítási útmutató és megoldás – értelmezéssel, kiegészítésekkel a „C” feladatsorhoz

1. feladat: HaeF

Helyesírás (1 hiba 1 pont, 2 v. több hiba 0 pont)

2 pont

A kész szöveg tartalmaz helyesírási hibákat, ezeket kell kijavítania a vizsgázónak – és nem szabad újakat beírnia. A szövegben csak a „HáeFMo” szöveg van pirossal aláhúzva.

Betűméret (pont: 10 pontos, 18 pontos, közte arányos)

3 pont

12 és 14 pontos betűméret található még a szövegben. Ha a 14 pontos helyett 16 pontosat, 12 helyett 14 pontos betűméretet használ a vizsgázó, az is elfogadható, bár a végén szemmel látható, hogy hosszabb a szöveg, mint a mintán. (A megfelelő arányok érzékelése miatt a betűméretek beállítása előtt érdemes a hasábokat vagy táblázatot létrehozni és az oldalt fekvő formátumura állítani.) A megadott betűméretek beállítása méretenként 1-1 pontot ér. Ha a többi betűméret következetes (nagyságviszonyokat tekintve), akkor ezekre összesen 1 pontot lehet adni.

Bekezdés igazítás (részben: 1 pont)

2 pont

Középre és balra igazítást tartalmaz a minta. Ssorkizárt igazítás nem jöhet szóba, mert a sortörésnél szétdobja a szöveget.

Dőlt, félkövér (részben: 1 pont)

2 pont

Egyszerű, jól észrevehető formázásokat kell elvégezni. Ha egy helyen rossz, akkor egy pontot le kell vonni, három hiba esetén nem ér pontot a megoldás. Egy hiba például, ha mást formáz a vizsgázó, vagy nem állítja be a dőlt stílust csak a félkövéret.

Felsorolás (pont: szimbólum, elrendezés)

2 pont

Ennek a feladatnak a megoldása okozhat gondot: a jobbra mutató kéz szimbólumát kell megtalálni. A kéz szimbóluma helyett – nem Microsoft program esetén – használható más. A bekezdés behúzását a környezethez képest kell beállítani, egy-két betűnyi eltérés nem számít, de nem lehet teljesen baloldalt. A második pont a felsorolás beállítására vonatkozik, nem fogadható el a szöveg elé beszúrt karakter.

Bekezdés behúzása (pont: 1. sor, többi sor)

2 pont

A felsorolás testreszabásával vagy bekezdés formázásával beljebb kell húzni a kezdő szimbólumot és a szöveget is.

Sortörés (darabja 1 pont)

2 pont

Sortörés a második bekezdésben és az utolsó felsorolással formázott sorban van. Mondat közben nem szokott új bekezdés kezdődni, ezért kell ezekre a helyekre sortörés. Miután a feladat szövege tartalmazza, hogy hol lehetséges bekezdésjelet írni, és mennyi sortörés kell, a sortörések helyett alkalmazott bekezdésvég jel nem fogadható el.

Térközök – üres bekezdés esetén nem adható – (darabja 1 pont)

4 pont

Négy helyen van a bekezdések között nagyobb tér, melyet térközök beállításával kell létrehozni. Ha bármelyik helyen bekezdésjel szerepel, le kell vonni egy pontot!

A telefon szimbóluma (pont: van, karakterként)

2 pont

A telefon szimbóluma is helyettesíthető más karakterrel, ez is a Wingdings karakterkészlet része. A telefon képként kerül a szövegbe, ezért előfordulhat, hogy szövegen kívülre kerül. A helyes megjelenéshez ezen módosítani kell és a szövegben karakterként kell elhelyezni.

Két hasáb (pont: kettő egyforma, elválasztó vonal, helyes törés, közte 4 cm) vagy táblázat (pont: van, oszlopszélesség – 2 –, szegélyezés)

4 pont

A két lehetséges megoldás a feladat szövegéből kiderül, így csak a megvalósítást pontozzuk. A hasábos megoldásnál a két egyforma hasáb kiválasztása és a hasábok közti vonal nem okoz gondot azoknak, akik tanulták ezt a lehetőséget. A hasábok közti térköz megnövelése valamivel nehezebb, mert figyelni kell arra, hogy a továbbiakban is egyenlő legyen a hasábszélesség. A megjelenítésnél további problémát jelenthet, ha a hasábbeállítás után állítjuk be az oldal tájolását. Általában gondot okoz a hasábtörés megfelelő beállítása.

Táblázat készítésnél a problémát az első lépés jelenti, üres táblázatot kell létrehozni és abba áthelyezni a szöveget. A négy oszlopszélesség beállítása (2- – 2 egyforma) két pontot ér. Várhatóan vagy teljesen megoldja a vizsgázó a feladatot, vagy több hiba lesz a megoldásban, ezért ennek a pontnak a bontása csak kicsi, figyelmetlenségből adódó hiba esetén értelmes. Például, ha a köztes oszlopok szélessége 2 cm helyett csak 1,5 cm. A cellák szegélyezése speciális, először érdemes eltávolítani az összes szegélyt, majd a középső cellák között ismét be kell állítani.

Szöveg másolása

3 pont

A teljes szöveget még egy példányba le kell másolni. A megoldás során lehetséges, hogy a képek beillesztése után másolja át a vizsgázó a szöveget, ami okozhat problémát (a kép nem kerül a helyére). Bár egyszerű műveletről van szó, a teljes szöveg átmásolása általában meglepi a vizsgázót. A pontszám nem bontható.

Oldalbeállítás

2 pont

Ezt a beállítást érdemes legelőször elvégezni – attól függetlenül, hogy a pontozásnál csak később került sorra. Pontozáskor figyeljünk arra, hogy a hibás tájolás miatt csak itt vonjunk le pontot, ne a kinézet alapján értékeljünk.

Képbeillesztés (képenként 1 pont)

2 pont

Ugyanazt a képet kell kétszer beilleszteni (vagy a másolás előtt egyszer, de akkor a másolása jelent pontot).

Kép méretezése, elhelyezése (képenként 1-1 pont)

4 pont

A kép beillesztéséhez leüthet egy üres bekezdést, és a képet karakterként is beillesztheti. Nem elfogadható a kép mentén 4- – 5 üres sor – szövegen kívüli, szövegtől független kép esetén lesz ilyen. A méretezés szemre történik, legfontosabb szempont, hogy a szövegnek el kell férnie fél lapon.

Kép áthúzása (vonalanként pont)

4 pont

A rajzoló eszköztár vonalrajzolóját célszerű használni (ha van) vagy bármilyen eszközt, mellyel vonalat lehet rajzolni a szövegbe. A vonalak pontos helye a beállított nyomtatótól függően kissé eltérhet. Akkor lesz szép az áthúzás, ha az első vonalat tükrözve, majd másolva készíti el a vizsgázó. A négy pont látványos pontatlanság esetén csökkentendő maximum 2 ponttal, illetve hiányzó vonalanként 1–-1 ponttal.

Ebben a feladatban nem szerepel a vizsgázó adatainak megadása feladatként. Elképzelhető, hogy ennek ellenére a vizsgázónak valahova be kell írnia az adatait, melyről a vizsga előtt kap részletes tájékoztatást.

Ebben a feladatban nem szerepel a vizsgázó adatainak megadása feladatként. Elképzelhető, hogy ennek ellenére a vizsgázónak valahova be kell írnia az adatait, melyről a vizsga előtt kap részletes tájékoztatást.

2. feladat: Felmérő

Adatok beírása (pont: tanulók neve, feladatok és elérhető pontszámok sora, elért ponttal feltöltés)

3 pont

A feladat megoldását segíti a minta is, így a pontszám elsősorban a helyes adatbevitelért jár (nevek beírása, elérhető pontszámok). Várhatóan a minta alapján a táblázat fejrészét (címet, megnevezéseket) is már az elején beírják a vizsgázók. A felvételi teszten elért pontokat a vizsgázónak kell kitalálnia. Nem értékelhető a megoldás, ha nem ír be pontszámot, vagy a beírt pontszám meghaladja az elérhetőt, vagy negatív értékű.

Maximálisan elérhető pontszám

1 pont

Az elérhető pontszámok összege. A leírással ellentétben nem a legnagyobb érték, hanem az összeg a kérdés. Például: =SZUM(B11:G11)

Tanulók pontszáma (pont: képlet, másolás)

2 pont

Ugyancsak összeget kell számolni, lehet az előző másolásával is.

Vizsga minősítése (pont: „HA()” jó használata, feltétel helyes, másolás)

3 pont

A minősítés két esetet különböztet meg, ezért jól használható a HA() függvény: =HA(H3<60;"elutasítva";"megfelelt"). Megfelelő segédtáblával keresőfüggvény is használható – például: Fkeres() vagy Index() és Hol.van() függvények, de lehetnek további megoldások is. A egy pont megadható, ha az alkalmazott függvény alkalmas a feladat megoldására; a második pont megadható, ha az alkalmazott függvényben a hivatkozások megfelelőek; a harmadik akkor, ha az összes sorra megoldotta a feladatot – amennyiben abszolút hivatkozás használata szükséges, ez a pont csak akkor adható meg, ha megfelelően használt ilyen hivatkozást.

Feladatonként pontszám átlag (pont: képlet, másol)

2 pont

Egyszerű átlagszámítás. A feladat megoldhatósága nem függ az előző, nehezebb feladattól. A tapasztalat azt mutatja, hogy hajlamosak a diákok abbahagyni a feladat megoldását, ha valahol megakadnak. Máskor is előfordulhat, hogy a feladat logikája miatt a nehezebb kérdés megelőzi a könnyebbet, általában azonban e kérdés megoldása független a későbbi kérdéstől.

Megfeleltek átlaga pl.: =AB.ÁTLAG() (pont: kritérium, érték, minden feladatra kiszámítva)

3 pont

Statisztikai kérdés, a követelmények határát súrolja. A megfelelő kritérium – „minősítés = megfelelt” a megfelelő formában egy pontot ér; az AB.ÁTLAG() – vagy ezzel azonos módon számoló függvény – használata megfelelő hivatkozással éri a második pontot, a harmadik pont akkor adható, ha minden oszlopban az elvileg helyes megoldás szerepel. (Itt többet kell teljesíteni 1–1 pont megszerzéséért, mint a korábbi függvények esetében, így ez a feladat nem kap túl nagy súlyt. Ha a vizsgázó nem tudja megoldani, akkor sem veszít túl sok pontot.

Abszolút, relatív hivatkozás használata a képletben

1 pont

Ha a másolást nem egymás utáni beírásokkal vagy a képlet módosításával végezte a vizsgázó, és a rögzített hivatkozások az elképzelt megoldást jól másolják át a többi cellába, akkor ez a pont megadható. Például, ha a vizsgázó az eredmények alapján „kézzel” kiválasztott cellák átlagát számolja ki (az ÁTLAG() függvényt használja), de ezt másolja a szomszédos cellákra, akkor ez a pont megadható, mert a megoldásában nem szükséges a hivatkozásokat rögzíteni, a hibás megoldásért már veszített három pontot.

Százalékok számítása (pont: arány, abszolút, relatív hivatkozással másolva)

2 pont

Nem adható meg az első pont, ha a százalék kiszámításánál az elért/összes*100 képlettel számol. Ez ugyanis mást jelent még akkor is, ha speciális formátumként kiírja a % jelet. A százzal szorzás, osztás a százalékszámításos feladatokban épp olyan hiba, mint bekezdésjelekkel távolságot tartani a sorok között: megoldható, de van direkt erre kitalált eszköz. Amennyiben a vizsgázó a felvettek százalékát nem tudta kiszámolni, a második pont csak akkor adható meg, ha a rossz eredmény ellenére jó képletet írt be, és ezt másolni is tudja.

Két tizedesjegyű, illetve százalék formátum (1–1 pont)

2 pont

A formátum beállítását a kérdésekben egyenként kérjük, de együtt pontozzuk. A minta alapján is látható a beállítás, így elképzelhető, hogy a vizsgázó sem a képlet beírásakor módosítja a formátumot, hanem a végén. Az egy-egy pont akkor adható meg, ha az adott formátumot minden kérdéses cellára alkalmazta a vizsgázó.

Diagram – 3D – oszlop v. hasonló

1 pont

Oszlop típusú diagram fogadható el, mely egymás mellett mutatja a kétféle százalékértéket. Hibás értékek esetén 0 értéket adnak a diagramok (görgetett hiba), ha a diagramtípus választása jó – még akkor is, ha semmi nem látszik a második adatsorból – a pont megadható.

Diagram feliraton feladatmegnevezés (több blokkból álló kijelölés)

1 pont

Az egyes feladatmegnevezések – „x tengely értékei” – az adatoktól távol találhatók meg, így a diagram ábrázolási területének megadása alaposabb ismereteket követel – összetett kijelölést vagy az adatsorok egyedi beállítását.

Olvasható diagram feliratok

1 pont

A diagramot úgy kell méretezni, formázni, hogy minden felirat olvasható legyen.

Címsor elkészítése (pont: sorbeszúrás, formázás, igazítás)

3 pont

A minta alapján várható, hogy a sorbeszúrásra nem lesz szükség, mert a vizsgázó eredetileg hagyott a címnek helyet. A címet az A1-es cellába kell beírni, és megfelelő igazítással beállítani a tartalom felett középen. (Részletesebb leírás található a „B” feladatsornál.)

Adatok bekeretezve, oszlopfeliratok kiemelése

1 pont

Minimális formázási feladatot jelent a keretezés és kiemelés. Elvárjuk, hogy ilyen típusú formázást rutinosan végezzen el a vizsgázó.

Névsorba rendezés

1 pont

A rendezés végrehajtását csak makróval tudnánk ellenőrizni. Épp úgy, mint a címsor beszúrásánál, itt is várható, hogy ha a minta alapján végzi az adatok beírását a vizsgázó, akkor az eleve névsorba lesz rendezve. A nem névsorba rendezett minta viszont megzavarhatja a vizsgázót, hiszen az összes többi adat, amit a mintáról le tud szűrni, pont olyan kell legyen az ő munkájában is. A feladat szövege valójában nem is követeli meg a rendezést, tehát aki a feladatot végigolvasva egyből rendezetten írja be az adatokat, az helyesen értelmezi a „problémát” (problémamegoldó képesség ).

A fentiek miatt nem adható 1 pontnál több erre a kérdésre.

Százalékok világossárga alapon, sötétebb keret, bordó szín

1 pont

Kicsit speciálisabb formázást kér számon: betűszín, háttérszín és keretszín beállítását.

Adatok elrendezése (oldalbeállítás, 1 oldal)

1 pont

A pont akkor adható meg, ha az összes adat egy oldalon elfér, és minden kiindulási adat és végeredmény látható. Az adatbázisfüggvény kritériuma lehet a diagram alatt vagy a következő oldalon – ez esetben be kell állítani a nyomtatási területet –, de az sem hiba, ha látható helyen van. Ha csak egy oszlop vagy sor nem fér ki, ellenőrizzük a megoldást azzal a nyomtató beállítással is, amit a vizsgázó használt.

Fejléc: dátum, iskola neve, név, osztály

1 pont

Ez a részfeladat a vizsga dokumentálása miatt szükséges. Ellenőrzése nyomtatási képen történhet.

Egy lehetséges megoldás:

3. feladat: HáeFMo forgalma

Adatbázis létrehozása a megadott néven

1 pont

Ha csak az adatbázis fájlja készült el – megfelelő néven, egy pont akkor is adható.

Szövegtípusú mezők (5) (1 hiány 1 pont, több hiány 0 pont)	2 pont
Szám (egész) típusú mezők (2)	1 pont
Dátum típusú mező (1)	1 pont
Logikai típusú mező (1)	1 pont
Feljegyzés típus (1)	1 pont
Számláló típus és kulcs	1 pont

A feladat eredetileg egy probléma alapján adattáblát készíteni, melyhez több forrásból kell információt gyűjteni. A feladatnak ez a legnehezebb része, de a megoldást nagyban segíti a mellékelt űrlapminta. E segítség miatt a kreativitás, az információfeldolgozás képességének mérési lehetősége jelentősen csökken. (Várható, hogy az első évek után, mire a témakör tanításából is több tapasztalatunk lesz, minta nélkül is meg kell tudni oldani a vizsgázónak a problémát.) A tábla helyessége a további munka eredményességét is befolyásolja. Az adatbázis nem normalizált, mely szakmailag nem helyes, de normalizálás esetén alkalmatlan lenne – sok más feladattal együtt – a rendelkezésre álló időben történő megoldásra.

Szöveges mezők: 1. jelige; 2. iskola típusa; 3. tantárgy; 4. feladattípus; 5. megoldó neve. Számtípusú mezők: a segítség kérő évfolyama és kora (gondoljunk az esti képzésekre, ismétlőkre). Dátumtípusú mező a rendelés felvétel dátuma. Logikai típusú mező, hogy sikerült-e megoldani (annyira egyértelmű a feladat szövege, hogy nem fogadható el más típus (korlátozott értékbevitellel). A téma megnevezésére feljegyzés típusú mező kell, mert lehet, hogy a probléma leírása néhány szónál hosszabb. (De elfogadható a szöveges típus is.)

Számláló típusú mezőbe kerül a kérés sorszáma, mely kulcsa az adattáblának. (Elfogadható nem számláló típus is, ha tulajdonságai miatt alkalmas kulcsnak.)

Adatbevitel a szöveg alapján

1 pont

Az első adatsort kell a megfelelő mezőkbe beírni.

További adatok beírása

1 pont

Még négy adatsor bevitele. Csak a bevitel tényét ellenőrizzük, az adatok valóságtartalmát itt nem értékeljük. Érdemes a feladatból következő „valós” adatokkal dolgozni, mert később ezek segítségével ellenőrizhetők a lekérdezések.

„Megoszlas” lekérdezés (pont: mezők, csoportosítás)

2 pont

A tantárgy, az évfolyam és a kulcsmező szükséges. Egy pont a két mező szerinti csoportosításért jár. A másik pont a kulcsmezőben történő számlálásért jár. Ha hiányzik egy mező, vagy rossz mezőkkel dolgozik a vizsgázó, a pont nem adható meg. Ha van csoportosítás és számlálás, a második részre megadható a pont. Például egy pontot ér, ha csak egy szempont szerint csoportosít a vizsgázó, és ugyancsak egy pont, ha minden mező szerepel a lekérdezésben, de mindegyik csoportosítás vagy a számlálás helyett más műveletet használ.

Lehetséges megoldások:

SELECT adatok.tantargy, adatok.evfolyam, Count(adatok.[sorszam: sorszam]) AS [Count]

FROM adatok

GROUP BY adatok.tantargy, adatok.evfolyam;

„Sikertelen” lekérdezés (pont: mezők és csoportosítás, feltétel)

2 pont

Itt az első pontért két mezőt (tanár és kulcsmező), valamint a tanár szerinti csoportosítást, kulcs szerinti számlálást kell elvégezni. A második pont azért jár, ha a sikeresség logikai változójára helyesen ír feltételt. Ez nagyon programfüggő, lehet „nem”, „no”, „0”, „False”, „Hamis”. A feladat nehezebb, mint az előző, a logikai változó használata nehezebb az átlagosnál, ezért kicsit kisebb súllyal szerepel.

Lehetséges megoldások:

SELECT adatok.megoldo, Count(adatok.[sorszam: sorszam]) AS [Count]

FROM adatok

WHERE (((adatok.sikeres)=0))

GROUP BY adatok.megoldo;

Űrlap elkészítése, értelmes feliratokkal (eredeti mezőnevekkel 0 pont)

1 pont

Az űrlap elkészítése nem megoldható a vizsga ideje alatt, ha nem generálható. Az automatikusan – varázslóval – készült űrlapban viszont a megnevezések nem mindig értelmesek. Egyes programok nem engedik az ékezetes betűk használatát, így az űrlapon is ékezetmentesen jelenik meg a mező neve. Másrészt lehet, hogy a mezők definiálásakor mód van arra, hogy a címkék feliratát is megadjuk. Ez a mező definiálásakor jelent plusz tevékenységet, de az űrlap jól jelenik meg. Ennek elmulasztása esetén a kész űrlapot kell átszerkeszteni.

Hibás adattábla esetén is elfogadható az űrlap, ha értelmesek a feliratok, és minden mezőt megjelenít.

„Megoszlas” jelentés elkészítése

1 pont

A jelentés ugyancsak generált. Itt is követelmény, hogy a jelentésen megjelenő szövegek értelmesek legyenek. Sikertelen lekérdezés esetén is elfogadható a jelentés, ha a feliratok értelmesek – valószínűleg az adatok nem lesznek értelmesek.

„Megoszlas” jelentés csoportosított

1 pont

A jelentés készítése közben lehet a csoportszinteket megadni, de utólag is be lehet állítani. A mintán nem látszik a csoportosítás, mert nincs egy tárgyból két különböző évfolyamú kérés. A feladat ellenőrzésekor se csak a minta alapján értékeljünk, nézzük meg a jelentés beállításait is. A tantárgyak szerinti növekvő rendezés általában automatikusan megvalósul, ezért nem értékeljük külön.

Nem adható meg ez a pont, ha a lekérdezés hibája miatt nem lehet értelmes csoportszinteket beállítani.

„Sikeres” jelentés elkészítése	1 pont
„Sikeres” jelentésben a nevek csökkenő sorrendben vannak	1 pont

A jelentés értékelése hasonló az előzőhöz.

Elvileg minden táblához lehetne űrlapkészítést, lekérdezéshez jelentést kérni, azonban a vizsga idejének korlátozottsága miatt ez nem lesz általános. Ebben a feladatban ezt meg tudtuk valósítani. A feladat abból a szempontból is kuriózum, hogy a kapcsolatok létrehozásán kívül minden feladattípus szerepel benne. Problémája – az egyes részfeladatok egymásra épülése – ebből adódik.

A jelentéseken szerepelnek a vizsgázó adatai

1 pont

A feladat nyomtatás esetén a dokumentum azonosítására szolgál. (Célszerű rutinná tenni a műveletet.)

4. feladat: Képek

A táncos pár képének mérete megfelelő (± 2 mm tűréssel)

2 pont

E feladat a Prezentáció és grafika témakörből a grafikai rész ismeretét méri. A rajz megkezdése előtt célszerű beállítani a méretet. Pixelben megadott méret esetén a felbontástól is függ a méret. A pontossági korlátra éppen az átszámítás miatt van szükség, rosszabb felbontás esetén lehetünk engedékenyebbek (3-4 mm is lehet). A beállítást a kép tulajdonságai alapján ellenőrizzük. (Egy vizsgahelyen várhatóan azonos beállítások mellett dolgoznak a vizsgázók, ilyenkor a helyes beállítás a megjelenés és a fájl mérete alapján is ellenőrizhető, a pixelben megadott képméret is várhatóan egyforma lesz.) A pontszám nem bontható, mert a két méret együtt adható meg. Amennyiben csak az egyik méret jó, az lehet a véletlen jó beállítás miatt is.

A táncos képen az emberi alakok felismerhetők

2 pont

A minta is segít meghatározni, mit jelent a felismerhetőség: az alakoknak van feje, teste és megfelelő helyen, megfelelő számban látszanak a végtagok.

Felismerhető, hogy táncról van szó (ruházat, mozdulat)

2 pont

Nem kötelező báli ruhás párt rajzolni, lehet pálcikarajz is, a tánc akár indiántánc is lehet. Fontos, hogy a vizsgázó ne töltsön túl sok időt a rajz elkészítésével. A pontszám itt sem bontható.

A virágdísz mérete megfelelő

2 pont

Pontozása az előzőhöz hasonló.

Háttere transzparens

2 pont

Ehhez lehetséges, hogy programot kell váltania (rajzolóból képszerkesztőbe), de már a rajz elkészítésekor készülnie kell arra, hogy az egyik szín megszűnik. A pontszám nem bontható.

A virágnak megfelelő színeket használ (felismerhető az alakzat)

2 pont

Elég sok szín elfogadható. Biztosan szerepelnie kell a zöld színnek. Itt is sokat segít a minta, de lehet más stílusú is. A kép mérete sem teszi lehetővé a részletes virágrajzokat. A pontszám nem bontható.

Gif formátumban van elmentve (valószínűleg konverzióval keletkezett) (egyik jó: 2 pont, másik is: +1 pont)

3 pont

A transzparens szín miatt a virágos képnek gif formátumúnak kell lennie. Az esetleges programváltás, megfelelő mentés jelenti a két pontot. A második kép konvertálása inkább csak figyelem kérdése (a művelet megismétlése), ezért csak egy pontot ér.

5. feladat: Osztályom

Index.htm az osztályról; megnevezés Az események, a készítő adatai

1 pont 1 pont

A két pont a következőképpen oszlik meg: 1. létezik az index.htm, amiben megfelelő tartalmú szöveg van. 2. A készítő iskolájának és osztályának megnevezése címként szerepel. A feladat szerint a vizsgázó adatai a weboldalon jelennek meg, két részletben. A tartalom elvileg egyéni, gyakorlatilag azonban az egyéni elemek helyett sablonos szövegeket, képeket is lehet használni.

Lista formátum

1 pont

Az események felsorolásának lista formátumúnak kell lennie.

Hivatkozás másik lapra

2 pont

Ehhez természetesen érdemes előre elkészíteni a többi lapot. A hivatkozásra akkor is lehet egy pontot adni, ha nem jó a cím (abszolút hivatkozást használ). Az egyik hivatkozás hiánya egy pont levonást jelent.

Eseményleírás

1 pont

A második és harmadik weboldalon egy-két mondatnak kell szerepelnie. Nem értékeljük a stílust és a helyesírást, de azért elvárható a hibátlan, kulturált szöveg.

Képbeillesztés (képenként 1 pont)

2 pont

A két képet az előző feladat során készítette el a vizsgázó. Nyilvánvaló a feladatok egymásra épültsége. Nem várható azonban, hogy ha a vizsgázó nem tud elkészíteni képeket – bármilyen minőségben, akkor képes lesz máshonnan képet szerezni. (Fontos, hogy a vizsgára felkészítés időszakában a gyengébb minőség miatt ne törjük le a tanuló esetleges próbálkozásait!)

Kép igazítása

1 pont

A feladat szövege alapján a képek középre igazítottak.

Különböző, egyszínű háttér, megfelelő betűszínnel (pont: jól látható, eltérő)

2 pont

Azaz minden oldalnak speciálisan beállított tulajdonságai vannak. Olvashatatlan oldalanként egy pontot kell levonni, ha két oldal színbeállítása megegyezik, szintén egy pontot vonjunk le.

A készítő adatai

1 pont

Szerepel az index.htm-ben a vizsgázó neve, nem felsorolásként

Title

1 pont

Minden oldalnak van értelmes címkéje.

Formázott címek

1 pont

A két esemény oldalon is van cím, ezek megfelelően vannak formázva (cím stílus, esetleg középre igazítás).

Vissza linkek (mindkettő működik)

1 pont

Az események oldaláról vissza lehet jutni a kezdő oldalra. A pont csak akkor adható meg, ha mindkét link létezik és jó.

Az index és a ballagás oldal egy lehetséges megoldása:

<html>

<head><title>12.m</title></head>

<body text="#000000" bgcolor="#CCCCCC" link="#0000EE" vlink="#551A8B" alink="#FF0000">

<center><h1>

Az iskola 12.m osztálya</h1></center>

Idei programjaink:

<ul>

<li>Osztálykirándulás</li>

<li>Tabló készítés</li>

<li>Karácsony</li>

<li><a href="szalag.htm">Szalagavató</a></li>

<li>Farsang</li>

<li><a href="ballag.htm">Ballagás</a></li>

<li>Érettségi</li>

</ul>

Vizsgázó Neve

</body>

</html>

<head>

<title>Ballag&aacute;s</title>

</head>

<body text="#000000" bgcolor="#99FF99" link="#0000EE" vlink="#551A8B" alink="#FF0000">

<center><h1>Ballagás</h1></center>

<h3>Májusban végre elballagunk, bár nem is volt olyan rossz az elmúlt négy év.</h3>

<center><img SRC="f5b.gif"></center>

<a href="index.htm">vissza</a>

</body>

</html>

Minták az emelt szintű feladatsorra

Emelt szinten az OM honlapon lévő, már jelzett „A” és „A-mod” feladatsorok csak részben különböznek egymástól. Az „A” feladatsorban az algoritmizálással kapcsolatos ismereteket nemcsak programkészítésen keresztül kérjük számon. A feladatsor középszintű követelményeket tartalmazó részében kevesebb az ismétlés, egy-egy művelet kevesebb pontot ér, mint a középszinten. A pontozásra jellemző, hogy tovább nem bontható részpontokból áll (az esetek többségében ez 1 pontot jelent), és többnyire csak akkor adható meg, ha e résznek a megoldása tökéletes. Az algoritmizálási, programozási ismeretek részfeladatai ezzel szemben több pontot érnek.

Az „A és A-mod feladasorok” feladatai és mintái (lásd Emeltszint.zip)

1. feladat: „Feladatsor” (Fizika tantárgyhoz)

1. Készítse el a mellékelt mintán látható feladatsort, és mentse f1a.doc néven!

2. A szöveg 2. feladatának ábráján a lejtő ténylegesen 30°-os legyen, pontosak legyenek az illeszkedések és a merőlegesek is!

3. Az ábra részeit egyesítse egy objektummá!

4. A képletet a gépén rendelkezésre álló segédeszköz (pl. egyenletszerkesztővel, szükség esetén grafikus program) segítségével készítse el!

5. Állítsa be a bal, jobb és alsó margókat 1,5 cm-esre, a felsőt 3 cm-esre!

6. Másolja le a feladatsort még két példányban! A számozás mindig 1-gyel kezdődjön, de az A betű helyett legyen „B”, illetve „C”!

7. Állítson be az egyes feladatsorok közé 3 cm-es helyet, melynek a felénél egy szaggatott vízszintes vonal jelezze, hogy hol kell nyomtatás után a papírt elvágni!

8. Élőfejbe írja bal oldalra a vizsga dátumát, jobb oldalra vizsgaazonosítóját!

9. Állítsa be az élőfej alsó szegélyét dupla vékony vonalasra!

10. Készítsen 1 diából álló prezentációt, melyen szemlélteti a mintaszöveg A1 feladatában szereplő hajítást! A dián szerepeljen az Ön vizsgaazonosítója, valamint a test mozgását bemutató animáció, 9–11 állapot segítségével! (A mozgás pályáját a 3. feladat szemlélteti.)

11. Munkáját mentse f1b néven, megfelelő formátumban!

Minta az 1. feladathoz:

2. feladat: Hajítás

Ferde hajításnál a test magasságát a hajítás távolságának függvényében az alábbi képlet írja le:

A képletben h a magasságot, s a távolságot, v az elhajítás kezdősebességét, a az elhajítás szögét, míg g a gravitációs gyorsulást (a Földön kb. 10 m/s²) jelöli.

1. Készítsen értéktáblázatot 0–200 m távolságig 10 méterenként, melyben feltünteti a test kezdőszinthez viszonyított magasságát! A kezdősebesség, az elhajítás szöge és a gravitációs gyorsulás módosítható paraméter legyen (pl.: 35 m/s; 60°; 10 m/s²)! Figyeljen a trigonometrikus függvények értelmezésére!

2. Készítsen a táblázat szemléltetéséhez diagramot!

3. Adja meg függvény segítségével – a számított adatok alapján – a pálya legmagasabb pontjának koordinátáit (milyen magasan van, és ez az elhajítástól számítva vízszintesen hány méterre van)!

4. Emelje ki feltételes formázással – piros színnel – a táblázatnak azt a sorát, ahol ezeket az értékeket találja!

5. Rendezze munkáját úgy, hogy egy oldalra kiférjen a nyomtatás!

6. Írja be a munkalap fejlécébe bal oldalra a vizsga dátumát, jobb oldalra a vizsgaazonosító adatait! Mentse munkáját f2 néven!

3. feladat: Felvételi

1. Készítsen adatbázist f3 néven, melyben az iskolába felvételiző tanulók adatait lehet tárolni! Ehhez készítsen két adattáblát!

Az Iskola táblában a küldő iskola adatai szerepeljenek: iskola neve (isknev), OM azonosítója (omkod) – ez kulcs is legyen, telefonszáma (isktel), irányítószáma (iskirsz), a település neve (iskvaros), postai címe (iskcim).

A Tanulo táblában szerepeljen a jelentkező tanuló neve (nev), lakcíme (irsz, varos, cim), diákigazolványának száma (digsz) – ez kulcs is legyen, születési helye és ideje (szhely, szido), anyja neve (anev), az általános iskola OM azonosítója (omkod), a hozott jegyeiből számított pontszáma (hozpont).

2. A felvételiző diákok az általános osztályok mellett három tagozat közül választhatnak (akár többet is): reál, humán és informatika. Szeretnénk bejelölni, hogy a lehetséges tagozatok közül melyikekre jelentkezett a diák, illetve beírni, milyen pontszámokat ért el az egyes felvételi vizsgákon. A felvételi vizsgatárgyak: matematika, magyar, szóbeli, illetve az egyes tagozatokra biológia, angol, informatika. Egészítse ki az ehhez szükséges meződefiníciókkal a Tanulo táblát!

3. Az Iskola táblába vegye fel az alábbi két iskolát: Móra Ferenc Általános Iskola, 2315 Móraháza, Faluvége u. 13. Tel: 35-156324, OM azonosító: 056248; Általános Iskola, 2317 Erdőalja, Fő u. 4. Tel: –, OM azonosító: 056250

4. Hozzon létre megfelelő kapcsolatot a két tábla között!

5. Készítsen a tanulók és az iskolák adatbeviteléhez oszlopos űrlapot! A Tanulo űrlapon az OM azonosítót az iskola táblájából lehessen kiválasztani!

6. Helyezzen el egy gombot a Tanulo űrlapon, mely megnyitja az Iskola űrlapot!

7. Írjon be 5 diákot a Tanulo táblába, akik a fent említett két iskolából jöttek, és egy hatodikat is, aki egy harmadik iskola tanulójaként jelentkezik! Adja meg a nevet, omkod-ot, hozott pontot és a felvételi adatokat! Minden vizsga és a hozott pont is legfeljebb 40 pont legyen!

8. Készítsen lekérdezést joinfo néven, mely kilistázza az informatika tagozatra jelentkezettek közül azokat, akiknek az informatika felvételijük legalább 20 pontos lett – itt elért pontszámaik szerint csökkenő sorrendben –, megjelenítve a felvételiző nevét, iskolája nevét, OM azonosítóját és az Informatika pontszámot.

9. Készítsen lekérdezést altalanos néven, mely összeadja az általános osztályokban figyelembe vehető pontokat – ossz néven – (hozott + matematika + magyar + szóbeli), és kilistázza a felvételizők nevét, iskolája nevét és az összpontszámot, a pontszám szerint csökkenő sorrendben!

10. Készítsen lekérdezést hiany néven, melyben feltünteti az „elveszett tanulókat”. Azon diákok nevét, jelentkezési- és vizsgaadatait, akik nem jelentek meg vagy 0 pontot értek el a matematika, a magyar, illetve a szóbeli vizsgán, vagy bejelölt tagozatra jelentkezésük esetén a tagozatnak megfelelő vizsgá(ko)n. (Reáltagozat: biológia felvételi, humán tagozat: angol felvételi, informatika tagozat: informatika felvételi.) A lekérdezésben tüntesse fel az iskola OM azonosítóját is!

11. Készítsen az utolsó lekérdezés alapján táblázatos jelentést, iskolák szerint csoportosítva, azon belül névsorba rendezve!

12. A jelentés fejlécébe írja be a vizsga dátumát, és az Ön vizsgaazonosító adatait!

4. feladat: Programozási tételek

Készítsen f4.htm néven weblapot a programozási tételek bemutatására, az alábbiak szerint!

1. Az index.txt-ben megtalálja a típusdefiníciót, a tételek megnevezését és az algoritmusokat. Rendezze a megnevezések után a megfelelő algoritmusokat! A cím nélkül maradt algoritmusoknak adjon a működése alapján nevet, az algoritmus nélküli címekhez írjon a típusdefiníció felhasználásával egy-egy megfelelő algoritmust!

2. Az ablak címe legyen az Ön vizsgaazonosítója, a főcím középre igazítva: „Programozási tételek”!

3. A típusdefiníció típusonként külön sorban legyen!

4. A típusdefiníció után két alcímet írjon be: „Sorozathoz értéket rendelő algoritmusok”, illetve „Sorozat(ok)hoz sorozato(ka)t rendelő algoritmusok”! Formázza alcímnek megfelelően!

5. Rendezze a két alcím alá a megfelelő algoritmusokat! Az algoritmusok nevét emelje ki, az algoritmusokat úgy formázza vagy egészítse ki, hogy a szerkezeti egységek egymásba ágyazódása látható legyen (tabulálás)! A „Típusdefiníció” sort formázza ugyanolyanra, mint az algoritmusok megnevezését!

6. Figyeljen a „<” és „>” jel szerepére, szükség esetén cserélje a < jelet &lt;-re, a > jelet &gt;-re!

7. Készítsen a főcím után felsorolást az alcímek felhasználásával, és helyezzen el oldalon belüli hivatkozást az alcímekhez!

Minta a forrásfájlból:

4. „A-mod” feladat: Receptek

Készítsen f4.htm néven weblapot a receptek bemutatására az alábbiak szerint! A recept.txt-ben megtalálja a menü egy részét és a receptek leírását.

1. Az ablak címe legyen az Ön vizsgaazonosítója, a főcím középre igazítva: „Ünnepi receptek”!

2. A menü elemeit formázza alcímnek megfelelően!

3. A receptek megnevezését emelje ki, a recepteket úgy formázza, hogy a hozzávalók jól áttekinthetők legyenek, az elkészítés módja ezektől elkülönüljön! A formázás minden recept esetén ugyanolyan legyen!

4. A receptek mellett jelenítse meg a róluk készült – receptek könyvtárban megtalálható – képet is!

5. Készítsen a főcím után felsorolást az alcímek felhasználásával, és helyezzen el oldalon belüli hivatkozást az alcímekhez!

Minta a forrásfájlból:

5. feladat: Képernyővédő

Készítsen programot f5 néven, mely a következőket tudja:

1. Bekér egy legfeljebb 20 karakterből álló szöveget.

2. Ezt képernyőtörlés után kiírja a képernyő közepére.

3. Ezután az „s” billentyű leütésére véletlenszerű irányban elindulnak a betűk. Egy lépésben a betűk függőlegesen, vízszintesen vagy átlósan léphetnek a szomszéd helyre, vagy helyben maradhatnak. A betűk egymásra kerülhetnek, de véglegesen ne vesszenek el!

4. A betűk a képernyő széléhez érve szabályosan pattannak vissza. (A képernyőre merőleges sebességkomponens ellentettjére változik).

5. Egy menetben minden betű egyet lép. A menetek közötti várakozási időt a „g” leütésével lehessen csökkenteni, az „l” leütésével növelni, de ne lehessen nulla, és legyen felső korlátja is!

6. A programból a „q” leütésével lehessen kilépni!

5. „A-mod” feladat: Hőmérséklet

Készítsen programot f5 néven, mely a következő feladatokat végzi el!

1. A programmal azonos könyvtárban található febr.txt fájlból beolvassa a februári hőmérséklet adatokat, és kiírja a képernyőre négysoros táblázatba, dupla sorközzel.

2. A bekért adatok alapján – 3 sor kihagyásával – megfelelő felirat után megadja azon napok számát, amikor a hőmérséklet 0°C felett volt, és alatta vesszővel és szóközökkel elválasztva kilistázza ezeket a napokat.

3. A 20. sorba hőmérsékletek szerint növekvő sorrendben, vesszővel és szóközökkel elválasztva kilistázza a 10 leghidegebb napot. (Hőmérséklet nem kell.)

4. Két sorral lejjebb, megfelelő felirat után, megadja azt a napot, amelyik után a legnagyobb változás volt tapasztalható.

5. A 2–4. pontbeli eredményeket a feladatok sorrendjében kiírja a febrstat.txt fájlba.

A febr.txt tartalma:
2, 1, 5, -3, 3, 2, 8, -5, 1, 2, -5, 0, 5, -3, 5, -3, 3, -2, 1, 1, -9, -2, -12, 0, 0, -5, 0, -8

6. feladat: Mentés

Készítsen tömörített másolatot könyvtára tartalmáról, melynek fájlneve az Ön vizsgaazonosítója!

Pontozási útmutató – „A” és „A-mod” feladatsorok

1. Feladatsor
Feladatsor begépelése, helyesírás, helyes gépelés (enter, „,”, „()” használat)	1 pont
Egyenletszerkesztés	1 pont
Szimbólum beszúrás	1 pont
Betű formázása	1 pont
Ábrán 30°-os, pontos, merőleges	1 pont
Egy objektum	1 pont
Egyenlet és kép pozíciója, körbefutása	1 pont
Állítsa be a bal, jobb és alsó margókat 1,5 cm-esre, a felsőt 3 cm-esre!	1 pont
Másolja le a feladatsort még két példányban!	1 pont
Számozás, betűzés	1 pont
Térköz 3 cm, (max. 2 részletben)	1 pont
Szaggatott vízszintes vonal, élőfej szegélye	1 pont
Élőfej	1 pont
Dián a készítő neve	1 pont
1 „test”	1 pont
Pálya mentén többszöri beillesztés	1 pont
Automatikus animáció (mozgáshatás megfelelő sorrendben)	1 pont
Utolsó (esetleg első is) elem animálása eltérő (test megmarad)	1 pont
	18 pont

2. Hajítás
Értéktáblázat 0–200 m távolságig	1 pont
A kezdősebesség, az elhajítás szöge és a gravitációs gyorsulás paraméter	1 pont
Képlet helyes szerkesztése radiánnal számol	1 pont 1 pont
Abszolút/relatív hivatkozások helyesek	2 pont
Diagram: vonal típus értelmes, olvasható feliratok)	1 pont 1 pont
Legmagasabb pont (pl. AB.Mező) értéke (h) helye (s)	1 pont 2 pont
Feltételes formázás	1 pont
Elrendezés	1 pont
Élőfej megfelelő elrendezéssel és tartalommal	1 pont
	14 pont

3. Felvételi
Adatbázis, két tábla létrehozása	1 pont
Szöveges mezők (14 db, de omkod lehet szám is) legalább 7 mező mind	1 pont 1 pont
Születési idő – dátum	1 pont
Tagozatok bejelölés – logikai (3 db)	1 pont
Pontszámok (7 db)	1 pont
Kulcs megadása	1 pont
Kapcsolat megadása	1 pont
Űrlapok elkészítése (egyenként 1-1 pont)	2 pont
OM kód kiválasztása listából	1 pont
Gomb az iskola űrlap megnyitására működik (megnyitja az űrlapot)	1 pont 1 pont
Felvett tanuló vagy iskola – 6 tanuló, 3 iskola felvétele	1 pont
Joinfo: Megfelelő mezők Kapcsolat Van jó feltétel És kapcsolat, összes feltétel Rendezés	1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont
Altalanos: Megfelelő mezők Összegzés Kapcsolat Rendezés	1 pont 1 pont 1 pont 1 pont
Hiany: Megfeleő mezők Feltétel 1 tagozatra További feltételek tagozatokra Általános tárgyakra feltétel	1 pont 1 pont 1 pont 1 pont
Oszlopos jelentés, fejlécében adatok	1 pont
Iskolák szerint csoportosítva	1 pont
Névsorba rendezve	1 pont
	30 pont

4. Programozási tételek
Web-lap a programozási tételek bemutatására (alap tag-ek)	1 pont
Ablak címe (vizsgázó adata)	1 pont
Cimsor 1, középreigazítás	1 pont
Alcím	1 pont
Algoritmus megnevezések	1 pont
Szövegigazítás (szóközök vagy behúzás)	2 pont
„<” jel helyettesítése	2 pont
Felsorolás az alcímek alapján	1 pont
Könyvjelző elhelyezése, hivatkozás elhelyezése	2 pont
Megfelelő algoritmusok egymáshoz rendelése (7 pár) – bontható pontszám	5 pont
4 hiányzó megnevezés: összefuttatás, metszet, rendezés, max. kiválasztás	4 pont
Megszámlálás (pontok: értékadás, ciklus, elágazás) Pl.: h:=0; i:=1 Ismételd amíg i<=n Ha t(A[i]) akkor h:=h+1; Ismétlés vége; Ki(h);	3 pont
Kiválasztás (pontok: értékadás, ciklus, eredmény számítása) Pl.: h:=0 i:=1; Ismételd amíg (i<=n) és nem(t(A[i])) i:=i+1; Ismétlés vége; v:=(i<=n); Ha v akkor h:=i; Ki(h);	3 pont

Kiválogatás (pontok: kezdőérték és értékadás, ciklus, elágazás) Pl.: i:=1 j:=0 Ismételd amíg i<=n Ha t(A[i]) akkor kezd j:=j+1; B[j]:=A[i]; vége; i:=i+1 Ismétlés vége; Ki(B[]);	3 pont
Algoritmusok helyes csoportosítása (levonás=max([hiba*0,5], 2) pont)	4 pont
	34 pont

4. „A-mod” Receptek
Web-lap receptekről (alap tag-ek)	1 pont
Ablak címe (vizsgázó adata)	1 pont
Címsor 1, középre igazítás	1 pont
Alcímek (Menü elemei)	1 pont
Ételek megnevezése kiemelt	1 pont
Receptek formázása (sortörés, bekezdés, kiemelés) Egységesen végig	1 pont 1 pont
Képek elhelyezése jó helyen Mindegyik	1 pont 1 pont
Felsorolás az alcímek alapján	1 pont
Könyvjelző elhelyezése, hivatkozás elhelyezése Mind elkészült	1 pont 1 pont
	12 pont

5. Képernyővédő
Program környezet, szintaktika (fut a semmi)	1 pont
Típus definíciók: mozgó betű, vagy tér adattípus megvalósítása irányítás és segédadatok A pontok nem adhatók meg, ha a program vagy egy része azért nem működik, mert az adattípus, változók nincsenek, vagy rosszul vannak definiálva. A pont a többi rész működésképtelenségéből függetlenül adható, ha a program – vagy annak egy része a definiált egységekből megírható.	2 pont 2 pont
Programinicializálás, szövegbekérés pl.: randomize;  clrscr; write('Kerem a max. 20 karakteres szoveget: '); readln(s); clrscr; t:=256;	1 pont
Első lépés (pontok: középre, véletlen irány, indul) pl.: n:=length(s); for i:=1 to n do begin A[i].ch:=s[i]; A[i].x:=40-n div 2+i; A[i].y:=13; A[i].vx:=random(3)-1; A[i].vy:=random(3)-1; gotoxy(A[i].x, A[i].y); write(A[i].ch); end;	4 pont
Indulás, befejezés megoldása (pontok: indul, megáll, s-re, q-ra)	4 pont
Gyorsítás, lassítás megoldása (pontok: g-re, l-re, l-re, korlát g-re, korlát l-re)	4 pont
Léptetés (pontok: régi megszűnik, új megjelenik, pattan, mindenhol jól pattan) pl.: for i:=1 to n do begin gotoxy(A[i].x, A[i].y); write(' '); A[i].x:=A[i].x+A[i].vx; A[i].y:=A[i].y+A[i].vy; gotoxy(A[i].x, A[i].y); write(A[i].ch); if (A[i].x = 1) Or (A[i].x = 80) then A[i].vx :=-A[i].vx; if (A[i].y = 1) Or (A[i].y = 25) then A[i].vy :=-A[i].vy; end;	5 pont
	23 pont

5. „A-mod” Hőmérséklet
Program környezet, szintaktika (fut a semmi)	1 pont
Szükséges típus definíciók, objektumok léteznek A pontok nem adhatók meg, ha a program vagy egy része azért nem működik, mert az adattípus, változók nincsenek, vagy rosszul vannak definiálva. A pont a többi rész működésképtelenségétől függetlenül adható, ha a program – vagy annak egy része a definiált egységekből megírható.	4 pont
Fájl beolvasás (problémát jelenthet, ha az elérési út hosszú fájlnevet tartalmaz, a javításkor ebből eredő problémákért nem vonható le pont) Adatok kiíratása a képernyőre A kiíratás rendezett A rendezettség teljes (4 sor, 7 oszlop)	2 pont 1 pont 2 pont 2 pont
Pozitív hőmérsékletek megszámlálása (2 pontok: értékadások, ciklus, kiíratás képernyőre szöveg után; pont: adat fájlba írása)	7 pont
Napok kiírása (2 pontok: ciklus, feltétel, pont: képernyőre írás, fájlba írás)	6 pont
Rendezés 10 legkisebb hőmérsékletig bontható pont, pl.: Minimum kiválasztás Csere Kiírás képernyőre a megadott helyre Kiírás fájlba	5 pont 4 pont 1 pont 1 pont
Legnagyobb különbség megadása (2 pontok: értékadás, különbség abszolútértékével számol, ciklus, pontok: optimális lépésszám, kiíratások)	8 pont
Eredményfájl létrejön	1 pont
	45 pont

6. Mentés
Tömörítés	1 pont

1. + 2. + 3. + 4. + 5. + 6. feladat összesen: 120 pont

1. + 2. + 3. + 4. „A-mod” + 5. „A-mod” + 6. feladat összesen: 120 pont

Javítási útmutató és megoldás – értelmezéssel, kiegészítésekkel az „A” és „A-mod” feladatsorhoz

1. feladat: Feladatsor (Fizika tantárgyhoz)

Feladatsor begépelése, helyesírás, helyes gépelés (enter, „,”, „()” használat)

1 pont

Viszonylag kevés gépelést kíván a feladat, de feltételezi a billentyűzet rutinos használatát. Amennyiben helyesírás ellenőrzővel jelzett hiba vagy fölösleges karakter (bekezdésjel, sortörés, szóköz, tabulátor…) szerepel a szövegben, a pont nem adható meg.

Egyenletszerkesztés

1 pont

Nem biztos, hogy a gépen található megfelelő egyenletszerkesztő, bár elvárható. Az egyenlet akár rajzként is elkészíthető. Ebben az esetben a betűméret, igazítás kis mértékű eltérése még elfogadható, hiszen a vizsgázónak nincs sok ideje a precíz munkára. A feladat megoldása ebben az esetben csak akkor lehetséges, ha a vizsgázó a rajzolóprogramot magas szinten tudja használni.

Szimbólum beszúrása

1 pont

Nem okozhat gondot a görög ábécé betűjének megtalálása.

Betű formázása

1 pont

A feladatsor éppen csak mutatóban tartalmaz betűformázást, a beszúrt szimbólum dőlt, egy szó félkövér.

Ábrán 30°-os, pontos, merőleges

1 pont

A rajzoló eszköztár rutinos használata szükséges a feladat megoldásához. Ismerni kell a speciális szögek szerkesztésének technikáját, vagy matematikai ismeretek segítségével kell megoldást találni. Természetesen bármilyen rajzoló, festő program is használható.

Egy objektum

1 pont

A rajzolt elemeket csoportba kell foglalni. A pont akkor is megadható, ha külön programmal készült az ábra, – ekkor a programváltás, beillesztés kerül értékelésre.

Egyenlet és kép pozíciója, körbefutása

1 pont

Az egyenlet a szövegben karakter jellegű, a kép körbefutatott szövegen kívüli objektum. (Középszinten ez a feladat – mint több más is – legalább kétszer ennyi pontot ér.)

Állítsa be a bal, jobb és alsó margókat 1,5 cm-esre, a felsőt 3 cm-esre!

1 pont

Ha nem megfelelő az oldalbeállítás, másmilyen lesz az oldaltörés, és nem fér ki a szöveg egy oldalra.

Másolja le a feladatsort még két példányban!

1 pont

A pont három példány megléte esetén adható meg.

Számozás, betűzés

1 pont

A feladatsoroknak speciális számozása van. A számozott stílus csak akkor nem követelmény, ha a program nem teszi lehetővé a számok mellett megjelenő karakterek beállítását.

Térköz 3 cm (max. 2 részletben)

1 pont

A térköz nem állítható be megfelelően sok bekezdésjel segítségével. Két bekezdésjel (majdnem egyforma formázással) elfogadható.

Szaggatott vízszintes vonal, élőfej szegélye

1 pont

A feladatsorok között szaggatott, az élőfejet dupla vonalasra kell beállítani. Ha bármelyik hiányzik, a pont nem adható meg. (A mintán a megoldás képpé konvertálása során a két vékony vonal összemosódott.)

Élőfej

1 pont

Az adatok beírása a nyomtatott változat azonosításához kell, a feladatokat független bizottság javítja, ezért várhatóan nem a vizsgázó személyes adatait kell majd beírni.

Dián a készítő azonosítója

1 pont

A feladat második részét animációra alkalmas programmal kell elkészíteni. A megoldáshoz egyetlen dia elég. Erre kell felírnia valójában nem a nevét, hanem a vizsgaazonosítóját.

1 „test”

1 pont

Egy kört kell a diára tenni.

Pálya mentén többszöri beillesztés

1 pont

A kört a dián másolással többször el kell helyezni körülbelül egy parabola mentén (a valóságoshoz hasonlító mozgáshoz a körök felül sűrűbben helyezkednek el). Megfelelő program esetén pálya is megadható, ez esetben a helyes pálya értékelendő.

Automatikus animáció (mozgáshatás megfelelő sorrendben)

1 pont

Megfelelő animáció lehet megjelenés-eltűnés, lassú felvillanás. Pálya esetén mozgás a pálya mentén.

Utolsó (esetleg első is) elem animálása eltérő (test megmarad)

1 pont

Az utolsó elem nem tűnik el (nem jó a felvillanás), az első kattintásra tűnik el (a második elem kattintásra jelenik meg).

2. feladat: Hajítás

Értéktáblázat 0–200 m távolságig

1 pont

Miután a feladathoz nem tartozik minta, meg kell érteni a problémát. A feladatban szerepel, hogy s a távolság, de nem a kérdésnél. A távolságok felvételéhez lehet, de nem kell képletet használni (képlet esetén a kezdő érték és a lépésköz szerepel adatként egy-egy cellában).

A kezdősebesség, az elhajítás szöge és a gravitációs gyorsulás paramétere

1 pont

A fenti adatok egy-egy cellában fel vannak tüntetve (nem hiba, de elvárható, hogy a cella fölött vagy mellett szerepeljen az adat megnevezése).

Képlet helyes szerkesztése radiánnal számol

1 pont 1 pont

A megadott képletet kell megfelelő hivatkozásokkal beírni. Amennyiben a szöget sem a képletben, sem külön cellában nem számolja át radiánra, a második pont nem adható meg, viszont függetlenül a továbbiakban megjelenő képtől, csak itt kell érte pontot levonni. Ennek oka az, hogy alapvetően matematikai ismeret hiányzik, ha nem jól oldja meg a feladat ezen részét a vizsgázó.

Az abszolút/relatív hivatkozások helyesek

2 pont

A paraméterekre történő hivatkozásokat kell abszolúttá tenni (gyorsulás, szög, kezdősebesség). A pontszám nem bontható.

Diagram: vonal típus értelmes, olvasható feliratok

1 pont 1 pont

Legjobb diagram típus a PontXY, esetleg a grafikon típus. A második pont akkor adható, ha a tengelyek mentén megjelennek és olvashatók az adatok, van a diagramnak címe.

A legmagasabb pont (pl. AB.Mező) értéke (h) helye (s)

1 pont 2 pont

A legmagasabb pont értéke MAX() függvénnyel határozható meg. Ennek helye AB.MEZŐ függvénnyel, vagy a távolságértékeknek a magasságértékek mögé történő másolásával FKERES függvénnyel vagy más keresőfüggvénnyel INDEX(…HOL.VAN(…)).

Feltételes formázás

1 pont

Amennyiben a program nem képes feltételes formázás beállításra, a kérdéses sor mellett kellene valamilyen jelet megjeleníteni (HA függvény). A feladat megfelelő – de nem túlbonyolított – szövegezése miatt erre az esetre akkor lehet felkészülni, ha a vizsga összeállítói ismerik a vizsgázók által használt programokat.

Elrendezés

1 pont

Az adatok könnyen elférnek egy oldalon, a végrehajtás rutinfeladat.

Élőfej megfelelő elrendezéssel és tartalommal

1 pont

A dolgozat nyomtatás utáni azonosítása miatt szükséges.

3. feladat: Felvételi

Adatbázis, két tábla létrehozása

1 pont

A pont megadható, ha az adatbázis és a két tábla létezik, függetlenül a táblák tartalmától.

Szöveges mezők (14 db, de omkod, irányítószám lehet szám is) legalább 7 mező mind	1 pont 1 pont
Születési idő – dátum	1 pont

Ezek a mezők a feladat szövegében adottak, csak a típusát kell jól meghatározni. Hibának számít, ha az omkod a két táblában eltérő típusú. Miután funkciójából adódóan sem az omkoddal, sem az irányítószámmal nem lehet műveletet végezni, a szöveges típus jobban kifejezi a tulajdonságaikat, de számként is elfogadható. A megoldásban egyiket szövegként, másikat számként definiáltuk.

Tagozatok bejelölése – logikai (3 db)	1 pont
Pontszámok (7 db)	1 pont

E mezők pontos definiálása már nincs leírva, megadásukhoz a feladat értelmezése szükséges. A feladat szövege alapján elvárható, hogy mindet felvegye a vizsgázó, ezért ha hiányzik egy mező, nem kaphat pontot.

Kulcs megadása

1 pont

A kulcs mindkét táblán speciális, nem állítható be automatikusan. Pont akkor adható, ha az elkészült táblák mindegyikében jó a kulcs. (Ha csak az egyik tábla készült el, de abban helyesen állítja be, akkor a pont megadható.)

Kapcsolat megadása

1 pont

Egyes programokban a kapcsolatokat előre, állandóként meg lehet adni. Ha ez nem lehetséges, a lekérdezések, űrlap alapján lehet ellenőrizni, hogy a megfelelő adatok között van-e kapcsolat.

Űrlapok elkészítése (egyenként 1-1 pont)

2 pont

Az űrlapok generálása egyszerű feladat. Ha erre a program nem alkalmas, a vizsgázó nagyon nehéz helyzetben van. Ugyanez igaz a következő feladatokra is. A vizsga ideje és követelményei alapján, a vizsgán csak olyan programot érdemes használni, mely a rutinmunkát „gombnyomásra” elvégzi.

OM kód kiválasztása listából

1 pont

A Tanulo űrlapon az OM kód csak azokból az értékekből származhat, amely iskolák már be vannak írva. Az űrlap megfelelő mezőjének típusát kell megváltoztatni legördülő listává, és be kell állítani a lista forrásának az Iskola táblát, valamint néhány megjelenési beállítást.

Gomb az iskola űrlap megnyitására működik (megnyitja az űrlapot)

1 pont 1 pont

A gomb elhelyezése egyszerű feladat. Ahhoz, hogy az iskolaűrlap megnyíljon a gomb lenyomására, a vizsgázónak egy rövid programot (makrót) kell elkészítenie.

Az új érettségi vizsga első éveiben ilyen feladat még nem várható, s valószínűleg a későbbiekben is kevés pontot érő feladat lesz.

6 tanuló, 3 iskola felvétele

1 pont

A két táblába a megadott és egyéb adatok felvétele. A pont akkor is megadható, ha az adatok nem felelnek meg a feltételeknek, de a rossz adat a lekérdezéseknél, jelentéseknél gondot okozhat a vizsgázónak.

Joinfo: Megfelelő mezők Kapcsolat Van jó feltétel És kapcsolat, összes feltétel Rendezés

1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont

Bármely, a kérdés megválaszolását szolgáló lekérdező nyelv alkalmas. Az alábbiakban két mintamegoldást adunk.

SELECT Tanulo.nev, Iskola.isknev, Iskola.OMkod, Tanulo.inf, Tanulo.info

FROM Iskola, Tanulo

WHERE (Iskola.OMkod = Tanulo.omkod) AND (((Tanulo.inf)=True) AND ((Tanulo.info)>20))

ORDER BY Tanulo.info DESC;

Öt mezőt kell megadni. Bármelyik hiányzik, a részpont nem adható meg. A kapcsolatot programtól függően feltételként kell megadni vagy a megfelelő táblákat kell felvenni. A lekérdezéshez további két feltételt kell megadni, melyek 1–1 pontot érnek.

Altalanos: Megfelelő mezők Összegzés Kapcsolat Rendezés

1 pont 1 pont 1 pont 1 pont

A feladat nehézségét a számított mező jelenti. A mezők kiválasztására csak akkor adható meg a pont, ha hiánytalan. Az összegzésben mind a négy tagnak szerepelnie kell, de a rendezésre akkor is megadható a pont, ha az összegzés számítása rossz, esetleg csak a hozott pont van megadva. A kapcsolat megadása az előző feladat alapján történik.

SELECT Tanulo.nev, Iskola.isknev, [Tanulo]![hozpont]+[Tanulo]![mat]+[Tanulo]![magy]+[Tanulo]![szobeli] AS ossz

FROM Iskola, Tanulo

WHERE Iskola.OMkod = Tanulo.omkod

ORDER BY [Tanulo]![hozpont]+[Tanulo]![mat]+[Tanulo]![magy]+[Tanulo]![szobeli] DESC;

Hiany: Megfelelő mezők Feltétel 1 tagozatra További feltételek tagozatokra Általános tárgyakra feltétel

1 pont 1 pont 1 pont 1 pont

Az első pont csak az összes szükséges mező felhasználása esetén adható. Egy tagozatra történő jelentkezés ténye és 0 pontos dolgozata együttesen jelent egy feltételt. Egy tantárgy megadása esetén adható egy pont, ha a másik két tantárgyat is megadja, „vagy” kapcsolattal, még egy pont adható. A negyedik pont akkor adható meg, ha a kötelező vizsgatárgyak 0 pontos eredményeire (mind a háromra) van feltétel.

SELECT Tanulo.nev, Tanulo.omkod, Tanulo.real, Tanulo.bio, Tanulo.human, Tanulo.angol, Tanulo.inf, Tanulo.info, Tanulo.mat, Tanulo.magy, Tanulo.szobeli

FROM Tanulo

WHERE (((Tanulo.real)=True) AND ((Tanulo.bio)=0)) OR (((Tanulo.human)=True) AND ((Tanulo.angol)=0)) OR (((Tanulo.inf)=True) AND ((Tanulo.info)=0)) OR (((Tanulo.mat)=0)) OR (((Tanulo.magy)=0)) OR (((Tanulo.szobeli)=0));

Oszlopos jelentés, fejlécében adatok

1 pont

A jelentést lényegében automatikusan készíti a program, az adatok a vizsgázó azonosításához szükségesek.

Iskolák szerint csoportosítva	1 pont
Névsorba rendezve	1 pont

A beállítások a jelentés készítése közben vagy utólagos módosítással is megvalósíthatók. Ha az adatsorok nem tükrözik a csoportosítást vagy névsorba rendezést, akkor ellenőrizzük a beállított tulajdonságokat!

4. feladat: Programozási tételek

Weblap a programozási tételek bemutatására (alap tag-ek)

1 pont

A pont a weblap létére megadható. Ebben a feladatban részben a dokumentumkészítésre (weblapkészítés), részben az algoritmizálásra, adatmodellezésre vonatkozó ismeretek meglétét ellenőrizzük. A weblapkészítési feladatok 12 pontot érnek, az algoritmizálás, adatmodellezés 22 pontot ér. A feladatsor összpontszámában ezek a megfelelő témakörök pontszámait egészítik ki.

A weboldal tartalmának több, mint fele szerepel a forrásfájlban, így a szövegek áthelyezéssel és a megfelelő tag-ek beírásával készíthető el. A feladat nem zárja ki tetszőleges weblapkészítő eszköz használatát sem.

Ablak címe (vizsgázó adata)

1 pont

A <TITLE> tartalmazza a vizsgázó adatait, mely az azonosításához szükséges.

Címsor 1, középre igazítás	1 pont
Alcím	1 pont

Négy sort kell beírni, és megfelelően formázni.

Algoritmus megnevezések

1 pont

A megnevezéseket tetszőleges kiemeléssel lehet formázni.

Szövegigazítás (szóközök vagy behúzás) (bontható)

2 pont

A programozási tételek a forrásban tabulálva szerepelnek, ezt a formátumot kell megtartani. A megoldás különböző programok esetén eltérő lehet. Egyes weblapkészítő eszközök átalakítják a tabulátort megfelelő karakterré, de megoldás lehet a tabulátor jel cseréje nem törhető szóközökre (&nbsp;). Ha a weblap egyes részein megtalálható a formázás, a két pontból egy megadható. Végig

„<” jel helyettesítése (bontható)

2 pont

A relációjelek a html nyelvben speciális szereppel rendelkeznek. Egyes programok automatikusan átkonvertálják a megadott kóddá. Ha ez nem történik meg, kézzel kell kicserélni.

Felsorolás az alcímek alapján

1 pont

A felsorolás létrehozása másolással és formázással könnyen megoldható.

Könyvjelző elhelyezése, hivatkozás elhelyezése (bontható)

2 pont

Két könyvjelzőt és hivatkozást kell elhelyezni. Ha a könyvjelzők helyesen vannak megadva, az egyik pont megadható. Hasonlóan egy pontot ér a két hivatkozás helyes megadása. Ugyancsak eEgy pont levonás jár, ha a két hivatkozásból csak az egyik készül el.

Részlet a megoldásból:

Megfelelő algoritmusok egymáshoz rendelése (5 pár) – bontható pontszám

5 pont

A vizsgázónak ki kell derítenie, hogy az egyes algoritmusoknak mi a neve. A felsorolt algoritmusok gyakoriak, ezek közül is a kevésbé ismertek neve és algoritmusa is megtalálható a forrásban.

4 hiányzó megnevezés: összefuttatás, metszet, rendezés, max. kiválasztás

4 pont

Négy leírt algoritmusnak nincs megadva a neve. Minden olyan elnevezés, mely a valós tartalomra utal, elfogadható. Például: a vizsgázó a rendezésnél a rendezési módszert is megadja, az összefuttatást rendezett egybeírásnak nevezi. Bár a tételek ismertek, a lényeg, hogy felismeri-e működésének lényegét. Igyekeztünk olyan algoritmusokat választani itt, amelyek funkciója egyértelműen megnevezhető. Az összefuttatás a forrásfájl 7.; a metszet a 8.; a rendezés az 5. és a maximum kiválasztás a 4. algoritmus a forrásfájlban.

Megszámlálás (pontok: értékadás, ciklus, elágazás) Pl.: h:=0; i:=1 Ismételd amíg i<=n Ha t(A[i]) akkor h:=h+1; Ismétlés vége; Ki(h);

3 pont

Három tételnek csak a megnevezése szerepel, ezt a korábbiak mintájára kell leírnia. A bemutatott megoldás alapján a tétel főbb elemei az értékadás, a ciklus és az elágazás. A pont akkor adható meg, ha az adott elem hibátlan. A ciklus megírására akkor is adható pont, ha a ciklusmag – elágazás – hibás.

Kiválasztás (pontok: értékadás, ciklus, eredmény megadása) Pl.: h:=0 i:=1; Ismételd amíg (i<=n) és nem(t(A[i])) i:=i+1; Ismétlés vége; Ki(i);	3 pont
Kiválogatás (pontok: kezdőérték és értékadás, ciklus, elágazás) Pl.: i:=1 j:=0 Ismételd amíg i<=n Ha t(A[i]) akkor kezd j:=j+1; B[j]:=A[i]; vége; i:=i+1 Ismétlés vége; Ki(B[]);	3 pont

Pontozásuk az elsőhöz hasonló, bár a feladatok nem egyformán nehezek. A kiválogatás algoritmusában az elágazásra csak akkor lehet megadni a pontot, ha a benne szereplő értékadások is helyesek.

Algoritmusok helyes csoportosítása (levonás=max([hiba*0,5], 2) pont)

4 pont

1–2 hiba 1 pont levonást jelent. Hét vagy annál több hibás besorolás 0 pont.

4. (A-mod) feladat: Receptek

Weblap receptekről (alap tag-ek)	1 pont
Ablak címe (vizsgázó adata)	1 pont
Címsor 1, középre igazítás	1 pont
Alcímek (Menü elemei)	1 pont
Ételek megnevezése kiemelt	1 pont
Receptek formázása (sortörés, bekezdés, kiemelés) Egységesen végig	1 pont 1 pont

A feladat weblapkészítési része szinte megegyezik az eredeti feladattal, csak nem programozási tételeket, hanem recepteket kell megfelelően formázni.

Képek elhelyezése jó helyen Mindegyik

1 pont 1 pont

A programozási tételekben speciális karakterek elhelyezése volt a feladat, itt képeket kell megfelelően elhelyezni.

Felsorolás az alcímek alapján	1 pont
Könyvjelző elhelyezése, hivatkozás elhelyezése Mind elkészült	1 pont 1 pont

Ezek a feladatok is ugyanazok, mint a programozási algoritmusok feladatnál, csak többször kell végrehajtani. Egy pont megadható, ha az összes könyvjelző vagy az összes link hibátlan, vagy van könyvjelző-hivatkozás pár, ami működik.

Részlet a megoldásból:

5. feladat: „Képernyővédő”

Programkörnyezet, szintaktika („fut a semmi”)

1 pont

Ebben a programozási feladatban, a programozási tételek ellenőrzése után, egy egyedi algoritmust kell írni. A feladat akár grafikus felületen is megoldható, de a grafikus képernyő kezelése nem része a követelményeknek. Mint a pontozásból is látszik, azoknál a részeknél, ahol egyedi megoldások kitalálására számítunk, a pontot a megvalósítás tényére adtuk és nem annak módjára. (Szemben például a táblázatkezelés feladat pontozásával, ahol nemcsak az volt a lényeg, hogy hogyan néz ki, hanem az is, hogy ezt milyen eszközökkel éri el a vizsgázó.)

A fenti pont nem adható meg, ha a programba a nyelvtől függő kódrészlet hibás (például a program neve kétszavas).

Típus definíciók: mozgó betű vagy tér adattípus megvalósítása, irányítás és segédadatok. A pontok nem adhatók meg, ha a program vagy egy része azért nem működik, mert az adattípus, a változók nincsenek vagy rosszul vannak definiálva. A pont a többi rész működésképtelenségétől függetlenül adható, ha a program vagy annak egy része a definiált egységekből megírható.

2 pont 2 pont

A megadott részpontszámok nem bonthatók tovább. A pontozás során el kell döntenünk, hogy a vizsgázó által adott adattípus alkalmas-e arra, hogy a feladatot ezzel megoldja. A minta megoldásban szereplő rekordokból álló tömb helyett elfogadható több tömb is, de egyedi rekordok vagy elemi adattípusok nem. Más elven történő megoldás esetén a kivitelezhetőség és értelmes mennyiségű változó az, ami az elfogadhatóságot jelenti.

A programhoz szükséges egyéb adatok megadásánál szinte csak a helyes megadási módot értékeljük. Nem hiba, ha néhánnyal több változót adott meg a tanuló, hiba, ha a program azért áll le, mert hiányzik egy változó definíciója.

Programinicializálás, szövegbekérés pl.: randomize; clrscr; write('Kerem a max. 20 karakteres szoveget: '); readln(s); clrscr; t:=256;

1 pont

A program futási környezetének helyességét értékeljük itt, valamint az első feladatot, az adatok bekérését. Nem adható meg a pont, ha nem tud lefutni a szöveg bekérése.

Első lépés (pontok: ciklus a pontokra, középre, véletlen irány, indul) pl.: n:=length(s); for i:=1 to n do begin A[i].ch:=s[i]; A[i].x:=40-n div 2+i; A[i].y:=13; A[i].vx:=random(3)-1; A[i].vy:=random(3)-1; gotoxy(A[i].x, A[i].y); write(A[i].ch); end;

4 pont

A mozgás inicializálását értékeljük. Más megoldási módok is lehetségesek. A képernyőn erről annyi visszajelzést kapunk, hogy a közepén megjelenik a beírt szöveg. Ez e rész megoldásának a fele. A kezdősebességeket is meg kell adni. Az első pont akkor adható meg, ha szerepel a programban valamilyen ciklus (vagy a szöveg betűire, vagy a képernyő pontjaira). A második pont megadható, ha a képernyő közepén megjelenik a szöveg. A harmadik és negyedik pont akkor adható meg, ha helyes algoritmust találunk a véletlenszerű (1 pont) mozgás kezdő irányának (1 pont) meghatározására. Lehetséges, hogy egy későbbi hiba miatt ezt nem tudjuk tesztelni, ezért hibás működés esetén a kód alapján kell eldönteni a megoldás helyességét.

Amennyiben csak futás alapján értékelünk, a képernyőn megjelenő szöveg 2 pontot ér, még 2 pont, ha a véletlenszerű elindulás tapasztalható.

Indulás, befejezés megoldása (pontok: indul, megáll, s-re, q-ra)

4 pont

Itt a ciklikus mozgás elindulásának és leállításának megoldását értékeljük. itt . A feladat tartalmazza, hogy adott billentyű leütésére mi történjen. A pont megadható, ha a funkciók működnek, vagy ha csak a program többi részének hibája miatt nem működne. Ha a funkciók jók, de nem a megadott betű leütése szabályozza azokat, akkor a pontszám fele adható. Például, ha az s leütésére elindul az animáció, az két pontot ér, ha nem az s leütésére indul, de elindítható, akkor 1 pont.

Gyorsítás, lassítás megoldása (pontok: g-re, l-re, l-re, korlát g-re, korlát l-re)

4 pont

Amennyiben a program a g lenyomásának hatására gyorsabban mozog – vagy a korábbi hibák javítása esetén ez történne –, a megoldás 1 pontot ér. Ha a sebességnek van felső korláta (egy adott értéken túl nem módosítható), megadható a második pont is. Természetesen a várakozási idő alsó értéke is megadható. A lassítás megoldásának pontozása hasonló.

Léptetés (pontok: ciklus a pontokra, régi megszűnik, új megjelenik, pattan, mindenhol jól pattan) pl.: for i:=1 to n do begin gotoxy(A[i].x, A[i].y); write(’ ’); A[i].x:=A[i].x+A[i].vx; A[i].y:=A[i].y+A[i].vy; gotoxy(A[i].x, A[i].y); write(A[i].ch); if (A[i].x = 1) Or (A[i].x = 80) then A[i].vx :=-A[i].vx; if (A[i].y = 1) Or (A[i].y = 25) then A[i].vy :=-A[i].vy; end;

5 pont

A betűk mozgásának megvalósítását pontozzuk. A mozgáshoz vagy a szöveg betűin, vagy a képernyő pontjain kell végigmenni. Ha erre vonatkozó ciklus szerepel a programban – a mozgás folytonos, akkor adható egy pont. Amennyiben a vizsgázó gondoskodik arról, hogy a régi helyéről a betű eltűnjön, illetve az új helyén megjelenjen, ez újabb két pontot ér. Egy pontot ér, ha a képernyő határain történő visszapattanás legalább a képernyő egy oldalán megoldott, és még egy pont, ha mindegyik oldalra jó a megoldás.

Bár igyekeztünk részletes pontozási útmutatót adni, nagyon nehezen értékelhető munkákkal is találkozhatunk. V, hogy ha a program az elején hibás, akkor a többi pont sem adható meg.

(A megjelenő szöveg: vizsgafeladat)

Egy lehetséges kód Pascal nyelven:

program betuk;

uses crt;

type betu = record

ch : char;

x : shortint;

y : shortint;

vx : byte;

vy : byte;

end;

var s : string[20];

A : array[1..20] of betu;

i, n, t : integer;

k: char;

begin

randomize;

clrscr;

write(’Kerem a max. 20 karakteres szoveget: ’);

readln(s);

clrscr;

t:=256;

n:=length(s);

for i:=1 to n do

begin

A[i].ch:=s[i];

A[i].x:=40-n div 2+i;

A[i].y:=13;

A[i].vx:=random(3)-1;

A[i].vy:=random(3)-1;

gotoxy(A[i].x, A[i].y);

write(A[i].ch);

end;

k:=readkey;

if not(k in [’s’,’S’,’Q’,’q’])

then

begin

gotoxy(40,20);

write(’s-re indult volna’);

end

else if not(k in [’q’,’Q’])

then

begin

repeat

repeat

for i:=1 to n do

begin

gotoxy(A[i].x, A[i].y);

write(’ ’);

A[i].x:=A[i].x+A[i].vx;

A[i].y:=A[i].y+A[i].vy;

gotoxy(A[i].x, A[i].y);

write(A[i].ch);

if (A[i].x = 1) Or (A[i].x = 80)

then A[i].vx :=-A[i].vx;

if (A[i].y = 1) Or (A[i].y = 25)

then A[i].vy :=-A[i].vy;

end;

delay(t);

until keypressed;

k:= readkey;

if ((k=’g’) or (k=’G’)) and (t>1)

then t:=t div 2;

if ((k=’l’) or (k=’L’)) and (t<4096)

then t:=t * 2;

until (k=’q’) or (k=’Q’);

end;

gotoxy(40,21); write(’VEGE: enter’);

readln;

end.

5. (A-mod) feladat: „Hőmérséklet”

Program környezet, szintaktika („fut a semmi”)

1 pont

A módosított feladat a feladatsorban hangsúlyosabb, és a kreatív megoldás keresése helyett inkább az elemi programozási tételek alkalmazását igényli. A vizsgázó természetesen ezt a feladatot is szabadon oldja meg, nem vonunk le pontot az egyéni megoldásokért, ha azok jók. Ugyanakkor elvárható, hogy a vizsgázó a követelményekben megadott elemi programozási tételeket alkalmazza, és ennek értékelése az előző feladathoz hasonlóan történik.

Szükséges típusdefiníciók, objektumok léteznek. A pontok nem adhatók meg, ha a program, vagy annak egy része azért nem működik, mert az adattípus, illetve a változók nincsenek vagy rosszul vannak definiálva.. A pont a többi rész működésképtelenségétől függetlenül adható, ha a program vagy annak egy része a definiált egységekből megírható.

4 pont

A pontszám a fent megadottak alapján nem bontható.

Fájl beolvasás (problémát jelenthet, ha az elérési út hosszú fájlnevet tartalmaz, a javításkor az ebből eredő problémákért nem vonható le pont). Adatok kiíratása a képernyőre. A kiíratás rendezett. A rendezettség teljes (4 sor, 7 oszlop).

2 pont 1 pont 2 pont 2 pont

Problémát jelenthet a fájl elérési útvonalának megváltozása is, ezért javításkor az elérési útvonalat megfelelően módosítsuk.

Az értékeléskor a képernyő képéből induljunk ki, de hiba esetén nézzük meg, hogy az egyes részek közül melyik hibás. Például fájlbeolvasási hiba esetén ennek javítása után értékeljük a többit, vagy a beírt kód alapján értékeljük a többit. A részpontok tovább nem bonthatók.

Pozitív hőmérsékletek megszámlálása (2–2 pont: értékadások, ciklus, kiíratás képernyőre szöveg után; 1 pont: adat fájlba írása).

7 pont

A megadott pont a leírás szerint részben tovább bontható. A számlálás kezdőértéke és növelése (együtt) két pontot ér (a kiírt érték nem 0). A napokra vonatkozó ciklus a benne szereplő feltétellel újabb két pont. Amennyiben csak a futás alapján értékelünk, a helyes eredmény (13) megjelenése valamilyen formában újabb 2 pont. Az eredmény megfelelő helyen (1 pont) és módon (1 pont) történő képernyőre írása kettő, míg a fájlba írás 1 pontot ér.

Napok kiírása (2-2 pont: ciklus, feltétel, pont: képernyőre írás, fájlba írás)

6 pont

A feladat megoldható az előző feladattal párhuzamosan is. Ebben az esetben a megfelelő részpontok mindkét helyen megadhatók. Az is várható, hogy a kiíratás elválik a kigyűjtéstől, ebben az esetben bármelyik ciklus hibás, a ciklus két pontja nem adható meg. Ha a vizsgázó a kigyűjtést egybe veszi a megszámlálással, de a kiírást külön végzi, akkor a két részfeladatban a ciklusra adott pontok e két eljárásra adhatók – ha az egyik jó, arra adható két pont. Az előző részfeladatban és itt ugyanaz a feltétel szerepel. Itt kap rá a vizsgázó pontot (igaz, így azok a szerencsések, akik az elsőt rontják el és nem a másodikat). Párhuzamos megoldás esetén a feltétel két pontot ér. (A kód alapján történő értékelés.)

Amennyiben a futás alapján értékelünk, az eredmény megjelenése (1, 2, 3, 5, 6, 7, 9, 10, 13, 15, 17, 19, 20) valamilyen formában 4 pontot ér. Ha az eredmény tartalmazza a 12., 24., 25. és 27. napot is, és a napok száma ennek megfelelően 17, akkor a 0 fokos hőmérsékletet is beleszámolta. Ezért a megoldásért 2 pontot adjunk. A képernyőre kiírás 1 pont. Újabb pont, ha ez a megfelelő helyre történik. 1 pont, ha a fájlban megjelenik az eredmény egy része, és még 1 pont, ha a teljes megoldást kiírja.

Rendezés 10 legkisebb hőmérsékletig – bontható pont, pl.: minimum kiválasztás csere kiírás képernyőre a megadott helyre kiírás fájlba.

5 pont 4 pont 1 pont 1 pont

Ennek a részfeladatnak sok jó megoldása lehet. A rendezés általában két egymásba ágyazott ciklust tartalmaz. A belső eljárásra – másképp: ha az első elem a helyén van (23) – 5 pont, a külsőre –, ha mind jó (23, 21, 28, 8-–11-–26, 4-–14-–16, 18) – 4 pont adható. Egy pontot vonjunk le, ha a teljes rendezett sorozatot kiírja. Teljesen más megoldás esetén a rendezés algoritmusának megvalósítása 9 pontot ér.

Legnagyobb különbség megadása (2–2 pont: értékadás, különbség abszolút értékével számol, ciklus, pontok: optimális lépésszám, kiíratások)

8 pont

A feladat egy kicsit módosított maximum kiválasztás. A napot és a maximális értéket kell jegyezni, ez ér 2 pontot. A változás nem biztos, hogy melegedés, ezért a különbség abszolút értékével kell számolni újabb két pontért (ha nem ezzel számolt, kijöhet a 14, vagy a 23, de ez hibás eredmény). A ciklus helyes kódolása két pont, de itt az első napot nem kell, az utolsót nem szabad vizsgálni. Ennek figyelembevétele 1 pontot jelent – ha az eredmény 1 és 23 közötti érték, akkor megadható. A képernyőre és fájlba történő kiíratás a nyolcadik pont.

Eredményfájl létrejön

1 pont

A fájlkezeléssel kapcsolatos utasításokat értékeljük (például fájl lezárása). A pont akkor is megadható, ha a benne szereplő adatok hibásak, vagy a fájl üres.

Egy lehetséges kód Pascal nyelven:

program februar;

uses crt ;

var adat : array[1..28] of shortint;

rend : array [1..2,1..28] of shortint;

pozdb, i, j, max, min, cseren, cserec : integer;

f : text;

begin

clrscr;

assign(f,’febr.txt’);

reset(f);

for i:=1 to 28 do

begin

readln(f,adat[i]);

gotoXY(10*((i-1) mod 7)+5,2*((i-1) div 7)+1);

write(adat[i]);

end;

close(f);

assign(f, ’febrstat.txt’);

rewrite(f);

pozdb:=0;

for i:= 1 to 28 do if adat[i]>0 then pozdb:=pozdb+1;

gotoXY(3,11);

write(’pozitiv homersekletu napok szama = ’,pozdb);

writeln(f,pozdb);

gotoXY(1,13);

for i:= 1 to 28 do if adat[i]>0 then

begin

write(i,’, ’ );

writeln(f, i);

end;

for i:=1 to 28 do

begin

rend[1,i]:=i;

rend[2,i]:=adat[i];

end;

for j:= 1 to 10 do

begin

min:=j;

for i:=j+1 to 28 do if rend[2,i] < rend[2,min] then min:=i;

cseren:=rend[1,min];

cserec:=rend[2,min];

rend[1,min]:=rend[1,j];

rend[2,min]:= rend[2,j];

rend[1,j]:=cseren;

rend[2,j]:=cserec;

end;

gotoXY(1,20);

for i:= 1 to 10 do

begin

write(rend[1,i],’, ’ );

writeln(f, rend[1,i]);

end;

max:=1;

for i:=2 to 27 do if abs(adat[i] – adat[i+1]) > abs(adat[max]-adat[max+1]) then max:=i;

gotoXY(1,22);

write(’A legnagyobb homerseklet valtozas kezdonapja: februar ’,max, ’.’);

writeln(f,max);

close(f);

readln;

end.

6. feladat: „Mentés”

Tömörítés

1 pont

A feladat „témakörön kívüli” vagy inkább minden témakörben szerepelhetne, éppúgy, mint a fájlkezelés. A feladatsorban a táblázatkezelés feladat a kiírt 15 pont helyett csak 14 pontos, így annak „terhére” készült e feladat. A feladatsorban bármikor szerepelhetnek hasonló extra feladatok. Például könyvtárstruktúra létrehozása, a hardver, szoftver adatainak lekérdezése, adatvédelmi feladatok, melyek ehhez a feladathoz hasonlóan külön vagy egy másik feladatba ágyazva jeleniek meg. (Adott esetben a gépről gyűjtött információ lementett képernyő képpel hitelesíthető.)

Minta a szóbeli tételekre és értékelésükre

Információs társadalom témakörből:

1. tétel: Kommunikáció

Határozza meg az információ és az adat fogalmát, mutasson példát a kettő különbségére! Beszéljen az információ és az adat mennyiségi jellemzésének módjáról, a használt mértékegységekről és ezek kapcsolatáról! Ismertesse a kommunikáció folyamatát, mutassa be néhány példán a folyamat elemeit!

Az alábbi táblázat megmutatja, hogy milyen fontos kulcsszavaknak és definícióknak kell helyesen elhangzaniuk a tanuló feleletében ahhoz, hogy a logikai felépítés, vázlat szempontja szerint járó pontok megadhatók legyenek.

Témakör	Kulcsszavak, fogalmak	Pont
1.1.4 Információ fogalma 1.1.4 Adat fogalma 1.1.4 Információ és adat kapcsolata	információmennyiség mérése adatmennyiség mérése	2 pont 2 pont 2 pont
1.1.3 Kommunikáció folyamata	adó, vevő, közlemény, hír, környezet, zaj, kódolás, dekódolás	2 pont

Informatikai alapismeretek – hardver témakörből:

2. tétel: Jelátalakítás és kódolás

Ismertesse az analóg és a digitális jelek fogalmát, átalakításának jelentőségét, az átalakítás hardvereszközeit! Határozza meg az információ fogalmát, tárolási lehetőségeit! Beszéljen az adatmennyiség méréséről, mértékegységeiről! Elemezze a különböző típusú adatok bináris ábrázolását:

· számrendszerek, átváltás a számrendszerek között,

· számábrázolás (fixpontos, lebegőpontos) – emelt szintű rész,

· karakterek kódolása, kódrendszerek,

· kép-, szín-, és hangkódolás.

Témakör	Kulcsszavak, fogalmak	Pont
2.1.1. Analóg és digitális jelek	Mintavételezés, minta tárolása	1 pont
2.1.2 Az adat és az adatmennyiség	Kettes számrendszer, bit, byte	2 pont
2.1.3 Bináris számábrázolás 2.1.4 Bináris karakterábrázolás 2.1.5 Bináris kép- és színkódolás 2.1.6 Bináris hangkódolás	Fixpontos, kettes komplemens kód, lebegőpontos; átváltás Karakter kódok: ASCII, UNICODE, kódlapok	2 pont 2 pont
2.1.7 A jelátalakítás hardver eszközei	Grafikus kártya, hangkártya, modem	1 pont

3. tétel: Hálózatok

Ismertesse a számítógép-hálózatok kialakításának célját, előnyeit, hátrányait! Beszéljen a hálózatok főbb egységeiről, ezek feladatairól! Csoportosítsa a hálózatokat különböző szempontok alapján: kiterjedtség, átviteli közeg, topológia!

Témakör	Kulcsszavak, fogalmak	Pont
2.2.5. Hálózatok:	Cél: erőforrás megosztás, kommunikáció a gépek között Egységek: munkaállomás, kiszolgáló hálózati perifériák, hálózati csatolók, átviteli közeg, kapcsoló elemek: repeater, bridge, switch, router LAN, MAN, WAN Sodrott érpár, koaxiális, üvegszálas kábel, mikrohullám Sín, csillag, gyűrű topológia	1 pont 3 pont 1 pont 1 pont 2 pont

Informatikai alapismeretek – szoftver témakörből:

4. tétel: Az adatkezelés

Sorolja fel a számítógépes veszélyforrások fajtáit, ismertesse a védekezés lehetőségit és hardver-, szoftvereszközeit! Határozza meg az archiválás fogalmát! Fejtse ki az állományok tömörítésének módszereit és célját! Milyen tömörítő programok vannak, milyen típusú állományok hozhatók létre segítségükkel? Mutassa be a tömörítés és a kicsomagolás folyamatát egy ismert tömörítő program segítségével!

Témakör	Kulcsszavak, fogalmak	Pont
3.1.6. Az adatkezelés eszközei:
Adatvédelem	Veszélyforrások: illetéktelen hozzáférés a gép vagy adathordozó sérülése programozott fenyegetések túlfeszültség vagy áramszünet	1 pont 1 pont 2 pont 1 pont
Tömörítés, kicsomagolás, archiválás	Tömörített fájltípusok: ARJ, RAR, ZIP Be/kicsomagolás, önkicsomagoló állomány	1 pont 2 pont

5. tétel: Az Internet, állományok átvitele

Határozza meg az Internet fogalmát, legfontosabb szolgáltatásait, beszéljen kialakulásának okairól, céljáról, fejlődéséről! Hogyan zajlik a gépek közti kommunikáció, mi a protokoll? Hogyan történik a gépek azonosítása, ismertesse az Interneten használatos címzési módszereket (IP, DNS)! Milyen lehetőség van az állományok Interneten keresztül történő küldésére, fogadására?

Témakör	Kulcsszavak, fogalmak	Pont
3.1.8. A hálózatok működésének alapelvei	Internet: elektronikus levelezés (e-mail) fájltovábbítás (ftp) távoli terminál elérés (telnet) adatbázisok használata (gopher, www) csevegés (chat, irc) TCP/IP protokoll, IP cím: x.y.z.w DNS név: hostnév.hálózatnév	2 pont 2 pont 2 pont
3.2.2. Állományok átvitele	ftp protokoll, állományok le- és feltöltése, anonymous ftp, letöltés WEB-en keresztül	2 pont

Könyvtárhasználat témakörből:

6. tétel: Könyvtárak és dokumentumok

Jellemezze a könyvtárakat a tárolt dokumentumok alapján! Csoportosítsa a könyvtárban található dokumentumokat az információhordozó típusa és a dokumentum tartalma alapján! Mutassa be, milyen hozzáférési lehetőségeket biztosít a könyvtár az egyes dokumentumokhoz! A kapott könyv segítségével mutassa be a művek azonosítási rendszereit, a könyv részeit!

Témakör	Kulcsszavak, fogalmak	Kód
9.1.1 Könyvtár fogalma és típusai	a könyvtár funkcionális terei: szabadpolc, raktár és raktári rend	2 pont
9.1.2 Művek azonosítása	ETO, ISBN és ISSN szám	2 pont
9.2.1 Kiadványtípusok	periodikák, kézikönyvek; a könyv részei	2 pont
9.2.2 Nem nyomtatott dokumentumok	kazetta, diakép, videofilm, CD, DVD, mágneslemez	2 pont

Kommunikáció az Interneten témakörből:

7. tétel: Internetes gyakorlati feladat

Az Internet használatával válaszoljon a következő kérdésekre!

Mikor tart nyitva az egri Dobó vár? Mennyibe kerül a csoportos belépő? Milyen telefonszámon lehet rendelni?

A megtalált információkat küldje el egy Eger tárgyú levélben vizsgáztatójának! A levélről kapjon rejtett másolatot Ön is! A levél szövegében szerepeljen a várról készült egyik kép URL-ja is!

Tevékenység	Útmutató, tipikus megoldás	Pont
7.1.5 Kereső használata	Kereső oldal használata	1 pont
7.1.4 Információ megtalálása	Keresés webhelyen – címszavas keresés	2 pont
7.1.5 Kép keresése	Kereső oldal, weboldalról kép letöltése	2 pont
7.1.1 Levél küldése adott címre	Funkció használata	1 pont
7.1.1 Rejtett másolat	Bcc használata	1 pont
7.1.4 URL megadása	Másolás böngészőből	1 pont

Felkészítés a vizsgára

A gyakorlati vizsga

Bár már évek óta vannak informatikából versenyek és nagyon sok iskolában volt már informatikából érettségi, a kétszintű érettségi feladatsora, a vizsga körülménye ezektől jelentősen eltérhet. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány tanácsot a gyakorlati vizsgára való felkészülés, felkészítés során.

A vizsga 180, illetve 240 perces időtartama nagyon hosszú. A érettségire készülőknek javasoljuk, hogy legalább egy olyan gyakorlati informatika versenyen vegyenek részt, mely ilyen időtartamban zajlik. A számítógép előtt munkával eltöltött idő nem hasonlít sem a többi tantárgy terheléséhez, sem a játékkal eltöltött órákhoz. Meg kell tanulni munka közben pihentetni a szemet, kezet, illetve mechanikus munka közben lazítani egy kicsit a gondolkodásban. Amennyiben az iskolának módjában áll, célszerű háziversenyt rendezni a feladatok megoldásának és az idő helyes beosztásának gyakorlására, hogy a diákok eddzenek a vizsgára. Ezen alkalmakkor a feladatok megoldásának részidőire is érdemes figyelni, mert a sorozatban megoldott, különböző témájú feladatokkal a számítógép előtt eltöltött idő sokkal nehezebben érzékelhető, mint egy dolgozat elkészítésének az ideje.

Az érettségi feladatokat sokan, különböző programokkal fogják megoldani. Minden programvariációra szinte lehetetlen felkészülni, ezért javasoljuk, hogy a gyakorlás során a vizsgázók a forrásfájlokat különböző formátumokban kapják meg, és gyakorolják ezek saját programba történő importálását. Kiemelten javasoljuk a szöveges fájl (txt) alkalmazását forrásfájlként.

A feladatok több részfeladatból állnak. Ezek gyakran egymásra épülnek. Problémamegoldás esetén ez szinte törvényszerű. Az egyes részfeladatok sikertelen megoldása nem befolyásolja a többi értékelését. Ezért érdemes gyakorolni azt is, hogy egy-egy hibás eredmény figyelmen kívül hagyásával hogyan lehet tovább dolgozni. Például táblázatkezelésben a függvény hibás beírása az adott részfeladat és a további feladatok megoldását is befolyásolja. A pontvesztés minimalizálása érdekében ilyenkor segít, ha a függvény helyett konkrét értéket írunk, és a függvényt egy másik szabad cellába (kísérőszöveggel ellátva) beírjuk. Ugyancsak gyakori, hogy a formázás, jelentéskészítés a feladat végén szerepel. Ha a feladat megoldása nem is sikerült teljesen, a formázási, megjelenítési feladatokat akkor is végezzék el a vizsgázók!

A vizsga központi, és az eredmények is központilag kerülnek tárolásra. Ennek megfelelően a vizsgára jellemző lesz, hogy az elkészült dokumentumoknak tartalmaznia kell a készítő adatait. Ehhez most a feladatsorokban általában a fő munkaterületen kívüli részeket (élőfej/élőláb) használtuk. Elképzelhető, hogy a dokumentum adatlapját kell majd megfelelően kitölteni. Csakúgy, mint más tantárgyak dolgozatainál itt is hozzá kell szokni, hogy ezeket az adatokat fel kell jegyezni.

A feladatok egy részét minta után kell megoldani. Egyik probléma az szokott lenni, hogy a minta nem követi közvetlenül a feladatot (mert egész más programból emelték ki), és a vizsgázó nem nézi át a teljes feladatsort. A másik hibaforrás, hogy a mintát felületesen nézi meg a tanuló, így – különösen szövegszerkesztésnél – a legegyszerűbb műveletek maradnak ki. A minták használatánál gyakran előfordul, hogy a feladat szövege is tartalmaz kiegészítő információkat, esetleg részfeladatokat is, mely a mintán nem biztos, hogy látszik. Ezért a két forrást együtt kell kezelni. A vizsgán használható íróeszköz, és a vizsga-feladatsorra lehet jegyzetelni. Érdemes ezt a lehetőséget a tanulónak kihasználni, és ellenőrizni, hogy a leírt, megjelenített feladatokat mind megoldotta-e.

Ugyancsak a vizsga központi jellegéből és a heterogén programhasználatból adódik, hogy az iskolai munkával ellentétben a kiegészítő elemek (beszúrt objektumok) általában nem a programhoz mellékelt készletből származnak. Iskolai dolgozat esetén egyszerű egy meglévő fájlra hivatkozni, de az érettségi vizsgán ez szinte lehetetlen. Ezért a vizsgán a forrásfájlt mellékelve kapják a vizsgázók. Így a beszúrt objektumok létrehozásánál a készletek használata helyett az objektumok helyben elkészítését, illetve a forrásfájlok beillesztését is gyakorolják a tanulók.

A vizsgára való felkészülés során talán a legfontosabb, hogy ismerjük a lehetséges feladatokat, és olyan programokat válasszunk, amelyekkel ezek a feladatok megoldhatók. Minden programnak vannak előnyei, hátrányai; van olyan művelet, ami nagyon könnyen és van, ami csak körülményesen oldható meg vele. Ha a programok metszetét tekintjük, akkor alig marad mit számon kérni, akár a dos3.1 korából származó programokkal is lehetne vizsgázni. A vizsga kidolgozói megnevezik azokat a programokat, amelyekre optimalizálják a feladatokat. Amit a részletes követelmények figyelembevételével ezekkel a programokkal el lehet végezni, azt egy vizsgafeladatsor tartalmazhatja. Az iskolák kihirdetik, hogy milyen programmal történik majd a vizsga. Nagyon fontos, hogy ezt megelőzze a program alkalmasságának ellenőrzése. A vizsgán használt program kiválasztásához javasoljuk, hogy az előzőekben bemutatott feladatsorokat oldják meg a tanulók, s eközben az időt is mérjék.

Végül fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy nem elég egyszer menteni a munkát. Célszerű minden nagyobb művelet után, de legalább 10 percenként menteni, mert bármilyen probléma esetén az elveszett munka pótlására nincs idő.

A szóbeli vizsga

A szóbeli tételsort a vizsgáztató tanár – emelt szinten a vizsgabizottság – állítja össze, de a tételekre központi javaslatok készülnek. Az alábbiakban témakörönként egy-két mintát közlünk az értékelési szempontok feltüntetésével. A megadott kérdések egy része az emelt szintű vizsgához készült, mely egy-két kulcsszóval jelent többet a középszintű kérdésnél. Az emelt szintű kiegészítéseket dőlt betűvel írtuk. Valójában a kérdések szinte azonosak a két szinten, a kulcsszavak többsége is mindkét szinten megtalálható, a tartalom kifejtésének mélységében van nagyobb eltérés. A szóbeli feleletet több szempont alapján értékelik. Ezeket a szempontokat a követelmények kifejtik.

A logikai felépítettség, a vázlat értékelési szempontjai alapján minden tételre összesen 8 pont adható. A kifejezőkészség (8 pont) és a tartalmasság (8 pont) ténylegesen kapható pontjai értelemszerűen ezzel arányosak lehetnek, a kommunikáció minőségére ezeken felül 6 pont adható.

Tanácsok a szóbeli vizsgára való felkészítéshez

Az informatika alapvetően gyakorlatorientált tantárgy. Ezért különösen oda kell figyelni, hogy az érettségi vizsgára jelentkezők a szóbeli vizsgára is felkészüljenek. Reális veszély, hogy a gyakorlatban ügyes vizsgázó a szóbeli vizsgán nem tud megszólalni, mert a tapasztalt jelenségek egyedi megoldásait ismeri csak, anélkül hogy átfogó képe lenne a gép, a szoftver, a kommunikáció működéséről, kialakulásának folyamatáról, szabályainak okairól.

A szóbeli vizsgára nem az utolsó évben kell felkészülni, hanem a képzés során folyamatosan kell az ismereteket átadni. Nem kell feltétlenül elméleti órák sorozatát tartani, lehet kutatómunka, önálló dokumentumkészítés vagy kiselőadás témája is egy-egy témakör, melyről a végén tisztázzuk, mi az általánosan igaz, mi az, ami csak az adott pillanatban fontos, például a legmodernebb processzor jellemző adatai.

Annak ellenére, hogy az érettségin nincs írásbeli vizsga, javasolt minden évben legalább egy elméleti dolgozat megíratása. Ezzel tudjuk felmérni, hogy diákjaink az alapvető összefüggésekkel, fogalmakkal mennyire vannak tisztában. Még jobb lenne, ha minden diák, minden évben legalább egyszer szóban is felelhetne.

A gyakorlati vizsga kipróbálásának tapasztalatai

A kétszintű vizsga kidolgozása során hat kiválasztott, a számítástechnika/informatika érettségi lebonyolításában már hagyományokkal rendelkező középiskola vállalkozott arra, hogy egy-egy tanulócsoportjával „kísérleti érettségit” szervez. Az iskolaválasztásban szempont volt, hogy a mintában minden típusú középiskola képviselve legyen. Volt köztük két (világbanki) szakközépiskola is, egyikük profilja informatikai, heti 5 órában oktatnak informatikát. A gimnáziumi tanulócsoportok között volt az informatikát alapóraszámban tanuló (heti 1, illetve 2 tanóra) csoport éppúgy, mint emelt óraszámú, informatika tagozatos, matematika tagozatos, illetve a 11–12. évfolyamon számítástechnikai fakultációs képzésben részesülő tanulócsoport. A kísérleti érettségire vállalkozó diákok minden iskolában – függetlenül attól, hogy eddig milyen óraszámú és mélységű informatikaoktatásban részesültek – ugyanazt a közép-, illetve emelt szintű feladatsort oldották meg. Az eredményeket nagyban befolyásolta, hogy a diákok nem készültek erre a vizsgára, de ez a körülmény teszi lehetővé, hogy lássuk, a felkészítés időszakában hol kell jobban odafigyelni.

A feladatsor kipróbálásának addigi munkánk tesztelése, a feladatsor összeállítási szempontjainak finomítása volt a célja. A következőkben a kísérleti érettségi tapasztalatait, eredményeit mutatjuk be.

„Középszinten a gyakorlati feladatsor hét feladatot tartalmazott. Két feladat a szövegszerkesztési, kettő a táblázatkezelési, egy az adatbázis-kezelési tudást mérte. Volt egy feladat az Internethasználat ellenőrzésére, egy feladat pedig a grafikai eszközök használatát kérte számon.”

A fenti idézet alapján látható, hogy a témakörök a kísérlet tapasztalatai alapján módosultak. (Az Internet használata a szóbeli témakörök közé került.)

„Emelt szinten 240 percet dolgozhattak a tanulók öt feladat megoldásán. Ezek között egy-egy táblázatkezelési, adatbázis-kezelési, weblap-szerkesztési, illetve két programozási feladatot találhattak.

A diákok minden vizsgahelyszínen végigdolgozták a rendelkezésükre álló időt, ami megállapításuk szerint kevésnek bizonyult a 7 közép-, illetve 5 emelt szintű feladat megoldásához; több feladatot „időhiány” miatt nem tudtak befejezni.”

E tapasztalatok alapján a korábban közölt mintafeladatsorokban már kevesebb feladat szerepelt, részletesebb leírással, több mintával, s így csökkent a megoldáshoz szükséges idő. Várhatóan ez az érettségi feladatsor is kitölti a vizsgára szánt időkeretet. (Nem várható, hogy félidőben teljes dolgozatot adjon be a diák – mint ahogy ez napjaink matematika érettségijén gyakran előfordul.)

Eredmények a középszintű vizsgán

„Középszinten az egyes feladatok maximális pontszámát, valamint 4 középiskola 102 tanulójának átlagos ponteredményeit és szórásait az alábbi táblázat mutatja:

	1. feladat Szöveg-szerkesztés	2. feladat Szöveg-szerkesztés	3. feladat Adatbázis-kezelés	4. feladat Táblázat-kezelés	5. feladat Táblázat-kezelés	6. feladat Internet	7. feladat Kép-szerkesztés
Max. pont	20	10	25	15	20	15	15
Átlag	16,3	8,25	6,28	2,55	7,24	4,26	7,54
Átlag/max %	81,5%	82,5%	25,1%	17%	36%	28%	50,3%
Szórás	2,67	2,97	8,68	4,24	7,7	6,09	6,7

Középszinten a legjobb részeredmények a szövegszerkesztési feladatok megoldásakor születtek, különösen az első feladatban, ahol egy nyers forrásfájlban levő szöveget kellett a minta szerinti formátumúra alakítani. A tanulók kétharmada közel maximális pontszámot ért el. A sikeres feladatmegoldás oka valószínűleg az, hogy a téma oktatása is kellő hangsúlyt kap, elegendő az idő a gyakorlásra, és a mindennapok is elvárják a tanulóktól a szövegszerkesztési ismeretek használatát, a jártasság megszerzését. Kisebb probléma adódott egy kis grafikus piktogram beillesztésekor, illetve egyeseknél hiányosságok a fejléc és lábléc használatában mutatkoztak. (Ez utóbbi tudáshiány miatt a vizsga során akár négyszer is lehetett pontot veszíteni!)

A leggyengébb eredmények az adatbázis-kezeléssel kapcsolatos 3. feladatban születtek, ahol egy osztály tanulóinak bizonyos adatai alapján létre kellett hozni egy sajáttervezésű adatbázist, majd űrlapot és nyomtatható kérdőívet készíteni, valamint bizonyos lekérdezéseket elvégezni. Az adatbázis-kezeléses feladat a tanulóknak nem tetszett, kétharmaduk hozzá se fogott a megoldáshoz – valójában többen nem is tanulták ezt a témakört. A feladattal próbálkozóknak sikerült létrehoznia és adatokkal feltöltenie az adatbázist, de gondot okozott a dátumfüggvény használata, és javarészt sikertelen volt az űrlap- és jelentéskészítés. Ebből arra következtethetünk, hogy az adatbázis-modellezés és az ehhez társuló absztraháló képesség a diákoknak „nem erős oldala”. Létező adattábla esetén a lekérdezések valószínűleg sikeresek lettek volna. Bár akadt tökéletes megoldás is, de a feladatmegoldás eredménytelensége a témakör oktatási hiányosságaira irányítja rá a figyelmet.

A táblázatkezelési ismereteket számon kérő feladatok (4. és 5.) egyikének már megfogalmazása is nehéz volt, és csak többszöri olvasásra érthető. Látható volt, hogy a tanulók mindennapi problémáik megoldására a táblázatkezelőt nem használják. Matematikai felkészültségük jó – ezt bizonyította a függvények megfelelő használata –, de itt is problémát okozott az ismert matematikai függvényektől eltérőek (pl. dátum) alkalmazása. Lehet, hogy időhiány miatt, de nem fordítottak kellő gondot a táblázatok esztétikus megjelenítésére sem, csupán a tartalmi kérdésekre koncentráltak.

A leginkább újszerű az utolsó két feladat volt. Az egyikhez az Interneten kellett keresni (magyar szó német fordítását és az azt ábrázoló képet), majd ezzel kapcsolatosan a talált URL-lel egy e-mailt elküldeni. A feladat a diákok számára érdekesnek bizonyult, az elektronikus levél küldése sem okozott nekik gondot, de az Internethasználat kérdése a vizsga több szervezési problémáját előhozta. Az információs hálózati szolgáltatásokkal összefüggő feladat megoldása során tapasztalt hiányosságok inkább figyelmetlenségre vezethetők vissza, például a munka elmentésekor. Az utolsó, grafikai szerkesztést kívánó feladat ismereteit (adott kép korrigálása, beállításai) még többen nem tanulták, a grafikai program kezelésében nem voltak járatosak, mégis viszonylag sikeresnek bizonyult a feladatmegoldás. Prezentációkészítést nem kért számon egyetlen feladat sem.” (Fazekas, 2002)

Az új érettségi vizsga várható feladatsorára kivetítve az eredményeket, a következő becsléseket tehetjük: a szövegszerkesztési feladat megoldásában átlagosan 80%-os eredmény várható. A táblázatkezelési feladat megoldásában – a változásokat is figyelembe véve – legalább 30%-os átlag várható. Az adatbázis-kezelési feladatnál jobb eredményeket adhat az, hogy addigra a diákok ebből a témakörből is felkészülhetnek, a kétharmados „el sem kezdte” állapot javulni fog. A várható eredmény nehezen becsülhető, de a 30% feltételezése talán nem túlzás. Az utolsó két feladat eredménye a várható változások miatt nem kivetíthető a jövőre. Néhány alkalmazói verseny tapasztalata alapján a weblapkészítés és a prezentáció és grafika témakörből adott feladatok megoldása körülbelül eléri a szövegszerkesztési feladatok eredményességét, esetenként meg is haladja azt. Így ezeknél a témaköröknél is prognosztizálható az átlagosan 80%-os eredmény.

A kísérleti érettségi vizsga feladatsorának pontozása eltért a bevezetésre kerülő érettségi pontozás rendszerétől. A gyakorlati vizsga eredményére kaphatunk egy becslést, ha a becsült százalékos értékeket beszorozzuk a témakörökre kapható maximális pontszámmal:

0,8×(40 + 15 + 15) + 0,3×(30 + 20) = 71,

ami közelítően 60%-os eredményt jelent.

Alaposabban megvizsgálva az eredményeket azt is láthatjuk, hogy akik csak „kattintgatnak”, a problémamegoldási készségük gyenge, azok reálisan kb. 45%-os teljesítményt érhetnek el, ami hasonló eredményű szóbeli esetén közepes minősítést jelent. Elmondhatjuk, hogy az „elégséges” minősítés viszonylag könnyen elérhető. E tapasztalatnak egyik várható hatása, hogy azoknak a diákoknak, akiknek minden tárgy nehéz, célszerű lesz az informatikát választaniuk, feltéve, hogy megkapják hozzá a szükséges óraszámú képzést. Ezt a választást egyéb társadalmi tényezők is erősítik.

Másik oldalról, a jeles elérése úgy tűnik nem egyszerű. 80% feletti teljesítés kreatív és gyors gondolkodást, megfelelő munkabírást, precizitást igényel. Nem elég „játszadozni” az egyes programokkal, a feladatmegoldásban is rutinosnak kell lenni. A jó eredményekért küzdők sikeressége a szövegszerkesztés, a prezentáció- és grafikakészítés, valamint a weblapkészítés rutinmunkája mellett a táblázatkezelés és az adatbázis-kezelés feladatok eredményes megoldásán fog eldőlni. Azoknak, akik a vizsgával egyéb minősítést (ECDL) is el akarnak érni, nem lesz könnyű dolguk.

Az emelt szintű vizsga eredményei

„Az emelt szintű vizsgát öt iskolában rendezték meg. A mintafeladatok megoldása a középszinthez képest kevésbé sikerült. A diákok itt is kevesellték a megoldáshoz rendelkezésre álló időt. Az útmutató „nagyvonalúságát”, hiányosságait a tanárok ismét kifogásolták, mivel az nem volt elég precíz a pontszámok és részpontszámok odaítélésében. Írásos beszámolóval, illetve négy iskola összesített statisztikai adataival rendelkezünk.. Az egyes feladatok átlageredménye a következő táblázatból olvasható ki:

	1. feladat Dokumentum-készítés	2. feladat Adatbázis-kezelés	3. feladat Táblázat-kezelés	4. feladat Programozás	5. feladat Programozás
Max. pont	25	30	25	29	16
Átlag	13,31	13,50	12,58	0,81	0,99
Átlag/max %	53,2%	45%	50,3%	2,8%	6,2%
Szórás	9,92	11,78	10,65	3,7	3,14

Emelt szinten is a szövegszerkesztési (weblap-szerkesztési) feladat sikerült a legjobban. A feladat nem volt nehéz, a viszonylag magas szórás, illetve az egyes gyenge eredmények oka a nem megfelelő méretben beillesztett képekből, figyelmetlenségből, illetve időhiányból adódott.

A táblázatkezelési ismereteket tudakoló feladat „népszerű” volt (palacsintasütés nyersanyag adatai), a tanulók kb. egyötöde legalább 20 pont körüli értéket ért el. Bár az emelt szintű követelmények közül kevés ismeretet kért számon a feladat, ezekkel a tanulók megbirkóztak. A középszinthez hasonlóan itt is problémát jelentett a fejléc használata és a formázási tevékenységek elnagyolása. Az adatbázis-kezelést mérő feladat 5 iskolát egybe vetve 45%-ra sikerült. Táblázatkezelő adatait kellett adatbázis-kezelőbe importálni, abban lekérdezéseket elvégezni, és jelentést készíteni. A tanárok nehezményezték, hogy nem rendelkezett az útmutató arról, ha a diák a feladatmegoldáshoz táblázatkezelőt használ, és ebben oldja meg a lehetséges részfeladatokat. Az adatbázis-kezelővel dolgozó tanulóknak gondjaik voltak a népsűrűség fogalmával és – a középszinthez hasonlóan – a jelentés készítésével. E feladatnál sem törekedtek az esztétikus megjelenítésre.

Ami csak emelt szinten szerepel, az az algoritmizálási és a programozási ismeretek számonkérése. A két utolsó feladat nem volt idegen azoknak a diákoknak, akik már indultak és több-kevesebb sikerrel szerepeltek a Nemes Tihamér Számítástechnikai Tanulmányi Versenyen, hiszen ott rendszeresen találhatóak hasonló feladatok. E feladatnál a versenyen induló, illetve nem induló diákok eredményei élesen elkülönülnek. A négy iskolát összesítő táblázat gyenge eredményei mögött az áll, hogy a diákok 90%-a hozzá sem kezdett a programozási feladatokhoz, a többieknek pedig nem sikerült megoldaniuk. (Mindössze egy-egy tökéletes megoldás született a két feladatra, 101 tanuló közül.) A versenyfeladatokat nem ismerő, abban jártasságot nem szerző tanulók bonyolult algoritmusokat terveztek, amelyek rosszul működtek. Ugyanakkor a speciális matematika tagozatos gimnázium rendszeresen versenyző 11. évfolyamos tanulói 83%-os eredménnyel, azaz sikeresen oldották meg például az állománykezelést kívánó 4. feladatot (mátrix-rendezés). A tanárok értékelő munkáját ismét nehezítette a hiányos útmutató: volt, akinek a pontos javítás érdekében tesztállományokat kellett gyártania. Az útmutató a verseny pontozását vette át, ami nem azt értékelte, amit a feladatnak mérnie kellett volna.

Az emelt szintű vizsgára a diákok felkészültsége egyik iskolában sem volt megfelelő. A gyenge eredményeknek továbbá az is oka volt, hogy hasonló feladatsorokkal a tanulók legfeljebb versenyeken találkozhattak, az iskolában, illetve az eddig ismert felvételi vizsgafeladatok között még nem. Sok tanuló felvételi tárgyként – várhatóan – továbbra is a matematikát fogja választani az informatika helyett, ahol a hagyományok ismeretében a felvételi eredmény jobban megbecsülhető.” (Fazekas, 2002)

Az emelt szintű kísérleti érettségin sokkal jobban érezhető volt a felkészületlenség, mint a középszintűnél, de az is látszik, hogy még az egyszerűbb témakörökből is lehet bonyolult feladatot adni. A dokumentumkészítés itt tapasztalható körülbelül 50%-os teljesítményénél az eredmény várhatóan jobb lesz, de nem fogja elérni a középszintű eredményeket. Ugyanis az emelt szinten vizsgázók számára valószínűen nem ez lesz a legfontosabb témakör (több lehet benne az elnagyolt, elkapkodottan megoldott rész), miközben az emelt szintű feladatsor értékelésében éppen az apróságokon fog múlni jó pár pont. A dokumentumkészítés eredményessége így körülbelül 70%-osra becsülhető. A táblázatkezelés 50% körüli eredményt mutatott a kísérletben, amely reálisnak látszik. Az adatbázis-kezelés feladat a kísérletben nehezebb volt, mint amire az érettségin lehet számítani. A témakör újszerűsége miatt az átlagos középiskolákban még így is nehezebbnek számítanak e témakör feladatai, mint az itt kiválasztott az érettségiztetésben már jártas iskolákban, ezért ez a témakör is 50%-os eredményűnek várható. A programozás témakörön jól látszik, hogy emelt szintű vizsgára csak annak érdemes jelentkeznie, aki ezt a témakört is kellő óraszámban tanulta. Nagyon nehéz megbecsülni, hogy ha egy diák készül erre a témára, milyen eredménnyel oldja meg a feladatot, de talán a 30%-os teljesítmény elérhető. (A középszintű érettségi táblázatkezelés feladatához hasonlóan, ahol szintén az dönt, hogy a problémamegoldáshoz egy adott eszközt mennyire tud alkalmazni a vizsgázó.)

A becsült százalékos eredményekből és a témakörökre kapható pontszámok alapján az emelt szintű érettségi várhatóan

0,7×30 + 0,5×(15 + 30) + 0,3×45 = 58,5 pont,

azaz 48%-os teljesítményt jelent, ami éppúgy a közepes és jó határát jelenti, mint a középszint esetén a 60%.

A középszintű vizsgához képest nagyvonalúbb becslést adtunk. Az eredményből azonban látszik, hogy az emelt szintű vizsgán sem lesz könnyű jelest szerezni. Az elégtelentől nem a feladatok könnyűsége „óvja” meg a diákokat, hanem az, hogy csak akkor érdemes emelt szintű vizsgára jelentkezni, ha a felvételinél ez számít (akár plusz pontként, akár a felvételi elemeként). De hasonló mondható el a többi jegyről is. Így amíg csak a plusz pontokért érdemes emelt szinten érettségizni, addig csak azoknak éri meg, akik a középszintet szinte hibátlanul (garantáltan jelesre) képesek megírni, és emellett még programozásban is gyakorlottak. Ha ezt, az emelt szintű vizsga választásakor érvényesülő szűrőt is figyelembe vesszük, akkor a vizsga akár 70%-os eredménnyel is zárulhat.

Természetesen a fentiek mind csak becslések. Azonban minden felkészítő tanárnak és vizsgára jelentkezés előtt álló diáknak javasoljuk, hogy hasonló módon próbálja meg megbecsülni, hogy milyen eredményt érhet el a vizsgán.

A vizsga szervezési, lebonyolítási kérdései

Az informatika vizsga megszervezése nem lesz könnyű feladat. Eszközigényessége messze felülmúlja az összes többi vizsgáét, dokumentálása a szokásos formában csak részben lehetséges. A következőkben a vizsgával kapcsolatos gyakorlati – nem tartalmi – feladatokról lesz szó. E feladatok megoldása részben az Oktatási Minisztérium, illetve az érettségi vizsgát szervező intézmény kötelezettsége, de nagyon sok feladat hárul a fenntartóra, az iskolavezetésre, a rendszergazdára és az informatika tanárra is. A Részletes vizsgakövetelmények kiegészítésében találhatjuk majd meg a vizsga szervezésével kapcsolatos kérdésekre a legfontosabb információkat, de ez alapvetően a diákra vonatkoztatva ismerteti a körülményeket. Az ebből következő iskolára, tanárra, és rendszergazdára háruló feladatokat részletezzük az alábbiakban.

A vizsgázó az OKÉV által a vizsgát megelőző évben jóváhagyott (az iskola által kihirdetett) szoftverek használatával vizsgázhat.

A jóváhagyott szoftverek listája általában két év alatt alakul ki. A vizsga előtt két évvel kell bejelenteni az iskolának, hogy milyen szoftvereket akarnak használni a vizsgán. Ez egyrészt a diákok felé, másrészt az OKÉV felé szolgáltat információt. Egy évvel a vizsga előtt, februárban az OKÉV összegyűjti az iskolák által megjelölt szoftververziókat, melyeken vizsgáztatni fognak, és ezeket ellenőrzi, hogy valóban alkalmasak-e a követelményekben megfogalmazott feladatok elvégzésére. Az így kialakult, és elfogadott lista az, amelyből az iskolák májusban meghirdethetik, hogy milyen programokon történik a vizsga a következő évben. Bár egy kicsit bonyolultnak hangzik a rendszer, de évről évre biztosítani kell, hogy az újonnan megjelenő szoftvereket a vizsga szempontjából megvizsgáljuk, illetve a régi, már nem használt programok esetleges problémáival ne kelljen számolni a feladatsorok kitűzésekor. A kihirdetés ideje lehetőséget ad arra, hogy a tanuló az adott verziójú program használatából is felkészüljön.

Az érettségizők többnyire az iskolával tanulói jogviszonyban állnak, és ebben az esetben saját iskolájukban kell vizsgázniuk, az iskola által megjelölt szoftvereken. Sok olyan vizsgázó lehet, aki felsőfokú intézménybe történő jelentkezés, vagy egyéb okból, nem a tanulói jogviszonya alatt jelentkezik a vizsgára. Ők az OKÉV által összeállított listából választhatnak, illetve egy adott iskolába történő jelentkezés esetén az ott kihirdetett szoftvereken kell vizsgáznia.

Az iskolában vizsgára jelentkező tanulók általában a saját iskolájukban vizsgáznak, amennyiben ehhez a szükséges feltételek rendelkezésre állnak (pl.: gépek, szoftverek megfelelő száma). Egyéb esetekben a jelentkezési lapon megadott szoftverek használatát figyelembe véve az OKÉV javasol vizsgahelyet.

Cél az, hogy a vizsgázó ott vizsgázzon, ahol tanulta az informatikát. Ugyanakkor az oktatás lebonyolításához megfelelő gépekkel rendelkező iskolák sem biztos, hogy a vizsga szempontjából is jól felszereltnek tekinthetők. Pl. egy 16 osztályos iskolában körülbelül 40 gép elegendő a megfelelő szintű informatikaoktatáshoz. Tegyük fel, hogy ugyanebben az iskolában, a vizsgaidőszakban négy osztályból is jelentkeznek a tanulók a vizsgára. Amennyiben az érettségizők harmada-negyede jelentkezik informatika vizsgára (osztályonként 10-nél többen) már nem jut mindenkinek gép. Ha a vizsgára ténylegesen alkalmas gépek számát nézzük, valószínűleg még rosszabb képet kapunk. Ezért fontos feladat a vizsgára alkalmas gépek számának és a vizsgára esetleg jelentkezők számának felmérése. Az OKÉV a vizsgára alkalmas gépek számát is bekéri, hogy szükség esetén a megfelelő programok meglétét és a területi elhelyezkedést is figyelembe véve tudjon olyan helyet javasolni, ahol a vizsgázó leteheti a vizsgát. A vizsgázó és az iskola számára is jobb azonban, ha helyben meg tudja oldani a problémát. A szabályozás lehetővé teszi, hogy az iskola a vizsga idejére kölcsönözzön megfelelő gépeket. Például tanárkollégáknál tartós használatban levő gépek, megfelelő felkészítés és előzetes mentés után alkalmasak a vizsgára, de még számos más megoldás is lehetséges.

A szoftver verziók megnevezésekor elvárható, hogy az iskola olyan szoftvereket nevez meg, melyek az iskola gépein legálisan és problémamentesen használhatók. Felhívjuk a figyelmet, hogy ennek megállapításához ne a szoftverleírásban található minimális futtatási feltételeket vegyék alapul, hanem az optimálisat, vagy azt, hogy a tapasztalat során a diák mennyire tud a feladatára figyelni, és mennyit kell a gépre várnia. Példaként bemutatjuk, hogy a vizsgafeladatokat kidolgozó bizottság milyen hardverfeltételeket javasolt a közzétett mintafeladatsorok megoldásához.

Gyakorlati vizsga

Vizsgafeltételek

Minta-szoftverkörnyezet

A vizsgafeladatok összeállítása során döntenünk kellett a szoftverkörnyezetről is – mint ahogy az iskoláknak is dönteniük kell majd –, hogy milyen szoftveren vizsgáztatnak, milyen környezetet biztosítanak a vizsgához. Az alábbiaknál újabb, nagyobb igényű szoftverek esetén már nem elegendőek a később megjelölt hardverek.

Operációs rendszer	(Magyar nyelvű) MS Windows’95 vagy újabb (vagy más megfelelő grafikus operációs rendszer)
Alkalmazói programok	(Magyar nyelvű) MS Office’97 Pro (vagy más grafikus felületű, a tartalmi célokat kielégítő alkalmazói programrendszer)
Segéd programok	Tömörítő (pl. WinZip, ARJ, RAR…); vírusirtó (pl. McAffee VirusScan, Panda Antivirus,…)
Képfeldolgozó program	MS Paint, MS PhotoEditor (vagy ezek funkcióit ismerő rajzoló- képfeldolgozó program)
Programozási nyelv	Az alábbi programozási nyelvek fordítói (és fejlesztői környezetek) közül iskolai igények szerint: Borland Pascal 5.5 (vagy 7.0) Borland Delphi 3.0 Borland C++ 3.1 QBASIC 4.5

A szoftverek kiválasztásának szempontjai

Az iskola által megjelölendő szoftverek kiválasztásánál legalább az alábbi problémák elemzését célszerű elvégezni:

1. A dokumentumkészítő alkalmazásokhoz van-e képgyűjtemény – Megoldást jelenthet képek mellékletként csatolása. Ha ez nem történik meg központilag, akkor a vizsgahelynek kell biztosítania bizonyos mennyiségű – változatos tartalmú – képet.

2. Legyen a dokumentumkészítő programokban beépített rajzoló eszköz, az esetlegesen más szoftver által készített ábrát a program nem tudja megfelelően kezelni (pl. körbefuttatás, transzparens szín).

3. Legyen egyenletszerkesztő funkciója a szövegszerkesztőnek (és más programoknak).

4. A karakterkészletek más karaktert tartalmaznak, bizonyos karaktereket, szimbólumokat nem tartalmaznak.

5. Az adott rendszerhez Legyen adatbázis-kezelő program, mely alkalmas űrlapok és jelentések gyors elkészítéséhez, illetve az adatbázis kezelő használatához a vizsgázónak korlátlan joga legyen.

A feladatokat kidolgozó csoport megvizsgálta annak lehetőségét, hogy mi van, ha egy program vagy programcsoport alkalmas a követelmények egy részének teljesítésére, de bizonyos másokéra nem. Egyöntetű vélemény volt, hogy a vizsgán használt programokat úgy kell összeválogatni, hogy egy operációsrendszer használata elegendő legyen, mert a vizsga közben a gép újraindítása, bejelentkezés – akár többször is – a tanuló munkaidejét jelentősen csökkenti. Nyomatékosan felhívjuk mindenki figyelmét, hogy a vizsga szoftverének ne a kedvenc programjait, hanem az optimálisat válassza! (Optimális: ha a létező hardverkörnyezet alkalmas a program gyors futtatására, megoldható benne az összes lehetséges feladat.)

A kiválasztott szoftvereknek az iskolákban legálisan kell megfelelő példányszámban rendelkezésre állni.

Minimumfeltétel a hardverre

A munkaállomásokkal szembeni követelmények

Processzor	233 MHz-es (vagy gyorsabb) Intel Pentium, vagy ennél nem gyengébb kvalitású processzor
RAM	64MB
Winchester-kapacitás	800MB
Egér	MS-kompatiblis
Monitor	14” színes SVGA
Videokártya	SVGA
Billentyűzet	Magyar billentyűkiosztású
Hálózati kártya	Legalább 16 bites, 10Mbit/sec átviteli sebességgel
CD-ROM meghajtó	Legalább 24-szeres sebességű

A szerverrel szembeni követelmények

Processzor	800 MHz-es (vagy gyorsabb) Intel Pentium III, vagy ennél nem gyengébb kvalitású processzor
RAM	256MB
Winchester-kapacitás	20GB
Hálózati kártya	Legalább 16 bites, 10/100Mbit/sec átviteli sebességgel
CD-ROM meghajtó	Legalább 24-szeres sebességű

Megjegyzés: a szerver kiszolgáló szerepe nem teszi szükségessé az egér meglétét, igényes monitort, de a kiválasztott operációsrendszer önmaga támaszthat a fentiekhez képest további igényeket.

További követelmények

A vizsgán használt számítógépek lokális hálózatba legyenek kapcsolva. Az internetes kapcsolattal szembeni követelmények:

Sávszélesség	64Kbit/sec
Csatlakozás	ISDN vagy legalább 2 darab 38,4 Kbit/sec analóg modem
Használat	A gyakorlati vizsga idejére letiltható A szóbeli vizsga helyszínén elérhető

Lézernyomtató: (fekete-fehér, A4-es lapméret, legalább 600 dpi nyomtatási minőség) a vizsgaanyagok esetleges nyomtatási részfeladataihoz, továbbá az anyagok papíralapú archiválásához. Az új vizsga bevezetését követő néhány évben nyomtatási feladat nem lesz, mert hálózati nyomtató esetén a vizsga nyugalmát nem lehet biztosítani. (Lehetséges problémák: beszorult, kifogyott a papír, a vizsga utolsó pillanataiban hosszú a nyomtatási sor, összekeverednek a dokumentumok.) A nyomtatóra a vizsgázók munkájának archiválása, dokumentálása céljából lehet szükség.

CD-író (legalább 8-szoros írás és 24-szeres olvasási sebességgel) a vizsga elektronikus anyagainak CD-re rögzítéséhez. A beadott munkák azonnali rögzítése – később nem módosítható formában – a vizsga hitelességének legbiztosabb módja.

A hardver optimális kiépítettsége

A hardver kiépítésének meghatározásakor a jelenlegi lehetőségeket kellett figyelembe venni. (Ugyanakkor átgondoltuk azt is, hogy az új informatika érettségi vizsga általános követelményeiben olyan elemek is szerepelnek már, amelyek a technológia fejlődését követve, a későbbiek során a részletes követelményekbe is elkerülhetetlenül beépülnek. Elsősorban a multimédiás alkalmazások előtérbe kerülése várható. A képszerkesztés mellett megjelenik például a videoszerkesztés, hangszerkesztés; a nyomtatás mellett a szkennelés, digitális fényképezés, hangrögzítés. Igényesebb webes, multimédiás feladatok megoldásához a minimális konfiguráció nem lesz elégséges.)

Munkaállomások

Processzor	800 MHz-es (vagy gyorsabb) Intel Pentium III vagy ennél nem gyengébb kvalitású processzor
RAM	128MB
Winchester-kapacitás	2GB
Hangkártya	bármely, bolti forgalomban kapható

Szerver

Processzor	Legalább 1,13 GHz-es (vagy gyorsabb) Intel Pentium III, vagy ennél nem gyengébb kvalitású processzor
RAM	1GB
Winchester-kapacitás	20GB

További eszközök

Nagyobb, legalább 128Kbit/sec átviteli sebesség (nagy méretű internetes anyagok letöltéséhez):

Digitális kamera, mikrofon (multimédia jellegű feladatokhoz).

Második nyomtatóként egy színes nyomtatásra is alkalmas (tintasugaras) nyomtató.

Megjegyzés: az optimális feltétel ma még talán egy kicsit eltúlzottnak tűnik, de már elkezdték tanulni az informatikát azok, akik öt év múlva érettségiznek és informatikában öt év nagy idő.

Személyi feltételek

Az informatika vizsga elképzelhetetlen rendszergazda hatékony közreműködése nélkül. A vizsgaszabályzat tartalmazza, hogy a vizsgán rendszergazdának jelen kell lennie, de feladatai már jóval a vizsga előtt megkezdődnek, és a vizsga befejezése után is tartanak. A feladatokról, javasolt megoldásokról külön tájékoztató készül. Ebben többek között a következőkről lesz szó:

· az OKÉV által bekért adatok megfelelő felmérése,

· a rendszergazda vizsgát megelőző teendőinek megtervezése,

· a vizsgahelyszín kialakítása (gépsűrűség, hálózat, klíma, étkezési hely),

· a hálózati hozzáférések szabályozása, jogosultságok, könyvtár-struktúrák kialakítása,

· a munkaállomások előkészítése,

· a vizsga-feladatsor és a forrásfájlok fogadása, közzététele,

· a vizsga alatt felmerült problémák kezelése,

· a vizsgamunkák begyűjtése, archiválása, beküldése a központba,

· a szóbeli vizsgán a megfelelő számítógépes környezet biztosítása.

A vizsgán felügyelő tanárnak más vizsgákhoz képest eltérő feladata, hogy műszaki probléma esetén a rendszergazdát kell értesítenie, illetve a dolgozatok beszedésekor együtt kell működnie a rendszergazdával.

A vizsga helye

A vizsga helye természetesen az informatika terem. A vizsga helyének azonban eleget kell tenni számos követelménynek. A vizsgázókat úgy kell elhelyezni, hogy egymás munkáját akaratlanul se tudják figyelni. Azaz egymás képernyőit ne lássák annyira, hogy azon olvasni, illetve a műveletek végrehajtási sorrendjét követni tudják. Ugyanakkor a felügyelőtanárnak látnia kell, mi történik az egyes munkaállomásokon. Ezért a gépek elbarikádozása nem lehet megoldás, a gépeknek kellően távol kell lennie egymástól. A legelterjedtebb informatikatermi állapotokat figyelembe véve ez azt jelenti, hogy a gépek felénél, kétharmadánál lehet egyszerre dolgozni. Megoldást jelenthet, ha a vizsga idejére a gépek egy részét másik terembe telepítjük át. Ez kellően gondos előzetes tervezést igényel, hiszen a gép mellett a helyi hálózatot is biztosítani kell, ugyanakkor ebben a teremben sem lehet a vizsga ideje alatt az internet használatot engedélyezni. A vizsga helyének hallótávolságban kell lennie a rendszergazda szobájától, vagy a rendszergazda értesítésére telefont vagy további felügyelő személyzetet kell biztosítani.

A vizsga menete

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a számára – rendszergazda által – kijelölt helyet kell elfoglalnia.

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt a rendszergazda tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint azt, hogy befejezett munkáját hova és milyen formában mentse el, a gépet milyen állapotban kell hagyni.

A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a Vizsgaközpont által kiadott, nyomtatott feladatsort és lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidőben kezdheti használni a számítógépet.

A vizsgázó a számára kijelölt számítógépen kívül használhat tollat, vonalzót, és jegyzeteket készíthet a feladatsor lapjaira, illetve a lepecsételt pótlapokra.

Értékelésre a vizsgázónak csak azok a produktumai kerülnek, amelyek a számára kijelölt könyvtárban megtalálhatók.

A gyakorlati vizsga befejezésekor a vizsgázó a számítógépet a rendszergazda által meghatározott állapotba hozza, a vizsgalapokat beadja és a vizsga helyét elhagyja.

Amennyiben a vizsgázó akadályoztatva van munkájában (például programhiba miatt) a vizsgaidejét meg kell növelni. A vizsgaidő meghosszabbítása esetén korábbi munkájának elvesztése miatt az akadályoztatás idejénél esetenként legfeljebb 10 perccel több időt kell adni. Amennyiben a hosszabbítás meghaladná a 60 percet, ugyanannál a vizsgázónál többszörös probléma esetén a 75 percet (emelt szinten 90 percet), a vizsgát meg kell ismételni.

A fenti, a Részletes vizsgakövetelményekben szereplő szabályokon túl más kérdések is felmerülhetnek: mikor, milyen körülmények között lehet elhagyni a termet, lehet-e a vizsga alatt étkezni, milyen eszközöket lehet használni?

A vizsgaterem elhagyására az írásbeli vizsgák rendje lesz érvényes. A jelenlegi szabály az, hogy a vizsga kezdetét követő 90. perc után, egyenként, felügyelettel a vizsga alatt egy alkalommal lehet elhagyni a termet úgy, hogy a munkáját még utána folytathatja a vizsgázó.

Az étkezés lehetősége is külön kezelést igénylő kérdés, hiszen az étkezés engedélyezett az írásbeli vizsga alatt, azonban az informatika termekben, gépek közelében általában nem engedélyezett az étel, ital tartása, fogyasztása. Megoldást jelenthet, ha a teremben biztosítunk helyet az élelmiszereknek, és lehetővé tesszük, hogy a vizsgázók egyenként odamenjenek. Ez azonban más tevékenységekre is alkalmat ad, ezért célszerű előre megadni, hogy egyszerre legfeljebb két tanuló veheti igénybe ezt a lehetőséget.

A vizsga dokumentálása

A vizsgáról az írásbeli vizsgákhoz hasonlóan jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsgázó papíron kapja meg a feladatsorát és a mintamegoldásokat – valamint egy jegyzetlapot –, minden lapra fel kell írnia nevét, vizsgaazonosító adatait. A vizsga során a feladatlapra és a jegyzetlapra bármit írhat a vizsgázó, de a vizsga befejeztével az összes lapot vissza kell adnia. A vizsgázó munkája befejeztével dolgozatát beadja – azaz a megfelelő helyre átmásolja a munkáját, vagy értesíti a megfelelő felügyelőt, hogy kéri a kódot, mellyel hozzáférést szerezhet a dokumentum elmentési területéhez, esetleg bemutatja azt a könyvtárat, melyben a vizsgája megtalálható. A vizsgázó nem kötelezhető arra, hogy mindent, amit készített beadjon, de értékelésre a beadott fájlok kerülnek csak, ezért problémás egy weblapon olyan könyvtárra hivatkozni, amit aztán nem, vagy nem ugyanabban a struktúrában ad be a vizsgázó. A vizsgázó a vizsga során törölhet le fájlokat, de a vizsgát követően célszerű a dolgozat kijavításáig a használt gépen nem törölni az adatokat.

A vizsgafeladatsor részletesen tartalmazza majd a vizsgaazonosító megadásának helyét és módját. Várható, hogy minden fájl nevében tartalmazni fogja a vizsgázó – illetve a vizsga – azonosítóját. Például OM-kód, terem, gép megjelölést tartalmazó számsorozatként. Ezen felül ezt az azonosítót szükség esetén egy-egy dokumentum tartalmi részébe is szükséges lehet beírni. A dolgozat beadásakor ennek megfelelően a tanár (vagy a rendszergazda) hivatalosan is ellenőrzi, hogy a vizsgázó milyen néven adott be fájlokat, és ezt feladatsor papírján aláírásával igazolja.

A vizsgázók vizsgamunkáit a rendszergazda az előírásoknak megfelelően archiválja és a javító tanárnak másolatot ad belőle.

A javítást a szaktanár a javítási útmutató szerint az értékelő lapokon minden tanulóra elvégzi.

A dolgozat értékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkáját értékelő lapot, valamint az archivált produktumot együtt tekintheti meg.

A dolgozatok archiválása két lépcsőben történik. Az első rögtön a vizsga után, szükségesnek megfelelően, több példányban. A javító tanár egy ilyen példány alapján javítja ki a dolgozatokat, vizsgázónként külön javítási lapon bejelölve a részpontszámokat. Ezt a javítási lapot és az archivált munkáját tekintheti meg a vizsgázó megtekintéskor. A javítás részpontjairól és az összesített eredményről egységes táblázat is készül – ebben az összes vizsgázó eredménye szerepel –, melyet a második archiváláskor a vizsgadokumentumok mellé kell tenni. Ez lesz a véglegesített archivált példány.

A szóbeli vizsga szervezési, lebonyolítási kérdései

A szóbeli vizsga lebonyolítása általában nem tér el a többi szóbeli tárgy értékelésétől. Más tantárgyak is igényelnek kreatív alkotást (kísérletet, elemzést) a szóbeli vizsgán. Az informatika vizsga egyes kérdései igényelhetik a számítógép használatát.

A szóbeli vizsgán, amennyiben a vizsgázó a 7. téma: Kommunikáció az interneten résztémához kapcsolódó kérdést húz, a helyszínen biztosított, internet kapcsolattal rendelkező számítógépet használja a szóbeli tételben megfogalmazott feladat megvalósításához.

A tétel kidolgozásához nem kell biztosítani a számítógépet. A diák a feladat ismeretében megtervezi, hogy mit fog bemutatni és a vizsga során szóbeli feleletét számítógépes tevékenységgel egészíti ki. A vizsga során értékelésre kerül a feladat kivitelezésének logikus megvalósítása, érthető bemutatása, megmagyarázása. A gép előkészítése (az internetkapcsolat biztosítása) a rendszergazda feladata. Szükség esetén a felelet helyszínét át lehet tenni egy erre alkalmas terembe, amennyiben a többi vizsgázó felkészülésének felügyelete biztosított.

Ajánlott források:

www.om.hu – közoktatás, érettségi

Az egyes vizsgatárgyak részletes érettségi követelményei – informatika

A 2005-ben bevezetésre kerülő kétszintű vizsga

Az alapképzési szakok szakcsoportok szerinti beosztása és a hozzájuk tartozó 2005-ben érvényes érettségi vizsgatárgyak

Kétszintű érettségi vizsga 2005

Ezen belül:

Mintafeladatok – informatika

Gyakori kérdések és válaszok a kétszintű érettségiről

Tájékoztató a kétszintű érettségiről és más aktuális közoktatási feladatról

Hasznos tudnivalók az új kétszintű érettségi vizsgáról

Felhasznált dokumentumok

Kőrösné Mikis Márta: Az informatika tantárgy és érettségi bevezetése, valamint szervezési kérdései. Tanulmány az informatika érettségi részletes vizsgakövetelményeit kidolgozó bizottság munkájához. KÁOKSZI, 2001.

Kőrösné Mikis Márta: Az új informatika érettségi szakmai fogadtatása. Tanulmány a Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény informatika érettségi munkacsoportja számára Bp., 2002

Oktatási törvény [1993. évi LXXIX; legutóbbi módosítás 2003. évi LXI]

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata és általános követelményei. [100/1997 (VI. 13.) sz. Korm. rendelet. Magyar Közlöny 1997. 51./II. szám, 88–95. o. Módosításai: 111/2001; 78/2002; 71/2003.]

Részletes vizsgakövetelmények és vizsgaleírás [40/2002. OM rendelet; 14/2003. OM rendelet – MK 2003/57. sz. II. melléklet]

Kerettantervek kiadása, bevezetése és alkalmazása [28/2000 OM rendelet; módosítás: 10/2003. OM rendelet]

A KÁOKSZI Vizsgafejlesztő Központba eljuttatott lektori, szakmai testületi, szakértői és tanári vélemények, valamint a vizsgafejlesztő bizottság feljegyzései 2001–2003.

Fazekas Ildikó: Az informatika érettségi vizsga gyakorlati feladatsoraival végzett mérés értékelése. Szakdolgozat a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pedagógiai Tanszéke számára. (Témavezető: dr. Tompa Klára) 2002.

TOVÁBBI közép- és emelt szintű mintafeladatOK

Ebben a fejezetben néhány olyan további közép- és emelt szintű feladatot mutatunk be, amelyek az új vizsgakövetelményeknek megfelelően és a vizsgaleírásban szereplő gyakorlati vizsga elvárásainak szellemében készültek. Minden feladat szintje (közép, emelt) és témaköre megjelölése mellet azt is jelezzük, hogy a feladat megoldásához körül-belül mennyi idő szükséges, továbbá azt, hogy milyen pontot ér. Az egyes feladatokhoz a forrásfájlok a MINTAFEL-FORRAS alkönyvtárban is megtalálhatók.

Ezek az adatok tájékoztató jellegűek. Egy-egy konkrét gyakorlati vizsga feladatsorában ezek az adatok kicsit módosulhatnak az összpontszám, a többi feladat pontjainak, nehézségének és a megoldási időnek a figyelembevétele során. A központi útmutató szerinti értékelés szemléltetésére ezeknek a feladatoknak az elemzését bővebben is kifejtjük.

1. Konferencia meghívó

Szint: Közép

Témakör: Szövegszerkesztés

Javasolt megoldási idő: 30 perc

Megszerezhető pontszám: 20 pont

Készítsen meghívót történészek konferenciájára a mellékelt minta alapján!

1. Nyissa meg a „nyersmeghívó.doc” fájlt!
2. Formázza a szöveget a minta alapján!
3. A betűméretet állítsa 12 pontos nagyságra!
4. Az első két sort emelje ki vastagítással! Növelje az első sort 20, a másodikat 14 pontos nagyságra!
5. A „Részvételi díj…” kezdetű mondatban a betűméretet állítsa 10 pontos nagyságúra!
6. A „Szállást igénylek…” és az „Ellátást igénylek…” kezdetű szövegek mellé írja be a megadott napok dátumát (hónap, nap), és rendezze őket tabulátorral egyenlő távolságra!
7. A Jelentkezési lapon a sortávolságot állítsa duplára!
8. A jelentkezési lap részt másolja le alá!
9. Cserélje ki a „Jelentkezési lap” feliratot „Regisztrációs lap”-ra!
10. Az „igénylek” szó helyett írja be, hogy „biztosítunk”!
11. Az „Aláírás:” helyett írja be: „Magyar Történészek Szakkollégiuma”!
12. Rajzolja meg a keretet és az elválasztó szaggatott vonalat!
13. Helyezze el egy kis olló képét a szaggatott vonal elejére!
14. A meghívó első és utolsó bekezdésében cserélje a betűtípust!
15. Írja a nevét a lap láblécébe jobbra!
16. Nyomtassa ki a dokumentumot!
17. Mentse a dokumentumot „meghívó.doc” néven!

A nyersmeghívó.doc fájl tartalma:

Meghívó
a történészek közép-európai konferenciájára

A konferencia helye: Esztergom, Várszínház
Ideje: 2000. június 8-10.

A tervezett programot a műsorfüzet tartalmazza.
Szállást és étkezést minden résztvevőnek biztosítunk (amennyiben ezt igényli).
Kérjük, hogy az alábbi jelentkezési lapot kitöltve juttassák el hozzánk faxon vagy levélben.

Részvételi díj teljes ellátással: 30000 Ft/fő ellátás nélkül 20000 Ft/fő

Jelentkezési lap

Intézmény neve:

Résztvevő neve:

Szállást igénylek a következő napokra

Ellátást igénylek a következő napokra

Aláírás:

Meghívó

a történészek közép-európai konferenciájára

A konferencia helye: Esztergom, Várszínház

Ideje: 2000. június 8. és 10 között

A tervezett programot a műsorfüzet tartalmazza.

Szállást és étkezést korlátozott számban – a jelentkezés sorrendjétől függően – biztosítunk a résztvevőknek.

Kérjük, hogy az alábbi jelentkezési lapot kitöltve juttassák el hozzánk faxon vagy levélben!

Részvételi díj teljes ellátással: 30000 Ft/fő, ellátás nélkül 20000 Ft/fő

Jelentkezési lap

Intézmény neve:.....................................................................................................................

Résztvevő:.............................................................................................................................

Szállást igénylek a következő napokra: 06.08. 06.09. 06.10.

Ellátást igénylek a következő napokra: 06.08. 06.09. 06.10.

"

Aláírás:

A rendezőség tölti ki

Regisztrációs lap

Jelentkezését elfogadtuk az alábbi adatokkal és feltételekkel:

Intézmény neve:.....................................................................................................................

Résztvevő neve:.....................................................................................................................

Szállást biztosítunk a következő napokra: 06.08. 06.09. 06.10

Ellátást biztosítunk a következő napokra: 06.08. 06.09. 06.10

Magyar Történészek Szakkollégiuma

Javítási és pontozási útmutató

Beállította a szöveg betűméretét 12-esre	1 pont
Az első bekezdés betűit vastagította	1 pont
Beállította az első két sor betűméretét	1 pont
Beállította a bekezdések közötti térközöket. Amennyiben a bekezdések közötti távolságot bárhol a szövegben üres bekezdések beszúrásával oldotta meg, nem kaphat pontot!	2 pont
A „Részvételi díj…” kezdetű mondatban a betűméretet 10 pontosra állította	1 pont
A „Részvételi díj…” kezdetű mondatban a bekezdés jobbra rendezett	1 pont
A dátumokat beírta és azokat tabulátor segítségével rendezte	2 pont
Beállította a jelentkezési lapon a dupla sortávolságot	1 pont
Átmásolta a jelentkezési lap részt	1 pont
Kicserélte a megadott szavakat	1 pont
Megrajzolta a keretet	2 pont
Megrajzolta a jelentkezési lapot a regisztrációs laptól elválasztó szaggatott vonalat	1 pont
Elhelyezte az olló képét a vonalon. Egyaránt jó megoldás a képtárból vagy egy speciális betűtípusból kivett kép.	1 pont
Végrehajtotta az előírt betűtípus cseréket. Pontot akkor is kaphat, ha nem a mintával megegyező típust választott.	1 pont
A láblécbe írta a nevét	1 pont
Kinyomtatta a dokumentumot	1 pont
Elmentette a dokumentumot „meghívó.doc” néven. (Amennyiben más néven mentett, erre a részfeladatra pontot nem kaphat. Az ékezetek nélküli név is helyesnek tekintendő.)	1 pont
	20 pont

Elemzés

A feladat reproduktív jellegű. Pontos részfeladatok és a rendelkezésre álló minta írja elő a formázási teendőket. A szövegszerkesztés témakörben ez az egyik leggyakrabban előforduló típus. Az egyértelműen megadott részfeladatok végigvezetik a vizsgázót a teljes megoldáson.

Az első részfeladat a „nyersmeghívó.doc” fájl megnyitását kéri. Erre a részfeladatra pont nem jár, de e nélkül a további részek megoldása nem lehetséges. A tapasztalatok szerint, akik szövegszerkesztővel képesek megoldani a mostanihoz hasonló feladatot, a fájl megnyitással könnyedén elboldogulnak. Az ehhez tartozó készségeket a 4.1 fogalmazza meg a részletes követelményekben.

A 2. részfeladat általános utasítást tartalmaz a minta alapján történő formázásra. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen utasítást követő pontokban meghatározott részfeladatok nem minden esetben tartalmazzák az összes szükséges formázási lépést. Ezért fontos a minta pontos megfigyelése is.

A 3., 4., 5. részfeladat a betűméret beállítására ad utasítást. A 3. részfeladatban megfogalmazott utasítás az egész szövegre vonatkozik. Ahol ettől eltérő betűméretet kell alkalmazni, ott vagy egy újabb részfeladat rendelkezik (mint itt a 4. és 5.), vagy a mintán szemmel látható beállításról van szó. A vizsgán egy mintán egy-két pontos betűméret különbséget az érettségizőnek nem kell észrevennie. Például a 12-es és 16-os betűméret közötti különbséget már észre kell vennie, még ha pontosan meghatározni nem is tudja a vizsgázó. Ilyen esetben, a pontozási útmutatóban csak a betűméret növelése szerepel, nem a pontos érték (4.2.2.).

A 6. részfeladat a mintának megfelelő szöveg bevitelét és annak tabulátorokkal formázását kéri. A szövegbevitel a 4.1-ben megfogalmazott készség: „Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni”. A tabulátorok használatát a 4.2.5 írja le a részletes követelményekben.

A 7. részfeladat a bekezdések formázására ad utasítást (4.2.3). Fontos megjegyezni, hogy a „Részvételi díj…” kezdetű mondat jobbra rendezése nem szerepel a részfeladatok között kiemelten, ezt a minta alapján kell végrehajtani.

A 8. részfeladat másolásra ad utasítást, és erre pontot is lehet kapni. A javításkor nem ellenőrizhető, hogy másolta, vagy újra gépelte a szöveget. Ilyenkor a pontszám akkor is jár, ha ismételten begépelte a szöveget, amivel valószínűleg időt vesztett. Az érettségi vizsgákon lehet arra számítani, hogy a szöveg másolását (4.3.2), cseréjét (4.3.1) számon kérő részfeladatok nagyobb méretű javítandó szöveget is tartalmazhatnak, aminek a másolás helyetti begépelésére nem lesz elegendő idő.

A 9. 10. 11. részfeladat szövegcseréket ír elő, ami a szöveg méretéből adódóan akár átgépeléssel is megoldható.

A 12. részfeladat a keret és az elválasztó vonal megrajzolását kéri. A pontozási útmutatóból is látszik, hogy a vonalak rajzolásának módszere szabadon választható. Lehet a bekezdés keretezésével és a rajz eszköztár alkalmazásával is.

A 13. részfeladatban meghatározott ollót tetszőleges forrásból veheti a vizsgázó, a lényeg, hogy a megfelelő helyre tudja tenni.

A 14. részfeladat megfogalmazása viszonylag kötetlen: „… cserélje a betűtípust”. Ennél a feladatnál tetszőleges betűtípust beállíthat, ami különbözik az alap betűtípustól. A megfogalmazásban azért nincs pontos betűtípus megadva, mert a használt operációs rendszertől függ a telepített betűtípusok köre. (A feladat kitűzőjének törekednie kell a platformfüggetlenségre.) A betűtípus váltás készsége még így is ellenőrizhető.

A 15. részfeladat két feladatot is tartalmaz. A láblécbe kell írni, valamint jobbra kell igazítani a bekezdést. A fejléc, illetve a lábléc használata szinte valamennyi szövegszerkesztési feladatban várható.

A 16. és 17. részfeladatok nyomtatást és mentést kérnek. A mentésnél pontszám csak akkor adható, ha a megadott néven menti munkáját. Az ékezetes betűk kezelése még problémákat okozhat különböző operációs rendszerek közötti átjáráskor, ezért az ékezetes betűk helyett az ékezetmentes párjuk használata elfogadott.

2. Távirányító

Szint: Közép

Témakör: Prezentáció

Javasolt megoldási idő: 20 perc

Megszerezhető pontszám: 15 pont

Rajzolja meg egy távirányító műszaki leírásának segédábráját! Az ábra körülbelül 15 cm magas legyen! A minta arányaitól kis mértékben eltérhet.

1. Az ábrán a színezéshez a szürke árnyalatait használja!

2. A kerek gombok közül az első legyen piros színű!
3. A színátmenetes, szürke gombokat, az első gomb elkészítése után, másolással készítse el!
4. A második ceruzaelemet az első 180º-os elforgatásával készítse!
5. Helyezze el a rajzon a „2 x 1,5V R03 / UM4 / AAA” feliratot, az ábrának megfelelően, vastagított betűkkel!
6. Írja a kép alá nevét!
7. Mentse a képet az Ön által választott fájlformátumban „taviranyito” néven!

Javítási és pontozási útmutató

A távirányító világosszürke téglalap, fekete kerettel	1 pont
Megtalálható előlapján a 6 db kerek gomb (3 x 2)	1 pont
A gombok igazítása az ábrának megfelelő	1 pont
A kerek gombok közül a bal felső piros	1 pont
A többi kerek gomb sötétszürke-világosszürke színátmenetes	1 pont
Megtalálható előlapján az 5 db téglalap alakú gomb. Valamennyi sötétszürke-világosszürke színátmenetes.	2 pont
Az azonos kinézetű gombok egyenlő térközzel rendelkeznek	1 pont
A gombjait fehér, lekerekített sarkú, a mintának megfelelő téglalap keretezi	1 pont
Elkészült a sötétszürke, téglalap alakú, „jeladót” rejtő ablak az ábra tetejénél	1 pont
Megtalálható legalább az egyik ceruzaelem	1 pont
A második elem az elsővel egybevágó, 180º-os elforgatással készült	1 pont
Az elemek mellett van a hátlapra mutató nyíl	1 pont
A felirat vastagított betűkkel készült	1 pont
Az ábra aljára írta a nevét	1 pont
	15 pont

Elemzés:

A feladat reproduktív jellegű. Pontos részfeladatok és a rendelkezésre álló minta írja elő a teendőket. A grafika témakörben gyakran előforduló típus. Az egyértelműen megadott részfeladatok végigvezetik a vizsgázót a teljes megoldáson.

A feladat bevezetőjében olvasható: „A minta arányaitól kis mértékben eltérhet”, ami arra utal, hogy nem az ábra mérnöki precizitással történő másolása a feladat, hanem a grafikai program lehetőségeinek felhasználása egy megadott problémához. A feladat megoldásához nincs szükség rajztehetségre, ugyanis az informatika vizsgán nem a kreatív kézügyességet mérik, hanem a grafikai eszközök használatának ismeretét.

A részletes követelmények között szerepel (8.2.4) az elemi alakzatok megrajzolása, módosítása: „Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni”. A pontozási útmutatóból jól látszik a feladat kitűzőjének szándéka. Pont jár akkor, ha a távirányító világosszürke téglalap, fekete kerettel. Megtalálható 6 db kerek gomb a megadott elrendezésben. A kerek gombok közül elegendő egy darab elkészítése, a többit másolással lehet létrehozni. A követelmények között szereplő módosítás (javítás) az egyik gomb pirossá tételénél jelenik meg.

Fontos a feladatban az elrendezéseknél a szabályosság. Pontot ér, ha a gombok egyenlő térközzel rendelkeznek. Mivel szinte mindegyik grafikai program rendelkezik pontos pozicionálást támogató eszközzel nem szemmérték alapján kell a vizsgázóknak dolgozniuk.

A 4. részfeladat szerint az első ceruzaelem 180°-os elforgatásával kell a másodikat elkészíteni. Ez a követelményrendszerben megjelenő transzformációs ismereteket méri.

Az 5. és 6. feladat egyaránt szöveg elhelyezésére utasít a képen. A számítógépes grafika rendszeresen valamilyen szöveggel fordul elő. Fontos, hogy egy ábrára tudjunk feliratot elhelyezni, valamint egy ábrát tudjunk „szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni” (8.2.5).

A 7. részfeladat szerint tetszőleges képformátumban elmentheti képét a vizsgázó. A választás kevésbé szabad, mint a megfogalmazás. Olyan formátumot kell választani, amiben a szürke színátmenet és a piros gomb is látható marad. Nem megfelelő formátum a fekete-fehér vagy a szürkeárnyalatos formátum.

3. Praia

Szint: Közép

Témakör: Szövegszerkesztés

Javasolt megoldási idő: 20 perc

Megszerezhető pontszám: 12 pont

Formázza a mellékelt dokumentumot!

1. Nyissa meg a „nyerspraia.doc” fájlt!

2. Cserélje ki a szövegben az „sz.cs.” rövidítést a „szigetcsoport”, a „P.” rövidítést a „Praia” szóra!

3. A szövegszerkesztő program segítségével ellenőrizze a szöveg helyesírását! Javítsa a hibákat! (A város-, sziget- és személyneveket helyesen gépeltük be.)

4. Állítsa a teljes szöveg betűméretét 14 pontos nagyságúra!

5. A bekezdések igazítása legyen sorkizárt, első soruk 1 cm-rel beljebb kezdődjön!

6. A cím legyen fekete alapon fehér nagybetűs szöveg!

7. A cím legyen középre igazított, utána legyen egysoros térköz!

8. Mentse a dokumentumot „Praia.doc” néven!

A „nyerspraia.doc” fájl tartalma:

Praia

A Zöld-foki Kőztársaság Fővárosa. A Zöld-foki sz.cs. San Tiago szigetén fekszik. 4000, a környékbeli telepűlésekkel együtt 20000 lakosa van, legnagyobb részük a nyugat-afrikai partokról rabszolgaként behurcolt négerek leszármazottja. Sok a múlatt. A hőmérséklet egész éven át magas, a csapadék igen kevés, csupán 200–300 mm évente, s a java nyáron hull le.

San Tiago szigetét 1460-ban fedezte fel Gomes portugál hajós, s hamarosan számos portugál telepes érkezett ide, akik P.-t választották a sziget föhelyéül. P. a XV. század végétől nemcsak a sz.cs., hanem Portugál Guinea gyarmat székhelye is. A XVI. századtól kezdve kikötője Afrika nyugati partjain virágzó rabszolgakereskedelem egyik központja, s – kiváló közlekedésföldrajzi helyzeténél fogva – egyúttal az Afrika megkerülésével Ázsia országai felé vezető tengeri kereskedelmi útvonal egyik fontos állomása. A Szuezi-csatorna megnyitása (1869) óta e tekintetben jelentősége alaposan megcsappant. A sz.cs. 1951-ben Portugália tengerentúli tartománya lett, majd 1972-ben helyi autonómiát kapott. A független köztársaságot 1975-ben kiáltották ki, ennek fővárosa is P. lett.

A város elsősorban közigazgatási központ. Az ipart néhány kissebb élelmiszerfeldolgozó üzem képviseli. A lakosság egy része idényjelleggel más területekre – pl. Sao Tomé szigetére – megy dolgozni. Jelentős a halászat. Kikötőjéből főként a sürün lakott és intenzíven müvelt San Tiago sziget termékei – kávé, nádcukor, dohány, valamint meleg égövi gabonafélék – kerülnek kivitelre. A sz.cs. repülőtere – Espargo légikikötő – Sal szigeten található.

A VILÁG FŐVÁROSAI – KOSSUTH KÖNYVKIADÓ, 1977

Javítási és pontozási útmutató

Kicserélte az összes „sz.cs.” rövidítést a „szigetcsoport” szóra	1 pont
Kicserélte az összes „P.” rövidítést a „Praia” szóra	1 pont
A szövegben kijavította az összes helyesírási hibát. A szövegszerkesztő program a beadott dokumentumban legfeljebb csak a tulajdonneveknél jelez helyesírási hibát. A pontszám tovább nem bontható.	2 pont
Beállította a szöveg betűméretét 14-esre	1 pont
A bekezdések sorkizártak	1 pont
Az első bekezdés középre igazított	1 pont
A fehér betűs cím fekete téglalapban helyezkedik el	2 pont
Az első bekezdés nagybetűs	1 pont
Beállította az első bekezdés utáni térközt	1 pont
Elmentette a dokumentumot „Praia.doc”	1 pont
	12 pont

Elemzés

A feladat a szövegszerkesztés témakör egy kisebb részét fedi le, ezért ilyen típusú feladat mellett valószínűleg lesz még egy hasonló időigényű, de más ismereteket számon kérő szövegszerkesztési feladat is. Olyan ismeretek számonkérése jelenik meg a feladatban, amit egy reprodukciós feladat során nehéz megvalósítani.

A 2. részfeladat a szövegen belüli cseréket végezteti el. Ez a követelmények 4.3.1. pontjában jelenik meg: „Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélése funkcióit”.

A 3. részfeladat a helyesírás ellenőrző használatát kéri számon. A helyesírás ellenőrző a tulajdonneveket sok esetben nem ismeri helyesen (a beépített szótár korlátozott mérete miatt), ezért szerepel a feladat szövegében, hogy „A város-, sziget- és személyneveket helyesen gépeltük be”. Az ilyen feladatok miatt fontos, hogy ugyan használhatnak a diákok érettségin idegen nyelvű szoftvert, de azon a magyar nyelvű helyesírás ellenőrzőnek elérhetőnek kell lennie.

A 4. 5. és 7. részfeladatban szereplő ismereteket majdnem mindegyik szövegszerkesztéssel kapcsolatos feladatban számon kérik.

A 6. részfeladat fekete alapon fehér betűket ír elő. Ritkán jelenik meg a bekezdésformázás ezen változata, de a vizsgázónak legalább egy módszert kell ismernie, amivel ez a hatás elérhető. Ez lehet a bekezdés formázásánál beállított háttér, de lehet egy megrajzolt fekete téglalap a szöveg mögé helyezve.

4. Párduc

Szint: Közép

Témakör: Prezentációkészítés

Javasolt megoldási idő: 20 perc

Megszerezhető pontszám: 15 pont

1. Készítse el a következő prezentációt! A diákon lévő rajzokat rajzolóprogram segítségével készítse el. A rajzoló programban kell lennie radírozó funkciónak! Munkáját parduc.ppt néven mentse! (7 dia)

2. Először készítse el a rajzokat! A rajzlap méretét kb. 6 x 6 cm-esre állítsa be, így a párduc töltse ki a rendelkezésre álló helyet!

A párducnak nem kell megegyeznie a mintaként megadott rajzzal, de törekedjen a hasonlóságra! Kör-, egyenes- és ívelemeket használjon!

Használja rajzolás közben a másolás, a tükrözés és a forgatás eszközöket!

Az öt „fázisrajzot” parduc1,… parduc5 nevű és .bmp vagy .gif típusú állományba mentse!

A bemutató sötétzöld hátterű, a címek sárga színűek és 44 pontos betűméretűek legyenek!

A 2. dián a felsorolás 40 pontos betűkkel készüljön!

A képek a diákon középen helyezkedjenek el!

Állítson be a vetítéshez időzítést úgy, hogy minden dia 3–4 másodpercig jelenjen meg!

1. dia	2. dia	3. dia
4. dia	5. dia	6. dia
7. dia

Javítási és pontozási útmutató

A rajzlap méret kb. 6 x 6 cm-es	2 pont
5 rajz elkészítése	5 pont
A parduc1,… parduc5 nevű állományok	2 pont
A bemutató sötétzöld hátterű	1 pont
A címek sárga színűek	1 pont
44 pontos betűméretűek	1 pont
A 2. dián a felsorolás 40 pontos betűkkel	1 pont
A képek a diákon középen	1 pont
A vetítéshez időzítés	1 pont
	15 pont

Elemzés

Az informatika érettségi gyakorlati jellege érvényesül ebben a feladatban. A vizsgázó számítógépes munkában való jártasságát és kreativitását lehet mérni a grafika és prezentáció készítéssel (8.1 és 8.2).

A feladat megoldása során a vizsgázónak igazolnia kell, hogy képes kiválasztani a megfelelő alkalmazói programot, és azt önállóan, funkcionálisan tudja használni. A megfelelő rajzoló programot és abban a szükséges grafikai elemeket neki kell kiválasztania (8.1–8.4). Az esztétikus kivitelezés során az alkotó jelleg dominál. A rajzolás nem áll távol a hétköznapi problémáktól.

Az egyszerű grafikai elemekkel történő rajzolást mintaábrák segítik. Ezzel elsősorban az eszközhasználatot mérjük és nem a grafikusi képességeket. Lényeges, hogy a grafikai objektumokkal műveleteket tudjon végezni, azok paramétereit be tudja állítani (8.2.4). Ez a részletes követelményrendszerben a következőképpen van megfogalmazva:

Ismerje a programkezelő felületét.

Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni.

Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani.

Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.

A rajzoláshoz a következő eszközöket kell alkalmazni:

rajzlap méretének állítása

vonal-, kör- és ívrajzolás

rajzolás színének állítása

kitöltés adott színnel

ábrarészlet másolása, mozgatása, illetve ismételt alkalmazása

törlés, javítás és radírozás.

A kész képek segítségével bemutatót kell létrehozni. A diákon néhány elem formátumát a feladat előírja. A prezentációkészítés szokásos lépéseit szükséges alkalmazni (8.1.1-8.1.4):

a program megnyitása

a leírásnak megfelelő sötétzöld háttér beállítása

a laponkénti elrendezés kiválasztása

a szöveg beírása, a rajzok beillesztése

az igazítások elvégzése

a diák megtekintése

a szükséges változtatások, javítások elvégzése

a bemutató mentése.

A feladat konkrét programtól és verziótól független problémát fogalmaz meg, kerüli a specialitásokat.

Nem elhanyagolható és a pontozási útmutató ennek szellemében készült, hogy több állománnyal kell dolgozni a megoldásban. A grafikai állományok nevei rögzítettek, és közös könyvtárba kell menteni őket. Precíz és pontos állománykezelés szükséges az értékelhető megoldáshoz.

A bemutatóhoz időzített vetítést kell beállítani. A kész prezentációt el kell menteni megadott állománynévvel.

5. Kelt pite

Szint: Közép

Témakör: Szövegszerkesztés

Javasolt megoldási idő: 40 perc

Megszerezhető pontszám: 50 pont

A mellékelt Pite_forrás.doc állományban talál egy receptet, melyet egy egyszerűbb szövegszerkesztővel írtak.

Alakítsa át (és írja ki a Pite.doc állományba) a következő szempontok szerint a mintának megfelelően, a szövegszerkesztő lehetőségeinek kihasználásával:

A lapméret A4 legyen, az alsó és felső margó 3 cm, a bal-, ill. a jobb oldali pedig 2,5 cm!

Az állományban üres sor ne legyen (bekezdés előtti vagy utáni térköz állításokkal kell megoldani a tagolást).

A cím („Kelt pite”) legyen 16 pontos betűméretű, vastagon szedett, GARAMOND betűtípusú és középre igazított! Utána 18 pontos térköz legyen! Az alcímek legyenek ARIAL betűtípusúak, 14 pontos méretűek, vastagon és dőlten szedettek, és előtte 12, utána 6 pontos térközök legyenek!

A recept szövege TIMES NEW ROMAN betűtípusú legyen, 12 pontos betűkkel!

A bekezdéseket mindkét margóhoz igazítani kell. A mintának megfelelően kell a felsorolásokat elkészíteni.

A lábjegyzetek szövege nincs a forrásállományban, azokat be kell szúrni!

Az élőfejbe középre igazítva írja be a nevét, jobbra igazítva az iskoláját!

Minta:

Javítási és pontozási útmutató

A lapméret A4	1 pont
Alsó és felső margó 3 cm, a bal-, ill. a jobb oldali pedig 2,5 cm	2 pont
Az állományban üres sor nincs	3 pont
A cím („Kelt pite”) legyen 16 pontos betű méretű	2 pont
Vastagon szedett	2 pont
GARAMOND betűtípusú	2 pont
Középre igazított	2 pont
Utána 18 pontos térköz	2 pont
Az alcímek ARIAL betűtípusúak	2 pont
14 pontos méretűek	2 pont
Vastagon	2 pont
Dőlten szedettek	2 pont
Előtte 12, utána 6 pontos térközök	2 pont
A recept szövege TIMES NEW ROMAN betűtípusú	2 pont
12 pontos betűkkel	2 pont
A bekezdéseket mindkét margóhoz igazított	3 pont
Felsorolások	3 pont
A lábjegyzetek szövege	2 pont
Élőfej	2 pont
	40 pont

Elemzés

Az érettségi vizsga letétele után akár a közvetlen munkába állás, akár a további felsőoktatásban történő tanulás esetén a szövegszerkesztés magas színvonalú tudása és alkalmazása ma már nélkülözhetetlen. Ez jelenleg már az általános műveltség része. Otthon és a munkahelyeken, ahol számítógépet használnak, a hivatalos levelezést, dokumentumok, feljegyzések elkészítését szövegszerkesztővel oldják meg. A részletes vizsgakövetelmények ezt figyelembe veszik: biztosítják azt az informatikai elméleti és gyakorlati ismeretanyagot és jártasságot, amellyel az érettségizett diák tudását alkalmazni és folyamatosan megújítani képes.

A feladat tetszőleges szövegszerkesztő programmal megoldható, amely képes a felsorolt szerkesztési funkciókat és formázásokat végrehajtani.

Ennél a feladatnál részletes feladatleírás alapján kell a forrásszöveg szerkesztését és formázását elvégeznie a vizsgázónak. A vizsgázó munkáját nyomtatott mintadokumentum segíti elő. A részfeladatok pontosan körülhatároltak és egyértelműek. A megoldásukhoz fel kell ismerni a szükséges műveleteket és eszközöket. A teljes feladat reprodukciós jellegű.

Ez a feladat nem kér számon magas szintű szövegszerkesztési ismereteket. Lényegében csak alapfogalmakat és funkciókat használ. Esztétikus megjelenést és szép külsőt kell adni egy szakácskönyvből származó receptnek.

A dokumentum elkészítéséhez az alapfogalmak ismerete és használata szükséges:

dokumentum megnyitása (4.1.4)

oldalbeállítás – lapméret, margók, élőfej szerkesztése (4.2.6)

bekezdésformázás – térköz alkalmazása, üres sorok használata helyett, igazítások (4.2.3)

karakterformázás – betű típusának, stílusának és méretének állítása (4.2.2)

felsorolás és sorszámozott felsorolás használata (4.2.4)

lábjegyzet létrehozása (4.4.3)

A dokumentumban nem lehet ismételt szóköz leütéssel igazítani, illetve térköz alkalmazása helyett felesleges bekezdés végjeleket használni.

A részfeladatok leírásában és a mintán megadott formázásokért jár a javítási útmutatóban megadott pontszám, amely tovább már nem bontható.

Az elkészített munkát a vizsgázónak el kell mentenie adott állománynéven (4.1.4), de nyomtatnia nem kell.

6. Készítsen Weblapokat egy számítástechnikai tanfolyam egyik leckéjének segédleteként!

Szint: Emelt

Témakör: Weblap szerkesztés

Javasolt megoldási idő: 50 perc

Megszerezhető pontszám: 25 pont

1. A mellékelten megkapott képfájlokból egy képszerkesztő program segítségével készítsen olyan kisebb méretű képeket, melyek 100-szor 100 képpontos helyen elférnek! (billen.gif à billkicsi.gif, flopi.gif à flopkicsi.gif, monitor.gif à monkicsi.gif)

2. A címeket és szövegeket formázza meg egységesen, jól olvashatóan, esztétikusan! A lapok háttere legyen egységesen világoskék, a betűk színe pedig sötétkék!

3. Az első lap szolgáljon tartalomjegyzékként! Helyezze el rajta a mellékelten megkapott szg.gif képet!

4. A kép mellé írja: „Perifériák csoportosítása”!

5. Helyezzen el egy elválasztó vonalat a lapon! A vonal hossza az ablak szélességének a 70%-a legyen!

6. A vonal alá kerüljön egy táblázat! Helyezze el az első sorában az „Input”, „Output”, „Háttértárak” szavakat!

7. A második sorba kerüljenek a korábban elkészített „billkicsi.gif”, „flopkicsi.gif” és a „monkicsi.gif” képek!

8. A táblázat legyen az ablakban vízszintesen középre igazított!

9. Mentse a lapot „index.html” néven!

10. Készítsen Weblapot „in.html” néven!

11. A lap felső részének elrendezése egyezzen meg az „index.html” lapon láthatóval! Képként a billen.gif” fájlt használja, a szöveg pedig „Beviteli eszközök” legyen!

12. A vonal alatt felsorolásjelekkel helyezze el a következőket: „Billentyűzet”, „Egér”, „Scanner”, „Botkormány”, „Mikrofon”, „…”!

13. A lap végére, jobbra helyezzen el egy „Vissza az előző oldalra” feliratot!

14. Erre a feliratra kattintva juthassunk vissza az „index.html” lapra!

15. Készítsen az „in.html” lapról másolatot „out.html” néven!

16. Ezen a lapon a kép a „monitor.gif”, a szöveg a „Kiviteli eszközök” legyen!

17. A felsorolásban a következők szerepeljenek: „Monitor”, „Nyomtató”, „Hangszóró”, „...”!

18. Készítsen az „in.html” lapról másolatot „hat.html” néven!

19. Ezen a lapon a kép a „flopi.gif”, a szöveg a „Háttértárak” legyen!

20. A felsorolásban a következők szerepeljenek: „Hajlékonylemez”, „Merevlemez”, „Streamer”, „CD-RW”, „DVD-RAM”, „...”!

21. Helyezzen el az „index.html” lapon hivatkozásokat úgy, hogy az ott lévő képekre kattintva a megfelelő lapra ugorhassunk! (Ne felejtse el a lapot ismételten menteni!)

Javítási és pontozási útmutató

Elkészített egy kicsinyített képet	2 pont
Az összes kicsinyített képet elkészítette	2 pont
Legalább egy lapon beállította a hátteret és betűszínt	1 pont
Az összes lapon beállította a hátteret és betűszínt	1 pont
Az „index.html” lapon az „szg.gif” képet elhelyezte, a szöveg mellette van	1 pont
Elhelyezett a lapon „70% hosszú” elválasztó vonalat	1 pont
Elkészítette a táblázatot	2 pont
A táblázat első sorába behelyezte a szövegeket	1 pont
A táblázat második sorában elhelyezte a kicsinyített képeket (nem az eredeti képeket tette be kicsinyített megjelenítéssel)	2 pont
A táblázat az ablakban középre igazított	1 pont
Az „in.html” lap felső részén jó kép és szöveg található	1 pont
A felsorolást HTML utasítás segítségével készítette el	1 pont
A „Vissza az előző oldalra” feliratot jobbra rendezte	1 pont
A hivatkozást elhelyezte a „Vissza az előző oldalra” felirathoz	1 pont
Az „out.html” lap az „in.html” alapján, a szöveg és képcserével elkészült	2 pont
A „hat.html” lap az „in.html” alapján, a szöveg és képcserével elkészült	2 pont
Az „index.html” lapon lévő képekhez a megfelelő hivatkozásokat elhelyezte (hivatkozásonként 1–1 pont)	3 pont
	25 pont

Elemzés

A részletes követelmények, 7. Információs hálózati szolgáltatások pontjában szerepel, hogy:

– tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni,

– tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni.

A feladat a 7.2, A weblap készítés, témakörhöz kapcsolódik. A feladat ezeket a gyakorlati ismereteket kívánja számon kérni. E helyen is hangsúlyozni érdemes, hogy az érettségi vizsgán nem áll rendelkezésre online internetes hálózati kapcsolat. A kész weblapoknak lokális gépen böngésző segítségével olvashatóaknak kell lenni.

A feladat reproduktív jellegű. Pontos részfeladatok írják elő, hogy az egyes oldalak hogyan nézzenek ki és milyen elemeket tartalmazzanak.

A feladat weblapszerkesztő program segítségével megoldható (7.2.2). (Emelt szinten a HTML-nyelv segítségével, egyszerű szövegszerkesztő programmal történő weblapkészítés is elvárás. A megoldás így is elkészíthető, de így időigényesebb.)

Az 1. részfeladatban 3 állományban megadott kép méretét kell megváltoztatni. Ehhez a 8.2 Grafika témakörnél megfogalmazott követelménynek – „Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani.” – kell a vizsgázónak eleget tennie. A hálózati alkalmazásoknál törekedni kell a kis méretű állományok használatára.

A 2. részfeladatban a weblapok általános formázási feladatait, a háttér és a karakter megjelenési paramétereit szükséges beállítani. Ezek ismeretét a 7.2.3 fogalmazza meg a részletes követelményekben.

A 3. részfeladat tartalomjegyzék készítését írja elő. Ennek megvalósítása összefügg a további részfeladatokkal. Az egyes eszközökről szóló lapokra hivatkozásokat, linkeket kell létrehozni. Ezeket a lapokat időben előbb érdemes létrehozni és csak azután a tartalomjegyzéket. Ebből az látszik, hogy a teljes megoldást nem lineárisan, a részfeladatok sorszáma szerint érdemes megalkotni. Az optimális sorrendet a vizsgázónak kell megtalálnia. Ettől el lehet térni, de ez időveszteséggel jár.

Erre az oldalra még egy képet és a 4. részfeladat szerint mellé, tehát meghatározott helyre, adott szöveget kell elhelyezni. A vizsgázó reprodukciós képességét mérik az ilyen jellegű részfeladatok.

Az 5. részfeladat 70%-os ablakszélességű vonal elhelyezését írja elő. A javítási útmutató szerint lényeges a pontos paraméter-beállítás ellenőrzése, és nem elég csak az elem elhelyezése.

A 6., 7. és 8. feladat alkotóbb jellegű. A leírás alapján táblázatot kell beszúrni. Előtte érdemes megtervezni, például hány oszlop és sor legyen. A részfeladat szövegének értelmezése alapján megoldható. A táblázat celláiba szöveget, illetve képeket kell beszúrni. A megoldás javításakor itt ellenőrizni kell, hogy a vizsgázó a már megváltoztatott méretű képek állományait illesztette-e a cellákba. Az eredeti képek kicsinyített megjelenítése nem teljes értékűek. A 8. részfeladat szerint a táblázatot középre igazítottá kell alakítania a vizsgázónak.

A 9. részfeladattól, megadott néven történő mentés, több állományt kell létrehozni. A vizsgázónak ehhez biztos állománykezelési ismeretekkel kell rendelkeznie (3.1.4). Rossz állománynevek és kiterjesztések alkalmazása esetén (hivatkozásokban is) a böngészők nem jelenítik meg a vizsgázó munkáját. Komplex módon szükséges átlátni az állományok közötti összefüggéseket. A weblapkészítési feladat megoldásánál alapvető fontosságú a hivatkozások elhelyezése és ellenőrzése. Az ellenőrzés böngésző használatát igényli a vizsgázótól és a javító tanártól.

A 10. és 11. részfeladat-állomány új néven történő mentését és átszerkesztését igényli az eredeti formátum megtartásával. A 12., 17. és 20. pont felsorolás használatát igényli. Ez annak a vizsgázónak, aki készség szintjén ismeri a formázási funkciókat, nem jelenthet problémát. A szövegelemek pontos bevitelére szükséges ügyelni.

A 13. részfeladatban a lap végére, jobbra kell egy „Vissza az előző oldalra” feliratot elhelyezni, és a 14. pont szerint hivatkozássá alakítani. A funkció megvalósítása könnyű, de precíz munkát követel meg.

A 15–20. részfeladatok szöveg-, képcserével és az állományok új néven való mentésével elkészíthetők.

Az utolsó, 21.-es, részfeladat a legelső lap, „index.html” állomány, módosítását igényli. Az eddigiekhez képest annyi többletmunka szükséges, hogy nem szöveget, hanem képet kell linkké alakítani.

A feladat reprodukciós jellegéből következően erősen strukturált. Ez elősegíti és irányítja a megoldást. A javítási útmutató megoldásrészekre adható pontszámok rendszerét egyértelműen lehetett kialakítani ez alapján. Ez a feladat az emelt szintű érettségi könnyebb feladattípusai közé tartozik.

7. Párbajtőr

Szint: Emelt

Témakör: Adatbázis kezelés

Javasolt megoldási idő: 45 perc

Megszerezhető pontszám: 20 pont

Az újkori olimpiák férfi, egyéni párbajtőr dobogós helyezetteinek adatait vizsgálja meg adatbázis-kezelő rendszer segítségével! Ezeket az információkat egy adattáblában tároljuk.

Készítsen új adatbázist parbaj néven! A versenyzők adatait tartalmazó adattáblát (Egyéni.xls) importálja az adatbázisba!

A tábla szerkezete:

EGYÉNI (Azonosító, Év, Helyszín, Helyezés, Név, Ország)

Azonosító A versenyző azonosítója (számláló), ez a kulcs

Év Az olimpia időpontja (szám)

Helyszín Az olimpiát rendező város (szöveg)

Helyezés A versenyző helyezése a versenyszámban (szám)

Név A versenyző neve (szöveg)

Ország A versenyző országának rövidítése (szöveg)

Feladatok

Készítse el a következő feladatok megoldását! A zárójelben lévő betűk legyenek a nevek a mentésnél!

Listázza ki az aranyérmes versenyzők nevét, az olimpia idejét és helyét az időpont alapján növekvően! (A)

Kulcsár Győző melyik olimpián és milyen helyezést ért el? (B)

Írassa ki az atlantai olimpia érmeseinek nevét és helyezését! (C)

A magyarok hány dobogós helyezést értek el? (D)

Kik voltak a magyar dobogósok? Mindenki csak egyszer szerepeljen a helyezések számával! (E)

Ki nyert többször aranyérmet? (F)

Összesítse, hogy melyik ország hány aranyérmet szerzett! (G)

Melyik városban rendeztek többször olimpiát? (H)

Készítsen jelentést, országonként és helyezésenként csoportosítva az olimpikonok nevét! (I)

Készítse el az országonkénti éremtáblázatot lekérdezéssel és jelentéssel! A jelentésben az országokat emelje ki! (J)

Párbajtőr pontozási útmutató

Adatbázis létrehozása	1 pont
Adattábla importálása	1 pont
Kulcs beállítása	1 pont
A: SELECT Név, Év, Helyszín FROM Egyéni WHERE Helyezés=1 ORDER BY Év;	1 pont
B: SELECT Év, Helyszín, Helyezés FROM Egyéni WHERE Név='Kulcsár Győző';	1 pont
C: SELECT Név, Helyezés FROM Egyéni WHERE Helyszín='Atlanta' ORDER BY Helyezés;	1 pont
D: SELECT Count(*) AS [Érmek száma] FROM Egyéni WHERE Ország='MA';	2 pont
E: SELECT Név, Count(*) AS [Helyezések száma] FROM Egyéni WHERE Ország='MA' GROUP BY Név;	2 pont
F: SELECT Név, Count(*) AS [Aranyérmek száma] FROM Egyéni WHERE Helyezés=1 GROUP BY Név HAVING Count(*)>1;	2 pont
G: SELECT Ország, Count(*) AS [Aranyérmek száma] FROM Egyéni WHERE Helyezés=1 GROUP BY Ország;	2 pont
H: SELECT Helyszín, Count(Helyszín)/3 AS [Olimpiák száma] FROM Egyéni GROUP BY Helyszín HAVING Count(Helyszín)>3;	2 pont
I: jelentés	1 pont
J: SELECT Ország, Helyezés, Count(*) AS Darab FROM Egyéni GROUP BY Ország, Helyezés ORDER BY Ország;	2 pont
J: jelentés	1 pont
	20 pont

Elemzés

Ez a gyakorlati feladat a részletes követelmények 6. Adatbáziskezelés pontjában szerepelő ismereteket igényli a megoldáshoz.

A vizsgafeladat megoldásakor létrehozandó adatbázis egy adattáblát tartalmaz, amely így rendkívül egyszerű szerkezetű. Az adattáblát egy xls állományból kell importálni. A feladat szövege tartalmazza a mezők jelentését és típusát, a kulcsmező megadását (6.2.1). A feladatnak ez az első, bevezető része reproduktív jellegű. A részfeladatok megoldása inkább alkotó jellegű, hiszen a felsorolt kérdések megválaszolásához részletes útmutató nélkül, lekérdezéseket és jelentéseket kell készíteni. Az egy tábla használata mélyebb adatmodellezési ismereteket nem igényel, az adatvisszanyerés az alapvető cél.

A megoldáshoz tetszőleges adatbáziskezelő-rendszer választható. A különböző rendszerekben nem egyforma nehézségű a megoldás. Interaktív felület nélkül a lekérdezések elkészítése körülményesebb. A feladat készítője Access, illetve funkciójában ehhez hasonló rendszert és minimum egy lekérdező nyelv pl.: SQL használatát feltételezi a megoldáshoz (6.3).

A megoldások elkészíthetők QBE-rács használatával és SQL nyelvű lekérdezések írásával is. A két fajta felelet alkotási módot egyenértékűnek tekintjük. A két módszernek más-más nehézsége illetve előnye van, illetve a probléma megoldó képesség vizsgálata a cél. A javítási útmutató az SQL nyelvű minta megoldásokat adja meg a könnyebb és jobb dokumentálhatóság miatt.

A részfeladatok megoldása előtt az adatbázis létrehozásáért (6.2.3), az adattábla importálásáért és a kulcs megadásáért (6.1.1) is jár már 1–1 pont a javítási útmutató szerint.

A lekérdezések elkészítéséhez a vizsgázónak ki kell tudnia választania a megjelenítendő mezőket (6.3.1), és szűrési feltételeket alkotnia a tulajdonságok alapján.

Az 1. pontban a feladat szövege felsorolja a megjelenítendő mezőket, és a vizsgázónak a szűrési feltétel megadásához értelmeznie kell, hogy az „aranyérmes” tulajdonság melyik mező, milyen értékével van ábrázolva. Az eredménylistát évszám szerint rendezve kell megjeleníteni.

A 2. részfeladat is rekordszűrést igényel, de ebben az esetben már a megjelenítendő mezők listáját is a kérdés alapján kell meghatározni. Melyik olimpián – év és helyszín, milyen helyezést ért el – helyezés tulajdonság megjelenítése a rekordokból a név alapján történt szűrés után.

A 3. részfeladat megoldásához a helyszín attribútum alapján szükséges szűrni és helyezés szerint rendezni.

Ez a három lekérdezés egyszerű szűréssel valósítható meg, a javítási és pontozási útmutató szerint 1–1 pont adható helyes megoldás esetén. A többi, kicsit több meggondolást igénylő helyes lekérdezés elkészítéséért 2–2 pont jár.

A 4. részfeladat kérdésének megválaszolásához aggregáló függvényt (COUNT) kell alkalmazni a megfelelően szűrt rekordokra. A vizsgázónak az adattáblában meg kell néznie, hogy melyik mezőben és milyen értékkel van ábrázolva a versenyzők nemzetisége.

Az 5. részfeladat csoportalkotás (GROUP BY) segítségével oldható meg. Ennek szükségességére, „Mindenki csak egyszer szerepeljen a helyezések számával!” és használatára a vizsgázónak kell rájönnie.

A 6. részfeladat megoldása igényli talán a legtöbb ötletet. Az 1. részfeladatban már az aranyérmeseket szűrni kellett. Ezeket a rekordokat most név alapján csoportosítani kell és a csoportok rekordszáma (COUNT) alapján a csoportra is szűrni kell (HAVING Count(*)>1). A megoldás a vizsgázótól biztos absztraháló képességet igényel.

A 7. részfeladat megoldásához már a kérdés is sugallja, hogy csoportot kell alkotni az ország mező alapján az „aranyérmes” rekordokból. A csoportalkotással megoldható feladatok közül talán ennek a legkönnyebb a megoldását elkészíteni.

A 8. részfeladat az adattábla elemzését igényli. Észrevehető, hogy minden olimpiához három rekord tartozik, egy első, egy második és egy harmadik helyezéshez tartozó. Ezek szerint, ha egy olimpiai város háromnál többször szerepel a táblában, akkor abban a városban többször rendeztek olimpiát.

A 9. részfeladat szerint jelentést kell készítenie a vizsgázónak. Ezt a jelentésvarázslóval érdemes elkészíteni, mert az egyben a megadott szempontok alapján csoportosítást is képes végrehajtani. A megoldáshoz különösebb ötlet nem kell, a megfelelő eszközt kell kiválasztani és használni. A helyesen létrehozott jelentésért 1 pont adható.

A 10., utolsó részfeladatban még egy lekérdezést és egy hozzákapcsolódó jelentést kell megalkotni. Minden olimpia után elkészítik, és nyilvánosságra hozzák az országonkénti éremtáblázatot. Valószínű ezzel nem most találkoznak először a vizsgázók. A feladat így élőnek, bizonyos értelemben hétköznapinak tekinthető. A válasz ország és helyezés alapján történő csoportalkotással, a csoportokon belüli rekordszámlálással lehet megadni. A kész lekérdezés alapján készíthető el a jelentés. A javítási és pontozási útmutató alapján a lekérdezésért 2 és a jelentésért 1 pont adható.

A teljes feladatról elmondható, hogy kész, strukturált adathalmaz alapján kell a vizsgázónak adatbázist és azon belül adattáblát létrehoznia (6.1.1). Az adattábla feltöltését nem neki kell elvégeznie, hiszen ez túl sok időt venne igénybe (6.2.3). Kevés adat esetén a kérdések nem jelentenének élő problémát. A komplex feladatokban fontos az adatforrások importálása.

Az elkészítendő 9 lekérdezésből 3 egyszerű szűrési feladat, 5 megoldáshoz csoportokat kell alkotni, és ebből 2-nél ez alapján is szűrni szükséges. A lekérdezések feléhez alapvető aggregáló függvényt is használni kell (6.3.1).

Kisebb súllyal, 20-ból 2 pontért, jelentést kell varázslóval előállítani (6.4.2).

8. A lencsék nagyítása

Szint: Emelt

Témakör: Táblázatkezelés

Javasolt megoldási idő: 40 perc

Megszerezhető pontszám: 25 pont

Az optikai leképzés vizsgálata során állapították meg a vékony lencsék leképzési törvényét, amely a tárgytávolság, a képtávolság és a lencse fókusztávolsága közötti összefüggést rögzíti.

A leképzési törvény alapján határozható meg a képtávolság – tárgytávolság függvény.

A nagyítás mértéke (N) a kép és a tárgy méreteinek aránya, illetve a képtávolság és tárgytávolság hányadosa.

Adott fókusztávolság esetén, különböző tárgytávolságokhoz számítsa ki a nagyítást, majd az eredményeket grafikusan is ábrázolja!

Egy munkalap A1:C1 oszlopába készítse elő a táblázat fejlécét! Írja a cellákba rendre a következőket: fókusztávolság, tárgytávolság és nagyítás. A megfelelő cellákban, szerepeljen a mértékegység (cm) is! Az A2-es cellában adja meg a fókusztávolság értékét (pl. 10).

A B2-es cellától lefelé töltse fel a cellákat –10,0-tól +10,0-ig, 0,5-esével!

A C oszlopban a megfelelő tárgytávolságokhoz tartozó nagyításokat számítsa ki! A C2 cellába írt kifejezést másolja a megfelelő cellákba! Ügyeljen a hivatkozásokra! Egy cellában hibajelzés jelenik meg! Ha a tárgytávolság egyenlő éppen a fókusztávolsággal, akkor 0-val való osztás történik. Ezt a sort törölje ki a táblázatából!

A kitörölt sor helyére szúrjon be annyi új sort, hogy a tárgytávolság értékek sűrűbben (0,1 cm-ével) legyenek itt, de a tárgytávolság fókusztávolsággal való egyezését hagyja ki!

Formázza a táblázatát! A tárgytávolság és a nagyítás értékek 1 tizedesjegy pontosan jelenjenek meg! Az oszlop szélességeket úgy állítsa be, hogy a fejlécben a mértékegységek a megnevezés alatt középen jelenjenek meg. A karakterek méretét és a sormagasságokat úgy állítsa be, hogy a táblázat 1 oldalon kiférjen! A táblázatot a lapon igazítsa középre! Ezt a nyomtatási képen ellenőrizze, ott is kicsinyíthet!

Új munkalapon ábrázolja PONTXY diagramon a nagyítás - tárgytávolság függvényt! A pontokat ne kösse össze a grafikonon és ne legyen jelmagyarázat! A diagram címe legyen „nagyítás-tárgytávolság”! A diagram fejlécébe írja be a nevét és a dátumot!

Javítási és pontozási útmutató

A2-es cellában a fókusztávolság	1 pont
A táblázat fejléce	3 pont
A B2-es cellától lefelé a cellák -10,0-tól +10,0-ig 0,5-esével	2 pont
A C2 cellában a kifejezés: =$A$2/(B2-$A$2)	2 pont
A cella másolása	1 pont
A hibás sort törölte	2 pont
A kitörölt sor helyére megfelelő számú új sort szúrt be	2 pont
A tárgytávolság értékek sűrűbben (0,1 cm-ével)	2 pont
A tárgytávolság és a nagyítás értékek 1 tizedesjegy pontosan jelennek meg	1 pont
Az oszlop szélességeket jól állítja be	2 pont
A táblázat 1 oldalon kifér	1 pont
Új munkalapon	1 pont
PONTXY diagramon a nagyítás – tárgytávolság függvény	1 pont
A pontokat nem köti össze a grafikonon	1 pont
Nincs jelmagyarázat	1 pont
A diagram címe „nagyítás-tárgytávolság”	1 pont
Fejléc	1 pont
	25 pont

Elemzés

Az emelt szintű érettségi vizsgán a probléma megoldás jobban dominál, mint középszinten. Nem egyszerűen adatok rendszerezése és tárolása a cél (5.1.4), hanem a tárolt adatokkal való műveletvégzés, összefüggéskeresés és az eredmények áttekinthető formában való ábrázolása, megjelenítése (5.6.1). A részletes érettségi követelmények (5.6) Problémamegoldás táblázatkezelővel alfejezetének megfelelő ez a gyakorlati feladat.

A feladat reproduktív részeket, elemeket tartalmaz. Az emelt szintű érettségin a könnyebb feladatok közé tartozik. A javítási és pontozási útmutató alapján az értékelés viszonylag egyszerű, mert a részpontszámok jól lebontottak.

A vizsgázó ennél a feladatnál nem kap adatállományt, hanem az adatokat néhány kezdő paraméterből kell előállítania (5.3.2) a szöveges feladat alapján (5.6.2). A megoldandó probléma alapja egy fizikában tanult jelenség. Ennek leírását, értelmezését és összefüggéseit a feladat részletesen megadja, fizikai ismerethiány nem jelenthet hátrányt. Az értelmező szöveg és az összefüggések alapján már az optikai leképzést elemeznie kell a vizsgázónak.

A részfeladatok pontosan megadják, hogy melyik cellába mit kell írni, illetve milyen műveletet kell végrehajtani. A feladat lényege a az abszolút és relatív hivatkozás használata (5.3.3).

Matematikai értelemben egy függvény értékeit kell kiszámítani adott pontokban. A tárgytávolság értékeket a táblázatkezelő feltöltés, vagy másolás funkciójával kell létrehozni.

A vizsgázónak megfelelő kifejezés segítségével kell a nagyítási értékeket kiszámítania.

Összefüggés használata nélkül, pl. külön kiszámolt értékeket visz be a cellákba, a megfelelő részfeladatra (3.) nem adható pont. Így a cellákba írt képletet is ellenőrizni kell, pl. a C2 cellában a kifejezés: =$A$2/(B2-$A$2), nem elég csupán az eredményeket ellenőrizni (5.3.4). Helyes kifejezés esetén a tartomány már másolással kitölthető.

Az ábrázolandó tartományban a függvénynek szakadása van, ha a tárgytávolság éppen a fókusztávolsággal egyenlő. Itt a 0-val osztás miatt hibaüzenet jelenik meg. Ezt a sort törölni kell (5.4.1). Kellő számú új sor beszúrásával és a tartomány új, kisebb lépésközű feltöltésével a szakadás körül több pontban kell a függvényértékeket kiszámítani. Ábrázoláskor a függvény meredekebb részei így jobban láthatóak.

Az 5. részfeladat szerint a táblázatot a vizsgázónak formáznia kell, a nagyítás értékek 1 tizedesjegy pontosan jelenjenek meg, oszlopszélességeket úgy kell beállítani, hogy a fejlécben a mértékegységek a megnevezés alatt középen jelenjenek meg (5.5.2). A karakterek méretét és a sormagasságokat úgy kell beállítani, hogy a táblázat 1 oldalon kiférjen. Nyomtatási képen kell a vizsgázónak ellenőriznie, hogy munkája egy oldalon elférjen.

A 6. részfeladatnak megfelelően a nagyítást a tárgytávolság függvényében (PONTXY diagram) külön munkalapon kell ábrázolni. Ha nem új lapra készíti a vizsgázó, hanem beágyazva, akkor az ezért járó részpontszámot nem kaphatja meg. Az ábrázolásnak csak ezzel a diagramtípussal van értelme, az egyik értékoszlopot a másik függvényében kell megadni. A diagramot az előírtaknak megfelelően kell formázni (5.5.3) és a szerkezetét megadni. Ez elkészíthető a diagramvarázsló segítségével. A szükséges feliratokat esztétikus elhelyezéssel, el kell készíteni, jelmagyarázatot meg kell szüntetni.

Az élőfej kitöltése itt is szükséges, elsősorban praktikus okokból, a könnyebb azonosítás miatt (5.4). A diagramot is érdemes nyomtatási képen ellenőrizni.

9. Motorverseny

Szint: Emelt

Témakör: Programozás

Javasolt megoldási idő: 60 perc

Megszerezhető pontszám: 45 pont

Ismert a SuperBike világbajnokság 0 < N < = 12 idei futamának beérkezési sorrendje, a BIKE.BE fájlban. Minden sorban egy név van, futamonként legfeljebb hat. Az egyes futamokat egy üres sor választja el egymástól (mindig maximum hatan érkeztek be).

1. Adjuk meg azok névsorát a FUTAM.TXT fájlban, akik minden futamon célba érkeztek! Minden sorban pontosan egy név szerepeljen!
2. A LISTA.TXT -be kerüljön be a világbajnokság eredményrangsora (rendezés)! A győztes 6, a többiek rendre eggyel kevesebb pontot kapnak! Minden sorban egy név legyen, mellette egy szóköz, után a pontszám!

Példa:

a

b

c

d

e

f

a

c

d

f

a

f

c

b

g

a

f

b

c

LISTA.TXT

a 23

c 15

f 13

b 11

d 7

g 6

e 2

FUTAM.TXT

a

c

f

Javítási és pontozási útmutató

Helyesen olvas be fájlból	2 pont
Helyesen számítja a pontokat	6 pont
Helyesen állapítja meg, hogy kik indultak minden versenyen	10 pont
Jól rendez	12 pont
Akkor is jól működik, ha nincs olyan futam, ahol kevesebb mint 6 beérkező van	5 pont
Helyesen működik, ha senki sem érkezett célba minden futamon	5 pont
Helyesen működik, ha mindenki célba érkezett minden futamon	5 pont
	45 pont

Egy lehetséges megoldás terve:

program Bike

Konstans

InpF='bike.be'

OutF1='futam.txt'

OutF2='lista.txt'

Típus

PlayerRec=Rekord

Name:Szöveg[20]

TotalScore:Egész

Races:Egész

Változók

Players:Tömb[1..12*6] PlayerRec

N,K:Egész

Eljárás BeOlvas

Változók

f:Text

sor:Szöveg

i:Egész

keres,getscore:Egész

ch:Karakter

Összerendel(f,InpF)

Nyit:f

getscore:=7

Ciklus amíg Nem Vége(f)

Getscore:=getscore-1

Be:f,sor

Ha sor = ””

akkor

Növel(K)

getscore:=7

különben

keres := 1

Ciklus amíg keres £ N és sor ¹ Players[keres].Name

keres := keres+1

Ciklus vége

Ha keres>N akkor

N:=N+1

Players[N].Name:=Sor

Elágazás vége

Players[keres].Races := Players[keres].Races+1

Players[keres].TotalScore := Players[keres].TotalScore+getscore

Elágazás vége

Ciklus vége

Zár(f)

Eljárás vége

Eljárás Kiir

Változók

f:Text

i,cikl:Egész

maxindex:Egész

Összerendel(f,OutF1)

Nyit(f)

Ciklus i:=1-től N-ig

Ha Players[i].Races=K akkor Ki:f,Players[i].Name

Zár(f)

Összerendel(f,OutF2)

Nyit(f)

Ciklus cikl:=1-től N-ig

maxindex:=1

Ciklus i:=2-től N-ig

Ha Players[maxindex].TotalScore<Players[i].TotalScore

akkor maxindex:=i

Elágazás vége

Ciklus vége

Ki:f,Players[maxindex].Name,' ',Players[maxindex].TotalScore

Players[maxindex].TotalScore:=0

Ciklus vége

Zár(f)

Eljárás vége

Főprogram

N:=0

K:=1

BeOlvas

Kiir

Főprogram vége.

Elemzés

A feladat az emelt szintű érettségi gyakorlati feladatsorának részeként az algoritmizálás, programozási ismeretek témakört kéri számon. A program a működéséhez szükséges szöveges adatokat egy fájlból olvassa be, és két fájlba írja az eredményeket a feldolgozás után. Ezért az eredményes vizsgához feltétlenül szükséges az állománykezelés készségszintű ismerete. A megoldást nagymértékben segíti egy jól megtervezett adatstruktúra, ami a feldolgozás közben válik hasznossá. Ezért a vizsgázónak készség szinten kell ismernie a tömb és rekord adatszerkezeteket is.

Az első részfeladat megoldásához az alkalmazott adatszerkezetektől függően több úton is eljuthatunk. Az egyik lehetséges megoldás szerint először alkalmazzuk az adathalmazra a megszámlálást, amivel minden egyes versenyzőről eldöntjük, hogy hány futamon ért célba. Hasonlóan megszámolandó, hogy hány futam volt összesen. A következő lépésben válogassuk ki azokat a versenyzőket, akik annyi futamon érkezett be, amennyi összesen volt. A leírtakból látható, hogy elemi algoritmusokat alkalmazva (megszámlálás, kiválogatás) a feladat megoldható. A vizsgázónak fel kell ismernie, hogy melyik típusfeladatnak felel meg a kiírt részfeladat, így az ismert algoritmusok felhasználásával készítheti el programját.

A második részfeladat két megoldandó problémára bontható. Az elsőben minden versenyzőről el kell dönteni, hogy hány pontot gyűjtött a futamok alatt. Ehhez a bemeneti állomány soronkénti olvasásakor egy kereséssel meg kell határozni, hogy az éppen beolvasott versenyzőt nyilvántartásba vettük-e már. Amennyiben már korábban találkoztunk nevével, az eddigi pontszámát meg kell növelni az adott futamban elért pontjainak számával. Ha nem szerepelt eddig, akkor fel kell venni a mostani pontszámával a feldolgozás alatt álló versenyzők listájára. Miután minden versenyzőről tároltuk, hogy hány pontot ért el összesen a világbajnokság alatt, egy rendezést kell végrehajtani a pontszámok alapján. A rendezésben az adatok kezelését segíti, ha a versenyzőkről olyan rekordokat tárolunk, ahol a név és az adott versenyző által gyűjtött pontszáma található. A rendezési módszer szabadon választható, a pontozásnál nem jelent különbséget a hatékonyabb, gyorsabb rendezési algoritmus alkalmazása. Az ilyen feladatoknál érdemes könnyen megírható rendezési algoritmust választani, ezzel is csökkentve az esetleges hibák számát.

A feladat megoldásakor az adatstruktúra és algoritmus tervezése fontos, mert jó választással rövidebb, átláthatóbb program készíthető. Erre pontszám külön nem adható, de a rendelkezésre álló idő hatékonyabb kihasználása miatt mégis szükséges. Az elkészített programnak csak a szövegben megadott tulajdonságú bemenő adatokkal kell jól működnie, ezért nem érdemes külön időráfordítással a hibás adatok kezelésére felkészíteni azt.

A feladat a következő témákat kéri számon a vizsgázótól (l. Részletes érettségi vizsgakövetelmény):

10.1. Elemi és összetett adatok, állomány-szervezés, relációs adatstruktúrák

10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz

10.1.3. Állományok

10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra

10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximumkiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések

10.4. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat

10.4.1. A programkészítés lépései: feladatmeghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás

11.2. Programozási nyelv

11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete

11.3. Programfejlesztői környezet

11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben

11.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben

A számon kért ismeretek nem mindegyikéhez tartozik pont, de azok nélkül a feladat nem vagy csak körülményesen oldható meg.

10. Tornyok

Szint: Emelt

Témakör: Programozás

Javasolt megoldási idő: 90 perc

Megszerezhető pontszám: 45 pont

Kockákból tornyokat építünk különböző stratégiák szerint. Általános szabály, hogy kisebb kockára nem lehet nagyobbat tenni. A kockaépítés stratégiái:

– A következő kockát arra a toronyra kell tenni, amelyik tetején a legkisebb olyan kocka van, amire még rátehető. Ha nincs ilyen torony, akkor új tornyot kell kezdeni. Ha több ilyen torony is van, akkor a legkisebb sorszámú toronyra kell tenni a kockát.

– A következő kockát arra a toronyra kell tenni, amelyik a legtöbb kockából áll. Ha több ilyen is van, akkor arra a toronyra kell tenni, amelyiknek a tetején a legnagyobb kocka van. Ha nem tehető egyik toronyra sem, akkor új tornyot kell kezdeni.

– A következő kockát arra a toronyra kell tenni, amelyiken a legnagyobb kocka van. Ha több ilyen is van, akkor a legkisebb sorszámúra kell a kockát tenni. Ha nem tehető egyik toronyra sem a kocka, akkor új tornyot kell kezdeni.

A kockák méretét jellemző számok 1–30 közé eső egész számok. Összesen 0 < N < 50 kocka van. Az adatok a KOCKA.BE fájlban találhatók. Az első sorban N értéke, majd a következő N sorban a kockák adatai.

A menüvezérlet program a KOCKAx.KI fájlba írja ki a stratégia által nyert tornyok számát (M), majd a következő M sorba a tornyot alkotó kockák adatait. X a stratégia sorszáma.

Feladat: a program elkészítése

Példa:

KOCKA.BE

10

7

4

3

9

12

7

4

5

1

2

KOCKA1.KI

3

7 4 3 1

9 7 4 2

12 5

KOCKA2.KI

3

7 4 3 2

9 5

12 7 4 1

KOCKA3.KI

3

7 4 3

9 4 2

12 7 5 1

Javítási és pontozási útmutató

Menü	3 pont
Beolvasás	2 pont
Helyes az 1-es stratégia, ha nincs egyforma megfelelő kocka, amire tenni lehet	8 pont
Helyes az 1-es stratégia, ha van egyforma megfelelő kocka, amire tenni lehet	8 pont
Helyes a 2-es stratégia, ha mindig egy legmagasabb kocka van	7 pont
Helyes a 2-es stratégia, ha több legmagasabb kocka is van	7 pont
Helyes a 3-as stratégia, ha nincs két egyforma legnagyobb kocka két torony tetején	5 pont
Helyes a 3-as stratégia, ha van két egyforma legnagyobb kocka két torony tetején	5 pont
	45 pont

Egy lehetséges megoldás terve:

Eljárás Beolvas()

Változó F: text;

I Egész

Nyit(F,"kocka.be)

Be: f,n

Ciklus i:=0 –tól n-ig

Be: f,k[i]

Ciklus vége

Zár(f)

Eljárás vége

Eljárás kiir( i egész)

Elágazás i

1: s=”kocka1.ki");

2: s=”kocka2.ki";

3: s="kocka3.ki";

Elágazás vége

Nyit(f,s)

Ki: (f,m+1)

Ciklus l:=0-tól m-ig

Ciklus j:=0-tól n-ig

Ha a[j]=l akkor Ki: (f,k[j])

Ciklus vége

Ciklus vége

Zár(f)

Eljárás vége

Eljárás megold1()

m:=-1

Ciklus j:=0-tól n-1-ig

min:=100

Ciklus l:=0-tól m-1-ig

ha(t[l]>k[j] ÉS t[l]<min) akkor min:=t[l],mh:=l

Ciklus vége

ha(min==100) akkor m:=m+1; t[m]:=k[j]; a[j]:=m;

egyébként t[mh]:=k[j]; a[j]:=mh;

Ciklus vége

Ki: "OK"

kiir(1);

Eljárás vége

Eljárás megold2()

Változó tn: tömb[50] egész.

I,l: egész

m:=-1;

Ciklus j:=0-tól n-ig

min:=0;

Ciklus l:=0-tól m-ig

ha(t[l]>k[j]) akkor

ha(tn[l]>min) akkor min:=tn[l],mh:=l

ha (tn[l]=min ÉS t[l]>t[mh])

akkor min:=tn[l],mh:=l

Ciklus vége

ha(min==0) akkor m:=m+1; t[m]:=k[j]; a[j]:=m; tn[m]:=1

egyébként t[mh]:=k[j]; a[j]:=mh; tn[mh]:=tn[mh]+1

Ciklus vége

Ki: "OK"

kiir(2);

Eljárás vége

Eljárás megold3()

Változók j,l,min,mh : egész;

m:=-1;

Ciklus j:=0-tól n-1-ig

min:=0

Ciklus l:=0-tól m-1-ig

ha(t[l]>k[j] és t[l]>min) akkor min:=t[l];mh:=l

Ciklus vége

ha(min=0) akkor m:=m+1; t[m]:=k[j]; a[j]:=m

egyébként t[mh]:=k[j]; a[j]:=mh

Ciklus vége

kiir(3);

Eljárás vége

Főprogram

Változók n,m egész;

Tömb k[50],t[50],a[50] egész

Változók kell = igaz: logikai

c karakter;

beolvas();

ki: "1 : Első stratégia"

ki: "2 : Második stratégia"

ki: "3 : harmadik stratégia"

ki: "K : Kilépés"

Ciklus amíg kell

Be: c;

Elágazás(c)

'1': megold1();

'2': megold2();

'3': megold3();

'k': kell := hamis;

Elágazás vége

Ciklus vége

Főprogram vége

Elemzés

A feladat az emelt szint gyakorlati feladatából a programozással kapcsolatos ismeretanyag nagy részét lefedi.

A részletes követelményrendszerben található 10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek pontban leírtak közül a következőket kéri számon.

A feladat megoldása első ránézésre csak az egész számhalmazon történik. A menüvezérelt megoldáshoz szükséges a billentyűzet segítségével bevitt karakterek kezelése, ezért a hibátlan megoldáshoz szinte elkerülhetetlen a karakterekkel végezhető műveletek ismerete és felhasználása. A feladat hatékony megoldásához érdemes egy (vagy több) tömböt létrehozni. A programhoz bemenetként egy fájlt kapnak a vizsgázók, és az eredményt is fájlban várják el. Ezért elengedhetetlen az állományok kezelésének ismerete. Ezek a részletes követelmény szerint:

10.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák

10.1.1. Egész, … számok, … karakterek

10.1.2. … tömb,…

10.1.3. Állományok

A kockaépítési stratégiák mindegyikénél kis módosítással a tanult elemi algoritmusokat kell alkalmazni a megoldáshoz. Az első stratégiánál a minimumkiválasztást és a lineáris keresést érdemes ötvözni.

10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra

10.2.1. … keresés, … maximumkiválasztás, …

A második stratégiánál egy lehetséges megoldást nyújt a megszámlálás, maximumkiválasztás, lineáris keresés alkalmazása.

10.2.1. …, keresés, megszámlálás, maximumkiválasztás, …

Az utolsó stratégiát a maximumkiválasztás és lineáris keresés alkalmazásával lehet megoldani.

10.2.1. …, keresés, maximumkiválasztás, …

A megoldásokhoz szükséges elemi algoritmusok alkalmazása erősen függ a program elkészítésénél használt adatstruktúrától. A tömbökben a tárolási stratégiáktól függően azonos részfeladathoz esetleg más elemi algoritmus használandó. A feladat pontozásánál nincs különbség az alkalmazott módszerek között, amennyiben az a helyes megoldást garantálja a feladat szövegében rögzített specifikációnak megfelelő adatokra. Az érettségizőnek nem kell a programját felkészítenie szélsőséges adatok fogadására, azaz megadott értéktartományokon kívül eső adatok esetében a programnak nem kell garantálnia a helyes működést. A rendelkezésre álló idő hatékonyabb kihasználása végett ezeket az ellenőrzéseket érdemes egyszerűen kihagyni a programból, mivel pontot a pluszmunka nem ér.

A feladat több részére adódhat rekurzív algoritmusos megoldás, ami a követelményrendszerben szerepel. A feladat kitűzésében nincs erre utalás, ezért ez itt nem tekintendő számon kért ismeretnek.

10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában

A feladat egy működő program készítése, azaz tisztában kell lenni a programkészítés lépéseivel. Ez az ismeret a feladat megoldásának szükséges feltételei között szerepel, nélküle a feladat nem megoldható. Ezen ismeretek alkalmazására külön pontot az érettségiző nem kap.

10.4. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat

10.4.1 A programkészítés lépései: feladatmeghatározás, -tervezés, -kódolás, -tesztelés, hibakeresés, …

Ez a feladat egyik tipikus példája az olyan feladatoknak, ahol (legalább fejben) alaposan át kell gondolni, meg kell tervezni a megoldás egyes részeit. A tervezéskor jól választott adatábrázolás jelentősen csökkenti a megoldás bonyolultságát. A feladat kitűzésében még utalás sincs a megoldáskor alkalmazandó adatábrázolásra. A tervezésért pont nem jár, viszont jelentős időnyereség érhető el vele. A tesztelés és hibakeresés ebben a feladatban nem ellenőrizhető, de a helyes működéshez valószínűleg szükséges.

Az előzőekhez hasonlóan rejtett (külön pontot nem érő) módon jelenik meg a követelményrendszer 11. pontjában megfogalmazott ismeretkör.

11. A programozás eszközei

11.2. Programozási nyelv

11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete

11.3. Programfejlesztői környezet

11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben

11.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben

A feladat megoldható bármely általános célú programozási nyelv segítségével, tetszőleges hozzá tartozó fejlesztői környezettel. A feladat megoldásában minimális különbséget jelent csak a választott nyelv, valamint a karakteres vagy grafikus (ablaktechnikás) megoldás, amennyiben azt a fejlesztői környezet magas szinten támogatja. Az adatok képernyős megjelenítése a feladatban minimális hangsúlyt kap.

---

[1] 40/2002 OM rendelet.

[2] Többszörösen módosított 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet.

[3] Ez a dokumentum szövegszerűen megegyezik a 40/2002.OM. rendelettel, de a vizsga leírása után beillesztettünk egy olyan szövegrészt, amely a vizsga szervezésével foglalkozik és várhatóan kiegészíti az idézett rendeletet.