A könyvtárhasználat oktatása során a tanulók olyan eszköztudást sajátítanak el, melyet a teljes tanulási folyamatban és azon túl is bármely ismeretszerző és -feldolgozó tevékenységük során alkalmazni tudnak.

Az ismeretkör két jellegzetes szegmensből áll. Egyik eleme egy világosan elkülöníthető alapozó ismeretegyüttes, amely a könyvtárra mint információtároló és szolgáltató egységre, a dokumentumokra mint forrásokra és az elérésüket biztosító tájékoztató eszközökre vonatkozik. Olyan tartalomtudásról van itt szó, amely nélkül az önálló ismeretszerzés nem lehet hatékony.

A könyvtárhasználati tananyagnak ez a része az informatika tantárgy kerettantervébe épült be oly módon, hogy az évfolyamonként megjelenő órakeretek minden esetben magukban foglalják a könyvtári informatikai ismeretek és műveletek tanítására fordítandó időt is. Megtanításukra elsősorban a könyvtárostanár vállalkozhat, hiszen ő rendelkezik az ismeretkör szakszerű átadásához nélkülözhetetlen könyvtár szakos felkészültséggel. De olyan megoldás is elképzelhető, hogy más szaktárgyat tanító pedagógus kapja meg a könyvtárhasználat oktatását feladatul, ha megfelel a szükséges képesítési követelményeknek.

Az ismeretek elsajátításához és gyakorlásához nélkülözhetetlen a törvény előírásainak megfelelő iskolai könyvtár, a megfelelő összetételű, elrendezésű és feltártságú könyvtári állomány. (A könyvtár állománya napjainkban nem szorítkozik a hagyományos nyomtatott dokumentumokra, bármely formában, illetve technikával rögzített információt gyűjt, és hozzáférést biztosít a különböző funkciójú CD-ken található forrásokhoz, valamint a számítógépes hálózatok adatbázisaihoz is. A könyvtárosképzés programjaiban már szerepel a könyvtári informatika, a most végzők ismerik az új információs technológiákat, a továbbképzések pedig a korábban végzettek számára biztosítják a szükséges ismeretek megszerzését.)

A másik elem a fellelt információ feldolgozása. A NAT-ban ezt az ismeretegyüttest a szellemi munka technikája elnevezés foglalja össze. A kerettantervekben a könyvtárhasználati ismeretkörnek ez a része a magyar nyelven belül jelenik meg. A kerettanterv táblázatai az adott évfolyamokra előírt teljes órakeretet közlik, nem különítik el a befogadott ismeretkörre fordítandó órákat. Tájékoztatónkban ezért a könyvtárhasználat időkereteinek tervezhetősége érdekében mindkét befogadó tantárgy táblázataiban javaslatot teszünk a könyvtári ismeretkörök elsajátításához szükséges órakeretekre.

Az információ megjelenési formája általában természetes nyelvű szöveg, amelyből csak megfelelő szövegértelmező, illetve -feldolgozó képességgel tud a tanuló ismereteket szerezni. Akár grammatizáló, akár kommunikáció-központú anyanyelvi oktatás valósul meg, a szöveg – mint alapvető nyelvi egység – megjelenik a tananyagban. Sokoldalú vizsgálata, ismerete vezet el az önálló információ-feldolgozáshoz, ahhoz a képességhez, hogy a szóbeli vagy írásbeli közlések valamely problémának megfeleltetett lényegét felismerjük, kiemeljük, saját szempontjaink szerint rendszerezzük és új közlést hozzunk létre, tehát az információt saját tudásunkká transzformáljuk. Ebben az értelemben oktatása során a tanulás tanítása valósul meg.

A tananyag alapozó jellegű, elsajátítása során eszközzé alakul, lehetővé teszi bármely tantárgy aktív elsajátítását, ha az azokat tanító kollégák tudnak tanulóiknak erről a képességéről és alkalmazzák tantárgyuk tanítása során. Ilyen értelemben a könyvtárhasználat tanítása tantárgyközi feladat is, megvalósul benne a kommunikációs kultúra fejlesztése és a tanulás tanítása egyaránt.

A kerettantervekben azonban már tantárgyiasul a NAT könyvtárhasználati programja. Két befogadó tárgyba épül be az ismeretkör: az első három témakör jellegénél fogva az informatikába, a negyedik az anyanyelvbe.

Az a tény, hogy a könyvtárhasználati tananyag a tantárgyiasítás következtében a kerettantervek különböző pontjaira került, megnehezítette az ismeretkör alkalmazói számára a követelmények egységben látását, egységes értelmezését. Ezért került sor a két befogadó tantárgyba beépült könyvtárhasználati ismeretek és követelmények. egybeszerkesztett változatának elkészítésére. Az 1. mellékletben található táblázatok a megadott időkeretekkel együtt láthatóvá teszik a kerettantervekbe beépült teljes képzési struktúrát.

A táblázatok mutatják meg azt is, hogy azokon az évfolyamokon, melyeken nincs informatika tantárgy vagy tantervi modul a kerettantervben (az általános iskola alsó tagozata, ötödik évfolyama), a szükséges könyvtárhasználati ismeretek a magyar nyelv és irodalom tantervében jelennek meg.

Az informatika tanterv bevezetője iskolatípusonként a teljes képzési ciklusra határozza meg a célokat és a feladatokat. Az informatika/számítástechnika célmeghatározásai után következnek a könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései, melyek a NAT általános fejlesztési követelményeit tartják szem előtt. Alkalmasak arra, hogy a különböző körülmények között különböző pedagógiai programok és célkitűzések alapján dolgozó intézmények adaptálni tudják azokat.

Az általános fejlesztési követelményekben is a számítástechnika követelményrendszere jelenik meg a szövegben először, és ezt követi a könyvtárhasználaté. A NAT követelményrendszerén túl tartalmazza azokat a lényeges elemeket, amelyeket az informatikai eszközökben és rendszerben az elmúlt időszakban bekövetkezett fejlődés szükségessé tesz. (Többek között ez is indokolja, hogy a könyvtárhasználati ismereteknek az a része, amely a dokumentumhoz, a forráshoz, és a benne foglalt információhoz való eljutás folyamatát ismerteti meg a tanulókkal, az informatika tantárgy keretében kapjon helyet. A forrás ebben az esetben a legtermészetesebb módon jelenti a számítógéppel olvasható vagy a hálózaton hozzáférhető dokumentumokat, illetve adatbázisokat is.)

Az évfolyamokra bontott tantervek meghatározzák az adott évfolyamra megállapított kötelező óraszámokat, majd ismertetik a belépő tevékenységformákat, amelyek lehetővé teszik az adott oktatási szakaszra előírt tantervi követelmények teljesítését.

Itt jelennek meg azok a konkrétumok, amelyek támpontot adnak az ismeretet tanítók számára, hogyan gondolják végig saját tanítási/tanulási programjukat, milyen módszereket alkalmazhatnak, mit kell a tanítási órákon gyakorolni ahhoz, hogy tanulóik az előirt követelményszintet teljesítsék. Érdemes figyelmet fordítani rá, mert kevesebb időt igényel, mint a már megszerzett, az adott körülményekhez igazodva kialakított gyakorlat végiggondolása, elemzése, kerettantervekhez igazítása.

A témaköröket és a bennük foglalt tartalmakat közlő tantervi táblázatok tartalmát mindenképpen ki kell egészíteni a környezetükben található közlésekkel, hogy ténylegesen használható pedagógiai dokumentumként funkcionáljanak.

A tantervben megfogalmazott tananyag ismeretelemei és művelet jellegű követelményei úgy épülnek rendszerré, hogy a tanulási folyamatban az egyszerűtől a bonyolultabb felé haladva, a szükséges elméleti ismereteket is elsajátítva önállóan alkalmazható eszköztudássá, képességgé alakuljanak át.

A táblázatokat a továbbhaladás feltételeinek leírása követi. Az ismereteknek azt a körét és szintjét ismerteti, amelyek nélkül a következő évfolyam tananyagát nem lehet elsajátítani. Az átjárhatóság tekintetében ez fontos dolog, ha érvényesül, akkor az intézményváltó tanulók számára is lehetővé teszi az új körülmények közötti továbbhaladást.

A könyvtárhasználati ismeretek a dokumentumokhoz és a bennük lelhető információkhoz vezető utat tartalmazzák, vagyis az önálló ismeretszerzésre készítenek fel, ezért elsősorban a könyvtárra mint információszolgáltató intézményre vonatkoznak, tehát a felhasználó szempontjait érvényesítik. Az eligazodás mikéntjének megtanítása, a könyvtár rendszerébe és az eligazodást szolgáló tájékoztató eszközök használatába való bevezetés racionálisan és viszonylag rövid idő alatt megoldható, ha pontosan meghatározzuk, illetve elfogadjuk a célt. El kell szakadni minden más elképzeléstől, ha a tanításról beszélünk vagy arra készülünk, mert a tanítási órák időkerete csak a fent említett ismeretek átadására, az önműveléshez szükséges képességek kialakítására elegendő.

Az ismeretkör sajátos szakmai tartalmai miatt a használói képzést célszerű szakos képesítésű könyvtárostanárra vagy könyvtárosi képzettséggel is rendelkező szaktanárra bízni.

Nem szabad azonban azt gondolni, hogy ez a racionálisan kialakított tananyagstruktúra figyelmen kívül hagyja a könyvtárak hagyományos kulturmisszióját. Éppen csak különbséget kell tenni a könyvtárhasználati tanóra és az olvasószolgálati tevékenység között. Az adott tanórai keretben fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy könyvtárhasználókká váljanak, életmódjukba természetesen illeszkedjék az önálló ismeretszerzés. Nem lenne azonban bölcs dolog mindezt kizárólag saját feladatunkként és kiváltságunkként kezelni. Amennyiben eredményes munkát akarunk végezni, kapcsolatot kell tartanunk az iskola nevelőtestületével. Meg kell ismertetnünk kollégáinkkal céljainkat és munkánkat, tudomásukra kell hoznunk, mit tudnak tanulóink a különböző évfolyamokon, hogy mindennapi munkájukban felhasználhassák, továbbfejleszthessék és elfogadják a kerettantervekben különböző tantárgyakba illesztett, könyvtárhasználatra épülő megoldásokat és módszereket. Tudnunk kell, hogy noha az alapozás a könyvtárostanár dolga, az önálló információszerzés, tanulás képességének kialakítása, a kommunikációs kultúra fejlesztése a nevelőközösség, az egész iskola feladata. A siker érdekében jól működő, hatékony munkamegosztásra kell törekednünk, és ehhez jó alap a kerettanterv.

A magyar nyelv és irodalom kerettanterveiben a könyvtárhasználati ismeretek az első évfolyamtól a tizedikig folyamatosan jelen vannak. A könyvtárhasználati ismeretek célmeghatározásai és fejlesztési követelményei ebben a befogadó tárgyban már nem találhatók meg. Az informatikában megfogalmazott célok és követelmények ugyanis mindkét befogadó tárgyra vonatkoznak.

A tantárgy építkezésének sajátossága, az ismeretek lineáris egymásra épülése és a spirális szerkezet biztosítja, hogy a tanulás mindig az adott korosztálynak megfelelő tevékenységek közben, a hozzá illő eszközökkel és módokon történjen. Ezt mindig szem előtt kell tartanunk, és az útmutatóban közölt összesítő táblázat fejlesztési tevékenységeinek, tananyagának és a továbbhaladás feltételeinek értelmezésébe bele kell értenünk.

Az 1–4. és az 5. évfolyam tanterveibe a teljes könyvtárhasználati tananyag beépül, mivel ebben a szakaszban nincs informatikai képzés. Fontos ezt tudni, mert mint már említettük a kerettanterv tantárgyi rendszert és óraszámokat közlő táblázataiban a magyar nyelv és irodalom magában foglalja, de nem nevezi meg a könyvtárhasználati ismereteket.

A 6. évfolyamtól kezdve ebben a befogadó tantárgyban a dokumentumismeret és a szellemi munka technikája kap helyet. Az előbbiben elsősorban a tartalmi jellemzők és a használat dominál, a szellemi munka technikája pedig az önálló ismeretszerzés teljes folyamatát tartalmazza a problémafeltevéstől, a forráskereséstől, -választástól az információfeldolgozáson át az önálló szellemi termék létrehozásáig. Az utóbbi ismeretek, műveletek a kommunikációs és a tanulási képességek fejlesztésében játszanak jelentős szerepet, ezért az anyanyelvi képzés során elsajátított ismeretszerző, tanulási, könyvtárhasználati ismeretek és műveletek rendszeres alkalmazása, bővítése, rögzítése minden tantárgy közös követelménye.

Az ismeretszerzésben alkalmazott kommunikációs eljárások sajátosak, általában nem interperszonálisak, olvasás-írás, illetve szövegfeldolgozás-alkotás formájában valósulnak meg. Ez teszi lehetővé a tanulói önállóságot, aktivitást. Megvalósításuk csak biztos anyanyelvi ismeretek birtokában lehetséges, az összefüggés tehát a befogadó tárggyal természetes.

Az 1–4. évfolyam tanterve a könyvtárhasználatra vonatkozó követelményeket “A tanulási képesség fejlesztése, ismeretfeldolgozási technikák tanítása” cím alatt közli. A táblázatokban a témakört a Tanulási képesség, könyv- és könyvtárhasználat rovatban írja le, alatta részletezve a tananyagelemeket. A táblázat tartalmazza a belépő tevékenységformákat is.

Az 5–8. évfolyam tanterve a fejlesztési követelményeket az alsó tagozathoz hasonlóan adja meg, a belépő tevékenységformákat azonban a táblázatból kiemelve, szöveges formában közli; a könyvtárhasználatra vonatkozókat Tanulási képesség címen. A táblázatban a témakör neve “Könyv- és könyvtárhasználat”, mellette a témakörhöz tartozó tartalmak szerepelnek.

A 9–10. évfolyam tanterve a “Célok és feladatok” között fogalmazza meg a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tartalmát, rájuk vonatkozó megállapításait. A fejlesztési követelmények között a témára vonatkozó konkrét kitétel nincs. Az évfolyamonkénti tantervek a “Belépő tevékenységformák” között a felső tagozat tantervéhez hasonlóan jelenítik meg az aktuális ismereteket, a táblázat szerkezete is ugyanolyan, a témakör neve itt Könyv-és könyvtárhasználati ismeretek.

A táblázatokat itt is a továbbhaladás feltételeinek leírása követi, mindkét évfolyamon megfogalmazva a könyv- és könyvtárhasználattal kapcsolatos minimális követelményeket is.

Az ismeretkör alapozó tanítása/tanulása a 10. évfolyamon befejeződik, önálló órarendi időkeretben tovább nem jelenik meg, de a szükséges ismereteket ekkorra megszerzik a tanulók, és minden tantárgyban használni tudják. A magyar nyelv és irodalom tanulása, a felkészülés az érettségire nehezen képzelhető el enélkül, de a mindennapokban is megkönnyíti az informálódást. Ha a munka következetes, ekkorra minden tantárgyban érezhetővé válik a hatékony tanulás, az önálló ismeretszerzési kultúra eredménye. A továbbiakban az osztályfőnöki nevelési feladatok között jelenhetnek meg azok a területek, amelyek igénylik ezt a kultúrát, és egyúttal fejleszteni is tudják.

A könyvtárhasználatra, önművelésre nevelés, illetve a művelődés igényeinek felkeltése az osztályfőnöki nevelés sajátos és nagy hagyományokkal rendelkező területe. A kerettantervek tartalmi szempontból nem kötötték meg az osztályfőnöki nevelés programját, csupán az évfolyamok összóraszámát, illetve ezen belül az egészséges életmódra nevelés témakörének feldolgozására fordítandó időkereteket (évi 10 óra) szabályozták. A tantervkészítők célja ezzel a döntéssel az volt, hogy az iskolák saját szociokulturális körülményeiknek, pedagógiai helyzetüknek, problémáiknak megfelelően maguk döntsenek a tanulók személyiségével, szocializációjával szorosan összefüggő nevelési programjukról.

Mindezeket előrebocsátva és elfogadva ajánlásképpen (nem kötelező érvénnyel, mint a befogadó tárgyak esetében) fogalmaztuk meg az osztályfőnöki nevelésben a könyvtárhasználói kultúrával, a tanulók önművelésével közvetlenül, illetve közvetve összefüggésbe hozható tevékenységeket, fejlesztő és önfejlesztő pedagógiai lehetőségeket. Ajánlásaink során figyelembe vettük az osztályfőnöki programba hagyományosan beilleszthető könyvtár-pedagógiai témákat csakúgy, mint a Nemzeti alaptanterv által javasolt fejlesztési feladatokat, újszerű, modern tananyagtartalmakat. Meggyőződésünk, hogy a két nevelési terület érintkezési pontjainak feltárásával hozzájárulhatunk az oktatási intézmények helyi osztályfőnöki programjának kialakításához és megvalósításához, a tanulók személyiségének fejlesztéséhez, életvezetési, szociális esélyeik javításához.

Az osztályfőnöki programba javasolt könyvtári témákat a befogadó tárgyak táblázataihoz hasonló szerkezetben foglaljuk össze az 5. évfolyamtól a 12. évfolyamig. A nevelési cél mellett közöljük a tananyagtartalmat, a megvalósításhoz javasolható tanulói tevékenységeket. Az osztályfőnöki óra jellegéből, nevelési meghatározottságából adódóan a javasolt tematika nem tartalmazhat követelményeket. A könyvtár-pedagógiai témák feldolgozásához főként a már elsajátított könyvtárismeret és műveletek szolgálnak alapul, csak esetenként – a könyvtárhasználat elsajátítására fordítható szűkös órakeretek és az informatika felsőbb évfolyamokról való kiszorulása miatt – javasolunk speciális tananyagtartalmakat (pályaorientációhoz kapcsolódó, szakirányú könyvtárismeretek).

A táblázatokban kifejtett témák értelmezése előtt fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a könyvtárhasználati képzés kezdeteitől az osztályfőnöki foglalkozások meghatározó szerepet töltöttek be a könyvtár megismertetésében, a használatából eredő előnyök bemutatásában, a tanulók használói magatartásának megalapozásában. Ezeknek a hagyományosan vállalt funkcióknak egy része a könyvtárismeret tantárgyiasítása következtében az anyanyelvi képzésbe került (1978-as általános iskolai tantervek), de a középiskolák többségében továbbra is a könyvtári alapismeretek tanításának nélkülözhetetlen terrénuma maradt az osztályfőnöki program.

Ahogy azonban megnövekedtek a könyvtári szolgáltatások igénybevételéhez, az önálló tájékozódáshoz szükséges ismeretek, műveleti követelmények, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy tantárgyi jelleggel kell megoldani a tanulók felkészítését. Ezt tükrözi a Nemzeti alaptanterv és a nyomában készült minta- és helyi tantervek követelményrendszere, és ebben a tantervi szerkezetben az osztályfőnöki nevelés a tanulók iskolai és iskolán kívüli könyvtárhasználatával mint tanulási, önművelési, információhasználati tevékenységüket segítő, olvasási, értékválasztási szokásaikat alakító tényezőkkel foglalkozik. Fontos tehát, hogy a tanulók megismerkedjenek mindazokkal a könyvtári szolgáltatásokkal és egyéb művelődési lehetőségekkel, amelyek tanulási, továbbtanulási esélyeiket növelik, segítséget nyújtanak pályaválasztásukban, állampolgári jogaik érvényesítésében, mindennapi ügyes-bajos dolgaik megoldásában és szabadidős tevékenységeik megválasztásában.

A táblázatokban is megjelenített könyvtári témakörök mellett az osztályfőnöki nevelés tradicionális és újszerű tartalmai különösen alkalmasak a könyvtári feldolgozásra. Például a helytörténeti, helyismereti források felkutatása és feldolgozása, a világ globális problémáinak megértése, a felelős állampolgári léttel összefüggő tájékozódás, a munkavállalással, a társadalmi változásainkkal összefüggő, jelenismeretet igénylő aktuális témák feldolgozása stb. megoldhatatlan a könyvtár tájékoztató eszközei, hagyományos és elektronikus csatornákon hozzáférhető forrásai nélkül. Az ifjúsági és felnőtt szépirodalom értékes alkotásai, az olvasmányélmények közös megbeszélése pedig kitűnő indirekt megközelítést nyújt a személyiség belső rétegeihez közeli témák feldolgozásához, mint család, társas kapcsolatok, önismeret, konfliktuskezelés, etikai problémák, hiszen a szépirodalmi művek erről szólnak.

A kerettantervekben a könyvtárhasználat programja egyrészt a befogadó tárgyakban elkülönített tudástartalomként, másrészt a minden tantárgyban megvalósítandó tantárgyközi nevelési feladatként jelenik meg. Az informatikában és a magyar nyelvben található könyvtári célismeretek és műveletek tantervi követelményei biztosítják a minden tantárgyban közös alapvető tudás fokozatos és biztos megszerzését. Az egyszer elsajátított ismeretek azonban könnyen feledésbe merülnének, ha a különböző tantárgyak nem adnának lehetőséget sokoldalú alkalmazásukra, a tantárgyi jellegnek megfelelő folyamatos kiegészítésükre.

A minden tantárgyban közös alapok és ezek folyamatos szaktárgyi kiegészítése, széles körű alkalmazása egymást feltételezve jelentik a NAT, illetve a kerettantervek könyvtár-pedagógiai koncepciójának megvalósítását.

A NAT könyvtár-pedagógiai követelményeinek valóra váltásához tehát az alapismeretek elsajátításán túl elengedhetetlenül szükség van a tantárgyi könyvtárhasználat megtervezésére, megszervezésére.

Ebből következik, hogy a használói képzés nem egyedül és kizárólagosan a könyvtárostanár feladata; a nevelési követelmény megvalósításáért az egész nevelőtestület felelős. A közös tervező és szervező munkát azonban a könyvtárostanár irányíthatja, koordinálhatja, hiszen ő ennek a szakterületnek a felelős gazdája.

Az alábbiakban közzétett egybeszerkesztett könyvtárhasználati tantervek ilyen módon nemcsak a könyvtárostanár számára jelentenek útmutatást, hanem szaktárgyak képviselői is ehhez a vezérfonalhoz kapcsolódva tudják kialakítani a tantárgyi tartalmakhoz, forrásokhoz, tanulói megismerési módszerekhez igazodó saját könyvtár-pedagógiai elképzeléseiket.

Azt is látnunk kell, hogy a tanulók könyvtárban végzett szaktárgyi tevékenységeiben megjelennek azok az elemek, amelyek az ismeretcentrikus képzéshez, az egyirányú ismeretközvetítéshez képest elmozdulást jelentenek a forrásalapú tanulás, a tanulói tevékenységet központba helyező kreatív, fejlesztő jellegű tanulási formák, módszerek alkalmazása felé.

A könyvtári forrásokkal, eszközökkel megvalósuló ismeretszerzés nagy hozadéka továbbá, hogy teret enged a tantárgyi témák, problémák különböző nézőpontú megközelítésének, a megszerzett ismeretek problémahelyzetben történő alkalmazásainak, az egyes tantárgyak kereteit átlépő témakörök (projektek) feldolgozásának. A könyvtári munkát igénylő tantárgyi témák feldolgozása közben a diákok megismerik az adott szaktárgy intézményes, dokumentális forrásait, és megtanulják az információk összegyűjtésének, szelekciójának, rendszerezésének és bemutatásának technikáit, módszereit.

Mindebből az következik, hogy a könyvtár eszközi felhasználása nemcsak és nem elsősorban a megtanult tantárgyi ismeretek további bővítését, hanem a tudáshoz vezető kreatív, fejlesztő célú módszerek, a szellemi munka technikai elsajátítását szolgálja. Ez a fejlesztő munka olyan tanulói tevékenységtípusok együttesében realizálódik, mint a szaktárgyi tematikus gyűjtőmunka, irodalom-, illetve forrásjegyzék összeállítása megadott témához, kiselőadás tartása vagy írásbeli beszámoló készítése egy-egy komplex, több tantárgyat érintő problémáról, egy-egy neves kutató, író, művész életútjának feldolgozása könyvtári dokumentumok segítségével, sajtófigyelés aktuális társadalmi problémákról stb. Sok esetben akkor is a könyvtár felé mutat a feladat, amikor explicite meg sem említik a tantárgyi kerettantervek a tanulói tevékenységekkel kapcsolatban eszközi használatának szükségességét.

A helyi tanterveknek a kerettantervekhez igazítása során az eddigieknél is szélesebb területen kellene érvényre juttatni a könyvtárhasználat szerepét ahhoz, hogy az alapozó ciklusban megtanított, elsajátított tudás biztos készséggé válhasson, tudatos használói, információkezelői magatartássá fejlődhessen. Ehhez a helyi tantervek felülvizsgálata során érdemes gondosan elemezni a kerettantervek tantárgyi tartalmai mellett az ismeretek műveleti feldolgozásának – a továbbhaladáshoz szükséges – követelményeit is. Ennek alapján ugyanis pontosabban meg lehet tervezni az egyes tantárgyak könyvtárhasználati foglalkozásait, a tanulói tevékenységeket, pedagógiai eljárásokat és feldolgozandó forrásokat.

Mind a könyvtárhasználat tantervezése, mind pedig a nevelési feladat intézményszintű megszervezése gondos együttműködést igényel a könyvtárostanár és más szakos kollégái között. Ebben a közös munkában egyértelműen a könyvtárostanár illetékességébe tartozik a szakterületével összefüggő alapozó foglalkozások megtartása és a használói képzéshez szükséges feltételek megteremtése. De legalább ennyire fontos feladata, hogy az intézmény összpedagógiai tevékenységén belül kezdeményezze, szakmailag támogassa, koordinálja a könyvtár szerteágazó tantárgyi beépülését, és közvetve segítséget nyújtson ennek gyakorlati megvalósításához.

Az ismeretek tanításának megszervezése az alapfokú nevelés-oktatás szakaszaiban egységes elvek alapján oldható meg. A tananyag évfolyamokra bontása biztosíthatja a könyvtárhasználati képzés fokozatosságát, rendszerességét. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindegyik évfolyam azonos jelentőségű a folyamatban. Ezt a tényt figyelembe kell venni a tantervezésben, a pedagógiai munka megszervezésében.

Kiemelt szerepe van a 5–6. évfolyam programjának, amely mintegy összefoglalja, rendszerezi az alsó tagozaton játékos tevékenységek formájában, olykor spontán módon szerzett könyvtárhasználati tapasztalatokat. E két évfolyamon jelennek meg először a könyvtárhasználat főbb ismeretköreinek fogalmai, fogalmi összefüggései. A jelzett időszakban elsajátított és kellő gyakoroltatással rögzült tudás alapozza meg a felsőbb évfolyamok könyvtárhasználati képzésének hatékonyságát.

Középfokon a gimnáziumok és a szakközépiskolák esetében különösen fontos az iskolaváltást követő 9. évfolyam. A különböző iskolákból érkező tanulók könyvtárhasználati felkészültségét ezen az évfolyamon kell közös szintre hozni. A tanév kezdetén célszerű egy diagnosztikus tudásszint-méréssel feltárni a tanulók tényleges felkészültségét, és ennek megfelelően pótolni a hiányosságokat. Jelentős szerepet kap ezen az évfolyamon az ismeretek ismétlő rendszerezése, a középiskolai könyvtár gyakorlatának megfelelő kiegészítése, és további órakeretet igényel az információkeresés és -feldolgozás újabb követelményeinek érvényre juttatása.

A szakközépiskolákban, szakiskolákban a 10. évfolyam szerepét kell még kiemelnünk a folyamattervezésben, ugyanis az alapműveltségi vizsga informatikában megtalálható könyvtárhasználati követelményei megfelelő felkészítés híján teljesíthetetlen feladatot jelentenek a tanulók számára. Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy itt nem egy járulékos ismeretanyag elsajátításáról van szó, hanem olyan eszköztudásról, amely javíthatná ezekben az intézményekben a tanulási alaptevékenység hatékonyságát (esetleg csökkentve ezzel a lemorzsolódás arányait).

A középfokú képzésben a 10. évfolyammal befejeződik a könyvtárhasználat alapjainak tantárgyi részterületként való tanítása, elsajátítása. Ennek következtében a 11–12. évfolyam tantárgyi tanterveiben már nem jelenik meg a könyvtárhasználat önálló, elkülönített tanegység formájában. A könyvtárhasználatra nevelés azonban nem fejeződik be.

• Elsősorban a szaktárgyi tananyag elsajátításában lenne szükség a könyvtárismeret további szakirányú bővítésére és alkalmazási lehetőségeinek megteremtésére. Szükségesnek tartjuk a szaktárgyi forrásismeret elmélyítését és a szellemi munka területén olyan műveleti szintek elérését, ami a tanulókat képessé teszi az érettségi és a felvételi vizsga, valamint a továbbtanulás követelményeinek teljesítésére. (A szellemi munka technikájával kapcsolatos követelmények megtalálhatók a magyar nyelv 11–12. évfolyamán megfogalmazott követelmények között.)
• A tanulók pályaorientációjában, a pályaválasztás, munkavállalás megkönnyítése érdekében kiemelten fontosnak tartjuk az érdeklődésnek, a választott szakiránynak megfelelő tájékozódás könyvtári forrásainak megismerését. A szakmai tájékozódás hagyományos (kézikönyv, szakkönyv, szakfolyóirat) és számítógépen elérhető (CD-ROM, internet) forrásainak, dokumentumainak és tájékoztató eszközeinek (bibliográfiák, katalógusok és egyéb adatbázisok) megismertetésével, illetve használatával a tanulók információkat, tapasztalatokat szerezhetnek választott életpályájukkal, szakterületükkel kapcsolatban, és növelhetik megfelelési esélyeiket. A használói képzésnek itt már túl kell lépnie a az iskolai könyvtár keretein. A választott vagy tanult szakmának megfelelő szakjellegű könyvtárak, információs intézmények (szakkönyvtárak, felsőoktatási intézmények könyvtárai, országos tudományos szakkönyvtárak) közvetett vagy közvetlen megismerésével a tanulók könnyebben el tudják érni a továbbtanuláshoz, a szakma elsajátításához, a megszerzett szakismeretek megújításához nélkülözhetetlen intézményes forrásokat.

Ezt a tanegységet a korábbiakban az informatika keretei között terveztük meg, azonban az informatikai képzés korábbi befejezése miatt az osztályfőnöki programba, a pályaorientációhoz kapcsolódó foglalkozások közé javasoljuk felvételét.

• Hasonlóképpen az osztályfőnöki nevelés kompetenciájába utalható a könyvtár közhasznú tájékozódást segítő szolgáltatásainak bemutatása. A diákok mindennapi ügyes-bajos dolgaival kapcsolatos kérdések, a gyors tájékozódást kívánó tipikus problémahelyzetek megoldásához, a munkaerőpiacon való eligazodáshoz, a munkavállalás jogi és munkaügyi kérdéseiben való tájékozódáshoz meg kell ismertetni velük a könyvtár(ak)ban elérhető dokumentumtípusokat (közlönyök, ifjúsági pályázatfigyelők, versenytájékoztató vállalkozási jogszabályok, felvételi tájékoztatók stb.) és speciális könyvtári szolgáltatásokat (közhasznú tájékoztatás), valamint ezek hozzáférési módját.

A használói képzés alapozását szolgáló – befogadó tárgyakba (informatika, magyar nyelv) illesztett – könyvtárismereti elemek, valamint az osztályfőnöki nevelés programjába szervesen beépíthető témakörök elsajátításához szükséges időkeretek nem haladják meg az évi 8-10 tanítási órát. A tízéves képzési időszakot átfogóan – az alábbi táblázatok szerint – a két szaktárgyban együttesen megjelenő óraszám 60 tanórát jelent (Az általános iskolai képzésben 45, a középfokú képzés első két évfolyamán 15 tanítási óra keretében oldható meg a könyvtárhasználat alapjainak megtanítása, megtanulása.) A javasolt osztályfőnöki foglalkozásokat (21 óra) is számítva 81 tanóra fordítandó az alap- és középfokú képzésben a kerettantervekben található alapozó jellegű könyvtárhasználati követelmények gyakorlati megvalósításához.

Az alapozó fázisban megszerzett könyvtárhasználati tudás azonban csak úgy fejleszthető készségszintre, ha alkalmazásai minden tantárgyba beépülnek, rendszeresen funkciót kapnak a tananyag elsajátítása során.

A tantárgyi kerettantervek többségében megtalálhatók a fejlesztési célok, illetve a megvalósításukhoz szükséges tanulói tevékenységek között a tanulásnak, ismeretelsajátításnak azok az újszerű, hatékony formái, amelyek igénylik az iskola (és egyéb könyvtárak) eszközeinek, különböző információforrásainak rendszeres használatát. Ennek következtében szinte minden szaktárgyban számítani lehet azoknak a könyvtári szakóráknak a megtartására, amelyek a könyvtári alapismeretekre építve, azokhoz szervesen kapcsolódva bevezetik a tanulókat az adott szaktárgy sajátos könyvjellegű és egyéb ismeretforrásainak használatába, és könyvtári segítséggel megoldható tantárgyi feladatokkal ösztönöznek az önálló ismeretszerzés munkaformáinak, módszereinek elsajátítására. A befogadó tárgyakban megkezdett könyvtárhasználati képzés tehát a különböző szaktárgyakban folytatódik, teljesedik ki.

A könyvtárra épülő szaktárgyi órák számát nehéz lenne pontosan meghatározni. A kerettantervi követelmények alapján csak óvatos becslésekre vállalkozhatunk. Tantárgyanként és évente átlagosan 2-3 tanítási óra megtartása látszik minimálisan szükségesnek ahhoz, hogy a tantárgyi általános fejlesztési követelmények között szereplő könyvtári tájékozódás önálló információszerzés, -feldolgozás képességének fejlesztése valóban hatékony pedagógiai gyakorlattá válhasson. Lényeges követelmény, hogy a könyvtár igénybevétele rendszeres, folyamatos elvárás legyen a tanulók tantárgyi munkájának megszervezésében, és szerepeljen az elvégzett feladatok értékelési szempontjai között is.

Számításaink szerint a teljes képzési időt tekintve hozzávetőlegesen 140-150 olyan szaktárgyi óra prognosztizálható a kerettantervek alapján, amelyek könyvtári eszközök vagy legalább könyvtári források tanórai felhasználását igénylik. Nem szabad arra gondolni, hogy ez a követelmény a tanulói/nevelői terhek növelését jelenti, szándéka szerint egy olyan fejlesztő programról van szó, amely megalapozza, hatékonyabbá teszi a tanulók önművelési, tájékozódó, tanulási tevékenységét. Itt ugyanis nem elsősorban a tantárgyi ismeretanyag bővítéséről, kiegészítéséről, hanem a tanulói aktivitást kívánó, forrásalapú tanulás hatékony munkamódszereinek elsajátításáról van szó.

A fentieket figyelembe véve a következőképpen alakult az egyes évfolyamokon szükséges óraszám.

Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljainak megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy (számítástechnika és könyvtárhasználat) és az iskolai élet egészét átható informatikai (könyvtárhasználatra) nevelés biztosíthatja.

Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása a cél. A könyvtár “forrásközpontként” való felhasználásával meg kell alapoznia az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat.

Az informatika rohamos fejlődése a társadalmat átalakítja, ezért cél, hogy a tanulók az új körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai szabályait is.

• Az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával szerezzen tapasztalatokat a könyvtárban végezhető tevékenységekről. Tudja azonosítani a könyvtár tereit és állományrészeit. Ismerje meg a könyvtár használatának módját és a könyvtárban való viselkedés szabályait.
• Ismerje a főbb dokumentumfajták jellemzőit, és tudjon információkat keresni az életkorának megfelelő anyagokból.
• Legyen képes használni az életkorának megfelelő segédkönyveket.
• Megadott forrásból tudjon tényeket, adatokat kiemelni. Legyen képes gyermekkönyvek és -folyóiratok szerkezetében eligazodni, a kiválasztott szövegrészek tartalmáról beszámolni. Tudja a felhasznált dokumentum főbb adatait megnevezni.
• Tapasztalatain keresztül ismerje fel a könyvtár szerepét a tanulásban és a szabadidős tevékenységekben. Ismerje meg a lakóhelyi gyermekkönyvtárat, és használata során tudja alkalmazni az iskolai könyvtárban szerzett tapasztalatait.

• Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit.
• A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk folyamatosan változó ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában.
• Ismerje a kézikönyvtár szerepét a tájékozódásban. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban.
• Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni.
• Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

A középfokú nevelésben-oktatásban az informatika oktatásának alapvető célja az 1–8. évfolyam céljaihoz hasonlóan az, hogy felkészítse a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertesse velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy (számítástechnika és könyvtárhasználat) és az iskolai élet egészét átható informatikai (könyvtárhasználatra) nevelés biztosíthatja.

• A tanulók felkészítése az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére.
• A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával.
• A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése.
• Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása.
• A könyvtárhasználati tudás eszköz jellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és -feldolgozásba.
• A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása.
• A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni képes, azokat szükség szerint változtatni és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.

• A tanuló ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása.
• Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével. Tanulmányaihoz és érdeklődése szerint tudja szelektálni és alkotó módon felhasználni a különböző információs forrásokat.
• Az iskolai és mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a megoldást jelentő könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, a könyvtár katalógusok, hagyományos, elektronikus és hálózaton elérhető, bibliográfiai, illetve egyéb adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belőlük.
• Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő könyvtártípust, tájékoztató eszközt, dokumentumtípust kiválasztani. Tudja alkalmazni a szelektív anyaggyűjtés teljes műveletsorát, és eredményéről tudjon forrásjegyzéket készíteni. Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemezése és rendszerezése alapján önállóan megválasztott közlésformában. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek.
• Értse meg a különböző könyvtártípusoknak az önművelésben, a felsőfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban betöltött szerepét és tudja igénybe venni szolgáltatásaikat. Ismerje a korszerű technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját. Legyen felkészült arra, hogy a könyvtári rendszerben és a számítógépes világhálózaton hozzáférhető információs forrásokat szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja használni.

• A tanuló igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni főbb szolgáltatásait. Igényelje az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtári viselkedés normáit.
• Tudjon különbséget tenni az alapvető dokumentumtípusok között, és belőlük információt meríteni.
• Megadott forrásból tudjon információt meríteni.
• Tudja feladatát értelmezni, a problémahelyzetben információs szükségleteit megfogalmazni a könyvtári kereséshez. Ismerje és használja az iskolai könyvtár hagyományos és számítógépes katalógusait, adatbázisait.
• Tudja a kézikönyvtár alapvető könyvtípusait (szótár, lexikon, enciklopédia, adattár, atlasz stb.) használni.
• Legyen képes mindennapi problémái megoldásához a könyvtár közhasznú tájékozódási forrásaiban tájékozódni.
• Az iskolai könyvtár használatán túl szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közművelődési könyvtárban.
• Szerezzen tapasztalatokat arról is, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

• Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni főbb szolgáltatásait. Igényelje az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait és kövesse a könyvtári viselkedés normáit.
• Tudjon különbséget tenni az alapvető dokumentumtípusok között, és belőlük információt meríteni.
• Megadott forrásból tudjon információt meríteni.
• Tudjon egyszerű szerkezetű szótárat, lexikont használni.
• Problémái megoldásához legyen képes megfogalmazni információs szükségleteit. Tudja, hogy a könyvtárban segítséget kérhet hiányzó ismeretei megszerzéséhez.
• Szerezzen tapasztalatokat az iskolai könyvtár hagyományos és számítógépes adatbázisainak használatában.
• Tudja, hogy mindennapi problémái megoldásához a könyvtár közhasznú tájékozódási forrásaiban tájékozódhat.
• Az iskolai könyvtár használatán túl ismerje meg a lakóhelyi közművelődési könyvtárat.
• Szerezzen tapasztalatokat arról is, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.

A könyvtárhasználati képzést befogadó területek (informatika, magyar nyelv, osztályfőnöki nevelés) könyvtárismereti és műveleti követelményei által meghatározott használói tudást minden tantárgy felhasználhatja, és szükségletei szerint továbbfejlesztheti. A könyvtár ugyanis bármely ismeretterület, tantárgy keretében felmerülő probléma megoldásához eszközt, módszert kínál, segítve ezzel a tanulók tanulási, kommunikációs képességeinek fejlesztését, önművelési szokásaik kialakítását. Azt is látnunk kell, hogy a könyvtárra alapozott ismeretszerzés nemcsak a tantárgyak belső összefüggéseinek feltárására ad lehetőséget, hanem elősegíti a különböző tantárgyak kapcsolatának bemutatását is. A könyvtár állománya a tudományok egészét, teljességét testesíti meg, ezzel teret enged a tantárgyak közötti szabad asszociációknak, hozzájárul a tanulók egységes világképének kialakításához.

A könyvtárhasználat megtervezéséhez minden tantárgy keretében át kell gondolni a könyvtári ismeretelsajátításra legalkalmasabb témaköröket, pedagógiai módszereket, tanulói tevékenységeket. Mindenekelőtt az adott tantárgy főbb könyvtári ismerethordozóit, eszközeit kell megismertetni a tanulókkal, majd ezek felhasználásához a tanulói aktivitásnak teret engedő, valamint a tananyag jellegének megfelelő feladatokat rendelni. A könyvtári munkával kapcsolatban mindig várjuk el a tanulótól, hogy felhasznált forrásait pontosan azonosítsa, legfontosabb adataikat rögzítse (szerző, cím, kiadás helye, kiadó neve, kiadás éve).

A könyvtár tantárgyközi felhasználásához az alábbiakban olyan feladattípusokat, tevékenységformákat szeretnénk javasolni, amelyek a könyvtári alaptudásra építve eredményesen alkalmazhatóak a szaktárgyi ismeretszerzésben. Ezek a feladatok példaként állnak itt, analógiájukra vagy más szempont szerint a tantárgy szükségletei szerint változtathatók.

Az egyes évfolyamokon csak a tantervek által előírt új ismereteket, követelményeket jeleztük. A nevelési feladat jellegéből adódóan azonban minden évfolyamon támaszkodhatunk az előző évfolyamokon tanultakra, és a korosztálynak megfelelő szinten alkalmazhatjuk a korábban leírt ismereteket, tevékenységeket, feladattípusokat.

Nem bontottuk évfolyamokra az alapfokú képzés kezdő ciklusát, mert ebben a szakaszban még nem kezdődik el a könyvtárhasználati tananyag logikailag rendszerezett fogalmi elsajátítása. Ebben az időszakban a könyvtár globális megismerése a cél, a könyvtári ismeretek tapasztalati, élményszerzésen alapuló elsajátítása jellemző. Mind az anyanyelvi képzésben, mind a többi ismeretterületen (környezetismeret, matematika, rajz és vizuális kultúra stb.) nagy szerepe van a játéknak, szerepjátéknak, a mesének, az érzelmi megközelítésnek, a vizuális és verbális kommunikáció összekapcsolásának, az irodalmi élmények cselekvéses megjelenítésének. Ennek alapján tervezhetők meg a tanulók életkorához igazodó konkrét könyvtári tevékenységek és a megvalósításukhoz szükséges ismeretforrások. Ebben az időszakban a legfontosabb a könyvtár, a könyvtárban végezhető tevékenységek megszerettetése, az elvárható viselkedési normák, használati szabályok elfogadtatása.

• A könyvtár tereinek és főbb állományrészeinek azonosítása, mesekönyvek, gyermekkönyvek keresése szerző és cím szerint.
• A főbb dokumentumfajták (könyv, folyóirat, újság, audiovizuális ismerethordozók) megkülönböztetése főbb jellemzői alapján.
• Az életkornak megfelelő segédkönyvek használata.
• Gyermekkönyvek témájának és főbb adatainak megállapítása formai és tartalmi elemeik (címlap, tartalomjegyzék, illusztrációk) alapján.
• A gyermekkönyvek tartalom szerinti csoportosítása (szépirodalom, ismeretterjesztő irodalom).

• Egyszerűbb feladatok megoldása szótárakkal (ismeretlen kifejezések magyarázata, magyar szavak helyesírása).
• Témákhoz, személyekhez kapcsolódó anyagok keresése a korosztály számára készült lexikonok, enciklopédiák felhasználásával; a megtalált szövegrészletekről (szócikk, fejezet) rövid beszámoló készítése.
• Bármely témában ismeretterjesztő gyermekkönyvek és gyermekfolyóiratok rövidebb szövegeiből tények, adatok kiemelése, lényegi tartalmuk ismertetése.
• Anyaggyűjtés – tanítói segítséggel – különböző ismeret-forrásokból tantárgyi témákban (népi hagyományok, évszakok, alkotói életutak, nemzeti és családi ünnepek stb.).
• Élményt jelentő olvasmányról beszámoló, könyvajánlás készítése.

• Eligazodás a könyvtár raktári rendjében (szép-, illetve szakirodalom).
• Különböző dokumentumtípusok ismerete és használata (könyv, időszaki kiadvány: sajtótermékek, évkönyv, audiovizuális ismerethordozók).
• Segédkönyvek használata (szótár, lexikon, enciklopédia).

• Tevékenységek könyvekkel bármely tantárgyban

• könyvek keresése (adott témáról szóló könyvek felsorolása);
• könyvismertetés (egy könyv tartalomjegyzéke és átlapozás alapján);
• beszámoló (a könyvben található rövidebb rész tartalmának ismertetése).

• Segédkönyvhasználat

• ismeretlen szavak kifejezések keresése (Magyar értelmező kéziszótár, Idegen szavak és kifejezések szótára).
• fogalommeghatározás (lexikonok felhasználásával);
• személyekhez kapcsolódó adatok keresése (általános lexikon, ki kicsoda?, életrajzi lexikon stb.).

• A betűrendes leíró katalógus használata.
• A sajtótermékek (napilap, hetilap, folyóirat) ismerete.

• Adott szerző műveinek kigyűjtése a katalógusból, megkeresése a könyvtárban.
• Adott szerzőről szóló mű keresése a katalógusban és a könyvtárban.
• Annak megállapítása, hogy különböző tantárgyak témáiról milyen sorozatok szólnak.
• Tanult témákhoz friss információ keresése ismeretterjesztő folyóiratokban.
• Aktuális témák figyelése a napilapokban és a tömegkommunikációs műsorokban. (Például az időjárás változásainak figyelése egy adott időszakban a napilapok, tömegkommunikációs eszközök meteorológiai jelentése és természetes megfigyelés alapján).
• Tantárgyhoz kapcsolódó folyóiratcikk vagy könyvrészlet közös feldolgozása (olvasás, lényegkiemelés, vázlat készítése).
• Tantárgyi témákhoz kapcsolódó tájékozódás a korosztálynak készült szakirányú segédkönyvekben, ismeretterjesztő könyvekben.

• A kézikönyvtár dokumentumainak ismerete és használata.
• Egyszerűbb tantárgyi témák feldolgozása egy-két nyomtatott forrás felhasználásával.

• Tájékozódás arról, hogy a kézikönyvtárban milyen segédkönyvek találhatók egy-egy tantárgyhoz (pl. a történelemhez: általános lexikon, életrajzi lexikon, történelmi fogalomtár, kronológia, történelmi atlasz stb.).
• Különböző tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretterjesztő szöveg önálló feldolgozása segédkönyvekkel (ismeretterjesztő könyv vagy folyóirat szövegrészletei).
• Feladat önálló megoldása a könyvtárban (a téma pontos megfogalmazása, problémafelvetés forrásválasztás segítséggel, a megfelelő szövegrész feldolgozása, jegyzetelés, beszámoló a jegyzet alapján, írásban vagy szóban).

• Ismeri és segítséggel használni tudja a tárgyi katalógusok ismerete és használata.
• Feladatok önálló megoldása több forrás felhasználásával.

• Forrásgyűjtés különböző tantárgyak témáihoz a könyvtár tárgyi katalógusából, irodalomjegyzék készítése.
• A jegyzéken szereplő művek megkeresése a polcon.
• Az adott szinten leginkább használható művek kiválasztása, bemutatása.
• Anyaggyűjtés a kiválasztott művekből (jegyzetelés, cédulázás).
• A gyűjtött anyag rendszerezése, vázlatkészítés.
• Önálló beszámoló írásban vagy szóban (a feladatsor többlépcsős, alkalmas a differenciálásra).

• Az iskola könyvtárának ismerete, eligazodás a közművelődési könyvtárban.
• A különféle dokumentumtípusok (könyv, napilap, hetilap, folyóirat elektronikus dokumentumok) használata.
• Tájékozódás a könyvtár katalógusaiban, számítógépes adatbázisaiban és a hálózaton.
• Különböző témák önálló feldolgozása nyomtatott (könyv, időszaki kiadványok), audiovizuális (hangkazetta, hanglemez, CD-lemez, videokazetta, és digitális források (CD-ROM, multimédia CD, Internet dokumentum stb.) segítségével.

• Ajánló irodalomjegyzék (bibliográfia) készítése különböző tananyagrészek feldolgozásához.
• Témafigyelés a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb forrásaiban (rádió, televízió), valamint az interneten.
• Új tananyagrészek feldolgozása a könyvtárban a tantárgy irodalmának (segédkönyvek, kézikönyvek, ismeretközlő művek, folyóiratok, audiovizuális és digitális ismeret-hordozók) felhasználásával csoportmunkában.
• A tananyag bizonyos részeinek önálló feldolgozása könyvtári források felhasználásával írásbeli beszámoló, házidolgozat készítése, kiselőadás megtartása.

A tanár feladata

• A feldolgozandó tananyagrész kiválasztása (olyan téma, amelyhez elég irodalom, illetve forrás áll rendelkezésre, és amelyhez a tanuló rendelkezik előismeretekkel.
• A feladat egyértelmű kijelölése.
• Útmutatások a probléma megoldásának menetéhez.
• Az elvégzett feladat értékelése.

• A téma fogalmainak pontos meghatározása (tájékozódás a segédkönyvekben).
• A probléma pontos megfogalmazása (egyértelmű keresőkérdés és szempontok).
• Tájékozódás a könyvtárban (katalógusokban, számítógépes adatbázisokban).
• A megfelelő források kiválasztása.
• Információgyűjtés (jegyzetelés, cédulázás).
• Rendszerezés, vázlatkészítés.
• A témáról szóló önálló beszámoló elkészítése (idézetek, hivatkozások szabályos alkalmazása.
• Jegyzék készítése a felhasznált irodalomról.

A 9. évfolyamon a könyvtárhasználati tantervek követelményei értelmében a tanulók használni tudják a dokumentumokat és a könyvtárat. Erre a tudásra minden tantárgy tanításánál számíthatunk. Bízvást adhatunk tanítványainknak olyan önálló feladatot, amely a könyvtárhasználat területén szerzett tudásukra épül. A könyvtárhasználatra épülő módszerek természetes lehetőséget kínálnak a tanulói aktivitásra, az oktatás differenciált megszervezésére, mivel több egymásra épülő, különböző nehézségi szintet jelentő feladatelemből állnak. Ha a tanulók különböző forrásokkal dolgoznak, figyelmüket fel kell hívnunk arra, hogy a bennük lévő információkat fogadják kritikával, igyekezzenek meggyőződni hitelességéről.

A 8. évfolyamig megszerzett használói tudás, amire a különböző tantárgyak és modulok építkezhetnek saját könyvtár-pedagógiai tevékenységük megtervezése során a következők:

• a könyvtárról mint szervezeti egységről megszerzett tudása segítségével eligazodik a könyvtár raktári rendjében és élni tud legfontosabb szolgáltatásaival;
• ismeri és használni tudja az alapvető dokumentumtípusokat (könyvek, időszaki kiadványok, audiovizuális és elektronikus információhordozók);
• ismeri a kézikönyvtár könyvtípusainak (lexikon, szótár, enciklopédia, fogalomtár, statisztika, határozó, kronológia, atlasz stb.) szerkezeti, használati jellemzőit és információt tud meríteni belőlük;
• feladataihoz – a téma és a probléma jellege szerint – forrásokat tud keresni a könyvtár katalógusaiban;
• rendelkezik az alapvető anyaggyűjtési és feldolgozási technikákkal, vagyis az életkorának megfelelő szinten képes önálló ismeretszerzésre, és a szerzett ismeretek felhasználására.