1. Melyik szám a legkisebb az alábbi tízes, kettes és tizenhatos számrendszerben ábrázolt számok közül? (3 pont)

1. 176₁₀
2. 10101111₂
3. AE₁₆
4. 10110000₂

2. Melyik szót kódolja a 76 65 78 számhármas az ASCII kódtábla szerint? (2 pont)

1. MAN
2. LAN
3. WAN
4. egyiket sem

3. Legkevesebb hány bájton tárolható egy 16 színű 80x80-as bitkép? (3 pont)

1. 400
2. 800
3. 640
4. 6400

4. Melyik fájltípus nem tárol mozgóképet? (2 pont)

1. AVI
2. MOV
3. GIF
4. JPG

5. Melyik vírusfajta terjedhet az Interneten keresztül? (2 pont)

1. trójai vírus
2. EXE vírus
3. makróvírus
4. mindegyik

6. A szoftverek melyik csoportjába sorolható a Microsoft Excel táblázatkezelő? (2 pont)

1. operációs rendszer
2. fejlesztői környezet
3. általános célú alkalmazói program
4. egyedi célú alkalmazói program

7. Melyik PC illesztő képes a legnagyobb adatátvitelre az alábbiak közül? (2 pont)

1. hálózati csatoló
2. SVGA kártya
3. merevlemez és floppy vezérlő
4. soros- és párhuzamos port vezérlő

8. Melyik nem mértékegység az alábbiak közül ? (2 pont)

1. DPI
2. ISDN
3. BAUD
4. GB

9. Melyik eszköz végez analóg-digitális átalakítást az alábbiak közül? (2 pont)

1. lapolvasó
2. modem
3. hangkártya
4. mindegyik

10. Melyik periféria nyomtat egy teljes lapot egy menetben? (3 pont)

1. mátrixnyomtató
2. tintasugaras nyomtató
3. lézernyomtató
4. mindegyik

Számítógépes hálózatok

11. Melyik hálózati eszköz lát el jelerősítő feladatot? (3 pont)

1. REPEATER
2. HUB
3. hálózati kártya
4. mindegyik

13. Az OSI modell mely rétegének feladata az útválasztás? (2 pont)

1. adatkapcsolati réteg
2. szállítási réteg
3. hálózati réteg
4. viszonyréteg

14. Melyik protokollt használja a levelező kliens, amikor a levelező szervertől lekéri a leveleket? (2 pont)

1. IP
2. POP3
3. HTTP
4. SMTP

15. Melyik topológiájú hálózat kiépítéséhez szükséges a legtöbb kábel? (3 pont)

1. sín
2. gyűrű
3. csillag
4. a gépek számától és elrendezésétől függ

16. Melyik szerver képes az Internet neveket IP címekre cserélni? (2 pont)

1. DHCP
2. DNS
3. PROXY
4. mindhárom

Szövegszerkesztés

17. Melyik fogalom nem a szöveg formázásához kapcsolódik? (2 pont)

1. stílus
2. betűtípus
3. automatikus javítás
4. automatikus formázás

18. Hogyan növelhetjük két bekezdés között a távolságot? (2 pont)

1. az első bekezdés utáni térközt változtatva
2. a második bekezdés előtti térközt változtatva
3. mindkét bekezdés sortávolságának növelésével
4. mindegyik módszer megfelelő

20. Hol helyezkedik el a lábjegyzet? (3 pont)

1. az oldal alján
2. a lábrészben
3. a törzsszöveg utolsó sora után
4. a szakasz utolsó sora után

21. Melyik beállítás azonos egy bekezdés minden betűjénél? (3 pont)

1. a betűméret
2. a betűk közötti távolság
3. a betűk a sor alapvonalától való távolsága
4. egyik sem

22. Melyik szövegrészletben alkalmaznál nem törhető szóközt? (2 pont)

1. több mint húsz éve
2. Petőfi Sándor versei
3. 3 kg lisztet
4. a p értéke közelítőleg 3,1415926

Táblázatkezelés

23. Melyik képlet állítja a C3-as cella tartalmát a vele szomszédos mezők értékének átlagára? (2 pont)

1. =ÁTLAG(C2:C4+B3:D3)
2. =(C2+C4+B3+D3)/4
3. =(B2+D2+B4+D4)/4
4. =ÁTLAG(B2:D4)

24. Egy táblázat B5:C9 tartományában rendre az 1,2,3,… számokat helyezzük el. Milyen értéket ad az =ÁTLAG(B5:C9) képlet? (3 pont)

1. 5
2. 5,5
3. 6
4. egyik sem

25. Melyik diagramtípus a legmegfelelőbb egy termék eladási darabszáma változásának havonkénti szemléltetésére? (2 pont)

1. kör
2. torta
3. oszlop
4. sáv

26. Melyik állítás igaz a táblázatkezelőkben az alábbiak közül? (3 pont)

1. az egymás alatt lévő cellák azonos szélességűek
2. az egymás alatt lévő cellák azonos magasságúak
3. az egymás alatt lévő cellák azonos igazításúak
4. az egymás alatt lévő cellák azonos számformátumúak

27. Mikor hivatkozhat egy képlet az őt tartalmazó cellára? (3 pont)

1. soha, mert az szintaktikai hiba
2. soha, mert az körkörös hivatkozás hiba
3. akkor, ha a képletek automatikus kiértékelését kikapcsoljuk
4. bármikor, a körkörös hivatkozást a táblázatkezelő feloldja

1. Végezze el az alábbi adatkezelő műveleteket!

1. Formázza meg a kapott mágneslemezt! (1 pont)
2. Ellenőrizze a formázás után a lemez kapacitását! Amennyiben a lemezen hibás szektorok vannak, kérjen másikat! (1 pont)
3. A lemez kötetcímkéjének az INFO2002 szöveget adja! (1 pont)
4. Hozzon létre a lemez gyökérkönyvtárában NÉV.TXT néven egy ASCII szöveges állományt (1 pont), melynek soraiban rendre a következő szöveget helyezze el: (1 pont)

NÉV: <a neve>

OSZTÁLY: <az osztálya>

MUNKAHELY: <a gép száma, ahol dolgozik>

5. Hozza létre a lemezen a következő könyvtárszerkezetet! (2 pont)

 

 

 

 

 

 

 

 

6. Csatolja M: meghajtóként a \\SZERVER\DIAK\KOZOS\ERETT hálózati útvonalat! (2 pont) Itt a későbbi munkához szükséges dokumentumokat tudja majd elérni.

A 80-as évek eleje óta két programozási kultúra létezik: az amatőr és a professzionális programozás. Köztük a határ nem éles, a megkülönböztetés nem minőségi alapon történik. Az összehasonlításhoz vizsgáljuk meg a következő táblázatot:

A programok elkészítése többlépcsős folyamat, melynek lépéseit az amatőr programok készítésekor is ajánlatos betartani. Nagyméretű programok elkészítése pedig nem is képzelhető el másképp. A programkészítés menete a következő részekre bontható:

2. A feladat pontos megfogalmazása, specifikáció készítése.
3. A feladat megoldásának terve, az algoritmus elkészítése.
4. A választott programozási nyelven való kódolás, azaz a program megírása.
5. Az elkészült program tesztelése, hibakeresés és javítás.
6. A program minőségének vizsgálata, hatékonyabbra írás.
7. Felhasználói és fejlesztői dokumentáció készítése.

A programkészítési elvek közül is kiemelkedően fontosak a stratégiai elvek. Elsőként mindenki a frontális feladatmegoldást ismeri meg, hiszen a kisebb feladatot egyszerre, egészében kívánja megoldani. Nem részletezi, nem bontogatja, nem gondolja át, hanem egyenesen arcvonalon támad. Ez a módszer kis programoknál még eredménnyel járhat, de ahogy egyre nagyobb és bonyolultabbakkal próbálkozunk, csődöt mond.

Ha nagy rutinnal rendelkezünk, akkor érdekes, de igen veszélyes megoldási módszer, az alulról fölfelé haladás: a meglévő elemekből próbálunk összeilleszteni egy újabb elemet, amire valószínűleg szükségünk lesz, és ezt addig folytatjuk, amíg nincs kész a feladatot megoldó végső elem. Ez nagyjából azt jelenti, hogy nem a feladatra, hanem a rész elemekre koncentrálunk, s a feladat egésze csak az utolsó lépésben kerül teljesen előtérbe. Csak akkor ajánlott, ha pontosan előrelátható, hogy milyen részprogramokra lesz szükségünk.

Az előző megfordítottja a felülről lefelé haladás, amely több esélyt ad az átgondolásra, hiszen a feladat, és nem a kész elemek oldaláról közelíti meg a megoldást. Módszere az, hogy addig bontja a feladatokat további részfeladatokra, amíg mindegyik elemi tevékenység nem lesz. Ez a lépésenkénti finomítás elve. Itt persze nem a programot, hanem az algoritmust bontogatjuk, csak annak logikájával, szerkezetével foglalkozunk. Hogy miképpen valósíthatóak meg ezek egy adott programozási nyelven, azzal most nem törődünk, a nyelv megválasztása úgyis egy későbbi döntés eredménye. Az így kifejlesztett algoritmus nyelvfüggetlen lesz, önmagában is értékes, hiszen hordozható megoldása a kitűzött feladatnak.

A programkészítési elvek természetesen nem elméleti találmányok: a mindennapi programozói munka során kialakult tapasztalatok. A programozás “hőskorában” természetesen a látszólag gyors sikert és eredményt hozó elvek alapján készültek programok, de be kellett látni, hogy a programok méretének és bonyolultságának növekedésével a korábban alkalmazott módszerekkel elképzelhetetlen működőképes, átlátható és fejleszthető szoftvert létrehozni.

1. Nyissa meg a fenti dokumentum formázatlan változatát az M: meghajtóról! (1 pont) Szerkesztés és formázás után a kész dokumentumot az A:\SZÖVEGEK könyvtárba mentse PROGRAM.DOC néven! (2 pont)
2. Szúrja be a formázatlan szövegbe az abban nem szereplő táblázatot! (2 pont) Gépelje a megfelelő szövegeket a táblázat celláiba! (5 pont)
3. Hozzon létre egy Címek stílust (1 pont), és formázza azzal a szöveg fejezetcímeit (2 pont) a következők szerint:

1. Arial CE betűtípus, 12 pontos betűméret, félkövér betűstílus (3 pont)
2. a bekezdés előtt 18, utána 6 pont térköz. (3 pont)

4. Hozzon létre egy Szöveg stílust (1 pont), és formázza azzal a dokumentum törzsszövegét (2 pont) – a címek és a táblázat nélküli szövegrészt – a következők szerint:

1. 11 pontos betűméret (1 pont)
2. a bekezdés sorkizárt igazítású, előtte 0,6 cm térköz, az első sor függő behúzása 0,7 cm, másfélszeres sortávolság. (4 pont)

5. A táblázatot formázza a mintának megfelelően, figyeljen a szegélyekre és a mintázatra; a cellák és a táblázat igazítására, valamint a dőlt betűs kiemelésekre! (4 pont)
6. A “programkészítés folyamatának” lépéseinél alkalmazzon sorszámozást, valamint félkövér betűstílussal emelje ki a kulcsszavakat! (2 pont)
7. A keretezett bekezdést az alábbiak szerint formázza:

1. Bookman Old Style betűtípus, dőlt betűstílus, 10 pontos betűméret (3 pont)
2. a bekezdés középre igazított, előtte és utána 6 pontos térköz, mindkét oldalon 1-1 cm-es behúzás, körülötte dupla szegélyvonal. (4 pont)

8. A “Programkészítési elvek” fejezetet ellenőrizze helyesírás és nyelvhelyesség szempontjából, javítsa ki a talált hibákat! (4 pont) A szövegrészben a minta szerinti kiemeléseket alkalmazza! (3 pont)
9. Illessze be az utolsó bekezdéshez a mintában látható képet az eredetihez képest fele akkora méretben, a szöveggel a látható módon körbefuttatva, a jobboldali margóhoz igazítva! (4 pont)
10. Adjon meg lábrészt, amelyben középen az oldalszámozás található, a következő formában: – 2. oldal – (3 pont)
11. Ne felejtse el az a) részben foglaltak szerint lemezre menteni a kész dokumentumot!

2. Készítse el a következő táblázatokat, végezze el a szükséges számításokat, hozzon létre diagramot!

1. Nyisson egy üres munkafüzetet! Szerkesztés és formázás után a kész dokumentumot az A:\TÁBLÁZATOK könyvtárba mentse ÉLELEM.DOC néven! (2 pont)
2. Nevezze el az első munkalapot “Fogyasztói árak” néven! (1 pont)
3. Gépelje be a fenti táblázat adatait! (4 pont)
4. Formázza a táblázatot a mintának megfelelően:

1. alkalmazzon különböző betűformátumokat és betűstílusokat (3 pont), a számok esetében megfelelő számformátumot (1 pont)
2. állítsa be az oszlopok szélességét, az árakat tartalmazó oszlopok szélességét vegye azonos értékre (2 pont), a címet igazítsa a táblázat egésze fölötti rész közepére (2 pont)
3. végezze el a cellák igazítását (3 pont) és adjon meg szegélyvonalakat! (3 pont)

6. Másolja le az előző táblázatot, és alakítsa át a minta szerint! (4 pont) Az előző évhez mért növekedési értéket képlettel számítsa ki, és adjon meg százalékos számformátumot! (6 pont)
7. Nevezze el a második munkalapot “Kovács család” néven! (1 pont)
8. Az előző táblázatokból kiindulva hozza létre a fenti táblázatot a második munkalapon! (4 pont)
9. A fogyasztás és az egységárak alapján számítsa ki az egyes termékekre fordított összegeket, illetve végezzen oszloponként összesítést, majd azok alapján adja meg a növekedés mértékét! (8 pont)
10. Helyezze el a második munkalapon a fenti diagramot! (2 pont)
11. A diagram “A Kovács család heti élelmiszer fogyasztása” táblázat 2001. júniusi adatai alapján készítse el! (2 pont)
12. Formázza a diagramot a következők szerint:

1. típusa kördiagram legyen (1 pont)
2. adjon meg diagramcímet és jelmagyarázatot (2 pont)
3. vezetővonalak segítségével jelenítse meg a körcikkek százalékos értékét (1 pont) Ne felejtse el munkáját az a) részben foglaltak szerint menteni.

1. Tömörítse – könyvtárszerkezettel együtt – az A: lemez tartalmát a MINDEN.ZIP állományba, és másolja azt az A:\MENTÉS könyvtárba! (4 pont)