informatika

Mindennapi gyakorlatunkban megnövekedett az információ társadalmi szerepe, és felértékelõdött az informálódás képessége. Az egyén érdeke, hogy idõben hozzájusson a munkájához, az életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelõen feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelõ információszerzési, -feldolgozási és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait (információk átvétele, bizalmas kezelése stb.).

E gyorsan változó, fejlõdõ területen nagyfokú az ismeretek elavulása is, ezért különösen fontos, hogy a tanulónak igénye legyen informatikai ismereteinek folyamatos megújítására.

A felkészítés fõ területei:

a számítógépes ismeretek,

a könyvtári informatika,

az információkezelés technikai oldala (az információszerzés, -feldolgozás, -tárolás és -továbbítás fizikai megvalósításai lásd a Technika fejezetben),

a tömegkommunikáció (lásd a Mûvészetek Mozgóképkultúra és médiaismeret címû fejezetében).

Az utóbbi évtizedekben zajló információs forradalom sokrétûen hat mindennapjainkra. Az elektronikus adatkezelõ eszközök fejlõdésének és elterjedésének hatására kibõvült az ember módszer- és eszköztára, a megoldható problémák köre. Az új eszközök közül sokoldalúságával és hozzáférhetõségével kiemelkedik a számítógép, mely önmagában is, de fõleg számítógépes hálózatra kapcsolva újszerû problémamegoldási lehetõségeket biztosít. E tudás jelentõs része napjainkra az alapmûveltség részének tekinthetõ. Az idevágó ismereteket foglalja össze a számítástechnika.

A korszerû iskolarendszerben az iskolai könyvtár forrásközponttá válik. Gyûjteménye széleskörûen tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény oktatásában hasznosít, befogadva, felhasználva a különféle rögzítési, tárolási és keresô technikákat. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulónak el kell sajátítania. Ezt a mûveltségkört nevezzük könyvtári informatikának.

számítástechnika

Általános fejlesztési követelmények

1-6. évfolyam

7-10. évfolyam

1. Sajátítsa el a tanuló a számítógép-kezelés alapjait.

a) Ismerkedés a számítógépes környezettel.

b) Képesség a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására.

A) Érezze magát otthon számítástechnikai környezetben.

B) Tudja kezelni a számítógépet és perifériáit felhasználói szinten.

c) Tudja, hogy az átlagos hétköznapi tárgyaknál nagyobb értékkel dolgozik, ezért fegyelmezetten kell viselkednie; a használati utasításokat pontosan kell követnie.

d) Tartsa be a balesetmegelõzés szabályait.

C) Ismerje a számítógép könyvtárstruktúráját. Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a legfontosabb segédprogramok szolgáltatásait.

D) Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait.

 

2. Tudjon információt különféle formákban kifejezni; legyen képes a különbözõ formákban megjelenített információt felismerni.

a) Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel.

A) A különféle formák jellemzõ alkalmazási lehetõségeinek használata.

 

3. Szerezzen tapasztalatokat a hagyományos és az új technológiákon alapuló informatikai eszközök és információhordozók használatában.

a) Tudjon információt szerezni könyvtárból, számítógépes programokból.

A) Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait; megszerzett információit legyen képes értékelni és használni.

 

B) Alkalmazzon olyan számítógépes módszereket, amelyek segítik az információ szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát.

 

C) Ismerje az adatbázisokból, számítógépes hálózatból való információszerzés lehetõségét, módját.

4. Legyen képes a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítására, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükrözõ esztétikus külalak kialakítása.

a) Ismerje a legalapvetõbb dokumentumformákat.

A) Tudjon a számítógéppel kisebb dokumentumokat létrehozni.

 

5. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek és eszközök közül a megfelelõket.

a) Találkozzon problémákkal, melyeket kalkulátorral, számítógépes (oktató) programokkal tud megoldani.

A) Legyen képes problémáját elég pontosan megfogalmazni ahhoz, hogy a számítógép segítségével érdemben tudja segíteni annak megoldását.
Önállóan, eredményesen tudjon dolgozni.

 

6. Ismerje fel és tudja különféle formákban megfogalmazni a hétköznapi életben és az iskolában elõforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit.

a) Ismerjen fel egyszerûbb algoritmusokat.

A) Adott feladat megoldásához tudjon algoritmus(oka)t tervezni és megvalósítani.

 

7. Tudjon egyszerûbb folyamatokat modellezni, a paramétereket módosítani.

a) Játékprogramokban a szabályozó eszközök hatásának megfigyelése.

A) Figyelje meg a paraméterek módosításának hatásait. Megfigyeléseit tudja megfogalmazni.

 

8. Alkalmazzon tantárgyi, könyvtári adatbázisokat. Tudjon adatbázisban keresni.

a) Lásson könyvtári nyilvántartást.

A) Nyilvántartásban tudjon keresni (kézzel, szövegszerkesztõvel, adatbáziskezelõvel). Tudja értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat (adatokat).
Legyen képes az életkorának megfelelõ szinten az összetartozó adatok közötti összefüggések felismerésére.

 

9. Ismerkedjen az informatika és a társadalom kölcsönhatásával.

Számítógépes ismeretek

A számítógép és környezete.

Logikai játék, rajzolás számítógéppel. 1b; 7a

Készségfejlesztõ tantárgyi programok használata. 1a-d; 3a

Ismerje a számítógép üzemeltetési rendjét, egészség- és balesetvédelmi elõírásait.

Programok futtatása.

Informatikai alapfogalmak elõkészítése.

Jelek (morze, titkosírás, piktogramok; kotta és szolmizálás) értelmezése. 2a

Lássa meg a kapcsolatot az információ különféle megjelenési formái között.

Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, visszafejtése.

Algoritmusok felépítése, végrehajtása. 6a; 9

Telefonálás érmével, kártyával. Teafõzés.

Számkitalálós játék, hamis pénzérme kiválasztása.

Hogyan keressünk meg egy szót a szótárban?

 

Számolás kalkulátorral.

 

A helyes nagyságrend érzékelése.

A kalkulátor használata. 5a

Verseny (idõre, illetve pontosságra): egy feladat kiszámolása fejben, írásban, kalkulátorral.

Nem tízes rendszerû mértékegységek átváltása (óra/perc, inch/cm). 5a; 6a

A mûveletvégzés helyes sorrendje a kalkulátoron.

A számítástechnika alapjai

Számítástechnikai eszközök kezelése.

Billentyûzet, monitor, lemezmeghajtók, lemezek, nyomtató, egér kezelése. 1A,B

A számítógép fõbb egységeinek felismerése, funkciói.

Informatikai alapfogalmak.

Bit, byte, kód, program, (adat)állomány. 1A

Adat, jel.

A számítógépek története (gép, automata, számítógép).

Az informatika magyar vonatkozásainak ismerete.

Gyûjtsön a számítógépek és a számítástechnika történetére vonatkozó adatokat lexikonokból, kézikönyvekbõl. 2A; 3A; 9

 

Az Operációs rendszer használata

Az iskolában használatos operációs rendszer alapfokú ismerete.

Állományok másolása, adott könyvtárszerkezet létrehozása lemezen, lemez formázása. 1C,D

Az alapfunkciók céljának ismerete és alkalmazása.

Segédprogramok használata.

Keresõ, vírusjelzõ programok.1C

 

Oktatóprogramok futtatása

A számítógép használata a tanulásban, az ismeretszerzésben.

Szemléltetõ, gyakoroltató, készségfejlesztõ, modellezõ, oktató programok használata. 7A

A menük használata (magyar nyelven). 1A; 3A

Legyen gyakorlata programok futtatásában, a szükséges adatbevitelben és a kapott információk értelmezésében.

Szoftver használata help, dokumentáció segítségével.

Algoritmizálás

Algoritmus leírása szöveggel, rajzzal.

Hogyan helyezi üzembe a gépteremben a számítógépet? 1A,B

Szókitalálós játék, euklideszi algoritmus. 6A

Algoritmus fogalma.

Egyszerû algoritmus kódolása.

Grafikával, szöveggel kapcsolatos programok írása, egyszerû függvények értéktáblázatának elkészítése. 6A

Legyen képes egyszerû, ismétlõdéseket, elágazásokat tartalmazó algoritmusok értelmezésére, kódolására.

számítógéppel SEGíTETT Problémamegoldás

Logikai játékok.

Véletlen események szimulációja.

Egyszerû természeti és gazdasági jelenségek modelljei.

Számlétra.

1-2 dobókocka szimulálása.

Mennyiért árusítsuk az iskolaújságot? 5A

Szerezzen jártasságot a tapasztalaton alapuló vizsgálatok, illetve a visszacsatolásos tevékenység végzésében.

Szöveg- ÉS ÁBRAszerkesztés

A szöveg- és ábraszerkesztés jelentése.

 

Egy szövegszerkesztõ és egy ábraszerkesztõ alapfunkcióinak ismerete.

Egy kisebb méretû dokumentum tervezése, szerkesztése: meghívó, levél, névjegy, plakát elkészítése. Margók, betûtípus, keresés, csere, másolás, áthelyezés, sorkiegyenlítés.

Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. 2A; 3B; 4A

 

 

Kész dokumentum beolvasása, javítása, a módosított változat mentése, nyomtatása.

Adatbázis- és táblázatkezelés elõkészítése

Egyszerû keresési feladatok.

Kapcsolatok táblázatokban lévõ adatok között.

Barkochba (gép nélkül!).

Adatok gyûjtése, feldolgozása kézzel (házi, iskolai könyvtár; címlista nyilvántartása).

2A; 3A-C; 8A; 9

Csoportosítás, rendszerezés.

Alkalmazzon különbözõ tantárgyakhoz kapcsolódó adatbázisokat.

 

 

Részletes követelmények a 10. évfolyam végén

(A példákat dõlt betûvel szedtük)

Tananyag

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)

Minimális teljesítmény

A számítástechnika alapjai

Hardver eszközök fajtái, jellemzõi (monitor, scanner, printer; felbontás, tárolókapacitás).

Ismertebb perifériák használata. 1B

Ismerje a számítástechnikában használt fontosabb szakkifejezéseket.

Az ember-gép kapcsolat szöveges és képi segédeszközei.

Menürendszerek használata (nem kizárólag magyar nyelven).

1A; 3A

Menühasználat anyanyelven.

Hír, információ, adat(típusok).

3A-C; 9

 

Az Operációs rendszer használata

Operációsrendszer-szintû feladatok megoldása, segédprogramok használata.

Programok indítása (installálása).

Programok összehangolt használata. 1C,D

Véletlen törlések visszaállítása.

Tömörítés, kicsomagolás.

Biztonsági másolatok készítése (lemez, könyvtár).

Az alapfunkciók jártasságszintû használata.

A hálózat szerepének megismerése.

Hálózati alapismeretek.

Tájékozódás a hálózatban, adatvédelem. 1D

Elektronikus levelezés. 3A-C

Belépés, kilépés.

Algoritmizálás

Algoritmusok leírása, kódolása.

Egy programozási nyelv néhány utasításának ismerete.

Egyszerû algoritmusok pontos megfogalmazása, programjainak megírása (felszínszámítás; függvény értéktáblázatának elkészítése, kirajzolása; a legnagyobb elem kiválasztása, sorbarendezés; prímszám, oszthatóság).

A tervezés, kódolás, tesztelés, javítás folyamata. 6A

Rövid programok értelmezése.

Hibakeresés, módosítás.

számítógéppel SEGíTETT Problémamegoldás

Folyamatok modellezése.

Optimalizálás.

Meglévõ programok módosítása, finomítása a problémamegoldás érdekében.

Visszacsatolásos tevékenység, a paraméterek közötti kapcsolatok vizsgálata (átlagsebesség; ferde hajítás - esetleg közegellenállással is; bankkölcsön részleteinek kiszámítása, populációk együttélése, életjáték). 5A; 7A

A visszacsatolásos módszer (tervszerû próbálgatás, elemzés) alkalmazása adott probléma megoldására.

SzöveG- ÉS ÁBRAszerkesztés

A szöveg- és ábraszerkesztõ funkciók fogalmának elmélyítése.

Egy szöveg- és ábraszerkesztõ lényeges funkcióinak ismerete.

Keret, fejléc, lábjegyzet, lapszámozás.

Helyesírás-ellenõrzés, elválasztás.

Rajz, táblázat beillesztése.

2A; 3B; 4A

Szöveg átrendezése.

Keresés, csere.

Különbözõ betûméretek, betûtípusok használata.

Önéletrajz és rövid hivatalos levél elkészítése, kinyomtatása.

Táblázatkezelés

A táblázatkezelés alapfunkciói.

Adatbeírás, -módosítás.

A függvény, grafikon, diagram, hisztogram fogalma, ezek közötti összefüggések, különbségek.

Adott feladathoz fejléc készítése.

Mit emelnek ki az egyes megjelenítési formák a konkrét adatsorokból?

Megjelenítéshez, ábrázoláshoz több forma (számsor, grafikon, diagram) készítése.

Konkrét esetben a megfelelõ ábrázolási forma kiválasztása.

Egyszerûbb képletek, függvények segítségével számolás a táblázatban. 3C; 5A; 9

 

 

 

Adatok adott szempont szerinti összesítése, értelmezése.

Diagram, grafikon készítése.

Összetartozó adatok közötti egyszerû összefüggések felismerése.

Adatbázis-kezelés

Keresési és lekérdezési feladatok.

Az adatbázis karbantartása.

Az osztály tanulóinak vagy az európai országok egyes adatainak vizsgálata adatbázis-kezelõ programmal. 3C; 8A

Adatbázis.

Alapvetõ lekérdezési funkciók képernyõn, illetve nyomtatásban.

 

 

Könyvtárhasználat

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

1-6.évfolyam

7-10. évfolyam

1. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Fokozatosan fejlõdjenek ki könyvtárhasználói szokásai, alakuljon ki használói magatartása.

a) Tudja megkülönböztetni az iskolai könyvtár funkcionális tereit, és tudja használni fõbb állományegységeit.

A) Más könyvtárak tereiben is tudjon tájékozódni.
Valamennyi állományrészben el tudjon igazodni.

b) Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és fogadja el a könyvtárban való viselkedés normáit.

B) Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása.

c) Tudja igénybe venni az iskolai könyvtár alapvetõ szolgáltatásait.

C) Tudja igénybe venni az iskolai könyvtár valamennyi szolgáltatását.

2. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust, és legyen képes gyakorlati felhasználására.

a) A fõbb dokumentumfajták megkülönböztetése formai és tartalmi jellemzõik alapján.

A) Tudja a különbözõ dokumentumok közül a problémái megoldásához megfelelõt kiválasztani és tájékoztató apparátusát használni.

b) Megadott szempontok alapján tudjon ismereteket meríteni nyomtatott és audiovizuális dokumentumokból, valamint tömegkommunikációs mûsorokból.

B) Legyen tisztában a különbözõ dokumentumtípusok és a tömegkommunikációs mûfajok információs értékével.

c) Lássa, hogy a technikai fejlõdéssel az információk folyamatosan változó információhordozókon jelennek meg.

C) Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon alapuló információhordozók használatában.

3. Az iskolai és mindennapi problémahelyzeteknek megfelelõen tudja kiválasztani a könyvtári tájékoztató segédleteket, és legyen képes információkat, információhordozókat keresni belõlük.

a) Feladataihoz és problémái megoldásához tudjon kérdéseket fogalmazni.

A) Legyen képes feladatát a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelõen értelmezni, fogalmakkal pontosan kifejezni.

b) Tudjon információkat keresni az életkorának megfelelõ segédkönyvekbõl.

B) Feladataihoz tudja önállóan kiválasztani és használni a problémának megfelelõ segédkönyveket.

c) Szerzõ és cím szerinti keresés a betûrendes leíró katalógusban.

C) Információs anyagok keresése a könyvtár katalógusaiból.

d) A tankönyvek és segédkönyvek irodalom- ajánlásainak használata.

D) Tantárgyi ajánló bibliográfiák használata.

4. Rendszeres könyvtári munkával is fejlõdjenek hatékony tanulási módszerei, önmûvelési szokásai.

a) Tudjon feladatához információt keresni egyszerûbb szerkezetû segédkönyvbõl, betûrendes leíró katalógusból, egy-két megadott dokumentumból.

A) Tudja feladatát a témakör és probléma jellegének megfelelõen könyvtártípushoz, tájékoztató segédletekhez és dokumentumfajtákhoz kötni.
Tudja segítséggel alkalmazni a tematikus anyaggyûjtés eszközeit, mûveletsorát.

b) Tények, adatok kiemelése, feljegyzése, a felhasznált forrás fõbb adatainak megnevezése megadott információhordozók szöveges és képi közléseibõl.

B) Értékelje, rangsorolja az összegyûjtött forrásokat, tudja kiválasztani és feldolgozni a feladat szempontjából megfelelõ(ke)t.
Tudjon a felhasznált forrásokról irodalomjegyzéket készíteni.

c) Legyen képes olvasmányairól, ill. egyéb dokumentumokról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és errõl vázlat alapján szóban vagy írásban beszámolni. Legyen képes elvégzett munkáját értékelni.

C) Elemezze, értelmezze, rendszerezze a megszerzett információkat, és vázlat alapján szóban vagy írásban számoljon be a feladat megoldásáról.

d) Tudjon szabályosan idézni a felhasznált szövegekbõl.

D) Tegyen eleget a szellemi munka etikai követelményeinek.

5. Értse meg a könyvtár szerepét, jelentõségét. Váljon igényévé a könyvtárhasználat.

a) Tapasztalatain keresztül ismerje fel a könyvtár gyakorlati hasznát.

A) Értse meg a könyvtár(ak) szerepét a tájékozódásban, önmûvelésben, a tartalmas kikapcsolódásban.

b) Az iskolai könyvtár rendszeres használatán túl szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közkönyvtárban.

B) Ismerje meg a különbözõ könyvtártípusokat és a könyvtári rendszerbõl eredõ használói elõnyöket.

c) Tudja, hogy a könyvtáron kívül milyen más információs forrásokból szerezhet ismereteket (tv, rádió, múzeum stb.).

C) Tudja, hogy a könyvtárak részét alkotják egy átfogó információs rendszernek, és ennek intézményeivel sokoldalú kapcsolatban állnak.

d) Tudja, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibõvítik a hagyományos könyvtári tájékoztatás kereteit.

D) Ismerje a könyvtári adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetõségét, módját.

ÁLTALÁNOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ISMERETEK

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai, használati rendje, szabályai.

A lakóhelyi (vagy a legközelebbi) közkönyvtár megismerése.

Használja rendszeresen az iskola könyvtárát és látogassa a lakóhelyi közkönyvtárat. 1b-c; 5a,b

Igazodjék el a szabadpolcos állomány rendjében, tudja azt használni. 1a; 5a

Ismerje az iskolai könyvtár használati szabályait, igazodjék el a könyvtárban.

Dokumentumismeret

Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumtípusok (könyv, folyóirat, hanglemez, - kazetta, diakép, videofilm) és jellemzõik.

A nyomtatott dokumentumok szöveges és nem szöveges részei.

A könyv formai elemei, belsõ tartalmi egységei (bevezetés, fejezetek, tartalomjegyzék).

A sajtótermékek (napi-, hetilap, folyóirat) formai, szerkezeti jellemzõi (gyermek-, ifjúsági lapokon, napilapokon és mûsorfüzeteken bemutatva).

Tudjon információkat meríteni a nyomtatott dokumentumok szöveges és nem szöveges részeibõl (kép, illusztráció, ábra, táblázat) és a nem nyomtatott információhordozókból. 2a,b

Átlapozással és a tartalomjegyzék használatával tudjon eligazodni a nyomtatott dokumentumokban. Olvasmányaiból rövid tartalmi ismertetés készítése, valamint ajánlás fogalmazása kortársai részére. 4a-c

Segítséggel tudjon tájékozódni az információhordozók tartalmában.

A könyvtári tájékozódás segédeszközei

Direkt tájékoztató eszközök: enciklopédiák, lexikonok, szótárak.

Indirekt tájékoztató eszközök: a betûrendes katalógus.

Információk keresése segédkönyvekbõl (gyermekenciklopédia, általános lexikon, szótár). 3b; 4a

Keresés a betûrendes leíró katalógusban szerzõ és cím szerint. 3c

Az ábécé alkalmazása a lexikon és az enciklopédia használatában.

 

Tudjon keresni (segítséggel) a betûrendes leíró katalógusban szerzõ és cím szerint.

A szellemi munka technikája, önálló ismeretszerzés

Témák feldolgozása könyvtári segédeszközök és dokumentumok felhasználásával.

Iskolai feladataihoz és problémái megoldásához legyen képes:

kérdéseit pontosan megfogalmazni; 3a

használni a könyvtár megadott segédeszközeit; 3b; 4a

egy-két rövidebb forrásból ismereteket meríteni, a szerzett információkat jegyzeteléssel rögzíteni, a forrásokat megjelölni; 4b

a feladat megoldásáról – vázlat alapján – beszámolni szóban vagy írásban. 4c-d

Egyszerû feladat megoldása megadott forrással.

Általános könyvtárhasználati ismeretek

Információs központok, könyvtárak, adatbankok.

Az alapvetõ könyvtártípusok (nemzeti, szak-, iskolai, közkönyvtár) és azok fõbb sajátosságai.

Tudja, hogy problémáival, igényeivel (szakmai, közhasznú ismeretszerzés, mûvelõdés, szórakozás) melyik könyvtártípushoz forduljon. 1A-C; 4A; 5A-C

Ismerje a lakóhelyi (vagy a legközelebbi) közkönyvtárat.

Dokumentumismeret

A különbözõ dokumentumfajták (könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok, mágneses adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein.

Az idõszaki kiadványok (napi-, hetilap, folyóirat, évkönyv) rendszeres, gyakorlati használatának jelentõsége a tájékozódásban.

Tömegkommunikációs mûsorok (tv-, rádiómûsorok kazettái) a könyvtárban.

Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumokat, és legyen képes gyakorlati felhasználásukra.

2A,C; 4A

Legyen képes a nyomtatott dokumentumok tájékoztató apparátusának (tárgymutató, névmutató, irodalomjegyzék) használatára. 2A

Különbségek és hasonlóságok megállapítása a sajtótermékek és más tömegkommunikációs források (rádió-, tv-mûsorok) információs tartalma és szerepe között. 2B

Tudjon feladataihoz (segítséggel) dokumentumokat választani, és legyen képes használatukra.

A könyvtár tájékoztató segédeszközei

A kézikönyvtár tájékozódásban betöltött szerepe, használati jellemzõi

Fõbb könyvtípusai:

lexikon (általános, szak-, életrajzi);

enciklopédia;

szótár (egynyelvû, kétnyelvû, általános, szak-);

kézikönyv;

egyéb eszközök (adattár, statisztika, kronológia).

A bibliográfia szerepe a tájékozódásban, csoportosítása.

Katalógusok: szakkatalógus, tárgyszókatalógus.

Közhasznú információs források (telefonkönyv, menetrend).

Iskolai feladatai megoldásához a probléma jellegének megfelelõen (segítséggel) legyen képes kiválasztani a kézikönyvtár tájékoztató eszközeit. 3A,B; 4A

 

Tudjon különbséget tenni katalógus és bibliográfia között, és lássa az utóbbinak tájékozódásban betöltött szerepét. 3D; 4B

A betûrendes leíró katalógus használata. Tudjon segítséggel tartalom szerint keresni a szakkatalógusban. 3C; 4A

Tudja a közhasznú információs forrásokat készségszinten használni. 3B; 5D

Ismerje meg és tudja használni a legfontosabb segédkönyveket (lexikon, szótár).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Legyen képes a mindennapi életvitelhez szükséges közhasznú információs források használatára.

A Szellemi munka technikája

Az önálló könyvtári ismeretszerzés fõbb lépései, módszerei, a hivatkozásnak és az idézet felhasználásának etikai, formai követelményei.

Tudjon feladataihoz segítséggel forrásokat választani a tájékoztató segédeszközök felhasználásával. 3A-C

Legyen képes különbözõ szövegtípusok, illetve nem szöveges részek értelmezésére. 4B

Tudjon a kiválasztott forrásokból ismereteket szerezni és rögzíteni (jegyzetelés, cédulázás). 4B

Tudja ismereteit rendszerezni, és legyen képes vázlat alapján szóban vagy írásban beszámolni azokról. 4C

Iskolai feladatai megoldásához tudjon a dokumentumokból (segítséggel) információkat szerezni, és azokról röviden beszámolni.

KÖNYVTÁRISMERETEK

Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklõdéséhez igazodva (szakmai, pályaválasztási, etikai problémák).

Legyen képes tanulmányaihoz, egyéni problémái megoldásához és szabadidejében igénybe venni a könyvtár(ak) szolgáltatásait.

1A-C; 5A

Tudja, hogy az iskolai könyvtár használatán keresztül eljuthat a többi könyvtár szolgáltatásaihoz.

5B-D

Legyen képes a könyvtár önálló használatára.

Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtárban és a település közkönyvtárában.

Legyen képes az iskolaválasztást követõen a választott (szak)képzõ intézmény könyvtárának igénybevételére.

Dokumentumismeret

Az eddig megszerzett dokumentumismeret rögzítése és bõvítése a különbözõ szaktárgyak sajátos forrásainak használatával.

Legyen képes a különbözõ dokumentumtípusok együttes és célirányos használatára. 2A-C

Tudatosuljon benne, hogy a dokumentumok értékét nem elsõsorban technikai újszerûségük, hanem az információszerzésben betöltött szerepük határozza meg. 2B

Feladatmegoldásához tudja kiválasztani a megfelelõ ismerethordozót, és tudjon belõle információt meríteni.

A könyvtári tájékoztató eszközök

Segéd-, kézikönyvek, bibliográfiák, katalógusok használati ismereteinek rögzítése és bõvítése a szaktárgyi és közhasznú ismeretszerzés során.

Az adattárolás és az információátvitel korszerû formái és technikái.

Számítógépes katalógus, bibliográfiai és más jellegû könyvtári adatbázisok.

Tudja megkülönböztetni a könyvtári segédeszközöket tartalmuk, terjedelmük, gyûjtési idõhatáraik és feldolgozási színvonaluk alapján, és tudjon információt meríteni belõlük. 3B-D

Tudjon segítséggel tartalom szerint tájékozódni és anyagot gyûjteni. 4A

A számítógépes tájékoztató segédletek elveinek megismerése, lehetõség szerinti bemutatása, használata. 2C; 5D

Tudja önállóan használni a lexikonokat, szótárakat.

 

 

Tudja (segítséggel) használni a könyvtár különbözõ katalógusait.

A szellemi munka technikája

A könyvtárhasználatról, tantárgyi kutatómunkáról eddig tanultak rögzítése, elmélyítése, komplex alkalmazása problémamegoldó feladatok formájában.

Az információkezelés és -feldolgozás fázisainak (anyaggyûjtés, információfeldolgozás, -rendszerezés, közlés, értékelés), technikáinak (irodalomjegyzék készítése, jegyzetelés, cédulázás, vázlat készítése), módszereinek és etikai szabályainak alkalmazásszintû ismerete. 4A-D

Legyen képes tanulmányi feladataihoz és a mindennapi életben felmerülõ problémáihoz megkeresni és használni könyvtári információhordozókat.